Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-12-03 / 145. szám

4 üUí.S Komit omi Lapos 19S9 december 8. közönség kedves órák felejthetetlen em- j lékével távozol*. Azt hisszük, hogy a küflnő előadást ; még meg lehelne ismételni. Vétenénk a krónikairó 'árgyiiagossága ellen, ha le nem szögeznők, hogy az egész előadás lelke, főirányíiója Biró Lucián főgimn. tanár, főcserkészpirancs­­nok volt, aki lelkes rendező karával együtt időt, fáradságot nem kiméit, hogy ez előadások f nyesen sikerüljenek. M emli jük m g, hegy az előadás tiszta jövedelme az 1929. nagytébor kiadásai fedezésére ment, mert a nyári táborra befizetett részvételi dijak kevés­nek bizonyullak. A közönség ezért tá mogatta oy páratlan rokonszenvvel s kü önösen a cserfcészssüő társadalom. liiiiiii iTi ~ mnrumf n—iisiiisi iiii A komáromi ndk erkölcsének megvédelmezése a közgyűlésen. A közgyűlés állást foglalt A Nnp sértő cikke ellen. — Saját íudósitónMól — Komárom, -- december 3. A tegnapi hétfői közgyűlésen napi­­rend előtt Geöbel dr. városatya felszó­lalás ban élesen kikelt A Nap egyik minapi számában magjelent cinke miatt, amely a komáromi nők erkölcsével foglalkozóit. G.öb:l Káro’y szenvedélyes szavakban kelt vé­delmére a komáromi nőknek és ugyanilyen szenvedélyes éllel tá­madta a cikk ismeretlen irójáy aki általánosságban pellengére álli oüa — saját értesülése szerint — Komárom erkö'csi életét. G-öbel Károly d^. ezután a kommu­nisták kívánságára egész terjedelmében felolvasta az inkriminált cikket, ami! a közgyűlés iegjai élénk közbeszóiátokkal kitértek, i t ott derűt fakasztva. Grőbel Károly dr. a cikk felolvasása után azt javasolta, hogy a cikk ismeretlen szerzője étién foglaljon állást a közgyűlés, a cikket egész terjedelmében utasítsa vissza és tegyen bűnvádi feljelentést a cikk szerzője ellen. A közgyűlés a javas latot áttette a tanácsh >7, amelyet felhatalmazott arra, hogy a cikk szerzője eil in illetékes helyen, a pozsonyi kerületi bi óságon a bűnvádi feljelentést tegye meg. iminMMBiiiH—<■wii—— ■nm iiimhii—mi mini miiimiih miniwi iwhmiiih nnrunnr-r A stilszerű szegények. Az amerikai felső tizezrek legújabb divatja. E nberekről szólva, valahogyan a leg­többször négylabuaknál keil elkezdeni. Nem merném állítani, hegy ennek ki­záróan a szembeállnástai van az oka, abban, hogy így azután a temetés úgy nevezett koronáicnrk kínálkozó felsőb segessége jellemzőbben pointirozható legyen. Mert erről a felsőbbrendűségről olykor ltheine vitá/.ni. így, teszem, egy igen derek négylábunsk lermészetiudó­­sok megállapítsa szerint egyebek kö zttt az a fölötte kifmomodou ösztönre váltó szobása, hogy közeleg i éretvén utolsó óráját, elvonul az elmúlás képi­től rettegő, esetleg abb. n gyönyörködni tudó gyermek elől s neg-szemközei intézi el az természettel való végleszá­­molast. Ugyanerről a tiszteletreméltó négylábúról azt is mondják, hogy nem szeret a jégre menni táncolni. Lám, a teremtés boronájáról egyik iz éses és okos tulajdonságot sem lehei elmon­dani. Az elmúlással csak mynagy hű­hót cáspunv, mint ahogy még a jégen is ropiuk a tárcát. Es azért nem kell okvetlen áihajozni az Atl.n i Óceánon, bárha ezúttal újból Amerikáról van szó, A deniokrati.mus miníaországárói, ahol az emberek annyira egyenök, hogy akinek (iz dollár vari a zsebében, már nem veszi fel a k’ubjába azt, akinek csak nyolc dollár feszíti a pénztárcáját. T.hii a demokratizmu nrk rbben a par tx-.liénce hazájában n felső tízezer pihent agy val azt a rendluvü i mulat­ságos Őrletei termete ki, hogy stiiszeiü szegény-estékkel édesítse meg ezer rs egy okbót már-már eíviseíhetetlenül keserű éietso at. A pokolian kae<g!ató ötletekből — miután közben divattá fesle t — megtudjuk, hogy a dsmok rata Amerikának tthá-. mos, m^r meg vallotlan is mtg vart a maga — nyíl ván többszörös — féltő tizezre, de megudjuk azt is, hogy e felső tízezrek a jólétnek oly kthégbetj ően 'u, engő tesii és lelki an?po‘áb n duzzadoznab, hogy csakhogy elviselhetővé fe&yéb, kénytelenek míg a fiagellantizmusnak is valamely draszti-us módjával gyógy­­keze'ni győgyi h tatMinak érzett be.eg- 8éuübet. Enne* a gyógymódnak — hogy is Uhe ne másként - atlusosnak keit lenni. Azaz, hogy s'ilszerüneK. Mi lehet s ilsztrübb mini hegy & gazdag a minden jóval, ötömmel, élvezettel lulle beb - szeg ny embert látszik Minden más fö di jó már csak csömört vátt ki a demokrata felsösbő.. Elég a frakkból, szmokingból, monosiiból, auóból, ékszerbő,, pezsgőből sus mandu'ái'ó1, elő ez ócska, keshrd>, lyukasrakopot tubákkal, félretsposott, feirepedi bocskotokka*, a k p. dohány­­ny-il és kolbásszal s káposztával. M;rt — november 22. a szegénységben ez a stils/erü: a kol­bász és a kép szia. Úgy vélem, hogy ez öllel nem éppen egészen eredeti, mert — ha jól emlék­szünk — Londzn felső tízezre épp egy évvel ezelőít gyermekruh tkba búj­va rendezed a nvgyo's számára effíie gyermek kräteheneket. De esy még komolyabb aggodalmunk, hogy Amerika szgényt játszó gazdagjai szegényesen terített ssztiiokon kő:iik el a kípositás ko bjszt. — Ez a kellék a rtnderés némi fogyatékosságára látsz.k vallani és íökétetíená teszi a stilszerüséget, mert az igtzi szegénys- g nemcsak nem ezüsitáion szetviroz, nemcsak asztalfu­tót nem tesz az ászt íleritőre, ami nincs neki, nemcsak nem karcrunyakura met­szett taipsspohárból s/űrcsőli a gyön­gyöző Laftineí, hanem — gyakorta asziaia sem lévén — jó, ha papirosból ebádei a hideg töpör yüt és pohbüg­­rébői kortyolja a fal mellékit. Há már szegényt játszik Amerika doliármilio­­rros\ hát játrza meg a százszá alékoí szegényt. Teszem a szegény magyart. Elvégre hetenként egyszer kibirhatjá a sok jóban rmgcäömöriött jenki feiső­­tizezer, ha mi kibírjuk nzpró! napra. Holywoodban európai színészek és rendezőknek van nagy keleto. Az ame­rikai felsőtizezer szegényeseinek a rendezésére is szerződte hetnének bíz­vást európai rendezőt. Könnyű sora volna. Nem is kellene színpadi szak embernek lennie, nem is kebr-ne nagyon játszani a f mágiáját. Csak a mega életéi rendezné meg, a maga asztalát, a maga es éjét, a mega káposztás kolbászát, a maga szegénységét. — No. de azért ne haragudjunk az amerikai gazdagokra, akik stilszerű szegényt jáiszanak. Hí belekóstolnának annak rendje és módja szerint az igazi sze­gi nységbe, nyomban megjönne a s*i iuíérzáfeük a — gazdagesték iránt És nincsenek is egészen hum arárzék híján. E-ért díszítik a szegén,esték fakó ter­meit a tőzsde összeomlis jelképeivel. Afféle merni ntó ez a rendezői gesz’us és — mondjuk — amulett a roszszsgu szegénység ; lien, amelyből felbőszítő Ízléstelenség gunyi űzni és ame'yet — higyjék eí nekünk komolyan ágrólsza kad aknak — hrj, bizony nem jó a falra festeni. — Orváéi hirsk. Mr. Ph. el M. U. dr Neumann Jenő szülész és nőorvos specialista, Bratislava Pozsony, Vádcö löp-űi 62 sz. (Stefánia káváházza! szem­ben), Rzndei délelőtt 9—12 óráig és délután 2—4 óráig. Lieíebny fond. 1 Tel. 28-88. Laifinen Toivo finn lelkész látogatása. Komárom, — dec. 1. December 1 én, ádvent I. vasárnap­ján gyönyörű ádventje volt városunk evangélikus egyházának. A leánybör egyik tagjának buzgóséga virágokkal ékesietto a lila szinben, j gyertyafényben pompázó oltárt, amely­­! nél d. e. 10 órakor ifj. Jdnassy Lajos | lelkész Laitinen Toivo finn leiké sz se­gédletével végezte az ünnepi énekes li'urgiát, fim:lyiek folyamán Pethő : Sándor karnagy vezetésével a leánykör [ tagjai énekeltek. Az ünnepi szen'beszé­­í det az evangélium al pján Jdnossy La I jós esperes mondotta. D.lu án 3 óra I kor az ünnepi vecsernyén nagyszámú l temp’omi gyülekezet jelenlétében a finn I vendégpap, Laitinen Toivo mondotta [magyar nyeven a szembe.tzédet és [ hítabnas erejű prédikációjával mindvé­­j gig lebilincselte az áhita os közönséget A vecsernye énekes olíári szoSgá atát ifj. Jinossy Lajos végezte Pethő Sándor karnagy orgona és énekkiséretével. Esti 6 órakor pedig az Evangélikus Nők Oliáregyeaületének az ádvenii estje | volt, amikor az zuhogó eső ellenére is l kicsinynek bizonyult az egyház tanács i terme a nsgyszárru közönség befoga­­í dására. j Aj „Óh mikén! fogadjalak világ Meg­váltója . . .“ kerdelü édven'i ének ehő í két versének az elén-sblése után Jdnossy Lajos esperes utalt az ádventi szín I idő je'emöség re és meleg szavakkal Üdvözölte a szombaton este városunkba : érkezeit Laitinen Toivo lelkészt, a test­­f vér fnn n pnek a fiá*, aki meg h aíottan [ köszönte meg az üdvözlést, E'mondia I válaszában hogy rokon n pßnk iránt \ való lángoló szere e e vezeiie el ht z­­í zánk ás késztette arra, hogy elsajátítsa i nyelvünket és igy teljesen megismer­­\ hess n bennünket, skik írén' a s?in én : sokat hinytatott és sok szenvedésen átment fm nép olyan meleg, testvéri 1 ragaszkodással víse’tetik, hogy minden | iskolás gyermekük énekes könyvében ; ott van a S ózat és a Himnusz és a í legegyszerűbb parasztok könyv árábsn : is — mert nlluk ez is mntfmapi : általános dolog — megv n rak Pe őfi, Jókai, Mik zi h, H rezeg Fer-tic stb, müvei. A tava'yi budspesti f r n-ugor j i'ongresRzus hálás? aia t amelye; öiszái \ finn — Iegn igyobbrészt tz ni ö és iá ; nár — veit részt, mindenfelé magyar körök alekutak, még p dig nenc-ak a | várcsokbfn h nem a faivfkljsn is, \ rhol a magyar i ul u á irmerteik, ma­­) gysr dalokat énekeinek és magyar szín darabokat fdn k tlö M;jd míg egy­szer megkö zönve Jánossy egperes szives üdvözlő szavait, megkeziie elő­­• edását a finn mp rrozgalmasf, a mi­­! en'tke Ernyira rokon 'őrt nitérő, Krisz­­: tus szüleiese idejéiől kezdve mind a j mai napig. i A Vö őrség szinte lélegzetét is visz­­: szafoj.va figyelte Laitinen Toivc lelkész ' nagysze. ü magy r előadását. 1 Beszélt 1 népének nagy ku"uréjáról, einendta, hogy vannak — megszámláihatathnul i nagy számmal — parasztjaik, al ik 3000 j kötetei könyvtárral ren.^e!isezrek. El ; mond a, hogy ennek a rui urán ik tiszta j forrára Luh-r reformációja, anelynek l a finn ncp ma is több mini £ 8°/» ban hűséges és lelkes íövetője. S ent lel í kesedésrel tett bizonyságot arról, hogy ; ezt a ku túrát ma is a legmélyebb ev n gáíikus vallásosság hatja át é éppen ebben van az ereje. Az írni olvzrni nem tudóknak a száma az eg sz n pesség­­nek csak 05% a. Elmondta, h >gy küz­delmeik és szenvedéseik melle t — hi szén mint a magyar n'p ug/ a finn nép is évszázad, kon keresztül a vére és kör nye hullásával védíe a nyugt ti ku!‘urát — mi mindert köszí nh inrk a jó Istennik, de megvallotta azt is, hogy fppei ezért nagy felelőss éggel is tartoznak neki: ez* a'drága k rci t, a kíresztény-evrrgéii* uí firn nemzeti kultúrát el kell vimiök a még mindig a pogányság sötétségében eió rokon népekhez. Ez és a még mind'j; idegen uralom zl tt levő finnek félsz brditása és az anyaországhoz vaó előtolása képezi a jövő feladat. A f nn nép hivatása: szen* szolgáiét! A lelkes éljenzéssel és szűnni nem akaró tapsokkal fogadod fetoiv »zás után Vaskó látván egyházközségi elügyelő köszönte meg az Olláregyesütot és az egész egyházközség nevében i szenve­désben is rokon finn nemzet fiának azt a lelki épülést, amelyet az ő láto­gatása és ez az előadása is nyujo t A leánykör tagjai rózsacsokoira! ktd veskedtek az egyház vendégének, — ifj. Jdnossy L-sjos pedig az Úrvacsora szent­ségének a finn és magyar nyelvben azonos szavaira, a „Krisztus véri“-re emlékeztetett, min* amiben a két testvér­nemzet között az egységnek igazi, leg­mélyebb ereje van. A közönség felkérésére a vendég finn p=p a Mi Atyánk ot finnül, az u án Jánossy Lajos esperes magyarul imádkozta el és a kezdő ádventi ének 6. versének az eléneklésével véget ért ez a feledhetetlen este, az evangélikus egyház gyönyörű ádventi ünnepe, ame­lyen oz énekeket Pdhö Sándor karnagy volt szives harmóniumon kísérni. Olaszország támogatni fogja Magyarországot Hágában — december 2-án. A Giornale d’Italia cikke, mely pár­huzamot von a magyar és a bolgár külpolitika köz*, a Magyarországra vo­natkozó részévei nagy hatást tett a magyar közvéleményre. Az olasz kor­mányhoz közelálló isp cikkének e része ny hangzifc: — Mírlegelje Burov ur Olaszország politikáját Magyarország iránt. Ez a politika folytatólagos, egyvonaiu, vál­tozatén és mindig tevékenyen barátsá­gos. Olaszors ág támoga ta Magyar­­országot Parisban és tamogatoi fogja Hugiban. A Műin előre jelezte, a Bu dapesten teendő oUsz, francia, angol lépés hírét. Ez az inf.rotáció tfva«. 1 yen lépőihez Olaszország sohasem csatlakozik. Mennyire különbözött azon­ban és különbözik ma is Magyarország felelős politikája Olaszországgal szem ben,.. A Giornale d’Itaiiá cikke a jővá étel kérd sóben két jelentős megállapítást szögez le. Először azt, hogy Olasz­ország minden ellenkező híreszteléssel szemben támogatta Magyarországot a jővátételi ügyben ég támogatni fogja Hágában is. Másodszor an, hogy a Maiin annak dején jelezi?, hogy a nagy­­haitiimak közös lépést fognak a magyar kormánynál tenni a jóvátétel k pcsán. A Glo.'nale d’Iialia megállapít, hogy téves fe fogás volt az, hogy Ő aszország csatlakozni fog a közös l?pésh z. Ellenkezőleg Olaszország magatartása hiusitoba meg ezt a tervezett demarsot Vasárnapon nagy elvonu­lást rendeztek Párisban Clemenceau emlékére. — december 2. Parisban vasárnap naty elvonulást rendeztek, A rendüivül nagyszabású menet élén m .ga a köztársaság elnöke járu’t a névtelen katona emlékművéhez. Az ünnepélyre hivatalosak voltak a parlament tapjai és a különböző e ő kelőségek és méltóságok is, A menethez csatlakozva Paris népe is cIvopuH, a siremlek élőt*, hogy így rója le a ke­gyelet sdéját C'émercesu iránt. i^asaMBpaHBBsaaiiiii mwn'inwi—wweat A spanyol kormány a Graf Zeppelin sarki utjáért — december 2. Párisi jelentés szerint, mint a Ntwyork Hérá dnak Madridból jelentik, a spanyol kormány elhasározta, hogy tizenöt ezer pezetával támogatja a G af Zeppelin teivezctt északsarki útját. Torrója a sp< nyoi akadémia lagja tervet dolgozott ki arra, hogy Spanyolország képviselői milyen köiülminyck közölt vegyenek részt ezen a tudományos expedíción. Az utca angyala. Oanet Gaynor és Charles Faréi A virradat főszereplőivel varázsszépségü filmregényt mutat be hé:főn, kedden | és sze.din, 3 napig a Mrdern Mozi, mely egy festő és ucdeány megtisz­tult szerelmét ábrázolja. Az utca angyala kivételes film, mely mindenkit magá­val ragad.

Next

/
Thumbnails
Contents