Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-10-26 / 129. szám
2. oldal. Komáromi L*po> i£29 október 24. A 2-es számot kapta az országos keresztény- I #1 szocialista párt, magyar nemzeti párt és a szepesi I fL német párt antonomista szövetségének listája. UJ Minden becsületes magyarnak a 2*es számra kell szavaznia! Az államügyészség ezen cikkek lar. talmában a T. és r. t. 1923 évi 50 számú törvény 14. §-ának 5. pontjába ütköző bűncselekmény tényálladékát találja. A kerületi bíróság nem fogadja el az államügyészség azon áüásponjáf, hogy a cikk elkobozott részeinek tartalma durva vagy izgató módon gyaiázná & köztársaságot, nemzetet vagy nemzeti kisebbséget akként, hogy az veszélyeztethetné a köztársaság közbékéjét vagy nemzetközi viszonyait. A bíróság figyelembe veszi azt, hogy a választásokat megelőző időben a köz- és egész állami intézmények élesebb és kevésbbá megválogató kritika aiá esnek, ezért azon a véleményen van, hogy az idézett cikk tartalma nem csupán a földbirtokreformíöivényt kritizálja, hanem annak foganatositási módját és természetes, hogy ily messzeláió reform, mint amilyen minden kétség nélkül a főldbirtokreformtörvény, az ál'amlakosofe legszélesebb köreinek kritikája alá esik, mivel hogy ezeket a köröket közvetlenül vagy közvetve érinti. Az elkobzott cikk magábanvéve nem irány ul sem az állam, sem az államban élő egyes nemzetiségek ellen, hanem csak éppen a főid* birtokreformot érinti. Az I. alatii elkobzott résiben használt kifajazések, hogy a maradék birtokok intézménye magában véve a földbiríokrcformmai szemben a legpiszkosabb visszaélés és annak a legerősebb kompromittálása, szintén nem közvetlen áiiameileni lázitás, hanem a reform foganatositási módja eiíen bírálat ezért nem állapíthatja meg a T. és r. t. 1923 évi 50. számú törvény 14 § ának 5. pontjába ütköző bűncselekmény ténvóiladékát. A cikk több: részeiben használt kifejezéseknek sem az a célja, hogy az államot mint olyant gyalázzák s ezért nem lehet ezekben észlelni a felidézett büncseiekmény tényálladékának meg vaiósulását. Ezé* bői ez indokokból kénytelen volt a kerületi bíróság az elkobzási indítványt elutasítani Kerületi bíróság Komáméban, Vili. o. 1929. október 16 Dr. Kriz s. k. tenács elnök. A kiadmány hiteléül Olvashatlan aláírás irodavezető. Briand bukása után nem akar tizenharmadszor is miniszterelnök lenni — október 24 én. Briandnak és kormányának lemondása valamennyi pártban megdöbbenést keltett. A képviselők annyira tanácstalanok voltak, hogy még azok is, akik a bukást előidézték, sokáig megriadva bolyongtak a parlament folyosóin, miután a kormány tagjai sietve elhagyják a Bourbon-palotát. Briand sugárzó arc cal hagyta ei a termet és kijelentette: ■— Végre egyedül I Amikor megemlítették neki, hogy most alighanem a tizenharmadik kabi netje következik, tiltakozott és hangsúlyozta, neki már elég volta játékból és semmiesetre sem vállalja a kormányalakítását. A helyzet tisztázódása egyelőre alig várható. A köztársaság elnöke meg fogja hallgatnj a két ház elnökének és a pártok vezetőinek véleményét, ami több napot fog igénybe venni. A bizonytalanság ellenére is az a a vélemény kezd kialakulni, hogy Briand megtartja a külügyi tárcát, bárki lesz is miniszterelnök, A belpolitikai helyzet a Briand-kormány bukása után a politikai körökben igen komolynak tartják. Általában azt hiszik, hogy a válság megoldása nagyon hosszú időt fog igénybe venni. A köztársaság elnöke a kormány lemondását elfogadta és felkérte a minisztereket, hogy az ügyeket tovább vezessék. A lex-Dérer kudarca Derer megvilágításában. Dérsr Iván a magyarság kormánypolitikájától teszi függővé az állampolgársági kérdés megadását. — Saját tudósítónktól. — ÍS Kedden este hét órai kezdettel tartotta meg a csehszlovákiai szociáldemokrata párt komáromi választói népgyülését a Dózsa-féle Vigadó nagytermében, amely meglelt érdeklődőkkel, akik között sok más párthoz tartozó választó is volt. A gyűlés szónoknak Dérer Iván exminisztert hirdette, aki az állampolgársági ügyben nyilatkozni fog. Az állampolgársági kérdés meg nem oidottsága miatt még most is ezer meg ezer magyar ember vergődik itt a legnagyobb bizonytalanságban és igy érthető tehát, hogy az állampolgársági kérdés még a választási kortesgyűlésen is nagy érdeklődést tud kiváltani. A népgyülésen Csizmazia György városbiró elnökölt, aki üdvözölte a gyűlés szónokait, Dérer Iván dr. volt Komárom, október 23 én. minisztert a szociáldemokratapárt érsekújvári fistavezeiőjét és Schulcz Ignácot, akit a második helyen jelölt a párt nemzetgyűlési képviselőnek. Dérer Iván előbb szlovák nyelvű beszédben ismertette a belpolitikai helyzetet, amelynek során beszélt a Tuka perről is. Szlovák beszédje után magyarul szólalt fel és foglalkozott úgy a magyarországi, mint a szlovenszkői magyar politikával és mindkettőt negativisiának jelölte meg, mert a békeszerződések megváltoztatására törekednek. Kifejtette, hogy mint Németország a stresemanni politikájával áttért már a pozitivista politikára, ami a Franciaországgal való megbékülést jelentette, úgy Magyarországnak is a jövőben rá kell térnie eire a stresemanni pozitivista politikára, hogy szomszédállamaival megegyezzen. Direr úgy láfji a helyzete?, hogy Magyarországon is dereng már az ideje ennek a pozitív politikának, Bil'h szárnak Bethlenhez benyújtott tizenkét pontja között márszeí repel a szomszédállamokkai való békés j megegyezés is. Amikor SzüiIŐ és Szentj- Ivány hangsúlyozzák az autonómiát — mondotta D rer — nem szolgálják a poiitiv politika ügyét. Az ruonóriia elvét már a szlovák néppárt is elvetette és annak meglobogtatása Híinkáéknál I már csak a zászló becsületének kedvé ért történik, de valóiéban Hiinkáák már nem akarják az autonómiát, j Ezután rátért az állampolgársági | kérdésre, amelynek megoldása céljából megalkották a'152, számú lex Dirertörvényt és ezáltal részlegesen segitet: fes a helyzeten. Nem ő rajra múlott, hogy a kx Dérer nem sikerült úgy, ! ahogyan tervezték, hanem alaposan elrontott formájában mert át a praxisba, j de mégis lehetséges volt legalább, : hogy Sr’ovenszkóban ezáltal csaknem í ötezer embernek sorsa elintézést nyert (Egy hang a közönségből: Akiknek sok | pénzük volt, azoknak megadták ez alapon az Állampolgárságot) | A jfx D'.rer alapján megállapitolíák j az igény jogot u’takaí, akiknek meg kell j kapniokaz állampolgárságot, de addigra - is megjavították ötezer ember sorsát, j (Közbeszólási Nem vettük észre.) A t legfelsőbb közigazgatási bíróságon3000 ! kérvény van, még aminek elintézése \ vitás. Beismerem — mondta Dérer — i hogy a iex-D:rer telő alá hozásában í érdeme van Szent Ivány Józsefnek, aki akkoriban aktivista poütiüuj volt, de amikor a törvény létrejött, Szent Ivány kilépett a kormánytöbbségből és lemondott egy olyan befolyásról, amit a belügyminisztériumban gyakorolhatott volna, amely azután amúgy is bürokrata faifogása miatt az ellenzékivé lett magyarságnakállampolgársági ügyeit nem úgy intézte ci, mint ehogyan a lex-Dérertő! várható lett volna. Ez csak azt Jelenti, hogy a törvény végrehajtásánál is pozüivista alapra kellett volna helyezkednie Szent hánynak. A belügyminisztérium azu án a lex Dérért úgy Értelmezte, miután a magyarság nem tért rá a pozi.tvista alapra, hogy sorra elutasította a kérvényeket. Az állampolgársági kérdés elintézésére a párt uj javaslatot nyújtott be, ez a javaslat el is iu ott az alkotmányjogi bizottságig, azonban mire az alkotmányjogi bizottság tárgyalta volna, a parlament feloszlott. Direr ezután azzal fejezte be beszédé', hogyha Szüüő ás SzenMvény politikája helyett a magyarság a pózitivis’a szociáldemokrata pórtox támogatja akkor a magyarság részére is előbb lehet elintézni az állampolgársági kérdést, amely nemcsak a magyarság érdeke, de a csehszlovák állam érdeke is, hogy elintézett legyen. Direr biszrdében semmi konkrétumot nem fudott mondani tehát az állampolgársági ügyről és mindössze abban az alap alan vádban merült ki a fejtegetése, hogy Szüllő és Szent- Ivány miatt nem orvosolta eddig a kormány ezt a specifikusan magyar sérelme?. Direr u-án Schulcz Ignác képviselőjelölt tartott hosszabb beszédet, ameíybefiii8n ertette az aksuális politikai helyzetet és a szociáldemokratapárt szerepét a jövőben. A választási igazolványok és a szavazó listák kiosztása. Komárom, — október 23. I Még a múlt héten megkezdjék a vá- j 1 lasztási igazolványok és a szavazó lis I ták kézbesítését városunkban s október I 24-ig, vagyis a törvény által megható í rozoit napig valamennyi komáromi vá\ lasztónak kezében lesznek a vasárnap l tartandó parlamenti választásokhoz ? szükséges okmányok. A Prágában ké- i szült szavazólapok két színűek, a kép[ viselő jelöltek listája fehér, a szena- 1 toroké pedig rózsaszínű, Ebben a tekintetben minden szavazó tisztában van, azonban nagy tájékozatlanság uralkodik a közönség körében arra nézve, hogy hány sz&vazőiistát kell kézhez kapnia. Erre nézve nem lesz érdektelen, hogyha megállapítjuk, hogy a listaszamok az egész köztársaságban egységesek, amelyeket annak idején mi is közöltünk. 19 párt nyújtotta be listáját a választásokra, de az érsekujvári kerületben, amelyhez Komárom is tartozik, a képviselőválasztásban 15 lista, a szenátorválasztásban pedig 13 szerepel. Az érsekujvári választókerületben a következő pártok jelöltek: A képviselőválasztásra \ 1. Kommunisták. 2. Országos keresztényszocialista párt, Magyar Nemzeti Párt és Zipser deutsche Partei (autonómista választási szövetség). 3. Nemet választási szövetség. I 4. Német szociáldemokraták. 5. Lengyel és zsidópártok választási szövetsége. 7. Országos kisgazda-, iparos és munkáspárt. : 8. Csehszlovák, nemzeti szocialisták. | 10. Csehszlovák szociáldemokrata ; munkáspárt. : 11. Juriga szlovák néppártja. 12. Kötött listák elleni liga. 13. Csehszlovák nemzeti demokraták. 14, Csehszlovák néppárt. 15 Köztársasági agráipárt. 16. Csehszlovák ipirospárt. 18. Hlinka szlovák néppártja. Nem jelölt az érsekujvári kerületben a 6 Ntmet nemzeti pírt, 9. Nigynémet néppárt, 17. Nemet keresztenyszocialisia pirt és 19. német nemzeti szocialista párt. Ezeket a listákat tehát as érsekujvári kerülésben egyetlen szavazó sem kapja kézhez, einiait tehát semmi ok su es az esetleges reklamációkra. Megjegyezzük, hogy a képviselőválasztáson annak van szavazati joga, aki már 21 éves. A szenátorválasztáson az érsekujvári kerületben csak a következő listaszámmai ellátott pártok jelöltek a fent már jelzettek közül: 1. 2. 3 4. 7. 8 10. 13. 14 15. 16, 18. Vagyis a képviselőválasztáson részt nem vevő partokon kívül a szenátorválasztásban nem vesz részt még a lengyel-zsidó választási szövetség és a kötött listák elleni liga. A szenátusi választásokon csak annak van szavazati joga, aki már 26 éves. Az ezen alóli évkorral bíró szavazók szenátusi listát nem kapnak. Figyeimeztetjük a választókat arra, hogy a hiányzó listákat még a választás napján az illetékes választási bizottság előtt is követelhetik, ha netalán addig szokat nem tudnák megkapni. Ugyancsak ott kell jelentkeznie annak is, akinek választási igazolványát nern kézbesítették. Minden magyar választónak arra kell ügyelnie, hogy úgy a képviselőválasztáshoz, mint a szenátorválasztáshoz meglegyen a 2, számú szavazó-listája, meri valamennyi önérzetes, saját nemzetéhez hű magyar választónak a 2. számú listákkal kell szavazatai De ugyanez áll valamennyi őslakosra is
