Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-10-29 / 130. szám
1939. október 26. Komárom; Lapok 5. oldsL UJabh női kabát szél!it> m&ny érkezett Stern Endre női kabát, úri«, női divatáru üzletébe Városház utca 3 szám hol a következő telíünő o!c3ó árak meliett vásárolhat' Tommy kalap.............................Ki 24'— Elite selyem harisnya................. 22 — Selyem reform nadrág................. 18'60 Meleg selyem reform nadrág . . 20’— Női kötött ruha............................. 120 — Hibátlan, elsőrendű mosó selyem harisnya..................................... 18'— Férfi selyem schawl..................... 10'— Férfi bokavédő.........................15'—. 25-— Férfi sokni2 BO, 4 -, 5 - 7‘-, 10 —, 12 stb. Pulloverek.................40 — Kfi-től feljebb. Férfi kemény gallér K£ 4'50 tői feljebb, stb. 0 Figyelje meg kirakati áraimat! Elsőrendű minőség. Olcsó árak. Elsőrendű kiattani férfi fehérneműek nagy választékban 018_____________ csakis a takarékosság, a munka viszi előbbre az egyén, a társadalom, az állam sorsát. Legyen e nap fogadalmi ünnepünk. Az önmegíagadás, az előrelátás, egy gazdagabb, egy szebb jövőért való élni akarás ünnepe. Ne gondoljuk, hogy csak a mi jövőnk függ a takarékosságtól és a szorgalmas munkától Sőt, épen azt tapasztaljuk, hogy a nagy, a gazdagabb, a nyugati műveltebb nemzetek és népek használják fel e nap propagandájának minden eszközét, hogy a társadalmat és a benne | élő egyéneket takarékosságra buzdítsák. J Mert miként Smiles mondja: „A Iaka- I rékosság és műveltség egy napon szfl- 1 lettek. Még pedig akkor, midőn az emberek belátták, hogy tanácsos lenne nem csak a máról, da a holnapról is \ gondoskodni.“ Németországban, Angliában, Ameri kában e nap reggelül estig takarékossági propaganda folyik. Az iskolák is kotai persely ünnepeket rendeznek. Megjelöiik a tanuló takarékosságának közelebb fekvő céljait, A nyári tanulmányi, cserkész, üdülési kirándulások ismerieiésével, Költségvetésével, annak gazdasági előkészítésével a gyermekek hajlamait, ösztöneit szinte játszi-könynyedséggel használják fel arra, hogy a rendszeres gazdálkodást életszokásukká tegyék. Gyárakban a munkásoknak és inunkásnőknek az alacsony sorsból elő retöri nagyságok életrajzából tartanak érdekes és szórakoztató előadásokat, melyekbe beleszővik és kidomborítják, hogy mily nagy szerepei játszóit ezek életében, előrehaladásukban a takaré kosság. Mozgóképszínházadban alkalmi filmeket adnak elő. Újságok, intézmények, társadalmi egyesületek minden eszközt és módot megragadnak, hogy e nap a társadalom minden rétegébe bele szuggerátják a takarékosság, a tőkegyűjtés szükségességét. Ha e napon a takarékosság jelszó Németországban, Angliában és Ameri kában, mennyivel inkább azzá kelt, hogy legyen iit nálunk, akik a világháború következményeit még súlyosabban érezzük. Kel!, hogy e jelszó fényt és erőt kapjon nálunk is a családi élesünkben, az iskolákban, a gyártelepen, a hivatalokban, a kereskedelmi és társadalmi egyesületekben és mindenütt, hol munka, termelés és élet van. Szellemi haladásunk, erkö’csi súlyúnk, társadalmi és politikai jelentőségünk, közgazdasági viszonyaink íökéiyeshüléséve! áilanak egyenes arányban. Tőke nélkül sehol sem találunk magasabb gazdasági és szellemi kultúrát, ellenben számtalanszor Járjuk, hogy a tőke csodákat müvei. “D; a pénz képvisel még olyat is, aminél alig lehet vílami drágább: a függetlenségei!“ (Smiles.) Propagálni kell nélunk is a takarékosságot, a íökeképzést és a tőke termelő erejének kihasználását nem csak l köz, de magángazdasági szempontból j is. Nem lehet s nem szabad tűrni, hogy milliók és milliók elfecsérelődjenek fényűzésben, semmitevésben, a borosasztaloknál, kártyázásokban, ledér köny' nyeimüségekben, vagy együgyű félelemből parlagon heverjenek a ládafiák ban elrejtve. Épen az otthon Őrzött pénz ad legtöbbször alkalmat a köny nyelmü életmódra és fényűzésre. Nagy akadálya a tőkegyűjtésnek a közönség bizalmatlansága a pénzintézetekkel szemben. Mert shol egyszer az embert csalódás, vagy károsodás érte, önkényteienü! is távol tartja magát attól a helytől s nem igyekszik leszűrni a tanulságokat, nem igyekszik arra, hogy azokból maga szerezzen nugának okulást, hanem kézzelfogható biztos adottságokat követel, melyek, őt a hasonló károsodástól, csalódástól megóvják. Ennek tudható be az, hogy ma a legtöbb földműves, sőt más társadalmi osztálybeliek is a megtakarított pénzüket nem helyezik el a pénzintézeteibe, hanem föld ingatlanokba fék telik és belemennek gyakran o'yan vásárlásokba, melyek á föld reális érté{ két jóval felülmúlják. Ami megint az ' ésszerű gazdálkodás és takarékosság rovására megy. A takarékosságnak és iőkeképzésnek az állam közgazeasági életére kiható, eléggé nern méltányolható jelentősége megköveteli, hogy az áilamha alom maga részéről meghozzon minden áldozatot és megtaláljon minden eszközt, hogy népében e hajlandóságot nagyra nevelje. Ennek első feltétele, hogy a nép megtalálja bizalmat süket megnöveljék, ami által Magyarországon Szerbiában és Romániában a mezőgazdasági termelvényekberi tulprcdukció állóit elő, aminek következéseképpen ezen országok agrártermékeiket csak nyomott árakon tudják forgalomba hozni s ezt az anomáliát mind a mai napig nem tudták megszüntetni sem a különböző gazdasági tanácskozások, sem azok a kereskedelmi szerződések, ameiyek a szóban lévő államok között kemény és elszánt küzdelmek uián rendszerint mégis létrejöttek'. Most arról informálnak bennünket, hogy az illetékes hivatalos fórumokhoz úgy Szerbia, mint Románia részéről megkeresés érkezett, amelynek az volna az eiedeii célja, hogy Magyarországot a mezőgazdasági termények értékesítésénél egységes fellépésre ösztökélje. Magától értetődően a jelentkezés Magyarország számára rendkívül érdekes és értékes s tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy együttes erővel valóban meg tudnák védeni eminens érdekeiket, nagy kérdés azonban, hogy a gyakorlatban a dolgok miként viheíők kérésziül. Tulajdonképpen az egységes értéke- jj süést a minden ország területén való f központi szervezkedésnek kellene megelőzni, ami azt jelenti, hogy újból mindhárom mezőgazgasági termelő ország területén gabonaközpontokat keílene feiáiliísni, mert különben az ajánlat aligha valósiiható meg Éppen ezért még teljesen elképzelhetetlen, hogy a megkereséseknek mi lesz az eredménye, azt azonban már is leszögezhetjük, hogy ez a lépés közeledés az egységes középeusőpai vámterület felé, amely nélkül sokak szerint az egyes államok csak a legnagyobb gondok és küzdelmek közölt tudják megélhetésüket biztosban. A takarékosság ünnepe. Irta: Nagy Jenő. Október 31.-e az egész világon a takarékosság ünnepe. Ennek az a célja, hogy a közönség figyelmét a takarékosság nagy jelentőségére felhívjuk és takarékosságra buzdítsuk. Az 1924. év őszán Milanóban össszegyült vi!ággazd?sági kongresszus hozta ezt a következményeiben nagy jelentőségű határozatot. Amint minden év május 1 e a munka ünneplését, megbecsülését, felemelését, a munkásnép közgazdasági értékének kidomborilását jelenti, úgy minden év október 31.-e a íasarékosság szem ügyét, a takarékos nemzetek, népek és emberek ünnepét, az előrelátást, egy szebb és gazdagabb jövő utáni vágyat, az önfegyelmezés fogadalmi ünnepét jelenti. Ennek a takarékossági napnak az a célja, hogy évente legalább egyszer szálljunk magunkba, lássuk be, hogy azokban a pénzintézetekben, hova munkájának gyümölcseit, lemondásának áldozatai, elhelyezi. Az állam ezen feladatának már eleget tett akkor, mikor itt Szlovenszkón is olyan néppénzintézeteket létesített, melyeknél a betétek biztonságát külön intézkedésekkel garantálta. Ilyen pénzintézetek közétartoznak a Földműves Kölcsönös Pénztárak. A Földműves Kölcsönös Pénztárak csak betáblázásos földhitelekbe helyezhetik el betétállományukat éa semminemű manipulá\ dókba, ingatlan vásárlásokba, értekpa|pir-8pekullciókba, személyi hitelezésekbe nem bocsájtkozha nak. Állami felügyelet alatt állanak. E pénziníézeleknél a betétek biztonságát a baíáb’ázoíi fóidiagfitlanok adják meg. A tőkegyűjtésnek társadalmi és nemzetgazdasági szempontból csak jakkor van jelentősége, ha a töke visszakerül a közg.zdasági élet vérkeringésébe, a pénzintézetekbe. A földműves nép pénzintézete a Fö’dmüveB Kölcsönző Pénz- P tár. mely altruista alapon müködö sző| vetkezeti pénzintézet. A szövetkezeti | cél szolgálja azt, hogy a kisemberek I gazdasági jólétét közös válvetett mun| káva! e!őmo:?di!sa, És csak a taknrékos| ság és a szövetkezed eszme párosuj lása lehet a kifejezője egy szebb, jobb, í eszközeiben és céljaiban nemesebb | és becsületesebb korszellemnek, élni 1 akarásnak. __ , ^ III Telefon 44. Mielőtt --------varrógépet i vásárolna, tekintse meg saját érdekében a világhírű----------,PFAFF‘ varrógépeimet, melyek minden világkiálliiáson aranyéremmel lesznek kitüntetve, mert a mai kor legkitűnőbb gyártmánya, amit sok ezer vevő igazolhat. — Gyári árban is részletfizetésre és írásbeli jótállás melleit beszerezhetők Mórocz Péter műszerész és villanyszerelő Komárom, Nádor-n. 15 alatt Készpénzfizetésnél árengedmény! Szigorúan szabott árak! Ingyenes hímzőtanfolyam 1 Olvassa és terjessz« a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat A hat és fél éves Ivancső Imre, aki a számokkal játszik. — Saját tudósitónktól. — Komárom, október 25. Hat és fél éves fiúcska ez a kis Ivancsó Imre és az Isten máris olyan tőkét csinált az éleiéből, amely súlyos ezrekben kamatozik. Világ csodálja ennek a kis fiúnak nagy tudományát. Beke Manó, Magyarország leghíresebb matematikusa megvizsgálta a fiúcska tudományát és megállapította, egészen különös szisztémája van a kis fiúnak, ennek alapján bonyolítja !e ezeket a nehéz számtani műveleteket N sgy számokból köböt vonni, nagy számokat hatványra emelni úgy tud ez a hat és fái éves kis fiú pár perc alatt, hogy akármelyik matematikai tanár is megirigyelhetné tudását. Játékos számtana pedig egyenesen elragadd. Az ember egy kicsit megszédültén áll ez előtt a hat és fél éves fiú előtt és nem tudja még, mennyi benne a lángész. Bizonyos, hogy egészen kivételes gyerek ái! ellőttünk a kis ivancsó Imre kedves személyében, aki nemcsak tehetséges számoló is de végtelenül bájos gyerek is: gyerek a szó legszorosabb értelmében, akinek „tudós“ léiére még sincsen semmi tudós allűrje. A kis Ivancsó Imre mindössze is csak egy év óta barálkozott meg a számokkal és nemsokára megtanul angolui is számolni, meri hívják amerikai turnéra: a yankik országában azután igazán csodájára fognak járni ennek a kis fiúnak. A kis Ivancsó Imre, mint halljuk, a napokban Komáromban is feilép a nagyközönség előtt. Diákköri emlékek. (Komáromtól Szigligetig meg vissza.) Irta: Dr, Baranyay József. VI, Az én keszthelyi diákköri emlékeim két évvel ezelőtt különösen élénk színekkel peregtek le a lelkemben, mint vaiami eleven mozidarab. Ez a iuiíurpalota hangversenytermében történt egy esie, azon az estén, amikor Mécs Lászió hírneves köiiő, premontrei tanár szavalőesijáf tartotta. Amint Mécs László olt a pódiumon megállt a premontrei szerzet reverendájában, olyan csodás varázslat vett erőt rajtam, mint Wells világhírű angol regény- és történetíró egyik hires re gényének, „Az időgép“ címűnek a főhősén, amikor beleült az időgépbe és tetszés sprint repült vissza a múltba, vagy előre a jövőbe. A premontrei Ezerzeiruha láttára évtizedekre repült vissza a lelkem, vissza a keszthelyi diákévekbe és Mécs László alakja megsokasodott a lelki szemeim előtt és ott láttam Rupp Kornélt, Fábry Pált, Kőváry Károlyt, Bárány Gergelyt, Pákor Adorjánt, Győrffy Endrét, Ágh Norbertét, Illés Rafaelt a régi premontrei tanáraimat és őszintén szólva, én nem is tudtam, hogy mit szavait Mécs László, csak egyes refrének ütöttek hangot a telkemben, hogy: „Sietni, sietni, sietni muszáj I ...“ Ez a mondás megragadta a lelkem és éreztem, hogy sietni kell, talán nem is előre, hanem vissza a múltba, a visszaemlékezés gyors szárnyú sutóján, hogy még egyszer átéljük a múltak édes-bús emlékeit. A kuüurpalotai előadások alatt, amikor — mint a Jókai Egyesület pénztárosa — Míkky Lajos ellenőrrel elhagyjuk a pénztári asztalt és bemegyünk a terembe, vagy a mű vészszobába, hogy mi i3 élvezzük a hangversenyt vagy az előadást, a kiváncsiak száz kérdést susognak hozzánk, például, hogy: — Mennyi honoráriumot kap a művész? — Mennyi volt a bevétel? — Nem fizetnek rá? Iiyen és ezekhez hasonló kérdéseket duruzsolnak az ember fűiébe a tűi kiváncsiak akkor, amikor az előadási akarjuk élvezni. Mécs László szavaló estjén is így volt ez, de ez alkalommal ezek a kérdések nem zavartak, mert hiszen az én lelkem a múltba száiladozott. Csak a fel fehúgó tapsvihar rázott vissza a valóságra, de csak rövid időre, meri újra a múltba vitt a visszaemlékezés Wells időgépje. Hol is hagytam el a muH számban? ... A fölfüzeit lelkű fslsőbbosztályosok hallgattak a szómra és gyorsított menetben indáhunk Keszthelyről Balatonszentgyőrgyre a vasúttal párhuzamosan haladó országúton, A fenékpusztai hídnál, a Kisbalaton torkolatánál jártunk már, amikor vonatdübörgésre lettünk figyelmesek. Szivünk nagyot dobban*, sáppadozd arccal lát- i uk, hogy Koásulh hamvait hozó vonat
