Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-12-07 / 147. szám
6. olda Kcmlrom Lapot 19 i". december 7 halkan megrajzolja a lelkek rajzát, a kedély változását a sorsdöntő napokban, azokat az eseményeket, ameljek a lelkek birodalmában játszódat? le, amelyekből kifelé keveset, vagy éppenséggel semmit sem mutattak az emberek. Falu Tamásnak a Kicsinyesek megírásával az volt a célja, hogy belevilág Ison ezekbe a letkekbe és megmutassa a későbbi nemzedéknek is, milyen volt az élet a hegyek közé bujt kisvárosban, mil or a ma parancsára és a holnap érdekéüln mgakarfák semmisíteni a tegnapot az ember« k lelkében. A Heímstskuns példája marad a szlovenszkói íróknak Falu Tamás kis regénye. Nem kalandozott el messze témáérl, de igyekezett azt közvetlen a közeiben megtalálni. Nagyon nagyon szlovenszkói irás lelt ez a Kicsinye sek és ha most a jövő heti könyvhét alatt megint meglátják a kirakatokban ezt a kis könyvet, ne sajnálják pirko rónáért megvenni, mert ez a könyv első sorától az u olsóig a nversk, a mi életünkből srakadt ki azért, hogy me«int visszaírni jón hozzánk, szlovenszkói msgyarokhoz. Ennek a könyvnek művészeié tiszta, mint a forrás vize és benne a visszafojtott, néma fájdalom mélyről jövő, minta bánya »ranva: nem hamisítja ezt meg semmiféle póz és nincsen benne ok'ordi, rzájas hazafiasbodás, meilverdeső magyarkodás. Valamennyi közt ez a legszioven szkóibb irás, de talán a iegsülönb is marad az évek során. „Szlouenszkói“ magyar irók. Palais de Hanse Sár ÜCotnárno ------------------------------------------ YssarSí pavilio------------------------------1----------------‘ 1929 november 16-íói fővárosi nivóju családi műsor: Szalon jazzband. íech hegedüvir uor. Dvofzák .ongoista. Thüringer jaz2band. Műsor s t. Anna Aureis: Angoltérc. S Hilda Djraine: Induló. 3. F iui D sra;ne: j >key. 4 Mirián Aureli»: Nhgysriánc. 5 Anna Aureüs: Gavotte spitziánc. 6. Hilde Dóráin: Csárdás. 7 Marián Au el if; 0 osztárc 8 Frit*i Doraine: Ango'Sánc. 9. Du> Aureiis: Jr'ousse. 10. Hüde D iraine: 0 ősz néD ánc 11. Fiitn Doraine Mtgyar R p sedie. 12. Duó Aureüs: Cwboy tánc. Nyitva minden este 10 órától. — Műsor kezdet este 11 órakor. Kéthetenként uj műíori Eredeti boritalok 1 S óid árak! E őzéseny kiszolgálás 1 uco A nagyérdemű közönség szives pártfogását kért az igazgatóság. Diákköri emlékek. (Komáromtól Szigligeíig meg vissza.) Irta: Dr, Baranyay József. A szlovenszkói magyar irodalom határkő elé érkezeit. Ez a határkő j a szlovenszkói irók könyvhete, mely j holnap kezdődik. A magyar könyv .nemzetiségi“ missziója egy laborba tömöríti az írókat és uj győzedel- i mes utakat hirdet egy hétig a testvérnek : magyar betű, gondolat, í érték, tehetség * Az Írót is megismeri most a fajtája, aki, ha a könyvet el is olvasta, nem érdekelte, hogy az, aki megírta, aki fájta a magyar sorsot, siratta a magyar bánatot és könnyel vagy örömmel temette vagy égig emelte az emberiséget, hol él, hol eszik és hol hal meg; azaz az már inkább tarthatott érdeklődésre, hogy hol, hogyan, mikor halt meg : egykét kényszeredett tiszteletű nekrológ erejéig. . * Pozsonyban és más városokban sátrakban árulják majd az irók a könyveiket. Mennyire tradíció, meny nyíre szimbólum, — mennyire mienk ez a sátor a sátor, melyben valamikor réges-régen kunsági vitézek aludtak vad csaták után nyugtalan álmot, a sátor, mely nagy zseninket Vörösmarthy Mihályt ihlette a Zalán futásában, a sátor: most magyar irók menhelye, magyar irók háza lelt Álljatok körül a sátort testvérek, mert ez a ti kincsetek — olt lakozik az elhivatás szellembe fájt fáklyatüze: magyar írók írása. 4r Olvasó tábor készül most Szlover,venszkón. Értitek e magyar irók, mit jelent ez- reményi, hogy szavatok nem lesz némaság, hogy ethivástok nem lesz fájdalmas magány. Olvasó tábor készül most a magyar osztályharcok, átkos válaszfalak közepette A ti könyveiteket olvasni is fogják és Istenem, azt is mondják majd, hogy szlovenszkói magyar könyv. Most felzughat elhivástok indulója, most mégis: azt is mondják majd: szlovenszkói magyar iró, A szlovenszkói magyar irodalom valósága, tudata tíz év után csak most megy át a köztudatba * A sátrak felöl eddig siró tárogató busongó sóhaja szállt a végtelen | csöndbe, most testvérek, riadók j hullámain győzedelmes erővei utat j tör belétek a jövőnk: magyar irók | uj szavával... XII. Sióval a kis lány nagy zavarba jött. J Abbahagyta a táncot. Később ő is . megtudta, hogy az ő keszthelyi földbirtokos levélbeli ismerősének földbirtoka a Holdban keresendő, ahol könynyebben lehet földbirtokhoz jutni. Megtudta azt is, hogy ez a holdbéli föld I birtokos joghallgató még csak, N:m haragudott meg, sőt megjegyezte, hogy ügyesen iudtam adni a földbirtokos szerepéi. Mielőtt befejezőén diákköri emlékeimet, a sok érdekes diákcsiny közül kettőt fölemlítek. Ism»retes, hogy Keszthely közelében van Hévíz gyógyfürdő Mint a ntve mutatja, hév források bmognak ott ki és a bőséges források vke egy hatal más tayat alkot. Amikor én Keszthelyen jártam a prementreiekhez, népies néven a „fehér papok“-hoz, (a reverendájuk után hiv- i ták így őket) egy hatalmas angol pénz| csoport tárgyait a fürdő tulajdonosával, Festetich Tassilóval a fürdő kibérlése kérdésében, Az angolok a tó nagy részét üveg kupola alá akarták venni, hogy a tóban télen is lehessen fürdeni. Szédületes befektetéseket ígértek a? angolok, ha 30 évre bérbe vehetik a fürdőt. 30 éves bérlet után az amerikai méretű építkezések minden ellenszolgáltatás nélkül Festetich tulajdonában mennek át. A két helyi sajtóorgenum: Révai I bácsi Keszthely je, Mérei Ignác Készt; helyi Hírlap ja örömmámorban úszó ; cikkekben festették azt a szédületes perspektívát, amelyet Keszthely idegen j és pémforgalma fog elérni, az angol tőke beteszi oda a lábát. Örültünk mi diákok is, örült az egész város. Az i öröm azonban nem sokáig tartott, j Festetich nem adta ki az angoloknak : a fürdőt. s Festetich Tasziló addig se volt vaí lami népszerű Keszthelyen, de ezzel a j cselekedetével még jobban népszerütlenné lett. \ Nem szerették, mert légmentesen j elzárkózott a polgárságtól. A több száz ' holdas parkjába nem volt szabad idegennek a lábát betenni. Tessék elképzelni, hogy közel ti* esztendei készt( helyi diákságom alatt egvszer se tudí tana bejutni a parkba. Pedig a diák 1 imposztorság sok helyre bejuttatja a j diákot. Bemásztunk mi a zárdakertbe l is rózsát szedni, a gazdasági akadémia 5 gyümölcsös kertjébe egy kis gyümölcsért j de a grófi kertbe való bejutásnál hajó * törést szenvedett minden diák imposz- S torság. i Szóval Héviz nem lett az angoloké. . A budapesti sajtó is megmosta Festetich ■ fejét emiatt. A Természettudományi : Közlöny a magyar fürdőkről Írván, j Hévízről azt mondja, hogv egész Euró: pában nincs hasonló. Vize átlátszó, j mint a tenger, gyógyhatása csodálatos, iszapja nem kellemetlen sár, hanem korpaszerfi képződmény. A cikk azzal zárul, hogy úgy látszik, a tulajdonosnak nincs szüksége pénzre, mert Hévízből világfürdőt lehetne csinálni. Akkortájban támadt az alábbi anekdota : Festetichet reomás fájdalmak vették elő. Éppen Londonban járt és elment egyik hires angol orvoshoz. Festetich tökéletesen beszélt angolul, az orvos azt hitte hogy angollal van dolga s a bemutatkozáskor se igen figyelt a paciens nevére. Az orvos megvizsgálja Festetich grófot (akkor még gróf volt, azóta hercegi rangot kapott). Az alapos vizsgálat után azt mondja az orvos: — Kérem, az ön baján csak egy fürdő segilhet. Sajnos, nagyon messze van rs az a baj, hogy egy hóbortos grófé az a fürdő, aki nem tudja, hogy milyen kincset rejt magába ez a fürdő és olyan maradi, vidékies kezelésben hagyja az egész fürdőt. Hogy ezzel saját magát károsítja meg a gróf, az az ő bija, de ezzel vét a szenvedő emberiségnek is. Kedvem volna kipellengérezni ezt az embert a világsajtóban, — Hol van az a csodafiirdő — kérdezte kíváncsian Festetich? — Magyarországon. Neve Héviz. A Balaton mellett. A hóbortos tulajdonosának a neve most nem jut hamarosan az eszembe . . , * Szóval az angolok téli fürdőt akartak csinálni Hévízből, Ez a terv meghiúsult, Minket, diákokat ez azonban nem zsenirozott, mi télen is megfürödtünk a tóba és a tő vizét a Balatonba levezető folyóban, a Gátban A levetkőzésnél és a fcdöltözésnál ugyan ludbőrösek lettünk a nem egyszer kutya hidegben, de ezen egy diák tuheszi magát, ha valami tiltva van és a Héviz meleg vize aztán kárpótolt mindent. Egy ilyen téli szabadban fürdésnél történt egy érdekes eset. Va'ami 20—30 an fürödtünk a Gátban. Nyakig ültünk a vízben és mivel a fejünk fázott, a kényesebb fajta föltette a kalapot. Egyszercsak megjelenik a parton egy osztálytársunk, Köimendy Izidor, A gyanús keresztneve dacára, dzsentri gyerek volt. Legszebben öltözött az egész gimnáziumban. Akkor is elegáns asztrachán téli buodaszerü kabát, asztrachán saoka és szép lakk csizmácska volt rajta. O nem akart megfürdeni, ami nem lett volna baj, de abból már aztán baj keletkezett, hogy a csintalan gyerek a magas partról kavicsokkal kezdett bennünket dobálni és bizony majdnem mindegyikünket jól kupán talált. Mi tehetetlenek voltunk vele szemben, mert mire kimásztunk a partra, az akasztófársvaló már messze elszaladt. Ez a dolog többször megismétlődött. Mi már valósággal a fogainkat csikorgattuk dühünkben. És most tessék ide hallgatni. Amikor a dühünk már toporzékolt ez ellen a kölyök ellen, ismét megjelenik a lókötő a magas parton és újra dobál bennünket. Egyik dobásnál azonban nagyobb lendületet vesz, elveszti az egyensúlyt és belepottyan oda miközénk, a dühünkben már valósággal üvöltő, fogcsikorgntó 20—30 diák közé .. . Hogy a mi Izidor barátunk életben maradt és hogy mi nem lettünk a gyilkosai, az csak a jó Isten különös kegyelmének köszönhető. Rettenetes sokszor lebuktattuk a vizbe. Hogy mennyi vizet ivott ez a gyerek, abból lehetett látni, hogy sovány gyerek volt, de a vizbeli istenítélet után köpcös ERDŐ HÁZI HUGÓ 80 helyett 10# korona lesz január elsejétől kezdve a Komáromi Lapok egy évi előfizetési ára és 80 helyett 100 fillér lesz az egyes példány ára. Mikor ezt az érdemes olvasóközönségünkkel tudatjuk, úgy gondoljuk, alig kell részletesen bejelentenünk, mik voltak az okai annak, hogy ezt elhatároztuk, Célunk, hogy a Komáromi Lapok-tá minél jobban fejlesz- 8ziik olvasóinknak, akik megható hűséggel tartanak ki mellettünk, még többet nyújtsunk, mint eddig nyújtottunk. Erre azonban csak akkor vagyunk képesek, lia az árakat mi is emeljük, amit már régen kellett volna elkövetnünk a nyomdaiparban is és erősen érezhetővé vált kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt. Lapunk évi előfizetési ára eddig 80 korona volt háromszori megjelenéssel és ha tekintetbe vesszük, hogy például az Érsekújvár és Vidéke cimü lapnak heti egyszeri megjelenéssel évi előfizetési ára 48 korona, vagy a Nyiiravármegye cimü ugyancsak egyszeri megjelenésű hetilapnak előfizetési ára 52 korona, bizonyos, hogy £ hetenként háromszor megjelenő „Komáromi Lapokénak az előfizetési ára nem volt arányban ezeknek a lapoknak az előfizetési árával, hanem feltűnően olcsó volt. Mi azzal, hogy az árakat húsz fillérrel, illetve húsz koronával felemeltük, azt kivánjuk csak elérni, hogy olvasóközönségünkhöz még inkább hozzáfélkőzziink és nekik még az eddiginél is jobb, frissebb és tartalmasabb lapot adhassunk. Január elsejétől kezdve lapunk keddi és csütörtöki száma állandóan hat-nyolc oldal terjedelemben jog megjelenni, mig a szombati szám terjedelme tiztizenkét-tizennégy oldal terjedelemben fog váltakozni. Reméljük, hogy előfizetőink és elvasóközönségünk előtt nem kell még jobban rámutatnunk arra, hogy elsősorban az 5 érdeküket akarjuk szolgálni akkor, amikor az előfizetési árakat egy évben mindössze is húsz koronával, negyedévenként mindössze is öt koronával felemeltük. Akik lapunkra egy évre előfizetnek, azok ingyen kapják meg a közkedvelt Csallóközi Naptárt. Teljes tisztelettel: A KOMÁROMI LAPOK ______________________________________szerkesztősége és kiadóhivatala. DIVATLAPOK nagy választékban kaphatók Spitzer Sándor könyvesboltjában) Nádor utca 29.
