Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-11-05 / 133. szám
2. óidat. Komáromi íLftjWf 192% aovember í. Mf rém Hove tuber 30-ig rendkívüli árleszállítás az összes kötött és téli eikkekt>en ELBERT divatáruházában Nádor-utca 19. O Komárom O Nádor-utca 19. Koronabankkal szemben. Zephir ing 2 galléros 26‘— K Angol zephir ing 2 galléros 39 — K Elida mosósely. harisnya 20’— K Női rádió harisnya 3'50 K Női tiszta gyap|u „ 16'— K Férfi és női svetter 36'— K Téli alsó ing v. nadrág 12'— K Női és férfi téli keztyö 6'— K Gyermek szövet kabát 70 — K Férfi zsebkendő 6 drb. 7‘60 E Munkás zöld v. zephir ing 14*— K stb. stb. a w> «» Bécsi pullower és nyakkendő különlegesség. Sport harisnya, teveszőr férfi mellény, ritikül különlegességek, teveszőr éa prémmel bélelt bőrkeztyü, gamasninadrág. A komáromi zsidóság nagv ünnepe volt a szombati tórafelavatás Saját tudósítónktól. Szombaton reggel szép ünnepre virradt fel a komáromi neoiog zsidó hitközség : ezen a napon avatta fa! a hitközség tulajdonába átadott uj tóráját. Mint ismeretes, a komáromi zsidó hitközség a két év előtti erdélyi zsidóüldözések alkalmával egyik tóráját felajánlotta a nagyváradi zsidóságnak JA szombaton felavatásra került lóra különösen értékes tulajdonát képezi a komáromi zsidó hitközségnek, amelynek tagjai készséges adományaikkal lehetővé tették az uj tóra beszerzését, A tőrafelavatási ünnepély reggel 9 órakor kezdődőt! a hitközség Kiráiypüspök utoai nagytermében, amely erre az alkalomra teljesen megélt hívekkel. Először Kun Soma valiasianár, hitközségi iitkár beszéit meghaló szavakban a tóra jelentőségéről a zsidóság életében, amely egyedüli záloga maradi a múltból a zsidóságnak az örök jövőre. Kun Soma magassszárnyalásu beszéde után Freistúdtl Oszkár, a kuituszbizoitság elnöke, néhány meleg szóban vehe át a tórái a komáromi neoiog zsidó hitközség tulajdonába és átadta Milch Dezső hitközségi elnökn ;k, aki hosszabb, mindvégig igen hatásos beszédben szó lőtt ezu án ennek az ünnepi napnak jelentőségéről. Milch Dezső beszéde ulán a magyar-komáromi zsidó hitközség képviselője üdvözölte a komáromi Komárom, — november 4 zsidó hitközségei e szép ünnep alkalmával. U;ána a tórát baldachin alatt körülvitték a Kiráiypüspö’s-uccán, a Kórháztéren, a báró Eötvös-uccán és a Hajnaluccán át a neoiog templomba. A körmeneten igen nagy számban veit részt a zsidóság és ezalatt a városban a zsidó valásu kereskedők zárva taríotíák üzleteiket. A tóra felavatási ünnepélyen Krausz Mór karnagy vezeiésével résztvstt a zsidó egyházi énekkar is, amely Goldstein Ernő főkántorral az áién a körrnensi alait hiber egyházi énekeket énekelt. Megható látvány volt, amidőn a hitközség 11 régi tórájával az uj tórát a Menlaáz előtt ünnepélyesen fogadták, mely után mind a tizenkét értékes kegyszerrel bavonuli a hívek sokasága a templomba, amely ez ünnepélyen a tágas szép imaházat zsúfolásig megtöltötte s főnt a karzat is roskadásig megtelt közönséggel. Az ünnepi szentbeszédet Krausz Mór rabbi mondottá, aki nagy ékesszőlásssl ecsetelte a nap nagyszerű jelentőségét. A neológ zsidó hisközség e ritka ünnepén, meiyhez hasonló csak hatvanöt évvei ezeiő.t zsj ott le Komáromban, a buzgó hívek adományaiból a szegények javára köze! 7000 korona gyüií össze, ami külön is feljegyzésre méltó. A tábornok menye Bírái előtt áll Weyler asszony, aki egy találkahelyen ismerkedett meg férjével, akit — meggyilkolt. — november 4. | Párisbői Írják: Fantasztikus részietek derültek ki a férjgyilkos Weyler asszony bünpörének tárgyalása során. A múlt év decemberében történt, hogy Robert Weyler, Weyler tábornok fia, hajnalig tartó mulatozás után hazatért feleségével. Az asszony három re volverlövéssel meggyilkolta férjéi, majd telefonált a rendőrségre és kérle, tartóztassák le. Weyler asszony a vizsgálat során azt ál iíoita, hogy férje idegbeteg volt. Mc-g akarta őí ő ni és ő védekezésből lőtte agyon a férjét. Most a tárgyaláson derült ki, milyen különös házaséletet éltek Weyierék. A gyilkosság okát is nyilván a férj és a feleség betegesen züllött életének a hátterében keli keresni. A szép Weyler asszony elegánsan Öltözőit fel a tárgyalásra. Az ajkát kifestette, arcát bepúderozta, de nagyon megtörtnek látszott és alig hallható hangon válaszolt az elnök kérdéseire. A zsúfolásig megielt esküdtszék! teremben Wamin elnök, még mielőtt a gyilkosság körülményeiről kérdezte volna a védiott asszony!, azt a kérdést akarta tisztázni: igaz-e az a szóbeszéd, hogy Weyler asszony egy találkahelyre is merkedeít meg férjével. Robert Weyler egyébként harmadik férje volt az sszszonynak. Az első férj autóbaleset során meghalt, a másodiktól elvált, a harmadikat ... Weylert pedig meggyilkolta. Weyler asszony, amikor az elnök féltette neki a kényes kérdést, szótlanul intett a fejével, míjd megiántorddoit. De azíán összeszedte magát ét. pirulás nélkül hallgatta az elnöz szavai— .Azt mondják, hogy ön még azu, tán is, hogy feleségül ment Weylerhez gyakran eljárt abba „szenzáció“-kért. Igaz ez? Weyler asszony megint bólintott, majd halkan elmondta, hogy már abban az időben, amikor még második férjével élt, Weyler kedvese volt. Négy évig tartott a viszony s azután vette el feleségül Weyler. Most Róbert Weiler állítólagos betegségéről vallott az asszony. Azt állította, hogy férje, aki az egyik repüiőszázadnáí szolgált, egyBzer lezuhant s akkor agyrázkódást kapóit. Látszólagos gyógyulása ulán is gyakran rohamok fog fák el és sokszor öngyilkossággal fenyegetőzött. A gyilkosság éjszakájáról ezeket mondta el Weyler asszony: — Hajnalig együtt volunr a Montpsrnasseon egy néger táncosnővel és férjem egyik barátjával. Én azt akartam, hogy a férjem közeledjek a táncosnőhöz, mert ismertem idegbaját s reméltem, hogy egy idegen nő társaságában boldognak érzi majd magát De a néger nő, aki nem i3 volt nagyon fekese, hanem inkább mulattnak látszott, nem jött el hozzánk. Bárcsak eljött volna, akkor nem töitání volna meg a szerencsétlenség. Azzal folytatta vallomását a fárjgyiikos asszony, hogy már ép lefeküdtek, amikor a férje izgatottan kiugróit az ágyból és nekirontott. — Most már legyen vége mindennek 1 — kiáltotta — és megragadta a torkomat. Azt hittem, megőrült és rémülten menekültem. Ő kergetett aszó bákon át. Közben azt kiabálta, hogy a fiamat is megöli. Éjeii szekrényemből előkaptam a revolvert és rásütöttem. Lezuhin», de megint feláilt és újra tá madott. Erre egy második golyót eresztettem beléje. Most már a szőnyegen vonaglotf. Ez történt . . . — És a harmadik golyó? — kérdezte sz elnök. — Könyörületből és rémületből kapta a harmadik golyót — felelt halkan a gyilkos. — Emlékeztem: egyszer meg kért Róbert, hogyha öngyilkos lenne, akkor egy rtvoivergolyóval könnyítsen) meg a haláltusáját . . . A tárgyalást végighallgatta a meggyilkolt férj apja, az öreg Weyler, nyugalmazott tábornok. Egész idő alatt a szemét dörzsölgetie zsebkendőjével. Féltékenység ? — Ellenkezőleg ? Sor került most a iariuk h ülgatásokral Siri rendőrbhtos, aki Weyler aszszonyt letartóztatta, elmondja, hogy a gyilkosság után megkérdezte az asszonytól : — Féltékenységből ölt? — Egyáltalában nem. Épp ellenkezőleg, Azt akartam, hogy a férjem a néger táncosnő mellett keresse a boldogságod A terem felrúgott a rendőrbiztos vallomása kőiben s még nagyobb volt az érdeklődés, araikor Moreaux, a hires párizsi rendörprrancsnok, az erkölcsi ügyekben nyomozó detekiivesoport főnöke álft a bíróság elé. More ux rendő'pirancsnok a férjgyilkossággal kapcsolatban személyesen folytatta a nyomozást, hogy felderítse a házaspár a házaspár erkölcsi életének titkait, így járt a tus Bttzacban levő találkahelyen is, eho! annyiszor fordult meg Weyler és felesége. Weyler asszony nevét és fényképét meg aláiíam a találkahely „irodájában“, W. yler asszony neve után ez a be jegyzés áll: „csinos, fehér tes<ü, szőke“, — mondta a rendőrparancsnok. — Megállapítottam, hogy Weyler asszony fórja nélkül is gyakran megfordult a házban. — Férjem kényszerűéit erre! — kiáltott közbe Weyler asszony. — A nyugdijából nem tudtons megélni. Most tisztázni kellett, hogy Weyler asszony mikor volt először a találkahelyen. E .éri behívták a terembe Eugenie Lecomte asszonyt, a rue Biizacban lévő találkahely tulajdonosnőjéí. — Mi a foglalkozása? — kérdezte tőle az elnök. — Bútorozott szobákat adok ki, — felelt gyorsan Lecomte asszony, majd kijelentette, hogy 1924 óta ismeri Weyler asszonyt, aki akkor jelent meg ■ először a „házban“. • — Weyler asszony nálam ismerke[ dett meg Weyler uiral — folytatta j gyorsan az asszonyság. — Gyakran i látogatta meg házamat. Én bemutat| tam neki sok férfiügyfelemef, akikkel ; együtt vacsorákat rendezett nálam. A I vacsorákon Weyler asszony volt az egyetlen nő és jelen volt Weyler ur is. Eleget mondtam, elnök ur? — Nem — feleli az elnök. — Mondja csak meg mi célból, micsoda érdekből járt önhöz Weyler asszony. — Pénzért, unni. Nagyon sokat is keresett. De egy nap kijelentette nekem, hogy elég volt.” Egy ideig nem jelentkezett, de aztán megint jött és megint szép összegeket vitt haza. Tud ómmal ebből éltek. Amikor a hölgy már Weyler úr felesége volt, tovább folytak a vacsorák, sőt egy alkalommal Weyler úr kért, hogy a vacsora ne legyen drága, meri akkor az urak több pénzt adnak Weyler asszonynak... Még kihallgatták a Madeleine közelében lévő bár tulajdonosát, Nikolas asszonyt — Egyszer nagyon szomorú volt Weyler asszony. Megkérdeztem tőle, mi bántja. Ezt felelte: „A férjem azt mondta, hogy legyen legalább húsz gigolo-m. Nem rettenetes?“ A szegény asszony csakugyan nagyon szomorú volt. M g kihallgattak néhány tamr, msjd az áliamügyész mondsa el vádbeszédét, ame yben súlyos büntetési kért. Ötévi fogház. A védő hangsúlyozta beszédében, hogy az idegbeteg ss züUíttéíetü Weyler kényszeriiette feleségé! az erkölcstelen éleire. A férj voíi a hibás, hogy erkölcsi lejtőre juttatta hizaséletüket. Kérte sz asszony felmentését azon az alapon, hogy önvédelemből követte el a gyilkosságot. Az esküdtek hosszasan tanácskoztak mig végre meghozták verdiktjüket, amelyben gyilkosságban bűnösnek mondották ki Weyler asszonyt. A törvényszék figyelembevéve az enyhítő körű ményeket, ötévi fogházra ítélte Jane Weylert. Komárom, — november 4. Már többször megsürgettük a városi mozgó ügyét, azonban a városházán nem akarják elhinni, hogy tuíajdonképen milyen sürgős volna ennek az ügynek mielőbbi te ö alá hozatala és pedig legelsősorban a város érdekében, amelyre ugyancsak ráférne olyan, vállalat is, amely jövedelmet hozna Komárom üres kasszájának. Meri sz tagadhaiatlan, hogy a mozgószinház csak jövedelemmel járhat a városra nézve, amely közel tiz év óta várja, hogy ez a probléma végre megoldást nyerjen. Pedig a megoldás az év tavaszán igen előnyös formában jelentkezeit, amit a város vezetősége is örömmel fogadott, azonban annak már jó féléve, holott ennyi idő alatt meg is lehetett volna építtetni a színház épületét. Mert megvan a mozgószioháznak a legfelsőbb hatóságok által is jóváhagyott és a helyi viszonyoknak teljesen megfelelő terve, ott van a városnak a Királypüspök utcában ideális telke a mozi számára, a felépítési költségnek háromnegyed részét bármely napon hajlandó sz ajánlattevő a város rendelkezésére bocsátani, a moziengedélyí azonnal megkapja a város, ha az épület felépül, — tóöát az alkatom már félévvel ezeiőif meg volt arra, hogy az építkezést megkezdjék s mégis még mindig késik a terv megvalósítása. Sajnos, amint tudjuk, az egyik tanácsülésén fenekiett meg a dolog, amelyen egy bizottságot küldsek ki a kérdés ta nulmányozására s azóta sem hallatszik a moziról egyetlen hang sem, pedig már a télen a város saját mozijában kellene a kuliurát terjeszteni a város közönségének. A kérdés», úgy látszik elaltatták, megfeneklett valamelyik előadó fiókjában, ahol várja a feltámadást. Ugyan váihalj d : Majd ha a tanácsnak úgy tetszik, megint előkerül a süllyesztőből, de biztos, hogy | valami o!yan alakban, amely kevésbé i lesz kedvező a városra nézve. Pedig a város vezetőségének tisztában kei! len nie azzal, hogy az eladósitott Komá- I romnak égetően szüksége volna olyan beruházásra is, amelyből hasznot lát, i jövedelmet nyer, mert végre is eléggé megvan már terhelve a város lakossága a községi adókkal, tehát arra keli törekednie, hogy súlyos helyzetén könnyítsenek. Más város két kézzel ragadta 5 volna meg a kedvező alkalmat, az adós Ságban nyakig ú*zó Komárom könnyen veszi a feléje nyű ó segítő kezet és az ördög tudja, m csoda okból, egyszerűen hidegre teszik a fontos ügyet. A városnak kötelessége a városi mozi felépítése 1 Inrien-onnsn tiz éve annak, hogy a huzavona tart, már mindenki megelégelte a várakozást és elérkezettnek találja az idői arra, hogy amikor úgyszólván minden feliétel megvan a mozgószinház építéséhez, végre Komárom közönsége a váios tulajdonát képsző mozgószinházat látogassa és közvetve segítse sajit városát. A felelősség súlyosan terheli e kérdésben a városi vezetőséget, saját érdeke tehát, hogy a mozit sürgősen megvalósítsa. Mussolini Itália miliciájárói Rómából jelentik: A győzelmi ünnepen Mussolini, a hadirokkantak 8.iö vétségéhez beszédet intézett, amelyen többek között a következőket mondotta: Nemcsak a legyőzött országokban, de egyebütt is megszűnt a harci di csőség tradíciója és beiefull üres pacifisía frázisokba. Ha rám háruit volna a súlyos feladat, hogy a háborúban a nemzet élén álljak,‘úgy valamennyi pánik keltőt ás ármánykodót vassep-ővei
