Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-02-11 / 17. szám

17, szám Kedd, 1930. február 11 Ötveneg-yedik évfolyam. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre póstai szétküldéssel. Egész évre lOu K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön isO Ki. Egyes izém Ara: 1 korona. ALAPÍTOTTA t TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: SAÁl «Vf?LA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYÁT JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-n. 89. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A ma^ar kultúra és az állam egysége, Az Állami költségvetés tárgyalá9á- l nil természetesen felmerült a ma­gyar kulturális autonómia követe­lése, amely minimuma a magyar nemzeti kisebbségi egyéniség kivá­­salmainak. Ez a kisebbség, amely súlyos állami és egyéb közterhe­ket visel, jogosan követelheti azt, hogy kulturális téren maga rendel­kezzék iskoláival és maga irányít­hassa az iskolánkivüli népmivelést, berendezéseket létesítsen — termé­szetesen állami eszközökkel és az állam felügyeleti jogának érin­tése nélkül az egész kuli ura terü­letén. Hogy ez az állami konszoli­dációt hivatott szolgálni, kétségbe nem vonható, de nem tagadott eélja az is, hogy ezzel a nemzeti kisebbség védelmet találjon az el­­nemzetlenitő törekvésekkel szem­ben. Sovinizmusukról ismeretes újsá­gok nagy lármát csapnak erre és a legismertebb nacionalista újság, a Narodny Dennik azonnal fel­használja az alkalmat, hogy az államhüségből adjon leckéi a ma­gyarságnak. A fugadatlan próká­tort senki sem kerdezte és nem kért tőle tanácsot és mégis újból kinálgatja elavult ósdi portékáját. Az állam iránt való hűséget két körülmény szabáyozza. Ezek kö­zül első a kisebbségekkel való bá­násmód. A kis Észtországban, ahol mindenki vallhatja magát észtnek, vagy cseremisznek és ezért a haja­­szála sem görbül meg, már a tíz­százalékos kisebbségek kapnak ön­álló iskolákat anélkül, hogy Észt­országnak nemzetközi helyzete meg­rendült volna. Sőt minden nem­zetisége ragaszkodik ehhez az országhoz, mert azt látja, hogy fennmaradását biztosítja és nem tör a kiirtására sem a kiéheztetés politikájával, sem a Macht geht vor R-ch^jeligéje alatt, mint azt az áldemokrácia szokta hangoz- j tatai. q A kisébbségekkel való türelmes és igazságos bánásmód mellett még egy feltételtől függ az állam iránti hűség: attól, hogy a kisebbségnek törzsével legalább is kielégítő nem­zetközi viszony álljon fenn és ne legyen kénytelen a magyar kisebb­ség állandóan magyarellenes uszí­tásokat olvasni a cseh és a cseh­szlovák sajtóban. Ez fontos lélek­tani körülmény, amelyre eddig semmi súlyt sem helyeztek. Márpe­dig fontos dolog, hogy valaki jól érezze magát valahol, De szidják a szüleit, az édesanyját, meg az apját és a rokonságának is hagy­janak békét, mert ez elviselhetlen helyzetet teremt. A magyar nem­zeti kisebbség állandó provokációk Komárom, — február 10. közt él. Ezt elitélik az objektiven gondolkozó csehek és a szlovákok, akikben igazán felülkerekedik a megértés és ismerik annak lelki feltételeit. :„v Ezeken kívül az állam iránt való hűségnek még egy általános elő­feltétele van, ez az alkotmány­levélben is hangsúlyozott teljes állampolgári egyenlőség. Sajnos, ezt a magyar kisebbség nem érzi, sőt ennek az ellenkezőjét kényte­len mindenkor bizonyítani a sé­relmek egész özönével. Például a mi adóalapunk aránytalanul na­gyobb, mint a történelmi orszá­goké. Ellenben a mi állami szub­vencióink aránytalanul kisebbek, mint a történelmi országoké. A szlovenszkói vasúti szállítás díjté­telei sokkal magasabbak, mig a Morván túl sokkal alacsonyabbak. A cseh és szlovák kultúrára hatal­mas összegeket áldoznak, de ebből a magyar kultúrának egy fillér sem jut bizonyos ágainak támogatására. És igy tovább. Mindez az állam iránt való hű­séget nem érinti, ezzel szerves összefüggésbe nem hozható ugyan, Komárom, —február 10. A parlament munkaprogramja. Amint f i hivatalosan jelentik, a kép­viselőház február folyamán nemcsak a költségvetést késziti elő, hanem foglal­kozni fog s határidőhöz kötött törvény­­javaslatokkal is, amelyek között szere­pel a lakóvédelmi törvény meghosszab­bítása is. Eddigi intézkedések szerint az őszi ülésszakot március 5-én fejezik be, március 12 én pedig megnyitják a parlament tavaszi ülésszakát. * következő heten a köztársasági elnön 80 ik szüle­tésnapjának ürn^plései fognak lefolyni. Valószínűleg még az őszi ülésszak az ünnepségekkel kapcsolatban foglalkozni fog két kormányjavaslattal, amelyek ez ünnepségekre vonatkoznak. A kormánypártok között nincs meg a szükséges együtt­működési légkör. A koalíció megbízottai most a mun­­kaprograum összeállításán tanácskoz­nak, azonban nagyon nehezen jutnak előre, mert a tárgyalások nem mennek a legsimábban. A tárgyaló felek tulaj­donképen két táborra oszolnak, amely­nek egy kit a szocialista pártok alkot­ják, amelyeknek föllépése akadá’yokat gördit a sikeres munka elé. A helyzet ma válságos és annak mibenlétéről hű képet fest az agrárpárt egyik lapja, a Venkov, amely ttbbek között a követ­kezőket itja: Már két hőnrpja él a mai kormány, de csrpitai eddig két meg­erősített tábor képit mutatják, ame'y várakozási állapotban lövöldöz egy­másra és kölcsönösen f nyegeti egy­mást. A nemzetgyűlésen láthatjuk, hogy a kormánypártok között még nem jött azonban gondolkozóba kell esnie minden magyar embernek, hogyan van az, hogy itt egyesek támogatást kapnak, mi pedig nem kapunk. A morva vagy szlovák telepes olcsó kölcsönöket,ingyen gépeket kapudé­ért nem zaklatják és adós maradhat vele esztendőkig, a földmivelés terén tanácsokkal támogatják, a gazda­sági előadásaikat nem tiltja be a nácselnik tir, mig a mieinket kor­látozzák, az adóinkat behajtják azokban a falvakban is, ahol nem volt aratás és nem termett ke­nyér, mert a jég mindent el­csépelt. Az irigy testvér jut eszünkbe, amikor a magyar kultúrát és annak kifejlését akadályozni látjuk és annak útjába torlaszokat görget a fékevesztett sovinizmus. Nekünk annyi mindent Ígértek, hogy annak csak egy kis részecskéjét kívánjuk valóra váltani. Ez a kis részecske a magyar kulturális autonómia, a mivelődés lehetősége, az uj magyar élet utainak traszirozása, a magyar iskolák kivétele azoknak a kezé­ből, akik azoknak elsorvasztásán dolgoznak és magukat Damokles kardjának képzelik. Ennyi az egész, igazán kicsiség. Ehhez nem vagyunk elég államhivek? Adózni éi ka­tonáskodni ellenben jók és a leg­jobbak vagyunk. létre az együttműködéshez szükséges légkör. Ha a köztársasági elnök szüle tésnapja nem közelítene négy heti tá volsdgban, aligha lehetne visszatartani a két tábor ingerült katonaságát Mi az oka ennek? A szocialista blokk azt hiszi, hagy hatalma állandóan növek­vőben van és rövidesen döntö ténye­zővé válik a köztársaságban. A szociál­demokrata párt a politikai pártok mai erőviszonyát csak provizóriumnak te­kinti. Ez a párt az ilyen provizórium ideje alatt nem akar nagy ügyek elin­tézésében közreműködni, csak időt és erőt akar nyerni a döntő mérkőzéshez. Az máriudap tehát azt jsvasolja, h>gy mielőbbi döntést kell kieszközölni I Vagy lehullanak a szembenálló táborok kö­zötti erődítések és a két hadsereg ter­­mékery munkára összefog, amint azt a népnek ígér ék, vagy a szocialista tá­bor fegyverkezését általános fegyverkezés fogja követni. A szociáldemokratákon a sor, hogy vagy az egyik, vagy a másik irányban határozzanak. Kormányjavaslatok Masaryk elnök nyolcvanadik születésnap• jának megörökítésére. A minisztertanács szorrbaten délután ülést tartott, amelyen több adminiszt­ratív ügy elintézése után foglalkozott azzal a két törvényjavaslattal, amelyet a kormány Masaryk köztársasági elnök nyolcvanadik születésnapjának meg­ünneplésével kapcsolatban fog előter­jeszteni. Az egyik javaslat az elnöknek a csehszlovák köztársaság megalakítása körül szerzett érdemeit fogja törvénybe iktatni és ezt a parlament üléstermében elhelyezendő márványában is meg­­ötökitik. A másik javaslat a köztársa­ság elnökének nagyobb mmzeti aján­dékot akar juttatni. Meissner igazságügy miniszter a köztársaság védelméről szóló tör­vény magyarázatáról. Mint ismeretes, az igazságügyi mi­nisztérium költségvetésének tárgyalásán Törköly József dr. és /ábloniczky ) ános dr. nemzetgyűlési képviselők számos köz­érdekű kérdést intéztek az igazságügy­miniszterhez, aki a kérdésekre válaszolt is. Meissner fgazságügymt'n:s*»er többek között a köztársaság védelméről hozott törvény magyarázata tárgyában a kö­vetkezőket mondotta: Mnota ptofesz­­szomak a köztársaság védelméről szóld törvényre vonatkozó kommentárjaiból megállapítottam, hogy nemcsak a gya­korlati jogászok, hanem a tudományos körök nézete szerint is ezt a törvényt a bíróságok túlságosan kiterjesztő (exien­­ziv) módon magyarázzák Ez a nézet egyezik az én véleményemmel is s azért Miiota és Kallabb professzor urakat felkértem arra, hogy az eddigi joggya­korlatból memorandumot készítsenek s ebben tüntessék föl azt, hogy mennyi­ben tekintik ez eddigi judikaturüt tel­jesen extern ívnek és helytelennek és az orvoslás miiyen módjai tá'jik szüksé­gesnek abból a célból, hogy a törvény­hozó intencióinak elég tétessek. Mihelyt ezt a memorandumot megkapom, irány­elveket adok a közvád szerveinek, ame­lyek alapján kell majd dolgozniok, va­lamint a szubjektív, úgy az objektiv eljárásban is. Art gmdoiom, hogy ilyen módon a lapelkobzások ellen felmerült panaszok is jelentősen megapadnak, mivel e panaszok is tumyomo részben a köztársaság védelméről szóló törvény miatt támadtak. Az Erzsébetszigeti kert­­birtokosság közgyűlése. — Saját tudósítónktól. Az Erzsébet8zigeti kertbirtokosság vasárnap délelőtt 9 órakor tartotta meg Csizmazia György város bíró elnöklete mellett választmányi ülését, amely egy­hangúan tudomásul vette az ismerte e’t 1929. évi zárószámadást. Majd az 1930 évi költségvetés kiegészítése után ki­egészítette a választmányt az elhunyt Tárnok Gyu’a és Dománv Ferenc he­lyet! Viragh Ferencet és Paiati Ignácot választva meg uj tagoknak. A választmányi ülés u‘án 10 órakor a kertbirtokosság megtartotta közgyű­lését az érdekeltek nagy részvétele mellett. A közgyűlés egyhangúan tudo-Komárom, február 10 * « másul vette a választmány ált»! előter­jesztett jelentéseket. Bangha Vince, a Békacsárda vendéglőse bejelentette, hogy másodbertbirói állásáról lemond, amit a közgyűlés tudomásul veti.he’yette Virágh Istvánt választotta meg masod­­ker bírónak. A/opyGyula dr. tartományey. képviselő keritutajdonos felszólalásában megemlítette, hogy az erzsébetszigeti utakat legalább az iskolásgyennekek részére jovitsák meg, ha mára f.lnőttek részére nem akarják karbantartani. Csizmazia György Alapy Gyula dr. felszólalására bejelentene, hogy az utak gyalogjáróit a két csósz által POLITIKAI^ SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents