Komáromi Lapok, 1930. január-június (51. évfolyam, 1-76. szám)
1930-01-04 / 1. szám
Lapunk mai száma a teljes jövő heti Rádió műsort Oivenegyedik évfolyam. 1. szám. POLITIKAI LAP Blőfizetém ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre póstai szétküldéssel. •Kgész évre 10 i) K, félévre 50 K. negyedévre 25 K — Külföldön í'OKi. Egye> saséin érss: 1 boron». ALAPÍTOTTA í TUBA JfÁNOS. Felelős főszerkesztő: Cl A Át, GYULA dr. Szeri*esz ő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. India Komárom, — január 3 Az idő fatália t-lésével ér nék is hT kellett következnie, India népei öntudatra ébrpdtek és ez a részekre szakadozott, sze’id. barna emberfajta szabadon akarja kiélni nemzeti életét. India története sokkal ismeretesebb, hogysem azt fejtegetnünk kellene a müveit o vasóközönsé? előtt; századokkal előbb alakult meg a keietirdiai társaság, kizsákm nyolására, melyet azután az angol világhatalom váltolt fel. Anglia is zsákmányt tátott benne pfsősorban és nem a civilizáció törlesztője gyanánt lépett fel Indiában, hanem termé-zeti kincsek kiaknázását tűzte ki igazi, bár be nem vallolt céljául. Oak a legutóbbi évtizedekben kezdődik India ujabbkori története, melyben máT India nép°i is nemzeti egyéniségünk- i szerepelnek. A vi'ágh&boru gurkái görbe késeikkel még ott v^ppctpiriek a rohamcsapatok élén és nem ismerik a hadifogoly intézménynek nemzetközi jogvédelmét. India népeinek a világháború nyitotta ki szemét. Nagy költők és tudósok akadtak köztük, akik Európába is ellátogattak. Rabindranath Tagore költeményeit lefordítják a v;!ág müveit nemzeteinek nyelvére. Legutóbb prdig sokszor emlegették Gandhi nevét, azét a fanatikus aszkétáét, akinek leikében plőször öltött testet a felszabadulás vágva és abból kiáradt a megszámláihatlan milliók felé. A sandhiztmis nem egyéb, miét Tndía őslakosainak függetlenségi törekvése, amivel már a legutóbbi időben számolni kellett. Mac Ronald kormány-nyilatkozata megígérte Indiának a provincia rangot, a félönállóságot. Dominion lehetett volna, mint Kanada és Ausztrália. Anglia azonban leké°ett az idők vonatáról, fukar kezekkel mért és Indiában elvesztette játékát. Ennek a háromszázmilliós gyarmatnak, ahol eg^ rossz rizstermés után milliók h*ir^ic meg éhen s ibo :ébe :ala szár 'éta' enn méh lata entf rind isztf \ m ?zive város Skszt lagsí ban ány következulnak el nyomil a statisztika kell az angol n önálló akar iszetesen nem lert ez világa hullását jecsalogatja a isra, a zöld ondonba csak ittak el, mint gei Albion főelkápráztattak lérhetlen gazandhiék azonk Londonba, i r.r gwL) $§TS S® 'St? “Ssr ;v; -sár T XZ- " v Jt. m 3Mä la s w a s &■ «wer;-«2? F"! w- ...m * SB»- -is.—Komárom, —Rruár 3. Január 8-án fart ütést a képviselőház. A nrmzetpyülés kerécsoryf *7ünefe e jövő hét elején vége4 é?t A tfépvife. lőhév e’nöítcére jarvár 8 ára hívja össze a Hpviselöházot, sir elvnek ezen pv piéfén terierzü be a bormáry pt 1930 évre erőié költségvetési 'érvéréig'. Erglis dr. p*w,Űpyr?öis7Vre'mopd|s pi ütésért rxpO?éját s e föüs^gvetéei jrvas's'o* kiosziják a költségvetés? btroffrás'rpk, melyreV bét, de legfelíehh három hé* alatt e? be” vet? kés-ülnie. A költségvetést bépvjfelőházj tárgyr.láiára v lős-írti'eg c«?k izruár vég^n. esetleg február ekjén kerülhet sor. Ami a wrá'u« öcrzebivésé* illpli, értő! egyelő»p ír-ég nlrdsen n-zrf p ??snáfusnsk eddig még nincsen letárgyalni való anyrga. Masaryk köztársasági elnök megcáfolja qufl-fmondáfáról s%tíiá Híreket A cseh nemzed »rcisll'la pírt félbivatetes org^runfÉnak p Ceské S'ovo- 4nek P7erbeíT'ősége ?? uj év slValméva! réhápv ak'uéH* hérdést intézett a fcö»rlárí?ság elnökéhez, síi fö^be% Vözöü nyi!ptV070<t bizonyos cseh körétben lerles7<rU arra h:r»e nézve is. emetv szerint Massrvh elnök rvr’cv, pr dü' S7üiptésn?pia éyfordn'óián te fov mon deni ?7 etrökségről M sarvk etröV erre vcnsfbo7Ő!rg a bövefkezőVet mordoHa: — Erre né7ve még semmit sem hafározf*m és ?z áiiambp'pfom eb ő fűnk* cfor»árfusainek trgácsa és bo77ájéru!ása néU’tíl netv is fogok határozni, bh jelentkeznék egy o’yan áltamférfin, akire?: képessége és jelleme bi?fosbék lerne arra. hogy a köztársaságot abban a politikai szplkrrbfn vezetné amely nem esek a fordulat utáni években. de a háború ideiében is jel bevált, akkor én hivatalomat minden vonakodás nélkül átadnám utódomnak. De én mm zzér* b8gvnám ott a Hrsdsint, hogy nyugalomba vonuljak, hanem azérí, hogy magamat a publicisztikának szentelem, ami az egyszerű polgár szabadsága nekik elég jó Lahore, Delhi vagy Benares is nemzeti kivánságaik megfog»lmazására. Ezelőtt nyo’cvan esztendővel az angol civilizáció az indiai sepoylázadást ágyukkal oldotta meg, persze elöltöltő ágyukkal, amelyek eié odakötözték a lázadók foglyait és azokat szétlőtték. Hiszen ez is civilizáció és igy a hinduk megismerték a puskapornak nagy erejét, amely az emberi erőt messze felülmúlja. Az angol civilizáció kegyetlenségei sokkal ismeretesebbek, hogy azokra szókat kellene vesztegetnünk. India élni akar és népei nagykorúaknak érzik magukat. Két eshetőség van, amely beköveUresiében h hetfépeg. Azonbrn én nem rendese?hefem állásomnak tartamáról s nyugrdian doigoíom tovább az áüsm jövője érdekében, remélve, hogv elég derék és ékes fésfiu van a köztársaságban, akik épen úgy fognak dolgozni rfánam, mint ehogy dolgoznak most velem. A régi kopott nóta Dér er miniszter ajakán. Dérer Iván dr. isbolsügyi miniszter a csehwlevák srociákkmokraía pír! vP7ére, a Právo Lidubsn az is!'0)akérdéselcről értekezik. Csehszlovákia iskolarerd»'zere l é? Hpueból nőit ki: a történelmi országokban az úgynevezett nrs7ágos, illetve állami iskola voit, S'lovens7kón és Ruszirszkén a tisztán ;h?rői tényezők rerz*f-re előtt á’lö isko!arends7er. Dérer pterin* e lörténe mi országokban az Rkoia a nemzet kezében volt. rr.ig Szlovenszkón és T?uszinszkőn olyan tényezők kezében, akik szisztematikusan elnemzetieVenitették (?) a szlovákságot. Csak az egyház bizonvo« d°mokr?tikus rendszerének kö F7Önhefő, hogy s szlovákság és a szlovák nyelv megmared4 egyes iskolákban. Sr'ovrn'zt ón —■ Dérer szerint — olysn iráryzef uralkodott, amely feladatul tűzte ki mega elé a szlovák nemzetiségek teljes kiirtásáig?) A köziársssági iskola tpvábbi kiépítésénél a történelmi crszifhlíbfth bfvált rendszer alepjára ke?J":hclve?ktdni. Ez a rendszer men fetfejfeg az országot a pusztulás elő? és ez fogja fentartani a jövőben is. Az elv lesvén a következő: Az iskola tiemyeti flgv és a nsmzeinek nem szabid megengedni, hogy azt kezéből kivegyék. Szükséges állandóan hangsúlyozni az ifikolsigezgstás állandó demokratizálá sát. Dérért e nyilgfkozalában sem hagyja el féktelen mBgyargyülölete, de nemzeti sovinizmusa sem, amely még a történelmi fényekkel szemben is elfogulttá *es7i. Mi lett volna a szlovák penmüeJ, ha e magyarok állítólagos elnrmzFfieflcnbő politikája valóság lett vo!na, pr dig történelmi tény, hogy ezer esztendős együttélés mellett évszázsdo kon kérésziül megmardst szlováknak a bövetkezhetik a leggazdagabb angol gyarmatra nézve i vagy megadják az önállóságot és akkor India elvész Londonra nézve, az éléskamara örökre bezárul előtte, vagy az elnyomás további módszereihez nyúlnak vele szemben. Ekkor azonban bekövetkezik a másik eshetőség, India bolsevizálása, ami még veszedelmesebb lenne az afgán határ égbenyulő hegyormait féltve őrző angolokra nézve. India ma a legnagyobb probléma, amely Angliának megoldására vár. ügy érezzük, hogy a közvetítő indítványok ideje lejárt. Gandhi előtt mindenesetre igen. I szlovák nemzet, amelynek számtalan felekezeli iskolájában szlovák volt a tanítási nyelv. A régi elk»3p'aiott óc&ka nóta talán még sem illenék a köztársaság iskolaügyi miniszterének szájába, akinek ismernie ^ellene a való helyzetet. Lesz-e «*/ nyolcasbizottság? A kormánytöbbségnek ez a kérdés képezi most legfőbb gondját s a nagy probléma a kormánypártok ssjtőjában is viszhangoí kelteit. A cse h iparospárt orgánumában ?zt az eszmét vetették föl, hogy az oszmicskát fenn kel! tar tani, de annak tagjai csak miniszterek legyenek. A csehszlovák szociáidemok ráták lapja pedig kijelenti, hogy semmi szín alatt sem engedik meg, hogy felelőtlen politikusok felelőtlen intézménye álljon a kormány fölött; legfeljebb csak arra hsjiardóir, hogy egy miniszterekből álló kisegítő szerv intézze a kormány többség politikai ügyeit. Az oszmicsk^ megalakítása a Právo Lidu szerint csak a kispártoknak, az iparos pártnak, meg a cseh nemzeti demokratáknak az érdeke, rnerí a nyolcas bizottságban minden párt egy-egy taggal lenne képviselve, vagyis a kis part is ugyanolyan erőt reprezentálna, mint a nagy pártot1. Ezzel szemben a Cesky Dannik szí írj hogy a kormánytöbbség politikai bi zoltsága nélkül a parlamentben nem lehet dolgozni és mindegy hogy mi niszterek gondoskodnak e a parlamenti ír unka folytonosságáról, vagy pedig a többségi klubok megbizoítsC Alkotmánymódosítás a — hivatalnokkormány javára. A cseh politikai tábor reálista csoportja, amely egyébként Benes dr; külügyminiszter személyes barátaiból áll, alkotmánymódosítás iráni indított mozgalma?, amelyet már a csehszlovák sejtő is élénken períraktál. Ez a realists csoport azt szeretné, hogyha törvényhozási utón megváltóztamék sz alkotmányt otyképsn. hogy lehetővé tétessék a hivatalnok kormány- rezsim anélkül hogy a nemzetgyűlés ?.z ilyen, magában véve is alkotmány ellenes kermányt felelősségre vonhatná. Az alkotmányban, bár sok hézeg található benne, kifejezetten az a rendelkezés is b n foglaltatik, hogy valamely kormány_.íávozm köteles helyéről, ha a nemzetgyűlés többsége bizalmatlanságot szavaz vele szemben. A Lidové Noviny azon véleményen ven, hogy a hivatalin k kormány, amely az államfő bizalmából került a végrehajtó hatalom élére, nsm kötetes lemondani, ha a j^riament bizalmatlan iránta. Hogy az liyrn fedogás mennyire ellentétben áll a demokrácia tiszta toealmával, azt szükségleten hangoztatni. De úgy tűnik föl, mintha a régi lenézett osztrák mintát, a hírhedt 14ik§-f akarnák a legsovinisztább csehek beiktatni az alkotmányba. Mindenesetre igen jellemző, hogy e módosítás Bsnes klikkjéből indult ki. Wat ermann „Ideal“ nagy választékban kaphatók SPITZER SÁNDOR k önyvkereskedéséb**«
