Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-10-24 / 128. szám

4. oldal. Komárom Lapok 1929. október 22. SfSSlSICT Rózsahegyi Kálmán és Kiss Ferenc a Süt a nap-ban. dék nélkül beigazolta, hogy csakugyan ki­vételesen tökéletes színész tudott lenni. A Simson Mihályban rejlő magyaréi értékét méltóan tudta reprezentálni já­tékával a színpadon. A többi szereplő e két művész mel­lett most igazán nem kívánhat többet annak a ténynek megállapításánál, hogy Rózsahegyi Kálmán és Kiss Ferenc művészetének árnyékában mind jél illeszkedik bele az összjátékba. Valóban lélekemelőén szép és hatásos volt a második felvonás végén történt ünneplés, amikor a két nagyszerű szi nésznek a termet ismét zsúfolásig meg­tol ő közönség állandó zugó tapsorkán jában két gyönyörű babérkoszorút eresz­tettek le méltóságteljesen a színpad mennyezetéről. Két művész töltötte be kedden esie a kis vidéki színpadot egyéniségével: Rózsahegyi Kálmán és hiss Ferenc, a budspesíi Nemzeti Színház tagjai Az egyik a falusi tanítót játszotta, a másik a paraszti Sámson Mihály alakját vitte színpadra. Én nem tudom most Ró­zsahegyi Kálmánnak sok színét vissza adni ebbe i a pár sorban, amilyen szi nc-ket megragyogtatott a magyar falusi tani ónak életét megfestve: de ahogy könnyeztünk és mosolyog unk ennek a nagy szivembeinek alantasán, magunk­ban megéreztük az igazi művészet va­rázserejét Rózsahegyi Kálmán sxinjái szása által. Kiss Ferenc volt mellette méiió párja a színpadon és Sámson Mihály alakítása egyike volt annak a művészi produktumának, amelyben mara Somogyi Nusi a Király Színház kitűnő szubretlje, mint előzőleg Rózsahegyi Kálmán és Kiss Ferenc a prózai előadásokban, végre az operettben is meghozta a fővárosi nivó‘. Játéka, éneke, tánca: egészen más stilus, mint amit eddig kaptunk. Már egyszerűen ragyogó toalettjeivel hozza ezt az egészen más siíust, ami­­kor a szinpidra lép. Csupa keresetlen közvetlenség volt a játéka, csupa tarka ; szín volt az éneke és mindenekelőtt ; groteszk táncai: ezekről a láncokról j külön kellene most irni. Érdemes So- 1 mogyi Nusit megnézni itt a komáromi színpadon is, ha legközelebb fog sze- * repelni: forró sikerének, ami tegnap este kezdődött, remélhetően folytatása lesz {környei) • versenyt rendeznek. A hangversenyen öt dalosegylet fog közreműködni, me­lyek sorában részivesznek a Komáromi Egyetértés Munkásdaldrda és a Zsidó Egyházi Énekkar is, amelyeket az ér­­setsujváriak fölkértek, hogy a hangver­senyen szerepeljenek. A két dalárda a kérelemnek készséggel adott helyt és igy a jövő hónapban szerepelni fognak az érsekujvári Vasasok hangversenyén. Hisszük, hogy szép felkészültségűk mindkét dalos testületnek jó hírnevét öregbíteni fogja és érsekujvári szerep­lésükkel úgy maguknak, mint Komárom­nak is becsületet szereznek. — Orvesi hírek. Mr. Ph, et M U. dr. Neumann Jenő szülész- és nőorvos specialista, Bratislava Pozsony, Védcö­­löp-űt 62. sz. (Stefánia kávéházzal szem­ben). Rendel délelőtt 9—12 óráig és délután 2—4 óráig. Lieéebnf fond. Tel. 28-88. — HHamférfiak, politikusok és mü­­uészek nyilatkozatai a miss magyar­­ország oálasztásról. A S inházi Étet uj szamában művészek, államtitkárok, neves politikusok, Írók, festők, szobrá­szok nyilatkoznak az idei Miss Magyar­­ország választás nagy jelentőségéről. Az ország minden részéből érkeznek már a Színházi Élet szerkesztőségébe azoknak a leányoknak a fényképei, akik igényt tartanak a Miss Magyarország 1930. büszke címre és a sokezer pengőt érő ajándékokra. A társadalom minden rétegéből érkeznek a fényképek, arisz­tokrata leányok épugy beküldik fény­képüket, mint a legegyszerűbb polgári családok leányai. A Színházi Etát uj számának darabmelléklete az idei sze­zon legnagyobb sikere a „Szökik az asszony“. Karinthy Frigyes, Nagy Endre, Nádas Sándor, Egyed Zoltán cikkein kívül Heltai Jenő regényét és Beregi Oszkár memoárjait közli az uj Szinházi Élet, amely e héten 8 oldalas szenzá­ciós koltameliékletet is ad. Egyes szám ára 7 K, negyedévi előfizetési dij 80 K. Kiadóhivatal: Budapest, VI„ Aradi utca 10. — Byrd kapitány a Déli sarkon nyilatkozik a rádióról. Már több mint egy éve, hogy felépült a Déli sark közeiében Byrd kapitány kis expedi ciós városa: Little Amerika. Néhány ház. három rádiótorony az egész tele­pülés, amely azonban rádióállomása révén élénk összeköttetésben van az egész világgal. A minap megkérdezték rádión Byrd kapitánytól, hogy meny­nyire van megelégedve a rádiószolgá lattal ? A Déli sarkról Byrd igy felelt: — Nem volt még emberi csoport, amely annyira értékelni tudta volna a rádió erényeit és hasznát, mint a mi antarkiikus expedíciónk. Ha használ­nom szabad azt az elcsépelt szót, a rádió nekünk nélkülözhetetlen. Annyi bizonyos, hogy egy huszadát se végez­hettük volna el rádió nélkül annak, amit eddig elvégeztünk. A rádió tette lehetségessé, hogy cethaiászhajónk, a Larsen megszabadította a jégből másik expediciós hajónkat, a City of New­­yorkot és jelölte meg neki az irányt, hogy merre kell haladnia a jégcsator­nákon át. Mennyi időt, fáradságot és szenet takarítottunk igy meg! A rádió mutatott irányt nekünk, amikor a mág neses irány fi használhatatlan volt, a rádió mentette meg másodszor is a City of N w/orkot, amikor viharos utján a newzeelandi partodról tért vissza. Rádió segítségével mentettük meg a geológiai expedíciónkat, amely a Rockefeller hegyekben eltévedt, a rádió u'ján tudtam mindig érintkezni repülőinkkel, akik ku’ató u ra mentek, a rádió révén bonyolítottam le keres kedelmi ügyeket N wyorkkal és New­­zeelanddal. Expedíciónk minden moz­zanatáról a rádió értesítette az egész világot. A hosszú délsarki éjszaka ide­jén a rádió mulattatott, szülőnk, test­véreink, rokonaink, barátaink rádió utján érintkeztek vetünk olyan földön, ahova levelet sahase küldhették és ahova levelei még senki sem kapott. Minden­nap összeköttetésben voltunk hazánk­kal és mieinkkel. E hozta hozzánk a világ híreit és mi nem érkezünk majd u»y vissza hazánkba, mint a régi exe­­diciók tagjai, akik két három évre bú­csúztak a világtól anélkül, hogy ez idő alatt bármit is megtudtak volna az események folyásáró'. A rádió meg­mentett bennünket a társadalmi és ge­ográfiai elszigeteléstől és hogy írnél — most is életjeit adhatok és dicsőíthe­tem a rádiót, azt is a rádiónak kö­szönhetem. — Zftámbokréti teavaj. Sajt- I különlegességek. Muóni. Dessert bon- I bonok. Torta- és ostyalapok. Olajos és 1 mayoneses konserv halak és halsaláták, rák, kaviár, francia szardiniák, valamint a legfinomabb francia Oliva olaj. Hor­­niman angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrkülönlegességek. Asztali fajborok. Mumm és Pommery francia pezsgő»; Graham kenyér. A leg finomabb fajkávék naponta frissen pör­kölve, valamint Haag coffeinmentes kávé kapható: Berger F. Vilmos csemegeüzletében Komárom, Városház­uk. 798 — Családtagok ha összetűznek. Vé rés családi háborúság duit a napokban Farnad községben, hol ifj. Kovács Já­nos földmives egy civakodás során tettleg akarta bántalmazni édesapját. Az ugyanabban a háiban lakó Szá* dóczky házaspár az öreg védelmére kelt, miközben Szádőczkyné faiíökle a lapáttal hadonászó fiatal Kovácsot, ki úgy megsérült, hogy kórházba kellett szállítani. A megsebesült tesívárbáíyja, Kovács Vilmos bosszul akart ezért állni és megtámadta atyját, kit ütlegelés közben súlyosan megsebesített. N idas­­dy Gyula farnsdi lakos meg akarta védelmezni az öreg Kovácsot, miköz­ben bottal megütötte az őt fenyegető Kovács Miklóst, aki eléggé súlyos sé­rülést szenveded. A véres családi há­borúság résztvevői bíróság elé kerülnek. — Betörés az állomáson. Ismeretlen tettes betört az állomáson Weidner Zdenkó állomásfőnök mosókonyhájába és onnan 1000 korona értékű fehér­neműt ellopott. A rendőrség keresi a tettest. — R községi bába ellen. Különös ügyben indítottak megtorló eljárást Dancsa Jánosné kőhidgyarmati bába ellen Dancsánéra rábizonyították, hogy azfujoncokat rábeszélte arra, hogy be I ne vonuljanak, ellenben azt a tanácsot adta nekik, hogy szökjenek ái Magyar­­országra és ott vállaljanak jó zsoldért katonai szolgálatot. A bábát most a köztársaság védelméről szóló törvény alapján vonják felelősségre. — R feledékeny mérnök. Rigában furcsa eset történt Sidsna városi mér­­r ükkel. Felvágatlanul adott át bekötés végett a könyvkö őnek egy vásárolt könyvet. Amikor a könyvköiő a köny­vet felvágni kezdte, az egyes ivekből tarka papírlapok hullottak ki, amik kö­zelebbi vizsgálatra valódi jó dollárok­nak bizonyultak. Nem kevesebbet, mint ezerhétszáz dollárt találtak a könyv egyes ispjai között. Átadták a pénzt a rendőrségnek, a könyv tulajdonosát pedig telefonon értesítették. Ez az utóbbi időközben rájött, hogy vala­melyik könyvben pénzt dugott el, de azután mikor szüksége lett volna rá, nem tudott visszaemlékezni, hogy hova dugta. A rendőrség indiszkrét és most már tudni akarja, hogy miért dugta el a mérnök a pénzt a könyvben, ahelyett, hogy a takarékba tette volna el Sidsna urnák tt hit néhány kellemetlen órája lesz. Az egyetlen nyertes a dologban a könyvkötő, akit mint becsületes meg találót, a pénz harmadrésze illeti. — Betörés. A sötét hosszú éjszakák kezdetén élünk és a farkasdi jóleikek megkezdték működésűket. Az elmúlt héten elloptak 2 biciklit, hétfőn éjjel pedig behatoltak az egyik állomási ga­bona raktárba és kocsiszámra emelték el onnan a különböző gabonát. Ez ideig három rovott előéletű embert kisért be a csendőrség de valószínű, hogy még több következik u ána. — meghalt egy „koldus“, aki egy milliós vagyont hagyott hátra. Palma de Milorcaban a minap elhunyt egy Bernstein György nevű birodalmi német állampolgár, aü rendkívül szegényes életmódot folytatott. Halála után a ha­gyaték leltározásakor kiderült, hogy az elhunyt egy millió frank vagyon ura volt. — Bosszúból meggyilkolták öt kis gyermek atyját. Zsigardrói Írják: Hét­főn este Szuch és Bálint testvérek Zsi gárdon vadállati kegyetlenséggel meg­gyilkolták a 36 éves Ambrus Kálmánt, aki ellen valami örökségi ügyből ki­folyólag már régebben bosszul forral­tak. Ambrus öt kis gyermekével épen a soók szelőcei bucaubM jött haza, mikor a gyilkosok földre ieperték, szá­ját betömték és ütőereit késsel elvág­ták. A tettesek ezután elmenekültek, de a csendőrök hamarosan kézrekeritették és megvasalva a vágseUyei járásbíró­ságra vitték őket Ambrust, aki rövid kínlódás után meghalt, nagy részvét melleit temették el Felesége, aki most várja a hatodik gyermekét, a gyilkos zág hírére ájuitan esett öäsze és azóta súlyos beteg. — Cigánynak öltözőé járta be egy angol tudós Rlagyarországot. A „Mor­ning Post“ dublini jelentése szsrintdr. Starkie dublini egyetemi tanár cigány nak öitözve bejárta Magyarországot és Romániát, hogy a cigányokról írandó könyvéhez adatokat szerezzen. Starkie kiválóan beszéli a cigányok nyelvét és igy a cigányok mindenütt nagy rokon­­szenvvel fogadták, sőt utján mindennel ellátták. A professzor megállapítja, hogy a magyar és román cigányok ugyanazt a nyelvei beszélik, mint aiigolországi, spanyolországi és olaszországi faj­rokonaik. — Röoidesen elkészülnek .a nyifrai folyószabályozás munkálatai. A Nyitra folyó szabályozási munkálatait a kikötött határidőig a nyitrai szakaszon befejezik s azután sor kerül a már kidolgozott tervek alapján a további szabályozásra, mely Nagytapolcsánytól Érsekújvárig fog terjedni. E munkára azonban cssksza­­kaszonkint fog sor kerülni. A munká­latok sok millióba kerülnek, melyből az állam 70 százaléknyi hozzájárulást vállalt magára, mig a volt megye 10 százalékot, úgy, hogy az érdekeltségek mindössze 20 százalékot fognak fizetni. A folyószabályozás nagy gazdasági jelentősége abban rejlik, hogy megfog­nak szűnni a tavaszi és őszi áradások, melyek eddig a hivatalos statisztika szerint évenkin! mintegy 45 millió kárt okoztak a gardáknak, — Clütötte a uonat. A Koszmáíy melletti vasúti átjárónál a hajnali köd­ben Ivan Gregow lévai bolgár kertész nem vette észre a vo at közeledését. A mozdony kocsiját elgázolta, Ivan gya­log ment, neki nem esett baja, a lovai kisebb sérülés árán megmeneküllek. — Uj motoros oonat a csallóközi oonalon. A pozsonyi vasutigazgatőság legulóbb elhatározta, hogy Pozsony— Komárom között még egy motoros vo­­naiközlekedést valósit meg. Az uj mo­toros vonat beállítása a közeli napok­­ban történik. Menetrendjét legközelebb hozzuk. Ennek kapcsán megemlítjük, Somorja régóta húzódó kérelmét, hogy Somorja állomás belekapcsolódjon a közvetlen Pozsony illetve dunaszerda­­helyi vonalba — a pozsonyi vasut­­igazgatóság nem valósította meg, ezzel szemben a személyforgalom gyors le­bonyolítását a közeljövőben úgy fogják megoldani, hogy Pozsony és Somorja között az államvasutak autóbuszokat fognak beállítani, egyenlőre három kocsit. — néhány szó az utcák öntözésé­ről.' A városnak köztisztasági szabály­rendelete kötelezi a város háztulajdo nosaif, hogy a házuk előtt elhúzódó gyalogjárót tisztán (ártsák, vagyis azt reggelenként elsöpörni és felöníözni el ne mu’asszák, mert különben kihágást követnek ei, aminek érzékeny büntetés a következménye. A szabályrendelei végrehajtására az államrendőrség ügyei fel, amely drákói szigorral végzi ezt a kötelességét és könyörtelenül bünteti a házak tulajdonosait, ha őket valami mulasztáson éri. A háztulajdonosok természetesen a legnagyobb pontosság­gal igyekeznek ebbeli kötelességüknek eleget tenni és bátran el lehet mon­dani, hogy a komáromi háztulajdono­sok ebben a tekintetben kifogás alá nem esnek. Ez a hűséges kötelesség­­teljesítés most is, amikor tégen elmúlt a nyári időszak, pontosan megnyilvá­nul különösen a járdák bőséges felön­­tűzésében, úgy hogy az aszfalttal bur­kolt belvárosi utcákon; lehetetlen a reggeli és délelőtti órákban a gyalog­járókon való közlekedés, mert a járó­kelő cipője, harisnyája nadrágja ésf elöitő­­je sáros lesz a rája fölfreccsenő sáros víz­től, amely amig az őszi nap fel nem szik­kasztja, ott folydogál az üzletek és házak előtt. Aki ezekben az órában az utcáról a házakba vagy üzletekbe lép, nedves cipőjével sok piszkot visz be a helyiségekbe, amelyeket azután a leggondosabb takarítás után sem lehet tisztán tartani. Más volna a helyzet, ha a város is teljesítené kötelességét és mindennap felöntöztelné az u'cák ko­­csiutjáí, ezt azonban sokszor heiekig is elfelejtik megtenni és igy a külön­böző jármüvek után lépten-nyomon felcsapódó por és piszoktól nem lehet megtisztítani az utcákat. Az aszfalt gyalogjárók öntözésében egy kis mér­séklet nem ártana, viszont az ulcák kocsiútját napról-napra szükséges volna rendszeresen megöntözni, mert a köz­tisztasági és közegészségügyi szem­pontok ezt a járókelő közönség érde­kében egyenesen megkövetelik Végre is bosszantó dolog, hogy napsütéses időben nem lehet az u'cákon gyalo­gosoknak anélkül járni, hogy sárosak ne legyenek, mintha csak záporeső

Next

/
Thumbnails
Contents