Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-12-31 / 156. szám
1999. december 31. Komáromi Lapok 3. oldal. és 3 millióval többet a közélelmezési minisztérium. Ezt a három milliót sze- I gény iskolásgyermekek felruházására | fogják fordítani. A változtatások folytán az 1930 évi köfségvetés szükséglete az előző évi 9534 millióval szemben 9370 milliót tesz ki Spina miniszter a vámok felemelésével akarja a gazdasági krízist megoldani. Dr. Spina miniszter, a Bund der Landwirte vezére, a politikai helyzettől a „D rutschen Landpost" hasábjain nyilatkozik és cikkében rámutat a mezőgazdasági válságra, amelyről többek között ekkép nyilatkozik: Az uj kor* mány feladatainak előterében a mezőgazdasági súlyos helyzet all. Az utolsó hetekben a viszonyok hirtelen rosszab • bodtak A mezőgazdasági katasztrofális helyzettel szemben a legnagyobb gyorsasaggal kell megkísérelni, hogy a mezőgazdasági termények árai a vámok fölemelése által biztosítva legyenek, amelyek az előállítási költségeknek megfele nek. Tudjuk azt jól, hogy a vám nem ideális gyógyitóeszköz, de abban az államban, amelyben minden ipari termény magas vámokkal van megvédve, mint a gyors segítségnek eszköze, szükség van reá. E tények elől ma már a szocialista páttok sem zár kózhatnak el és eme követelések náluk is megértésre találnak, A nyelvben és érzelemben egységes csehszlovák nemzetről ir a cseh nemzeti szocialista párt orgánuma, a Cet-ke Siovo, amely reflektálva Htínka és Ttsó képviselőknek a szlovenszkói autonomtsta őslakos blokkra vonatkozó nyilatkozatára, leplezetlen nyíltsággal tárja fö a prágai centraliz mus abszorbeáló törekvéséi a szlovák nemzettel és Szlovenszkóval szemben. A cink többek között a következőket mondja: Nevszerint földrajzi autonómiáról van szó, a valóságban azonban őslakos blokkról. Könnyű kitalálni, hogy ki ellen irányul ez az egységfront. Az őslakos blokknak nem volna sürgősebb munkája, mint az, hogv Szlovensznúból kizavarja a cseheke' és h lyüket őslakosokkal töltse be Ha a Sdovenszkóban exponált csehekben csak érzelmi momentumok döntenének, akkor már régen [ mind idehaza lennének. Itt azonban nagyobb érdekről van szó, az állam érdeke az, amely az exponált cseheket ott tartja Szlovenszkób^n, a csehszlovák államegység, a csehszlovák promis ■ cuitás (vérkeveredés) alapjainak lerakása, amelyből létrejön majd a nyelvben és érzelemben egységes csehszlovák nemzet, átitatva a kulturális nemzeti és állami érdekközösségtől, °gy egységgé olvadt egész, mint köz' rsaságunt. alapvető ekzisztenciális bá: ,a. A Szlovenszsóban működő csehek nemzeti és állami küldesse nem titok. Ezt épen olyan jól tudják a szlovák néppárt, mint a magyar pártok, mint pedig maga Tuka űr. Csehország legyen a cseheké, Szlovenszkó a szlovákoké. A Cech hasábjain Kordács prágai érsek cikket H a politikai helyzetről amelyben tömörülésre szólítja föl a katolikus pártokat a szocialista is kom munista materiálizmus ellen. Az er sen a cseh posrosároknak a Szlovenszsó ban folytatott sa katolicizmusra veszedelmes iriünödése ellen szólal fői és idézi Craue prágai angol követnek a po*rovaroknak szlovenszkói kutturmfinödéséröi tett nyilatkozatét, skí azt mondotta, hogy Szlovenszkó elveszeit C-th)rszág számára, h> a csth pokrokaró« romboló ténykedésé rr eg nem szüntetik. Teljesen be is szüntettél«, d a nép már nem bízik. Az unifinaló tevékenységnek lege-óször is ezt a bizalmatlanságot kell elháriiania az alkat mattan tanítók és hivatalnokok eltávo litásával. í-uum cu que: Csehország legyen a cseheké, Szlovenszkó a szlo vakoké 8 a p.r<amemoen mi .dasét önálló egyed szövetkezzék az ellenség elleni támadásra. Az iskola minden politikai párt, sőt még a bolsevisták szemében is politikum, vagyis a pártutánpótlás szempontjából a fiatalság nevelője. Épp ezért m>nden irányú es nemzetiségű keresztény képviselő, nevezetesen p dig a csehek és szlovákok nagy katolikus pártjai egy egységesen működő blokkban kell. hogy szövetkezzenek, a hi) es az állam vedelmere, a materialista szocializmus és ennek torz gyermeke: a bolsevizmus elten. Az uj vágóhíd és a Jókai utcai bérház felépítése lesznek 1930-ban a város legfontosabb középitkezései. — Saját tudósítónktól. — Az uj esztendő előtt szerettük volna megszólaltatni i- púnk hasábjain Csizma zia György p<> gármestert, hogy milyen terve* vannak az 1930-as évre a varos f jies/'ésére vonatkozóan ? Csirraazia György polgármester azonban nem nyilatkozik és hiába mondju« neki. hogv egy kicsit a város közönségé is kivancs* ara, mi'y-ío -ervek valósulnak m-g 1930-ban — a p 'gárme- tér ezek U'án nem látja be, hogy meg kellene szólalnia. Más város polgármestere is megszólal ilyenkor, ha megkérdezik tőle, mi a város tervei az uj evre. Ne menjünk csak messze, a szomszédos Érsekújvár egyik helyi újságában a min-p két oldalas interjút olvas'unk arról, hogy Érsekújvár polgármestere mikben látja az elkövetkezendő évben végzendő feladatokat, ps dig Érsekújvár polgármestere is tudott legalább annyit elérni a város érdekében, mint nálunk Csizmazia polgármester, ha már erre szoktak hivatkozni. De nemcsak ezt a példát hozhatjuk fel, hanem még nagyon sok városét, ahol a po'gármester nem zárkózik el a város közönségének érdeklődése elől.- • Volna a városnak néhány nagyon fontos építkezése az 1930 as évre és ezek az építkezések már nem húzód hatrak tovább. Tudjuk hogy a városnál minden csigalassusaggal megy és igy kételkedve gondolunk arra, hogy ezek az építkezések 1930-as évben csakugyan megvalósulnának. A város már hosszabb idő óta tervezi tízmilliónál nagyobb összegű kölcsön fölvevését a prágai biztosító intézettől, amely kölcsönt beruházásokra fordítaná a város. Mint ismeretes, a Komárom, december 30-án város képviseletében már tárgyaltak is a prágai szociális bútodtóval erről a b ruhwási kö cinről és a szocális biz ositó h jiandó is lenne a kö c ön nyújtására, ha a város azt rentábilis epitKezésekb: fekteti le. Két Ilyen rentábilis befektetésre kel! külön és nyomatékosan felhívnunk a vá ros vezetőségének figyelmét Azi hisszük, a város vezetősége maga is tudatában van ezeknek, mégis foglalkozunk velük, h»gy ne kerüljön le többé ez a téma a napirendről. A városi vágóhíd kibővítése és a sertés vágóhíd felállítása az egyik fon tos középitkezés lesz, amelyet a városnak az 1930 as évben feltétlenül meg kell valósítania. A vágóhíd lehetetlen állapotban van és nem Komárom céljaira, de akármelyik kis falunak sem felelhet meg a mai állapotban. A vágóhíd kibővítése és a sertésvágóhíd felállítása által a város tekintélyes jövedelemhez juthatna és igy a vágóhidba helyezett kölcsön önmagát amortizálná. Egy másik fontos építkezés lenne a tervezett egyik városi bérház felépítése Ismeretes, hogy a kép/iselőtestülei több mint két évvel ezelőtt nagy lelkesedéssel elfogadott egy javaslato városi bárházak építésére vonatkozóan. Az építkezési mozgalom Komáromot évek óta nem érintette, viszont a lakás Ínség megotdasáru nem kerestek komoly megoldást. Annak idején konkrét ja vasiatokat fogadott el a közgyűlés, hogy a város a lakásínséget milyen módon tudná jóidőre megszüntetni. Ki is íratták a tervpályázatokat a bérhá 7sk felépítésére, a tervpályázatok többé kevésbé sikerültén el is készültek, azonban mindmáig nem történt semmilyen komoly lépés abban az irányban, hogy a tervek közül valamelyik is legalább az idén megvalósuljon, ha már tavaly nem kezdtek hozzája. Legutóbb arról van szó, hogy a városnak komoly eihstározísa a bérházak közül legalább az egyiket még ebben az évben az őszig megvalósítani. A Jókai u'cai két emeletes bérházáról van szó, erre az épületre érkezett a legelfogadhatóbb tervpályázat Úgy érte süünk, hogy a prágai szociális bizto sitónál járt városi bizottság már be is nyújtotta kérelmét ebben az ügyben a böicsönéit és a szociális biztosító meg is Ígérte a kölcsönt, úgy higy a legnehezebb akadály a pénz elő teremtése ezzel megoldódott. Mégis bizalmatlanul fogadjuk a híreket, melyeket a városházán már a 'egkomolyabb formában kolportálnak, hogy a Jókai ucai bérház még ebben az évben felépül mert a város vezetőségében nem látjuk eléggé a tét rekászsége*,hogy hozzáfogjanak a munkálatokhoz. Ahhoz, hogy a ház őszre felépültön, az szükséges, hogy legalább m; ban, de legalább áprilisban hozz jenek az építkezési munkához és ez megtőnénik, még több szükst feladatot kell a városnak megold« Bizonyos, ha a város nem tűzi ki a ház felépítésének konkrét tervét in. legközelebbi közgyűlés napirendi nem íratja ki a pályáza okát a műnk; ami ugyancsak kiv*n egy hón nem szerzi be az építkezési engq, stb., úgy ebből az építkezésből, tavaly is, megint nem lesz semm város mfg*nt csak a tehetetlen ig ttsnél m^rad. Remé'jük azonban, hogy a városházán ebben az évben mégis az alkotó munka iránti akarat fog érvényesülni és a városházán a munka nem abból fog áilni, hogy bagatel ügyeknek adnak a Eártok közti civakodtsban létjogosultságot, hanem a lakosság érdesében rátérjek a komoly épi-ő munkára. Még más fontos városi kö-ügyek is lennének, amelyek uj év n»pj;n megírásra kínálkoznak, de ezekkel majd egyik legközelebbi alkalomkor foglalkozunk. K. E A PÁRIZSI FALANSZTER LEVÉL A KIALUDT FÉNYŰ FRANCIA FŐVÁROSBÓL, La vie est dure, —- kíméletlen sz élet — visszhangzik ma mindenfelől Párizs ban. A fény, a ragyogás és a jókedv városára is ráborult a gond fekete árnyéka. Ma Párizs is merő küzdelem i holnapért. Nyoma sincs a régi la vilié de la lumiere-nek és a savoir vivre köz ismert művészetének legfeljebb, ha a felső tízezernél találjuk valami nyomát. Talán már olt sem. Párizs is átveti Newyork, Berlin, Csikágó szédf'eles Párizs, —decembt Vt pénzszerző iramát. Nincsenek ti gourmet-k és haldokolnak a sentimen ok. Megkopott a hangul A, megkop a fény, eltűnt a régi Pa-izs és megt benne a Montmartre is, meghalt r a régi, az igazi békével es nem is mad fel többé. A kívü l' cs*”,0g0 latók voltaképen rideg üriethézak hiába próbálták meg a Mon'pirr3- átvándorolt bohémek é'etreke!'.iJ bohémvilágot, monumentális tó
