Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-07-27 / 90. szám

2. oldal. Kom&romi Lapok 1939 július 27. POLIP szappan POLIO szappan POLIO szappan hogy augusztus 1-én, a világháború kitörésének évfordulója alkalmából nagy tüntetéseket rendezzenek. Mindenki jól tudja, hogy az ilyen elrendelt de­monstrációnak mi a tulajdonképen célja, miértis a hatóságok minden államban a legnagyobb eréllyel akadályozzák meg a tüntetések rendezését. A prágai rendőr-A város elöljárósága által előirt 35 40 °/0 os pótlékok kivetésénél az az alapvető tévedés történt, hogy a városi számvevőség ezeket a terheket is bele­számította az adóalapba és ezek után is kivetette az említett dijakat. Ennek magyarázata a következő. A városi számvevőség a pénzügyi kirendeltség által megáiiapitott házbér­adó kivetési alap után dolgozott. Erről pedig köztudomású, hogy ez a hatóság csak a tényleg befizetett városi közter­heket vette figy' lembe a kivetésnél és az összlakbérből hozta ezeket levonásba. Ezek a befizetett összegek még az 1927. évi adóalapon szedetvén be, ak­kor pedig nem 35 illetve 40% ot tettek ki, mint ma, hanem progressiv alapon írattak elő. Ezek a terhek 1927. évben kitettek: 1. Lakbér utáni adó helyett volt a házbérfillér 4%, szemétkifuvarozás 2%, összesen 6%, amely a következőképen íratott elő: a) 400 K lakbérig — b) 400-600 „ 2% c) 600—1200 „ 4 „ ség szokatlan eréllyel lépett föl a kom­munista pírt ellen, amelynek tüntetését lehetetlenné fogja tenni, az intézkedések, amelyeket eddig is megtettek, arra irá­nyulnak, hogy csirájában elfojtsák a demonstrációt. Már most is előrelátható, hogy a kommunisták aug. 1-i tüntetése is ugyanolyan kudarccal fog végződni, mint a tavaly julius 6 ára tervezett bolsevik mozgósítás. A kommunisták ellen való szigorú eljárásra nézve ter­mészetesen az egész köztársaságban megtették a szükséges intézkedéseket. Hidasnémetin át megnyílt a forgalom. Budapesti jelentés szerint a vasúti forgalom Hidasnémetin keresztül prog­ramszerűen megnyílt. A csehszlovák vasutasok átvették hatáskörüket, miután a csehszlovák és magyar vasutasok kölcsönösen sajnálkozásukat fejezték ki a történtek fölött. Hidasnémetin keresz­tül mától kezdve újra közlekednek az összes, menetrendszerű vonatok. d) 1200—2000 „ 6 „ e) 2000 -3000 „ 8 „ f) 3000- fölfelé 10 „ Ebből nyilvánvaló, hogy a külömbő­zet 10, 16, 18%, miután ezen adó 20% egységes összegben nyert meg­állapítást. 2 Ugyanez az eset forog fenn a vizdijnál is. Az 1927. évben a vizdijak kivetése a következő alapon történt: a) 500 K lakbérig 3% b) 500—1000 K lakbérig 5„ c) 1000-2000 8 n 4) 2000 fölfelé 10, Most egységes 10% dijat Írtak elő. A külömbözet tehát 2, 5 és 7%. Megállapítható, hogy a 3 illetve 40% dijak kivetésénél a városi számvevőség egyes háztulajdonosoknál 14, 18, 20, 25, 29 és 32% után jogosulatlanul vetette ki ezeket az említett dijakat s így előállt az a fonák helyzet, hogy — ha egy legkisebb százalékos típust véve alapul — pl. 10000 koronás lak­bérnél a külömbözet 14%, vagyis szám­szerűleg 1400 K, amely után a városi számvevőség 40%-ot tehát 660 K-t szedet be anélkül, hogy erre jogcíme lenne. Ez az összeg mindig nagyobb és nagyobb lesz például egy nagyobb háznál, amelyben sok lakás van. 10000 K házbérjövedelem után már 20% a külömbözet, számszerűleg 2000 K és ez után a jogosulatlanul előirt dijak 800 K-át tesznek ki és ig tovább. A helyes eljárás az lett volna, ha a városi adószámviteli osztály kiíratta volna a házbérvallomásokból a beval­lott lakbéreket, amelyekből levonásba hozta volna a 35, illetve 40% ot és csupán az ennek levonása után fenn maradó összeg adja meg a helyes ki­vetési alapot, tekintet nélkül természe­tesen arra, hogy az be volt-e fizetve, vagy sem. Ez lenne az igazságos ki­vetési alap. A városi képviselőtestület köteles­sége, hogy rendelje el az előírások revízióját s a jogtalanul előirt közter­heket az igazságnak megfelelően szál­lítsa le annyival is inkább, mert ezek a terhelik legnagyobb részben a kis lakások bérlőit terhelik, akik eddig azok után fizettek 5 százalék dijat mig most 35 százalékot is kötelesek meg­fizetni. Tudjuk és méltányoljuk, hogy min­den újítás átmeneti nehézségekkel jár: azt azonban nem lehet — éppen Ko­­: márom adózóitól nem — kívánni hogy közterhekben taríozatlan fizetéseket tel-Ijesitessenek. A közterhek olyan súlyo­sak, hogy azt úgy a pénzügyi kiren­deltségnek, mint a városi elöljáróság­ig nak fontolóra kell vennie, lehet-e és ! szabad é csak kényelmi szempontokból attót az elvtől, hogy a kivetések pon­tosan hajtassanak végre. Questor. A közönség köréből. A lakbérek után járó dijak kiszámítása. Irta: Tóth Imre. A lakbér után járó dijak kiszámítása nagy gondot okoz a házigazdáknak éppen úgy, mint a lakóknak. Ugyanis egy fizetési meghagyáson közlik az egész ház után járó dijakat, tehát nem rész­letezve külön-külön az egyes lakókét, így aztán a gazda is meg a lakók is számítanak, de nem valami pontosan. Akik azután nem tudnak eligazodni a számvetésben, azok a városi tisztvise­lőkhöz fordulnak felvilágosításért. Itt azonban — már tapasztaltam — szintén A komáromi addzúk sérelmei A városi lakbér utáni adó, vízdij, csatornadíj és szemét« kifuvarozási illeték kivetéseknél előfordult tévedések. Saját tudósítónktól. II. közlemény. Komárom, július 26. Szegény ember sorsát... Irta Babay József. Szombat délután, alkonyhajlás idején, Babócsay bácsi idegesen forgolódott a mézeskalácsok, márcosvödrök és faggyugyertyák között. Sápadlas volt az arca, szürkült Kossuth szakállát gyakran tépegette, fekete csont-sapká­ját meg éppen századszor húzta hátra tar koponyáján. Oka volt rá, hogy nyugtalan legyen. Két szobával beljebb Babócsay bábos, márcos és mézeska­­lácsos mester uram jóindulatú felesége szivethasogató fájdalmak árán igyeke­zett világrahozni legújabb gyermekét, ki sorrendben a hetedik helyet tölti be Babócsayék ivadéksorában. Eddig még sohasem volt baj. A Babócsay gyerekek minden különös ellenkezés nélkül siettek helyet foglalni a bábos­iparban. csak ez a hetedik gyerek kö­tekedik. Nem akar megszületni. Plasinka bácsi benyit a meleg és illatos bábosműhelybe. Plasinka bácsi szomszéd, jó barát, nagycsaládos, bölcs takács Megkérdezi: — No, megvan a gyerek, Miskám? — A gyerek megvaD, csak még odaát. Szegény anyjuk reggel óta szen­ved, — válaszolja Babócsay bácsi és jámbor mozdulattal ugyaD, de úgy meg­szorít egy csomó faggyugyertyát, hogy valamennyinek kijön a bele. Ezer sze­rencse, hogy nem embert szorongat. — Nézd te Miskám, mondok én va­lamit. A legutolsó gyereked még köny­­nyen jött a világra. De ez a mai nem­zedék már felvilágosultabb. Meg az inteligencia is nagyobb. Viszont Mis­kám, keserves az élet. Innét van, hogy ez a hetedik gyerek olyan nehezen lép az Ur földjére. Gondolkodik. Huzza az időt, Aszondja, amíg igazán nem mu­száj, minek gyöjjön az emberek közé. Mert hiszen az élet csak küzdelem, attól a pillanattól kezdve, hogy meg­születünk. Igaz-e? No látod. Okos gyerek lesz ez, mert megfontolva jön a világra. Aki pedig mindent megfon­toltan cselekszik, nem fog elveszni. Igaz- e? Babócsay bácsi helyeslőén bóloga­tott erre az érvelésre, hiába, a takács, takács. Ügyesen szövi a lenszálat is, meg a gondolatokat is. S miután gon­dos kézzel feltükrözött egy nagy vásári bábszivet, átsietett a szülőszoba ajtaja elé, hogy hallgatózzék. Plasinka bácsi a nyomában. De lám, aki tiltott dol­got cselekszik, rajt veszít. Ilyen a hall­gatózás is. Alig állt ott a két öreg két pillanatig, feltárult az ajtó. Nagy lerendezéssel hömpölygött ki rajta Plasinka néni, az uj komaasszony. Mi­kor meglátta a két okulárés, izgatott mester urat, csípőre tette a kezét. Aztán végignézte mind a kettőt. És olyan hangon, mely ős- somogyi pogány tüdőre vall és olyan pergő nyelven, mellyel héthatárba kergették Szent István jámbor papjait Koppány uram fehércselédei, rátámadt a két tisztes iparosra: — Hát mit mondtam én magának Babócsay szomszéd ? Hát nem azt mondtam, hogy csak azért leszek koma­asszony, mert előre tudom, hogy az újszülött fiú lesz? Hát nem azt mond­tam én neked, te vén hasas pók, hogy keresztfiam lesz? Te nyolcszor hoztál szégyenbe, hogy leánygyerek visított ki a bölcsőből, emítten meg egytől­­egyig férfinéppel növekednek. Fiú lett a gyerek komámuram, kérdezze csak meg a bábát. Ba bcsay bácsi szive nagyot dobbant. Az okuláré alatt egyszerre meleg hályog futotta el a szemét, hiába, az igaz öröm könnyben mosakodik. Alig látta a He­tediket. Ont pihegett már a csöppnyi bábos az anyja vánkosalján, egészsé­gesen, pirosán és olyan éhesen, mint világotverő elődei a találóan elkeresz­telt ősi Hungrig-ok . .. * Már éjfélre járt az idő, egybenőttek a mutatók, de Bibciay uram még mindig dolgozott. Nagy piros vásári sziveket sütött az édes bábból, mert holnap, vasárnap, vásár lesz a templom előtt. A sátrat felütötték már a segé­dek, dolgozni kell, hogy legyen mivel telerakni. A márcoshordók már az ud­varon álltak, megfagytak a faggyu­gyertyák is, a mézeskalácsok pedig hosszú sorban barnálottak a fényes apritódeszkán. Egy tükrös bábszivvei, mely semmi­ben sem különbözött a többi szívtől, Barbócsay bácsi különös gonddal ve­sződött. Oka volt erre is. Ha az Isten fiúgyermekkel ajándékozta meg, hát illik, hogy a nagy örömben osztozzék más is. Váratlanul. Ki gondolta tehát, hogy az egyik szívbe a diszitő tükröcske alá elrejt egy aranyat. Ezt a kincses szivet aztán odateszi a deszkapultra a többi közé. Aki a vásáron megveszi, megveszi. Elviszi, szétveszi, felbontja és hahaha, amint eszi, egyszerre csak megbicsaklik a foga ,.. Ejnye, adta bábosa, mit kevert kend az én süte­ményembe ? .. . Javában szidja majd a tiz büty­kös ujjamat — ábrándozott Babócsay bácsi — mikor csak ... hehehe . .. kiköpi a szájából az aranyat 1 így a 1 No lám! Még híre terjed, hogy somogy­­szilvási Babócsay Mihály bábosmester kalácsától aranyakat lehet köpni. Ilyen gondolatok között nem csoda, CSILLAG< erem! Qde, tiszta, tetszetős arcbőrt csinál; nappali-éiieli használatra 8 és 12 K£ Csillag szappan hozzá 4‘50 K£ Csillag hajszesz megszQnfet min­den hajhullást, korpásodást. Ára 10 K£ Csillag hajpetrol megszünteti a haj beteges zsírosságát. Ara 10 és 15 K£ Csillag tyúkszem radlkál-gyöke­restül Irtja a tyúkszemet. Ara 6 K£ Csillag lábfiirdősó legjobb szer lábízxadás, bőrkeményedés, lábda­ganat és fáradtság ellen. Ara 6 Kő 9 Kapható kizárólag a Csillag gyógyszertárban Bratislava, Kozia-ulica 33. Új telefúnszám 30-94. Naponta postai szétküldés. nem pontosan számítanak. Amikor aztán magam is érdeklődni kezdtem a dolog iránt, valóban meggyőződtem, hogy téves a számítás. Bizonyításul álljon a következő példa Valaki fizetett 800 Ke lakbért a 15% dijakkal együtt. így számolnak a felemelt 40% kai a többlet fizetésre: 800 Ke 40% a = 320 Kő, eddig fizetett 15% = 120 Ka, tehát még fizet 200 Kc-t. Ez a számítás nagyon téves. így a városnak haszna volna a jogtalan többletből, de a lakók meg károsodnának. Téves a számítás, mert a dijakat nem a fizetett összeg után kell számítani, hanem a nyers lakbér után. Nem szabad az említett példánál 800 Ka után számítani sem a 40, sem a 15»/o ot, mert hiszen nem 800 Ka a nyers lakbér, mert abban már a fizetett 15o/o dijak is benn van. Meg kell ke­resni a nyers lakbért. Ez esetben a nyers lakbér bikerekitve egészre 696 Ka. Az érdeklődők kedvéért a számítást is ide vetem. Ha 100 Ka volt az alap, akkor a 15o/o dijakkal összesen 115 Kc-t fizetett, X Ke volt az alap, ha a 15% dijakkal összesen 800 Kő-t fizet. A művelet végrehajtása után a nyers alap 696 Ka. Ezen összeg után kell számítani a 40% ot, 696 Ka 40%-a = 278 Ka a %* elhagyásával, s amit fizetett 696 Kő-tól 800 Ké-ig = 104 Kc-t levonni a már számított 40<yo bői, vagyis 278 Ka ból s a különbőzetet = 174 Ka-t fizetni 1 évre. Látjuk tehát, hogy a kétféle számí­tásban 26 Ka különbség van. Mivel pedig ilyen erkölcsi számításoknál semmi hibának sem szabad lenni, azért, ha a fejtegetésem helyes, — amit bizonnyal szeretek hinni — ajánlom, hogy az szerint járjanak el, nehogy a dijak jog­talanul és hibásan szedődjenek be. ha Babócsay bácsi ókuláréja mögött úgy csillogott a két szeme, mintha a boldogság kis lámpásokat gyújtogatott volna benne. Hát bizony csillogott a két szem a boldogságtól is, no meg, bocsánat, Babócsay bátyánk műhelyé­ben nemcsak édesmárcos hordó sze­rénykedett. Volt ott olyan is, melyet az ötvös-kónyi szőlőhegyen töltöttek meg Nos gurgulanedvével s egyenest idáig gurították. Mert tudni kell, hogy Atád város lapban fekszik, a szőlő meg hegyen van. Így hát a teli hordót egy­szerűen eleresztik a hügyi présháznál s az aztán szépen hazagurul. Nincs ebben semmi hitetlen dolog. A boros■ hordó épp úgy hozzátartozik a házhoz, mint a tehén. Ha pedig a tehén haza­talál, miért ne találhasson haza a hordó? Elvégre a hordót kádármesterek csi­nálják, a tehén‘pedig csak tehéntől születik« Már pedig ki meri kétségbe­vonni, hogy egy kádár intelligensebb a tehénnél? * Másnap reggel a jó Isten ragyogó napja öltöztette vasárnapiba a templom­teret. Volt ott annyi sátor, hogy egy arab városban sincs több. Bábosok, szentképesek, lacipecsenyések, játéko­sok. Babócsay uram sátra közelállóit a templom főbejárójához, szemben a nagy feszülettel. S miután elrakta áruit, hálás pillantásokkal illette a Feszületet. Az aranyat rejtő bábsziv is ott tükrös­­ködött a többi között. Az ajándék, mely váratlan örömet okoz ma vala­kinek ... s az a valaki hadd ^ áldja majd bábosékat, akiket az Isten is áld, immár hetedizben. A parányi város népe ünnepiben, elégedett arccal gyü­lekezett errefelé. Ma szép mise lesz nagy prédikációval. Ma a Zsömle barát beszél, a legkövérebb tisztelendő ur.

Next

/
Thumbnails
Contents