Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)

1930-01-07 / 2. szám

SS. sasiáias. Kedd, 1930. január 7. Qtvenegyedik évfolyam. POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre póatai szétküldéssel. Egész évre 10Ö K, félévre SO K, negyedévre 25 K. — Külföldön iaO Ké. Egyes szára ara: 1 korona. A jóvátétel. ! Komárom, —január 6. I Hollandia gyönyörű fővárosában együtt ülnek már a hatalmak, hogy véglegesen rendezzék a jóvátétel kérdését. Mert a békeszerződések igazságossága nem elégedett meg azzal, hogy Németországnak elvet­ték gyarmatait, Elszász-Lotharingiát és Szilézia gazdag szénvidékeit, vitássá tették a Rahr-vidék nehéz iparának egész területét, hanem a régi monarchiát teljesen felosztva abból régi területének kétharmad­­részével megnagyobbították Romá­niát, Jugoszláviát és megalakítot­ták a csehszlovák köztársaságot is és igy Ausztria elvesztette terme­tének nyo.clizedrészét, a régi Ma­gyarország területének hetvenkét százalékát, Bulgária Dobrudzsát és Macedónia nagy részét. Ezek után a nagyhatalmak még nem végez­tek, hanem a háborúban résztvett hatalmakat jóvátételre is kötelezték. Ennek a jóvátételnek első felvo­nása a múlt év tavaszán kezdődött Párizsban, amikor tanácskoztak az amerikai küldöttek vezetése alatt és mikor megegyeztek Németor­szággal, akkor Hágában következett a nagy osztozkodás a német z ák­­mány felett, amely a Young ame­rikai bankárról nevezett tervezet szerint évi két milliárd aranyfrankot fizet jóvátétel cimén húsz évig, azon tűi pedig csak másfél mil­­liárdot. Ezeket a pénzeket egy újonnan alapítandó nemzetközi bank fogja kezelni. A jóvátétel második felvonása most játszódik le szintén Hágában, amikor az úgynevezett keleti jóvá­tételek megállapításával Ausztriát, Bulgáriát és Magyarországot szán­dékoznak megcsapolni, már ameny­­nyi ezektől a szegény áilamocs­­káktól telik. Mivel pedig itt a kis­­antant érdekeiről van szó, amelyet a francia nagyhatalom a legtelje­sebb mértékben támogat, nagy vi­ták várhatók az államok delegá- j tusai közölt, mert elvégre egyik államtól sem tehet várni, hogy har­minckét esztendőre, tehát egy em­beröltőre olyan terheket vállaljon magára, amelyek teljesítése a nyo­mor, szenvedés és a kétségbeesés karjaiba kergeti ezeket a megnyo­­morodolt államokat. A kisantant azonban a nagy­antantnak adósa a liberációs, va­gyis a felszabaditási költségekkel, amelyeket a legyőzött államokkal akarnak megfizettetni, tehát azok a tőlük elvett területeken és állami javakon felül még pénzbeli milli­árdos kártérítéseket is fizessenek. Hogy ez komoly kívánságuk, azt bizonyítja a kisantant kijelentése, amely szerint még Ausztria jóvá­tételéhez is ragaszkodnak. Bulgária már évi tízmilliót beígért, de Ma­gyarország nem hajlandó a kisan-AJLArrroTiAi tuba jánös. Felelős főszerkesztő: &AÁ... W.’LA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadéhivatal: Nádor-u, 29. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. lantnak felszabaditási költségeket fizetni. A világsajtó nyilatkozatai kedvezőek Magyarországra. így például Romániának azt a kíván­ságát, hogy Magyarország nagylel­kűen mondjon le az cptánsok kö vetéléseiről, tehát ároknak a ma­gánembereknek a követeléseit en­gedje el, akiknek földbirtokát minden kártérítés Déliül elvették a románok, egy angol világlep nemzetközi zsa­rolásnak minősiti és úgy emlékez­nek meg róla, hogy ennél lelkiis­meretlenebb eljárást nem lehet el­képzelni. A jóvátétel íehát nem is olyan könnyű, mint azt elképzelték annak idején. Ki is szabhatják a jóvátétel mi liáidjait, csak legyen aki fizetni tud. Hálom eladósodott kis ország képiéin a fizetésre, mert ma a bgsulyosabb viszonyokkal küzd. A nagyhatalmaknak — beleértve Németországot is — egy feladata lehet, a kisantant követeléseit mér­sékelni és őket jobb belátásra birni étvágyban, követelésekben és az igazságban. e mánypártoknak a mostani föbbságb való fölvételét. Eí a kijelentés akkor nagy feltűnést kellett és a sajtóban különféle magyarázatokra adott alkalmat. Prágában már oly a n hirek keitek szárnyra] hogy a szlovák néppárt már meg is egyezett a koalícióval és ennek értel­mében Udrzal miniaztereteök szabad­ságra menetele után Btchyne miniszter­­elnökhelyettes miniszteri tárcát juttat Hlinkáéknak és a német keresztény­szocialista pártnak. Ezt a tendenciózus és csak ugratásra szánt valótlan hírt a szlovák néppárt lapja, a Slovák kate­góriásán megcáfolja és a következőket írja: A leghatározottabban kijelentjük, hogy ezek a hirek teljesen koholtak. A kormány leendő népszerűtlen ténykedé­séért az ódiumot nem engedjük a nép­párt nyakába lódítani. Nem vagyunk hsjiandős: a cseh-német kormány áldo­zati bárányának szerepére vállalkozni s ebbe a kormányba nem lépünk be. fímtiiüi mmm Komárom, — január 6 IS égy ülést tart a képviselőház január ban. Mint már jelenük, a képviseli ház jsruér 8 án terija ez évben első plená­ris. ülését. Ugyanezen napon a. szer&us költségvetés bizottsága is ülésezni fog. A képviselőhöz elnCfeséga határozata szerint a képviselőhöz jarur hóban négy ülést fog tartani, Az első ülésen, t amely január 8 én, délután 3 órakor lesz, a kormány beterjeszti a költség­vetést és Englis pénzügyminiszter el mondja költségvetési expozéját- Az első ülés nápirendjín szerepelnek még az j állandó bizottság jelent s* a költség- j vetési provizóriumról és az sranyvaluia \ törvényről, valamint a még hiányzó i képviselőházi bűotíf ágok meg választása, | Hirek szerint a csehszlovák szociál- | demokrata pírt nem hajlandó az arany- \ vaíuiáró! szóló íCmnyi abban a for­mában, amiben azt az állandó bizottság elfopdíi , eifog dnf, a törvény ellen úgy j alaki, min* tárgyi kifogásaik varnak. A f képviselőház e két javaslat Welt január ; 9-én folytatja a vitát, a költségvetési | vitát pedig február elején tartják meg. ; Majd január 14-én fog összeülni a par- « lement, hogy a házelnökséget véglegesen | megválasszák. A parlament 14. és 15-iki jj ülésein az állandó buotiság többi intéz ? kedését fogja tárgyalni. Ezután február | első hetéig szünetelni fog a parlament, \ amely idő alatt a kö tségvetési bizottság I letárgyalja az 1930. évi költségvetést. | Dér er miniszter államosító törekvései a szlovenszkói egyházi I iskolák államosítására irányulnak Dérer Ivén dr., a csehszlovák szo­­ciáidemoitrata párti iskolaügyi miniszter újévi beköszöntője, amelyben az iskolák általános államosítását jelen i be, nagy konsfernáciőt kellett a c.;eh kaiodkus sajtóban. Dérernek unifikálási terve leg­elsősorban a szlovenszkói felekezeti isko­lák étien irányul, amelyeket pedig az | egyházak és különösen a katolikus egy- | ház erélyesen védelmeznek minden álla- ? mosilési törekvés ellen Az iskoteűgyi l miniszter nyilatkozatára megszólal a cseh jj néppárti Lidové Listv cimü lap, amely I vezércikkében felel Dérer Ivánnak és f azt írja, hogy a Szlovenszkában levő | kalorikus és evangélikus iskolák Dérer I véleménye szerint értéktelenek a nemzeti! nevelés szempontjából. Jellemző, hogy I Dérer jaz evangélikus iskolákkal meg | van elégedve, csak a katolikus isko- \ Iáknak veti szemére a csehszlovák nem- | zeti szellem és nemzeti munka elha­nyagolását. A lap megállapítja, hogy a katolikus iskolák épen ugv nagy aka­dályai voltak a magyarositájnak, mint az evangélikus iskolák és épen a két feíekezet egyházi iskolái mentették meg a szlovák nemzetet, mert nagyon lősz­erül végrődöü volna a szlovákok sorsa, hd Szlcvenszlőn a magyarok már az állam fordulat előd valamennyi iskolát államosították volna, mint ahogyan azt ma Dérer kívánja, aki bejelenő az isko­lák unifikáiását, mz a szlovenszkói egyházi iskolák államosítását. Dírer miniszter nem valami előnyösen mutat­kozott be újévi államosító nyila; koza­­fávai, !á ni lehet, hogy lelkileg a szo­cialista tanítóság nyomása alatt áll, pcU-lkoilag nem áll messze átló!, hogy utóbb katolikusellenes hadjáratot indít­son különösen Szlovtnszkón, ahol erre iegkevésbfcé van síüfcség, A szlovák néppárt nem lép be a kormányba. Udrzal miniszterelnök a sajtó kép­viselői előtt fett nyilatkozatában azt a kijelentést fette többek között, hogy nem tartja kizár nak egyes volt kor-A kommunista szakszervezetek súlyos válsága. A múlt évben megindult kommunista válság meg mindig nem fejeződött be, amelynek következtében a kommunisták szakszervezetének helyzete egyre rcsz­­fzíbbodik. Z pofockv képviselő a mosz'? vai vörös szakszervezeti központ­nál jelentést tett a csehszlovákiai kom­munista szakszervezet helyzetéről ás rámutatott arra, hogy amióta a Hais­­cscpcrí elszakadt, a vörös szakszerve­zetnek az eddigi százötvenezer tagja helyett már csak hatvanötezer munkás­­tagja van. Más értesülések szerint a hivatalos kommunista szakszervezet már csak 35000 tagot számlál, mig a Hais­­csopori 46000 et. A moszkvai 15 pont uj utasításokat adott Zápotockynalr, de kevés a remény arra, hőgy a kommu­nista szakszervezetet újból oly erős szer­vezetié sikerül kiépíteni, mint a múlt­ban volt. Á hágai konferencia nagy ütközete előtt. Bethlen miniszterelnök kitart nem képes több — január 6. Szombaton délelőtt fél 11 órakor Programms:erüen összeült a keleti jó­vátételek kel foglalkozó bizottság. Ez­úttal csak a munkarendit állapították meg Loucheur elnök indítványára el­határozták, hogy külön- külön fogják tárgyalni az Ausztriára, Bulgáriára és a Magyarországra vonatkozó kérdése­ket. A bizalmas tanácskozás délben 12 óra 10 perckor ért véget, Bethlen István gróf miniszterelnök a bizottság ülése után szállóbeli lakásán hosszasabban tanácskozott a magyar delegáció tagjaival A tanácskozáson amellett, hogy a magyar állam jóvátételt fizetni. a magyar anyag előkészítéséről folyt a szó. A magyar delegáció egyébként al­kalmat talált arra, hogy felvilágosítsa a nemzetközi sajtó képviselőit a ma­gyar álláspont jogos voltáról. Magyar részről ismételten hangsúlyozzák, hogy nem lehet a trianoni szerződés világos rendelkezései ellenére terheket róni olyan államra, amely területének 72 százalékát elvesztette. Különben is oly terhekről van szó, amelyek jog sze­rint a sokka! gazdagabb és sokkal na­gyobb utódállamok számlájára írandók, A kis-entente álláspontja, amely sze­rint nem vállalhatja ezeket a terheket, minden tekintetben jogosulatlan. Az 1929. év története. Irta: MEMOR. Az egyházak élete. A r. kát. egyház. Egyházaink sorában a római katolikus egyház a múlt év márciusában ülte meg Szent Benedek halálának 1400 éves évfordulóját, az év végén pedig XI. Píus pápa ötvenéves papi jubileu­mát, melyet minden katolikus egyház megünnepelt. A komáromi r. kát. egyházközségnek ez az esztendeje sem múlt el anélkül, hogy az egyház maradandó alkotások­kal ne gazdagodott volna. Felépült a r. kát. internatus és szeminárium jó­részben a katolikus lelkészkedő papság és a hívek adakozásából és az egyhá­zak kölcsöneiből, ennek ünneplés fel­avatása szeptember 12-én ment-végbe, melyet Franciscy Lajos kanonok vég­zett. A szeminárium rektorává dr. Majer Imre apátplébános és prefektusává dr. Lestár Istvánt nevezte ki a püspöki hatóság. Ugyancsak ebben az évben

Next

/
Thumbnails
Contents