Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-10-22 / 127. szám
1920. október 22. Komáromi Lapok. 8. oldal. ü 2-es számot kapta az országos keresztényszocialista párt, magyar nemzeti párt és a szepesi német párt autonomista szövetségének listája. Minden becsületes magyarnak a 25-es számra kell szavaznia! A magyar egység diadalmas útja Udvard és Perbete községekben Virágesővel fogadták a magyar pártok gyűlésén Udvardon Jaross Andor képviselőjelöltet és dr. Alapy Gyula tartományi képviselőt. — Ezrekre menő hallgatóság előtt fejtették ki a szónokok a magyar kisebbségi élet küzdelmes utjának akadályait és jövő feladatait. Nagysikerű népgyűlés Perbetén. Saját tudósítónktól. Vasárnap nagy napja volt Udvard községnek, mely a legnagyobb érdeklődéssel várta az egyesült magyar pártok szónokait a megtaríandó gyűlésre. A magyar pártok gyűlése előtt a kommunista pirt akart népgyü’ési tartani, azonban a 20—25 főnyi hallgatóságnak Shmelár érsekujvári párttitkár nem akart beszélni és eltávozott a községből. A reggeli vonattal érkező Alapy Gyula dr. tartományi képviselő kisére téten jöttek Kuruc Ferenc, Prohászka János és Hlavicska Lajos tekintélyes érsekujvári gazdák, az ottani pártok vezető tagjai, akiket a legszivélyesebben fogadtak az ugyanakkor autón érkezett /aross Andorral a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztályának elnökével együtt, majd felkeresték a be'egágyán fekvő Pintér Bélát, a nemzeti pártnak vezető tagját, aki a gyűlésen nem vehetett részt. Tizenegy órakor már mintegy kétezer főnyi hallgatóság tolongott a szövetkezet előtti térségen és Nagy Mátyás az országos kereiztányszocialista párt helyi elnöke ielkes szavakkal nyitotta meg a népgyülést és üdvözölte a magyarságnak két megjelent képviselőjét, akiket mindenkor örömmel fogad Ud várd közönsége. Elsőnek Alapy Gyula dr. ragadia meg a szót és hatásos beszédben fejtette ki a belpolitikai helyzetet, a parlament feloszlatásának okait, majd rátért a magyar nemzeti kisebbség küzdelmes életének ismertetésére és világos okfejtéssel vázolta fel a magyarság kö telességeit nemzetével szemben. Később áttért a részletekre és a közigazgatási rendszert ismertette, melyet az autonómia helyett vezettek be, i honnan száműzték a népakaratot és a demokrácia elveit feicsufolták a kinevezett tagok pártpolitikai.;megbízatásával. Így haladt végig gazdasági helyzetünk leromlása okainak ismertetésén végig kulturális életünk fájó és égető sebei feltárásáig. Végül nagy tetszés meiiett azt fejte gette, hogy mi a magyarság teendője a mai helyzeten, amikor a két nagy őslakos párt vállvetve halad együtt megépíteni a magyar jövő felé vezető utat, a jövő nemzedék boldogulását, Ez a teendő nem lehet más, mint a magyar egység talapzatán építeni tovább. (Viharos éljenzés ) Foglalkozik a köztársaság elnökének a kisebbségi kérdés megoldásáról és Európa birtoklási kérdéseinek megoldásáról tett nyilatkozatával, rcámutat a külpolitika terén beállott nagy változá sokra, az angol—francia barátsági an tantnak egyik napról a másikra való megszűnésére, Európa mai hatalmi elhelyezkedését korántsem lehet megkö vesülinek tekinteni. A csehszlovák kül - politikának uj orientációt kell keresnie, a miliiarizmusnak meg kell szűnnie, igy képzelhető csak el a népnek jóléte és elégedettsége. Ennek egyedüli biztosítéka az autonómia, amelyért nem lankadó energiával és harci kedvvel kell harcolnunk, ez a végcélja a magyar őslakosság nagy pártjainak, melyet Udvard magyar lakossága mindenkor hűséggel é3 fegyelmezetten támogatott; erre kéri a választókat ma is. (Lelkes éljenzés) Majd Jaross Andor lépett a szószékre és lelkes beszídet mondo (t Udvard, október hó. magyarság tízéves küzdelméről és annak nagy tanulságait levonva tükörként tartolta a választók elé. A kisebbségi jogok nemzetközi szerződésekbe vannak foglalva és a törvénytárban is benne vannak, de azoknak végrehajtása marad el. Ezt kei) sajnosán tapasztalnia a magyar nemzeti kisebbségnek, amely nem olyan autonómiát követe), mint Hiinka András, aki azt hirdeti, hogy Szlovenszkó a szlovákoké, hanem mi azt a programmot valljuk a magunkénak, hogy Szlovenszkó az itt élő őslakosságé, tehát a magyaroké is, akik az itt élő lakosságnak egyharmadrészét alkotják, (Zijos helyeslés.) Hosszasan foglalkozik a magyar földmíves nép gazdasági helyzetével és a gabonaárak alakulásával, mely a mezőgazdasági termelésnek a megbénulásához vezet. Majd nagy helyeslés meiiett mutat rá arra, hogy a magyar nemzeti párt vezetői* nemcsak a választások alatt keresik fel a választókat, de igazi munkájuk a választások között van, amisor a magyar nép gazdasági ismereteinek fokozásával megerősítik az itt folyó gazdasági verseny .küzdelmeire. A többi pártok Ígéreteket tesznek, mi nem ígérünk, úgymond, de programmunkat egy szóban foglalhatjuk össze: munka a magyarság boldogulásáért. (Nagy tetszés) Mint az egységes képviselői lisztának jelöltje (viharos éljenzés) nem tart programbeszédet. Programja az, ami eddig volt: a munka népünk gazdasági helyzetének javulásáért és a szebb magyar jövendőért. (Hosszantartó lelkes éljenzés). Jaross Andor Amellett Heikes tüntetést rendezett Udvard nemzeti párii lakossága és egy felszólaló ékes versben adott kifejezést az udvardi nép ragaszkodó szeretetének Jaross iránt. A szónokokat virágokkal halmozták el az ud vardi magyar leányok és mikor Jaross elhagyta Udvardot Alapy G,u!a dr. társaságában, autóját virágfüzérekkel fonták körül. A szónokok tiszteletére Vadkerti Menyhért adott ebédet, amelyen résztvettek a két párt elnökei is. A perbetei gyűlés Udvard község magyar lakossága impozáns módon állott a magyar gondolat mellé ős ennek kifejezése lesz a jövő vasárnapi választás is. Délután folyamán Perbete községben volt sikerült népgyűlés sokBzáz főnyi hallgatóság előtt, amelyet Benyő János nemzeti párti elnök nyit meg. Itt elsőnek Jaross Andor-*;szólott a néphez és beszédének különösen az a része tett igen nagy hatást, smelyben a magyar gazdáknak hátrányos helyzetét vázolta a történelmi ^országok, a cseh és morva gazdákkal szemben. Tiltakozott a fö’dreform pártos végrehajtsa ellen, amely a.i magyarságot megrövidiii nemzeti vagyonában és a proletariátus karjaiba taszítja. Az egyórás tartalmas beszédet feszült figyelemmel hallgatták meg és a szónokot lelkesen megéljenezték. Utána Alapy Gyula dr. beszélt az állampolgári egyenlőségtől, amelyet az alkotmánylevél hirdet s amely a gyakorlatban megvalósitva nincsen, ezt sz életből vett példákkal bizonyítja a hallagatóság nagy tetszése mellett. Majd a magyar kuliuráról beszél és annak veszélyeztetett helyzetét vázolja szintén az életből veti példák felsorolásával. A magyarság állampolgári küzdelmeinek és vagyoni helyzetének sorozatos veszteségeit adja elő annak igazolására, hogy nem mérnek egyforma mértékkel a nemzeti kisebbségeknek és az uralkodó többségnek. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Seszták Máté, a keresztényszocialista párt elnöke rekesztette be a sikerült népgyűlést. Hogyan követte el Medveczky István hadirokkant a késelést Funk Mór fakereskedő ellen. Szombati számunkban beszámoltunk Medveczky István nevű hadirokkantnak tettéről, amit Funk Mór komáromi fakereskedő ellen követett el, amiért kiutasította istállójából. Miután az idő rövidsége miatt szombaton a tudósítást CBak a rendőri jelentés alapján adhattuk le Medveczky kihallgatása után, nem érdeklődhettünk már Funk fakereskedőnél a valódi tényállás iránt, vagyis ahogyan nála Medveczky viselkedett. Funk Mór most a szombati számunkban megjelent cikkre vonatkozóan a következő sorokat küldte be hozzánk: A Komáromi Lapok tek. Szerkesztőségének Komárom. F. hó 19-én telt 126. sz. nb. lapjukban megjelent személyemre vonatkozó cikkükre, szíveskedjenek a sajtótörvény rendelkezése folytán alanti helyreigazító soraimnak a legközelebbi szamukban helyt adni, annál is inkább, mert a hivatkozott cikk tartalma nem felel meg mindenben a tényeknek és ezzel kapcsolatban személyemet bántőlag érinti. Az eset a következőként történt: Péntek este 7 óra után feleségemmel a városba igyekeztem, mikor figyelmes lettem arra, hogy Medveczky István azt mondta a vele haladó Gonda tehánpásztornak, hogy ő azért is elmegy a Funk istállójába aludni, bár a délután folyamán kocsisom ezt már megtagadta tőle Tekintettel arra is, hogy az istállóm a fatelepemen van és az istállóban is vannak anyagok és értékek, utána néztem a dolognak, hogy tényleg odae megy a gyanús külsejű egyén és hogy nem e fog a tudtommal és beleegyezésemmel az istállóban alvó öreg Gondával erőszakoskodni. Midőn láttam, hogy Medveczky tényleg odament, rájuk nyitottam az istáló ajtót és legnagyobb meglepetésemre olt láttam már Oiáh Géza asztalos segédet is, ki a közelmúlt napokban hagyta el a helybeli fogházat, ahol tőlem eltulajdonított anyagokért és más bűncselekményekért is büntetésit töltötte ki Az adott szituáció, nemkülönben úgy Medveczky, mint Oláh nem ok nélküli gyanús volta arra indítóit, hogy felszólítsam nevezetteket az istálló és a telep elhagyására. Oláh ennek haladéktalanul eleget is tett. Medveczky azonban durva szavakkal illetett és mikor látta hajlhatatlanságomat, a velem ott tartózkodó feleségemet is reprodukálhatatlan szavakkal illette, ami annyira kihozoti békeíürésemből, hogy őt felháborodásomban arcul ütöttem. Ezek u'án aztán elhagyta a telepemet és én feleségemmel a Rákóczi-útról a Vágdunasoron menve, igyekeztünk a város felé. Medveczky az egész ulon mindenütt nyomunkba menve, szünet nél kül állandóan szitkokkal és reprodukálhatatlan szavakkal illetett. Boldoghy Gyula ur háza elé érve, felszólítottam őt, hogy durvaságait hagyja abba, mert ennek következményei lesznek. Mikor ezt feléje fordulva mondtam, ekkor megszűrt. Védekezésemben öt a földié le tepertem, hogy ártalmatlanná tehessem, mert feleségemet is leszurással fényé-?c Komárom, — október 21 gette meg és kézzel-lábbal igyekeztem célomat elérni és csak ekkor bántalmaztam öt. A kést még igy sem tudtam kezei közül kivenni és mikor már erőm az erős vérzés következtében percről percre gyengült, szerencsére egy közeli zörej megriasztotta támadómat és ekkor elmenekült, anélkül, hogy lovábbi célját elérhette volna. Abban a reményben, hogy nb. lapjuk a téves tudósítást a fenti tartalommal rektifikálni az igazságosság érdekében is szives lesz, vagyok Szerkesztő urnák kiváló tisztelője Funk Mór. * A Medveczky- üggyel kapcsolatban a rendőrség arról értesít bennünket, hogy a hadirokkant ittas állapotban követte el tettét Funk elten és jobb kezét egyáltalán nem használhatta rokkantsága miatt. Oláh Gézát a rendőrség különféle csalásaiért újra letartóztatta és átadta az államügyészségnek, míg Medveczky! a járásbíróságnak, amely súlyos testi sértés címén indítja meg ellene az eljárást. *t/V i Midi of Kg3B3BZflB£gg|iBBWBB Szerda, október 23. Budapest. 915: A rádió házikvartettjének hangversenye. 9 30: Hírek. 9 45: A hangverseny folytatása. 11.10: Nemzetközi vizjelzőszolgálat. Vízállásjelentés magyarul és németül, 12: Déli harangszó, időjárásjelentés. 12 05: A Mandits szalónzenekar hangversenye. 12.25: Hilek. 1235: A hangverseny foiyLtása- 1: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, 230: Hírek, élelmiszerárak. 3: Piaci árak és árfolyamok, 3 30: Morse tanfolyam. 410: Kscäöh Dénes novellái: 1. A szeretet hiányzik. 2. Nagypál János is ember. 445: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés, hirek. 5,10: Az országos Központi Statisztikai Hivatal előadása. 5.40: Szórakoztató zene. 650: Olasz nyelvoktatás. 7,25: Rádió amatőrpósta. 7.55: Lóverseny- és ügetőversenyeredmények. 8: Magyar nóták. Előadják Nagy Izabella és Cselényi József, a Nemzeti Színház művészei, Magyari Imre és cigányzenekarának kíséretével 9: A m. kir. 1. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. 10.15: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hirek. Majd gramofónbangverseny. Bécs. 11: Siiving-négyes. 15: Képrádió. 15 30: Zenei mesék. 16: Szórakoztató zene, 17.45: A zeneórámétól a rövid operáig. 18.15; A beszélőszerv és a hangképzés 19; A munkások szimfónikus hangversenyének 25 éve. 19 30: Mai Jeikibeteggondozás. 20.50: „A gorojei alagút“ Schönlank—Schall hangjátéka. 21.30: Kamaraötös. Uiána képrádió. Brünn.l 11.30: Gramofónzene. 1230: Közvetítés* Pozsonyból. 19: Közvetítés í {ío) 2 1 15: Tánczene.
