Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-11-23 / 141. szám

6 old»’. Komáromi Lapui 1929 november 23. helyzet ma cédulák dolgában Komárom | minden u cájábrn egyforma Alig men- , tünk 50 lépást, szemünkbe nevetett egy félig meddig leszakadt papírlap A rajta ékeskedő áfeom bikomok arrói beszél­tek, hogy üt bent az udvarban meg­­taláihiió mindaz, amit reményvesztett barátom keres. Eléggé csinos hölgy fo­gadott és bizalmatlsn arcát azonnal át festette holmi mézes mosoly, mikor megtudta, hogy miről van szó. Meg­mutatta a szobát A bejárat ugyan egy cbldiőn vezetett keresztül. — Ni de hát az mindegy — nyug­tatott meg bennünket Őn3gysága. — Olyan, mintha külön volna. Aztán kiderült, hogy a szoba sötét, a szoba nedves, a szoba butorzaíilag .., nna . . . nna: egyszóval a szoba nem is szoba. ... Mentünk tovább. A szomszédban is volt cédula, lit azonban csak két egybe­nyílót akartak kiadni. A másik u’cában egy nyugalmazott előszobát neveztek ki elegánsan buio rozott bülűnbejáratunak, egy bérház­ban pedig a spájzr. Ri tában ebédlőt, amibe később kerül majd ágy és egy hálót, amiben nem volt asztal. Lehetett kapni fent és len', csak épp olyat nem, amit kerestünk. Amit szobának lehetett volna nevezni. Vagy két órai gyaloglás után rájöt­tem, hogy reménytelen barátomnak igaza van. Láttunk sok jövendőbeli háziasszonyt: fiatalt, öreget, szépet, csúnyát, csak épp rendes odút nem a hallatlan hosszban. Es kiderült, hogy még nincs úgy, mint ama legendás időben. Most csak a cédulák vannak meg. Hivalkodó papírdarabok tartalom nélaül. O yan nagyon mai volt az egész kép. Megzavart, tégi életmódjukból ki­billentett emberek naiv kapaszkodása a megélhetés felé. Áformált előszobák­kal, ebédlőkkel. Hátha ... Hátha jön valaki... Fáradtan bandukoltunk a centrum felé. Friss szél kerekedett valahonnan és az egyik kapun nagy félárkus lebe­gett egyetlen rajzszögön. „Elegánsan bútorozott, diszkrét, kü lönbejáratu.. Elkaptuk fejünket és siettünk tovább. Eszünkbe se jutón bemenni a kapu alá. Edd g tart a szobakereső riport. A valóság az, hogy azért varnak Komá­romban rendes szobák, de azok rende­sen ki vannak már adva. Több mint húsz autót befogadó garázs létesült Komáromban Látogatás Délszlovenszkó egyik legnagyobb és legmodernebb autö és gépjavító üzemében Saját tudósítónktól. őszi estén az ember csak megy té­tován a kisvárosi utcán és egyszerre észreveszi, hogy Komárom mégsem olyan haldokló város. A-r üzletek felett fényreklámok villannak fel, kezdenek itt élelmesek lenni. Egy ilyen fényrek­lám fogta meg a figyelmemet a napok­ban a Megyeház utcán, a 18. sz ház előtt. Befordultam a kapun és Lipscher Lóránddal találkoztam, L;pschir Mór dr. a kiváló kórházigazgató főorvos szimpatikus fiával Tőle tudtam meg, hogy milyen nagyszerű berendezésű ipari üzem létesült Komáromban. Már néhány évtized óta él a köz­tudatban itt a DoSZtdl név, mint a fém­­iparnak, lakatos, villanyszerelő, autogén hegesztő iparnak egyik legalaposabb művelője. Dosztál Gyula most társult Lipscher Lóránddal, akinek a gépész­­mérnöki tudományban sok gyakorlati tudása van és ketten olyan nagyszerű ipari üzemet létesítettek a Vármegye utca 18. szám alatt, hogy nemcsak Komáromban ritkítja ez a párját, da egész Dáls/lovenszkóban a legjelentősebb ilyen vállalat. Az emeletes házban egészen nagy szabású átalakítási munkálatok folytak nemrégiben. Az autótulajdonosok meg szabadulnak ezentúl egy kínzó gondtól: a garázskérdéstől. Tizennégy autóbox létesült ebben a házban, a legmodernebb beren­dezéssel és ami a legfontosabb : központi fűtéssel. A legtöbb autógarázs télen használat­lan, mert nem tudják megfelelő hőmér­sékletben tartani az autókat. Komáromban ez az első nagysza­bású autogarázs, ahol központi fűtésben tartják télen az autókat. Ennek gyakorlati jelentőségét csak az autótulajdonosok tudják eléggé meg­érteni. Az udvaron még egy nyitott szín lesz a nagyobb teherautók részére, amelyekből hat-nyolc fog elférni ezen a helyen. Az autógarázs tehát 20 22 autó részére lesz berendezve. Komárom, november 22. A garázs közelében természetesen mindjárt itt van az autójavitó-mühely, a legtökéletesebben és legmodernebben felszerelve, A gépműhelyben, amely im­pozánsan nagy helyiségben van beren­dezve, a legmodernebb gépek egészítik ki a berendezést, esztergapadok, fúró­gépek, gyalugépek, csiszoló-motorok stb. Az ember szinte nem akar hinni a szemének hogy ilyen nagyszabású ipartelep létesülhet és prosperálhat ebben a kisvárosban és arra gondol, legfeljebb nagyvárosban láttunk eddig még ilyen tökéletesen berendezett ipari üzemeket. A gépek legnagyobbrésze uj beszerzés. A gépműhely mellett van a kovácsmühely különféle autogén­­hegesztő készülékkel. Az iparüzem harmadik részét képezik a raktárhelységek, ahol állandóan nagy készletben vannak raktáron a külön­böző autó és gépalkatrészek, S. K, F. golyóscsapágyak, stb A vállalat mint­egy tiz szakmunkást foglalkoztat állan­dóan. Egészen különös örömmel számolunk be erről a valóban nagyszabásúnak Ígérkező vállalatról, amely méreteinél és berendezéseinél fogva jóval kirí a kisvárosi elképzelésből és csakugyan predesztinálva van arra, hogy Délszlovenszkó egyik legjelentősebb ilyen vállalkozása legyen. Akkor, amikor általános a panasz a gazdasági és ipari pangásra, jól esik látni, hogy az emberekben uem halt ki a vállalkozási kedv, amely legfőbb szüksége mindennemű alkotásnak. Dosz­tál Gyula, a kiváló szakember és a fiatal, ambiciózus Lipscher Lóránd személyei pedig biztosítják, hogy vál­lalkozásukat még nagyobbá fejlesszék, mint ahogyan most berendezkedő mun­kájukkal körvonalazták. őszi estén az ember csak megy této­ván a kisvárosi utcán és egyszerre észre veszi, hogy Komárom mégsem haldokló város. (k. e ) Diákköri emlékek. (Komáromtól Szigligetig meg vissza.) Irta: Dr Baranyay József. X. Amikor néha A haiézeréves Faun álnév alatt írom a Komáromi Leveleket ás a női iélek problémáit boncolgatom, elég gyakran fordulnak hozzám azzai a kérdéssel, hogyan ismerhetem annyira a nőket, a női leiket, a nők természet­rajzát? Sokan persze túloznak és azt hiszik, hogy egészen ismerem a női lelkek titkait. A női lelket megismerni sohase lehet egészen, annak annyi vál­tozata van, hogy az eltűnt ezredévek is kevésnek bizonyultak, pttdig ugyan­csak sokan foglalkoztak a női lélek problémáival. Hogyan is éneklik egy közkedvelt operettben ? A női szivet ki ismeri? Ezer rejtéllyel van teli. Hogy az átlagismeretnél többet tu­dok, annak eredete szintén a diákköri emlékeim közé nyuük vissza. Keszt­helyen gimnázi8ta koromban legtöbb szőr olyan házban laktam, ahol sok lakó volt. Mindegyik családban sok volt a leány. A leányoknak barátnői voltak s nem egysser a fél város leány­­sága ebben a házban tartott zsúrt, összejCvztelt, kávátracsot, tercierét, friss pletykázást, megbeszélést, iervezgetést, bálra, mulatságra való előkészítést, a lezajlott balokról, majálisokról való be­számolót, kapott, vagy elküldendő sze­­relmes levelek felolvasását sto. t. Erek i a lányok jóval idősebbek voltak, mint Ién, egészen nagy lányok, akisnek ol­vasnivalót vittem, vagy szerelmes leve­let segítettem megfogalmazni, stilizálni, vagy már kész levelei kijavítani, meg­fésülni így aztán én ezeken a leány-Izsúrokon sokszor jelen voltam. A lá­nyok eagem mindig kis diáknak (ár­tották, akit még nem kel! férfi szám­­í ban venni és nem egyszer előttem | válrottak toalettet s a legintimebb tit­­í kaikat is elbeszélték egymásnak azon I» hiszemben, hogy én nem is figyelek oda. Dí én rettenetesen oda figyeltem. Mímeltem, hogy valami könyvet olva­sok, de a füleimet folyton hegyeztem, [ hogy mit beszélnek a lányok, hogyan : kritizálják meg az udvarlóikat, akik ártatlan kis angyalkáknak tartották a j lányokat, pedig ha hallották volna, | hogy milyen huncut megjegyzéseket \ tesznek a férfiakra. Sikerült magamat ; pár olyan zsúrra becsempésznem, ami ' kor férjhez ment valamelyik barátnőjük j a nászul után először jelent meg a ' barátnők közöt!. Micsoda és hányféle ; kérdéssel ostromolták meg a lányok a I fiatal menyecskét! \ A lányok nem vették észre, hogy az í évek peregtek, én már a kamasz kor­ban voiíaoi s hetedikes gimnazista let­tem. j A lányok mindezt nem vették észre s nem gondoltak arra, hogy én még fokozottabb érdeklődéssel figyelem, le­sem minden szavukat. Volt azonban egy másik körülmény is, ami még jobban hozzájuttatott ahhoz, hogy a női ieikeket megismer­jem már fiatal koromban. A keszthelyi premontrei főgimná ziumban és azt hiszem, más iskoláknál 1 is, egyik nagy kitüntetés volt az, ha a ; tanár s magyar gyakoriatát a diáknak fölolvasta az egész osztály elő t, mint követendő példát. * A mi magyar tanárunk Pákor Ador­ján volt és velem igen gyakran meg- I esett az a kitüntetés, hogy a magyar | dolgozatomat föloivasta. j A családunknak igen sok könyve ; volt. Ahoi laktam, a nagynénéknek is. Én azokat mind föifaltam. Az ifju­­| sági könyvtár őre szintén Pákor Ador­­t ján volt, akit agyongyötörtem köny­­: vekért, mert az ifjúsági könyviárt ha t mar megemésztettem. Úgy is hívóit ; Pákor Adorján, hogy „könyvmoly“, I Tízéves koromtói napilapot olvastam. i Éveken keresztül a Budapesti Hírlapot. ■ Ennek aztán az lett az eredménye, hogy j a nagyok társasága jobban vonzott, I mint a pajtásoké és a nagyok szívesen j szóba álltak velem. 1 Dr. Rupp Korné!, az első magyar : diákújság (Tanulók Lapja) megalapi-It tója és szerkesztője már másodikos gimnazista koromban nem egyszer el­vitt sétálni és komoly dolgokról beszélt j velem Rupp Kornél csak egy évig tá­ji nitott Keszthelyen, aztán kilépett a | rendből, megházasodott és a budapesti | Kálvin-téri ref. főgimnáziumnak lett a j tanára. Amisor Keszthelyről odébb sod­­| rődtam, a legnagyobb szeretettel ka j roita föl az ügyemet. I Így természetesen nagyobb olvasott­­| ságom volt a szokottnál és így könnyű volt olyan magyar dolgozatokat írnom, amelyeket a Pákor tanár ur fö olvasott. Kisvárosban sz ilyen dolognak hamar a hire ment. Elsősorban a gyengébb osztály és iskolatárs&k kezd ek meg­kérni arra, hogy segítsek magyar dol­gozatokat irni nékik. Természetesen megfelelő ellens oígáitatás ellenében: a hazai csomagból nagyobb rész juta­lék, az ásvány , bélyeg-, madártojás gyűjteményem nagyobb gyarapítása és lí sonió dolgok. Ezt a magyar dolgozatgyártást azon-Iban beszüntettem, mert egyszer meg. esett az, hogy az egyik pajzsomnak megírni segített magyar dolgozatot szin­­* tén fölolvasta a Pákor tanár ur. Ettől 'éikesü/veJ^: Mindenkit lelkesít az. öröm, ha biztosan tudja, hogy a kalács jól sikerül. A háziasszonyok azért becsülik nagyra a «U . GeSher-iéie „Cachin ' sQtfipori, mert biztosítja számukra a sikert. A most megr jelent színes képekkel illusztrált, F kiadású Oet­ker receptkbnyv, amely Ke PSŰ árban minden lüszerkereskedésbeu kapható, számtalan u*;nu­­íatásí tartalmaz a kalácsok, torták és kfi58n'o8zö appro sütemények elkészítéséhez. Ha a receptkönyv valahol véletlenül kifogyott volna, akkor bélyegek beküldése eileneben ren­delje még nálam. 38- ft. ■© E-I Sí CU, 8 UNO — SBSftN ssíPs'TúSWíe-eet;. fogva nem írtam senkinek se dolgoza­tot, féltettem s presztízseméi, a tekin­télyemet, Önmagámnak c«k nem esi­­; nálok konturrenciát. Nem volt a világ­nak olyan hazai csomagja, amellyel rá lehetett volna bírni engem, hogy más nak is írjak magyar gyakorlatot. I Az előob emitted p jásom legköze­lebbi gyakorlatára meg is jegyezte Pá­kor, hogy az előbbihez képest kétségbe­ejtő a visszaesés. A magyar gyakorlatgyártást tehát abbahagytam. Egészen más terrénum nyílt meg elöltem. A lányok velem fogalmaztatták a le­velüket az udvarióikhoz Éi annyi sze­relmes levelet diktáltam le, hogy az elegendő lett volna három emberöltőre. Sokszor már untam a dolgot s érneíy­­gett a gyomrom a sok limonádé stílusú levél miatt, de azok a huncu? lányok olyan kedvesen néztek rám, úgy ked­veskedtek, hogy csak a jó ls en tudott volna elleníállni a macikahízelgésüknek és csak ledikíáüam a kért leveleket. , Ez aztán azt eredményezte, hogy még jobban beleláttam a s ői lelkek ti kaiba. Hiszen hs csak szerelmes leveleket kellett volna diktálnom, azt csak ki­bírta sz én érző szivem, mert hisz sok becézést, hízelgést, kedveskedést kap­tam érié, a jó uzsonnákról nem is be­szélvén, sajnos, azonban öreg nénik és j bácsik is írattak velem leveleket, persze | nem szerelmesei, hanem családit. Iríam ( én mindé féle alkalomból: születésre, j eljegyzésre, esküvőre, lakod domra, név- I és születésnapra, halálozásra stb. I No de bele is es>em később a ievál- i iszony betegségbe. Inkább követ fejlek S vagy kutyát fésülök, mint levelei írok. I Ha azt a nagy levéiirási energiámat ; későbbre teszem el és komoly irányban I és a magam nevében leveleztem volna f és ha minden lev ’íre válaszoltam volna, | akkor milyen fényes karriert fu haltam I volna meg ... j Hetedikes voltam, amikor a Buda- I pesti Hírlapban megjelent egy sp óhir­­detés: Melyik intelligens úriember levelezne egy intelligens alföldi úri leánnyal? Lévaiéit a Kiadóba „Szellemes levelezés* címmel kéretnek. Elhatároztam, hogy egyszer már a saját nevem alatt is levelezek és a ki­adóba a fenti jeligére elküldtem az első levelet... (Folytatjuk.) Dögöljenek meg a zsidók és a magyarok! Ez a harci kiáltás visszhangzott az ősi Pozsony utcáin ifjú torkokból A tün­tető menetet rendőrök kisérik és fenn­tartják a rendet; a vármegyeháza előtt, ahol az országos választmány ülésezett, megállt a tömeg a feliratos táblákkal, melyekről a fasizmus or­dított. Az országos elnök az erkélyről beszélt az ifjúsághoz, a szlovák if

Next

/
Thumbnails
Contents