Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-12-12 / 149. szám

2. oldal.

Komáromi Lapos

1929. december 12.

I

kivétel nélkül cikkekben emlékezik meg rős a saját pártállása szerint fűz az alakulás megtörténtéhez megjegyzéseket. Az új kormányt politikai tekintetben Udrza! személyes sikerének tartják, amit hosszas, de kitartó szívósság előzött meg. A kormánypárti Obzor cikke is foglalkozik az új kormánnyal, többek között azt Írja, hogy ők egyáltalában nincsenek elragadtatva ama mód felett, ahogy az új kormány megalakult és állítani meri a lap, hogy ezzel a móddal a váiasztóközönség sincsen megelégedve. Egyebekben az új kormányt Masaryk elnök kormánya- 1 nak tekintik, amely az ő intenciója szerint készült el nyolcvanadik születés- t napja alkalmával A pártok, amelyek a \ kormányba léptek, Masaryk elnök ki- ) mondott kérésére tették ezt meg, mig a f többi pártokat szintén az ö kérésére \ zárták ki a kormánytöbbségből. Az új

kormánynak kéznél vao az úgynevezett alkotmányjogi többsége is, amelyet , nagy vaiószinüség szerint már a jövő évben használni fognak, ha valóra válnak a Masaryk elnökkel kapcsolatos mindazon jövendölések, hogy 80. születésnapja alkalmával lemond elnöki tisztségéről.

Az új kormány ellenzéke Dérer Iván lapja szerint.

A konc:nlrációs kormány olyan nagy többségre támaszkodik, amilyen az eddigi tiz elő ő kormánynál még nem fordult elő. A 300 képviselői mandátumból 212 tartozik a kormánytámogató koalíció táborába Dérer Iván dr, iskolaügyi miniszter lapja, a csehszlovák szociáldemokrata Robotnic’ké Noviny a kormány ellenzékéről ir és amint már ez szokása, vakmerő gyanúsítással azt állítja, hogy az ellenzék államellenes ellenzék, amelyhez tartoznak a kommunisták, akik az állam szátrombolásáért és a világforradaiomérí harcolnak, továbbá a német nemzetiek, a magyar keresztényszocialisták és a magyar nem zeti pártiak is, noha hivatalosan tagadják is ezt. A szlovák néppártot kormányellenes ellenzéknek minősíti a szocialista lap, amely megtagadja Híinka pártjától még azt is, hogy ők képviselnék valójában a szlovák nemzetet. Dérer lapjának e gyínnsitását már megszokta a magyarság, amely ellen úgy az a munkásujság, mint vezére, Dérer Iván a legnagyobb elfogultsággal és gyűlölettel viseltetik.

Katonai kiképzés az ifjúság részére.

Az állami költségvetés tárgyalása során a nemzetvedelmi mküsztérium költségvetése fölött megindult vitában különösen az ellenzék részérői nagy visszautasításra talált az az ujsbb követelés, hogy a hadügyi bugdei miüiáidos téte'ez még jelentékeny öss.eget csiiol- i vitában kifejezésre jutott, hogy ifjúságot it ki keil képezni katonának, mert sz állem biztonsága ezt megköveteli. El is rendelték e kérdés előkészítését és mint a Nárcdiy Listy Írja, a napokban befejeződött a miniszterközi tárgyalás az ifjúságnak katonai szolgálat előtt való kiképzéséről. A kidolgozott javaslat szerint a katonai szol"gálgt előtti kiképzésben minden 17 éves ifjú fötaigg részivenni. A kiképzés 17 évtől egészen « sorozás évéig tart, A gyakorlati vezeiést «t ?kúv tisztekre bízzák. Egy másik rendelírt^í-j szerint a 17 évnél fiatalabb, de 14 évnél idősebb ifjakat a lövészegyieiehben képe zik ki.

Könyvhét —

könyvek — kék.

Irta és felolvasta a Komáromi Katolikus Legényegyletben a „Magyar Könyvhét“ • alkalmából

Ivánfy Géza.

— Folytatás. —

A magyar könyvhétből könyvhónapot, könyvévé kell csinálnunk, mert egy rövid hét alatt ugyan medel? Félek, csak addig, mnyit fog tudni a magyar-ege, hogy Szlovenszkón vvet, hogy itt is ténfeenkórász iró, költő, an mást sem csinálfaragnak szerel..oveliákat rövid pihenő félórácska kitöltésére, regényeket | hans hnuz, ewesi, wallací rémségekkel, I egy kis lélekelemzéssel, filozofálással, házasság, vagy válás, vagy öngyilkos ság, vagy más ezekhez hasonló sze rencsétlenség-véggel Megtudják, hogy van Szlovenszkón mondjuk 30 iró, akik megszólaltak s jól rosszul zabolt I Pegazusuk a Magyar Parnasszus felé viszi őket, vagy éhkopp betegség után a magyar haiiotasházba, hogy valaki az életbenmaradottak közül zengjen róluk dicséretet, s méltassa nemzetükért áldozott életüket s munkásságu kát, kapnak egy particéduíát. egy | egyszerű ÜL osztályú temetést, szimpla | harangozással és a kántor énekelte íj Circumdederunttal, kap 30 soros ne- i krologot a helyi hirharsonába, ha jóba ; volt a kiadóval vagy a szerkesztővel, j egy-két ember egy hétig emlékezik . rá, a család siratja csak azután. Kéz- S dődik a másik, a harmadik, a tizedik $ Íróval ugyanúgy talán, más felckezet \ papjával, más temetőbe, de ugyanazzal ! a szomorú véggel: Az elfelejtéssel. ' Hí legalább Pantheonunk lenne, hogy ? az éhező iró csontraszott arcs leg- \ alább márványkopiát kapna — vigasz- j talásul. Hölgyeim és Uraim I Ta*án jj nem ilyen sötét a kép, mert a magyar j Írónak van két keze, hogy elmenjen j írósága mellett Írnoknak, ügynöknek, j könyvelőnek, meg mi egymásnak, talán 1 nem minden magyar Íróra talál a \ szomorú kép, — de a 90 százalékban > igen. Egy magyar iró nem tudott nemrég megtartani egy előadást, mert — j nem volt nadrágja s nem tudott magának előlegezni útiköltséget az utazásra! Népkonyhára járó költő, könyveit maga cipe ő, könyveivel maga szenzáikodó iró nem szociális betegségről, hanem a nemzeti érzés kollektivitásának hiányáról besié', kiabál, ordít bele abba a nagy éjszakába, amelyből naponta halljuk — a maguk sorsát ügyesebben ökonomizáló poli tikusok rózsás hajnalokat szoktak többkevesebb tehetséggel jósolgatni.

Illik, hogy a könyvhéten a könyvekről is essék szó. Ez alatt a tizenegy év alatt, amióta a magyar irodalom mint szlovenszkói kisebbségi irodalom került be — szerintem is rosszul — az irodalmi cégjegyzékbe, sokszor volt vigasztalónk a könyv, volt idő, hogy akármilyen könyv, csak olyan lett légyen, amely kiverte a könnyet a szembő! s elhódított félórácskákra, elvitt innen messze vissza időkbe, amelyekben úgy gondoltuk még osztatlan volt a nemzeti irodalom.

Azt mondom, — úgy gondol; uk,— hogy osztatlan volt, mert hiszen valamikor a 16—17. századokban mégis csak másképpen Írhatott a magyar fej ideiem alatt uralt Erdélyben, mint a Habsburg jogar alatt Magyarországnak abban a részében, amelyben nem szedett sarcot a Muzulmán. De mivel a magysr iró magyarul irt akkor is s magyarul ir most is Komáromban, Újvidéken, Kassán és Marosvásárhelyen, aligha hinném, hogy valami különösképpen megindokolt elkülönülés ez a sziovens/kói magyar irodalmi élet; egy kicsit furcta is lenne, ha az irodalom gazdag földjein termeit termést csak úgy mérecsgélnők, csak í úgy szortíroznánk, mint teszem azt:

; van tiszavidéki búza, meg bánátvidéki, j amerikai, román búza. Mert bár egy| kv /»pen ad kenyeret akár magyarnak, í aki. ^liánnak, akár horvátnak, csehs nek ha tiszaviuékV-ha amerikai, ha ; oroszországi, vagy román regátbéli is ?! a búza, az irodalom kenyere csak egy I nemzet kuituríalajában s csak egy nem- P zet számára ad éhséget csillapító táp| iálékot ott, ahol igazi kulturéhség nyu! | kulturtáplálék felé.

!A nemzet irodalma közös vagyon, a nemzet irodalmi kultúrája az a bibliai 5 kenyér, amellyel nem ötezer, hanem milliónyi éhezőt lehet ellátni. A nemzeti irodalom a csodaforrás, amely csobogva ontja az üdítő italt századokon át századok nemzedékének, sohsem apad ki; a nemzeti irodalom az egyetlen fegyver, amely nem öli más nemzet fiát s mégis véd, mint valami bűbájjal csinált habarcs összefogta várfal, a nemzett irodalom templom, amelyben székelő Istenség megért minden nyelvet, megért minden fajt, mert — szereti a magáét I

(Folytatjuk.)

NEGYVENÉVES JUBILEUMÁN LEFŐZTÉK AZ EIFFEL-TORNYOT

— december 11.

Negyvenéves az idén az Eiffel-torony, amely a nyo tovankilencedisi világkiállításon 300 méter magasságával bámu latba ejtette a világot. Eiffel mérnök jó üzletet csinál! a toronnyal, mart a gavallér francia kormány a hatalmas építmény forgalmi jogát 20 évre a gazdag fantáziájú mérnöknek engedte át. Az üzleti n 5,100000 frankot keresett Eiffel.

1889 Óta E'ffel müve n:m vesztette ei népszerűségé». Párizs turistái hói liften, hol meg gyiiog naprót-nspra igyekeznek a marasba, ahonran az ötmillió lato-u metropolis feö n/en áüe binsheiő térRépe valóban szedni a néző’.

Csakhogy az Eiffel a gyávaság, illetve bátorság próbtja is. Amikor a Mirs mezőn megáll az idegen és hátracsspja fejét, hogy szemével kísérhesse a karcsú torony iveleset, derűsen szói:

— Hit gyerünk csak fel.

Ét már bí is ülnek a iifib.*, mely a repülőgép magassági illuuójához juttat] r az idegen?. A régi világban virtusszámba ment gyalog haladni fel a vastraverzek közö t húzódó csigalépcsőn a II. emele ig. Akkor még nem kínlódtak 8? emberek szivdobogésto! cs a mat idők kü ö ibóző féléiméi ői. Vidámság sugárzó t a gyalogló toronymászók arcáról, min he csak az Atpesek meredek o’diiain turistáskodtak volna.

Mit csinál a mai Eiffel mászó? Először is nem mászik, hanem besétál a liftbe, — m3|d bökni iesz a pénzéért gyaiogo'ni. A vüisnyiift elkezd kúszni, nevei benne a gyanútlan utas, de már az első emeletnél visszahököl. Láttam ezen az elsőemeleti tern s on embere két, akik elfelejtütek mosolyogni, gyö nyörköd'ek ugyan a S créC^eur fehér színeiben, a szaíagsmü Sz< j iá kanyargásában, a belá h italian házrengetegben, de bi/ony a sarkújukhoz nyuitak. Arra gondoltak, hogyha az első emelet ityen feietmetesen magas, mi iesz a másodikon, hogy a harmadik emeleltől ne is beszéljünk.

U itársüim egy része elhelyezkedett az első emelet egyik helyiségében, a többi lenn maradt a második t m >iet terraszán és bizony a torony gömbjére csak másodmsgamma! értem fel nyolc utitárs közül Ním azért, miniha bátor ember lettem volna, gyávaságból mentem fel: szégyeitem ugyanis íéini.

Fent a fíihők közön az őr ezt a statisztikái közölte velem ez Eiffel bátorjainík és gyáváinak statisztikájáról:

— Száz ember közül átlagban Ötven ember merészkedik a 300 méier magasbi Hirmincöten eijutnas a második emeletig, tizenöt ember pedig az első emeie i megállónál kiszállt azzal, hogy — ide pedig soha többet nem jön. Mert »szép az Eiffel, de csak messziről“.

j Hét méterrel szárnyalták túl Amerikában a rekordot.

| Érdekes, hogy éppen az idén, amikor ‘ negyven esztendőa az Eiffel-torony,

Í szűnt meg az epüiet-monstium a világ magassági rekordere lenni Az érctorony,

• amely ník teremtőjét annak idején ki\ nevették és kigunyolták, hogy később I lángéazként ünnepeljék, tudvalevőleg | prn osan 300 mater magasságban emel-IKedik a föld színe fölé. Ai utóbbi években kisebb süllyedéseset állapítottak ugyan meg, ezek azonban nem veszélyeztették a torony állományát és magasságából csak néhány centimétert vett el. Hire járt, hogy Barcelonában a világkiállítás aikaimábó! egy az E ffel • toronynál is magasabb fatornyot akar-Ina's építeni, de a kiállítás rendezője egy sokkal alacsonyabb toronnyal is beérte és igy Eiffel müve továbbra is a legmagasabb építmény maradt, melyet ember valatn is alkotott.

Párizs jellegzetessége ezennel az első helyről a másodikra kerül. New/orkban a napokban adtak át egy felhőkarcolót, amelyet a Chrysler autógyír építtetett, rendeltetésének. Az épületet koronázó torony magassága 306 méter 95 centiméter. Ezzel megdőlt a világrekord, melyet Eiffel Gusztáv áliitott.

Érdekes, hogy a világ eme legmagasabb építménye, a newyorbi Manhattan-negyed nevezetessége, egy különös verseny eredménye. Banalet William ' mérnök nyolc hónap előtt azt a meg-i 1 bízást kapta az autócégtől, hogy épi

sen egy olya?; felhőkarcolót, melyben a drága telek legteljesebb kihasználása mellett, a világcég összes irodahelyiségei elhelyezhetők legyenek.

A mérnök eredeti tervei szerint a felhőkarcoló csak 60 emeletre készült volna. Rövid idő mu’va a Manhattan bank megbízta Craig Severance^ a feihökarco'ó építészei egy másik specialistáját egy olyan magas bankpalota építésével, ame-ybez hasonló egész Newyorkban nam akad. A mérnökök megbízói fogadást kötöttek egy klubban arra nézve, melyik felhőkarcoló ‘esz magasabb. Mindkét mérnök, úgy Bsnaien, mint Severance megkapták a rendeiete’, hogy mindint kövessenek el az épület eddig Pern létezett magasságának elérésével a fogadás megnyerésére. Ei ínte Severancenak, a Manhattsn bank felhőkarcolójának építésével

Í határozott eséiyei voitsk. Ámbár később fogott az t pilieióriás épi égéhez, hamarabb lett munkájával készen, mint riválisa és a felhőkarcolót 70 emeleíesre épi ve, elérte a 255 méter magasságot. Hogy a magasságot még fokozza, csalafintasághoz folyamodott és egy vasíorony engedélyezéséért folyamodott a hatósághoz. Ez a íorony mAg tíz méterrel fokozta az eddigi magasságot. Ehhez járult még egy óriási zászlótartó, melynek csúcsa 277 5 méter magasság| ban volt.

| Severance biztosra vette a fogadás j megnyerését, mikor William B maién, j aki eddig csak 68 emeletig jutott,

? ugyancsak ravaszsághoz folyamodott, j A ha.őságot világítótorony engedélye- I zésére kert? s mikor megkapta, a legnagyobb gyorsasággal fogott a torony elkészítéséhez, A viiágiíótorony fölé, mely hitalmss reflektorokkal van eifá'va, még rgy zászlótartót szerelt, melynek csúcsa 306 méter 95 cm. magasságban van a tö d ő). Banalen 28 méterrel legyőzte nemcsak vetelyiársát, hanem az Eiffei-iorony építőjét is. Feszült érdeklődéssel figyelik, meddig marad ez a felhőkarcoló a világ legmagasabb épülete, elsőségét ugyanis nagyban veszélyez e i egy piramis építése, melyre Morgan Készül és amelyben gylljícmc-nyek és tudományos intézetek elhelyezései tervezi.

Ha jól meggondoljuk, nem olyan veszedelmes Amerikában a felhőkarcoló őrület, hiszen csak 36 városban vannak 20 emeletesnél magasabb házak. Csak 4478 ház tiz- vagy valamivel többemeletes, 377 épület húsznál több emeletü. Tizenhat év eíőtf készüli él a pompás Wooíword épület a ntwyorki Városház téren, a „kereskedelem szé- 8e8egyhazaw askor még sohasem hallót magasságú volt: 56 emeletes.Azóta a házóriásoi gombamódra nőitek ki a föidöői és Ncw/orknak ma 291 tiztőí húszemeletes épülete van és 188, azon épületek száma, amelyek a 21 emeletnél magasabb. Da a Woolworthrekord nagyon sokáig felülmúlhatatlan volt. A mérnökök maguk is tudatában voltak annak, hogy N.wyork önmagának tartozik azzal, hogy véget vessen ennek a hozzá nem méltó állapotnak. A fentemíiteit Chrysler autógyár adta meg a jelt az uj feihöisatcoió versenyépitsezésére. A hajdani Wsldoif-Astoria szálló helyén Alfred Smith, az egykori demokra fkus elnökjelölt és kofmanyzó építkezési vállalata Készül egy 80 eme: letes felhőkarcolót építeni. Közvetlenül ; utána jelentkezeti a Metropolitan élet- i biztosítási intézet 100 emeletes házier| vévei, Charles Noyes és David Schutte urak ezekrői az építési tervekről némi megvetéssel vettek tudomást.

— Kontárok, — kiáltották — ml az a 60, 70, 100 emelet. Vagy, vagy!

És elhatározták, hogy az ő uj felhőkarcolójuk 150 emelettel fog az ég felé l meredni. Ezzel azután csakugyan ők l fogják a páimát elvinni. A városház : közvetlen közelében fogják ezt az épü] letet emelni. 200 méterrel lesz magas sabb, mint az Eiffel-torony ás igy csakis ugyan a világ legnagyobb épülete lesz. I A 150 emelet tetején egy hektár kiter- I jedésü repélőtér létesítését tervezik. | 50.000 ember talál a házban hajlékot, I naponta 200 000 ember fog rajta hi- 1 bejárni. A tréfa pedig kereken egymillió | dollárba fog kerülni. Ugyan miért is % ne. Schutte és Noyes urak megenged■s hetik maguknak ezt a kis kedvtelést.