Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-07-16 / 85. szám
Ötvenedik évfolyam. §5, szára. Kedd, 1989. jnlius 16. POLITIKAI LAP. Sllliaetési &i «aeksslov&k éitékbs«! 3 cl; ben é* vitéfcre postai ssétküldésseí! sete* évi« SO 1, léién« 40 K, aes7«4én* IS K. — Külföldön 150 Ki. <;yse Hám árai SO fillér. ALAPÍTOTTA 1 TUBA JANOS. j »«iWCséj é. ktadóhiv.tai: ládoi-a. ■«, Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA át. j Meneienik hatenkini háromtioi I Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF di. j kedden, csütörtökön és szombatos. POLITIKAI' SZEMLE A cseh néppárt és a történelem Komárom, —julius 15 A hidasnémeti határincidenssel kapcsolatosan a cseh sajtó nemcsak a magyar kormányt támadja, hanem általában magyargyalázások egész skálájával igyekszik argumentumokat szerezni. Erre a térre a magyarok nem követ'k a cseheket, de megjegyzik maguknak ezt is, mint adalékát annak a gyűlölettömegnek, amely a Morván túl fel van raktározva minden ellen, ami magyar. A cseh néppárt lapja például tehetetlen dühében azt az állítást kockáztatja meg, hogy az ezeréves magyar határok frázisok és a régi Magyarország határának még csak egy kilométere sem ezeréves. Ezek után mindenesetre tagadni fogja azt Í3, hogy SzeDt István valaha létezett és nem lepne meg bennünket az sem, hogyha kétségbevonná egyáltalában a történelmi magyarság létezését, amit már szintén meg is cselekedtek Prágában.. Hogy ennek a szellemnek, amely akár szocialista és vallástalan, akár katolikus, fáj még a mai Magyarország létézése, azt elárulja az a feneketlen gyűlölet, amely megnyilatkozik nála mindennel szemben, ami magyar. Mivel azonban mi is magyarok vagyunk, ugyanannak a törzsnek a sarjadéka, amelyet lépten-nyomon kisebbítenek és gyaláznak, ezek a gyalázkodások bennünket is érintenek, mert sohasem tagadhatjuk meg történelmi együvélartozásunkat törzsünkkel, amelyről a békét diktáló hatalom szakította le a négy utódállamba sorolt magyar nemzetj kisebbségeket. Az ezeréves magyar történelem tudását csakugyan nem kívánhatjuk a cseh újságíróktól, azt azonban mégis fel kellene tételeznünk, hogy némi általános miveltséggel rendelkeznek és amint mi tudjuk és megtanuljuk a cseh történelmet, ők is érdeklődhetnének a mi történetünk iránt, amely nemcsak magyar könyvekben olvasható, de a csehen kivül Európa nagy nemzeteinek nyelvén is. A magyar határoknak legnagyobb része ezer esztendős, akár hogyan szeretnék ezt letagadni. De hát az egykorú irodalom és az oklevelek a magyarság mellett bizonyítanak. Nagyon kár volt ezt a problémát felvetni, mert hiszen nem a mi történelmünk alapul legendákon és nem a mi történelmünkben voltak korszakalkotó oklevélhamisitások, és épen Masaryk professzor volt az, aki ezt kíméletlenül leleplezte és könyöitelenül végzett a történelmi hazugsággal, mely becsempészett hamis oklevél után indult el. Az ezeréves magyar történelem és határok a magyarokkal nem ro-Komárom, — ju'ius 15 A parlament őszi munkaprogramja. Most, hogy a páriámén! nyári szünetet tart, az eseményteten belpolitikai álét kevés anyaggal szolgál az újságok nak Azonban a prágai csth sajtó, amely jól éríesültség dolgában nem mindig tekintheti megbízhatónak, az uborkaszezonban is talál olyan, hir', amely a belpol lika jövőjére nézve nyújt nagy vonásokban tájékoztatót. A c->eh lapok már közük a parlament Őszi munkaprogramjai és ezszerint a legutóbbi elemi katasztrófa hatása alatt valósíinüleg gyorsan tető alá kerül az elemi biztosításról szóló törvény. Az 1930 évre szóló költségvetés elintézésén kivül végüg rendezni fogják a lakóvédelmi és az ezzel kapcsolatos építési törvényeket amelyeknek alapelveiben már megegyeztek az előkészítő bizottságokban és a koalíciós pártok nyolcas bizottságában. Uj törvényjavaslatot dolgoznak ki a forgalmi és fényüzési adóról, amelyeknek most érvényes törvénye az év vígén elvesz i hatályát.^A fényüzési adóról szóló törvényt, hir szerint, korlátozni fogják. Ugyancsak az őszi munkaprogram keretében fogja a parlament rendezni a közvetett adók leszállítását és elintézi az aranyvaluti bevezetéséről, valamint a rendszeresítés revideáiásárói szóló törvényeket, A nyugdíj törvényjavaslat a szeptemberben összeülő nemzetgyűlés elé kerül. A közigazgatási volt tisztviselőkre, a régi községi és körjegyzőkre, az óvónőkre és a nem állami tanerőkre vonatkozó nyugdijjavaslatot a koalíciós nyolcas bizottság még a szünet előtt egyhangúlag elfogadta, azonban az érdekeltek nagy csalódására, ismét elhalasztották a javaslatnak a plénum előtt való tárgyalását. Ez újra nagy és érthető aggodalmat keltett az évek óta türelemmel és önmegtagadással várakozó régi nyugdíjasok között, akiknek megnyugtatására a nyugdíjasok kassai fiókja küldöttségileg kereste föl Hvozdik János nemzetgy. képviselőt, a javaslat előadóját, aki a küldöttség tagjainak többek között azt mondotta: biztosra veszi, hogy azt a szeptemberben összeülő nemzetgyűlés egész terjedelmében változás nélkül el fogja fogadni. A törvény az 1928 január 1-től kezdődően visszaható erővel fog bírni. Minden nyugdíjra konszenvező külföldi krónikák adataiban is megtalálhatók, ha azok iránt érdeklődik a cseh újságírás, mely a tagadásban éli ki magát. Ha a csehek büszkék az ő Szent Vencelükre, mi nem kevésbbé vagyunk büszkék Szent Istvánunkra. A mi első nagy királyunk azonban nemcsak szent volt, hanem Európának egyik legnagyobb diplomatája és politikusa is, aki felismerte országa helyzetét és azt megszilárdította azzal, hogy a nyugati latin kultúrához kapcsolta és Róma felé orientálódott. Ha Bizánc felé hajolt volna, akkor ma a Balkán határai a Kárpátokig nyúlnának fel. A magyar nemzet történetében sok történelmi adalék van, ahol a magyar és a cseh nemzet egy cél szolgálatában áll, de vannak esejogosuitnak, vagy özvegyének fiz évi i szolgálati idő esetén évi 6600 K. nyug- I dijat fog biztosítani a törvény. A nyug‘ díjösszeg a szolgálati idő és más körül| mények szerint 18.000 K ig fog emel, kedni. A törvény kiterjed mindazokra, í akik itteni állampolgárok és nyugdijkéí pes állást töltenek be, — bár külföldön I is laknak. A törvény felöleli mindama j tanerőket, akik állampolgárságuk iga] zolása mellett nem állami, nyilvánossági } joggal felruházott intézetekben müködí tek, igy az óvónőktől kezdve a közép\ iskolai tanárodig. Az előadó véleménye j szerint senki sem marad ki e nyugdij- I (örvényből. | Kormányrendeleti úton kíván , intézkedni a második Tátra törvényjavaslat. Az egészségügyi minisztériumban egy j újabb törvényjavaslatot dolgozlak ki a j Magas Tátráról, amely a Tátra fütdők | idegenforgalmának emelését akarja elő I mozdítani. Az első Tálra törvényt tudj valevően az egész közvélemény és az összes szakkörök elutasították, mert annak végrehajtása súlyos csapást mért volna a fürdő- és üdülőhelyekre, azonban a második törvényjavaslat még veszedelmesebb intézkedéseket tartalmaz, ú»y hogy annak törvénnyé emelését minden erővel meg kell hiúsítani. A törvényiéi vezet legsúlyosabb része az, hogy a kormány minden fontosabb intézkedést kormányrendeleti úton akar végrehajtani, azaz felhatalmazást akar kapni a parlamenttől, hogy teljhatalom mai, a parlament ellenőrzése nélkül szabadon rendelkezzék a Magas Tátrával. A javaslat szerint az egészségügyi minisztériumnak jogában áll a már meglevő és engedéllyel biró gyógyhelyeket és szanatóriumokat felülvizsgálni, minden gyógyintézetnek a kormány által kiadandó egészségügyi előírásoknak megfelelően kell berendezve lenniük, a Magas Tátra egész területén bevezetik a kötelező egészségügyi jelentkezést, tekintet nélkül arra, hogy egészséges, vagy beteg e az illető, minden vendég után 5 — 15 koronáig terjedő illeték lesz fizetendő és mindezek tetejébe kisajátítási jogot nyer a törvényben a tartomány arra az esetre, hogyha állami gyógyintézetet akar fölállítani. Főbb vonásokban ezekkel akarják a Magas Tátrát megrendszabályozni, de már a vázlatból is megállapi ható, hogy a második Tiso-tetvezet is rossz, elfogadhatatlan és meg nem valósítható. mények, amikor a két nemze egymással szembekerül és a magyar a cseh fölé kerekedik. A történelem közös kapcsolatai arra volnának hivatottak, hogy azok a jelenre tanulsággal szolgáljanak. A cseh szellem ezeket a tanulságokat úgy vonja le reánk nézve, hogy gyülöletraktáráből utalványoz részünkre minden lehető és lehetetlen alkalommal nagy adagokat. A csehek számoljanak azzal, hogy mi nemzeti kisebbség vagyunk, amely önálló nemzeti élettel birt ezer esztendeig és ehhez képest alakult ki nemzeti öntudatunk. Erről az öntudatról nem szándékozunk lemondani akkor sem, ha a lörténelemhamisitás fegyvereihez nyúlnak velünk szemben. Kormányrendeletet adtak ki a hódpatkány irtásáról. — július 1B Tavaly Fűssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő interveniált a föidmivelésügyi minisziériumban az iránt, hogy a kormány hivatalból rendelje el a hódpatkány irtását, amely egyes vidékeken valóságos csapás a mezőgazdasági termelésre, de súlyos veszély a védőgátakra is, a töltésekre és a vasúti pályatestekre is, amelyeket a hódpatkány valósággal aláaknáz. Füssy akkoriban azt a választ kapta, hogy a hód prémje miatt értékes állat és mint ilyen nem irtható gyökeresen, hanem csak vadászható. Ezzel szemben a valóság az voü, hogy a csallóközi hód prémje éppen az akklimatizálődási nehézség miatt értéktelen, durva drótszerű piszkosszürke szőrme, amelynek nincsen ára. A föidmivelésügyi minisztérium végül is átlátta eredeti álláspontjának tarthatatlanságát és ezért a kormány a napokban rendeletét adott ki a hódpatkány irtásáról. A rendelet az 1894 XII. a mezőrendészetrő! szóló törvénycikk alapján van kiadva és hatálya csak Szlovenszkóra és Ruszinszkóra vonatkozik. Eszerint a föld tulajdonosa, bérlője, haszonélvezője és használója a saját területén irtani köteles a hódpatkányt. A halastavakon, töltéseken, gátakon, csatornákon és egyéb vizimüveken a hódpatkány irtásának kötelezettsége az illető műszaki berendezés fenntartóját A hódpatkánynak a vas üli töltéseken való kötelező irtásáról a vasutigazgatóságok külön rendeleiet adnak ki. Aki a hódpatkány irtási kötelezettséget nem tartja be, az kihágást követ el és az 1894. XII. törvénycikk 95. paragrafusának k. pontja szerint lesz büntetve. Ez a rendelet július 24 én lép életbe. Jutalmak kiosztása az iparos tanonciskolában Péter-Pál napján délelőtt 9 órakor, a községi népiskola tornatermében kerültek kiosztásra az iparos tanonciskola szorgalmas tanulóinak megjutalmazására azánt ösztöndíjak a tanonciskola fe,ügyelőbizottságának képviselői, a tantestület s mintegy 300 tanuló jelenlétében. A felügyelőbizottság, valamint a járási ipartársulat nevében Dosztál Jakab kereskedelmi és iparkamarai tanácstag, iparosköri elnök a tantestülethez intézett beszédében köszönetét fejezte ki az iskola igazgatójának és a testület minden egyes tagjának fáradozásáért, amellyel az iparos ifjúság oktatásán és nevelésén munkálkodnak s amely munkásságnak látható eredménye az itt megjelent fegyelmezett, példás magaviseletű, tisztességludó és tanult fialalság benyomását keltő tanulósereg. Az iparos ifjúsághoz intézett szavaiban az életből vett példákkal állítja a tanulók elé a szorgalmas, törekvő, erős akaratú és a mai kor követelményei szerint haladni tudó iparost. A gyakorlati mühelyi munka elsajátítását csak féleredménynek tartja az elméleti tudás nélkül, azért az iskola szorgalmas látogatására, az ott tanítottak gyakorlására és a tanítótestület iránti hálára hívja fel a tanulóifjúságot, mint amely oly erkölcsi és szellemi javakhoz juttatja az ifjúságot, melyet az életben kikerülve hasznosan értékesíthetnek. Szavai befejezéséül hangsúlyozottan inti az ifjúságot a valláserkölcsös életmódra, ami az élet utjain járva, bármely nehéz küzdelmeikben is erős támaszuk lesz. t
