Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-10-22 / 127. szám
2. oldal. Komáromi Lapost 1929, október 22. Női- férfi és gyermek kötött kabát, Pulóver, mellény és kosztüm belföldi* és bécsi különlegességek meglepően olcsó árban ELBEBTNÉL Nádor-utca 19.0 Komárom C Nádor-utca 19. m Téli Bőrkeziyü, Bokavédő, flanel sporting, gyapjú harisnya, férfi selyem kendő, Matzko készlet, gyapjú harisnya, Gyermek szövetkabít, o Gyapjú Beby készlet, Jäger iúg, Gamasninadrág stb. óriási választékban Olcsó árak! Olcsó árak! Ügyeljen a pontos címre! — Koronabankkal szemben! Hodzsa Milán kis játékainak e leleplezése meggyőzött minden hallgatót, hogy magyar ember nem támogathatja Hodzsa Miián szemfényvesztő politikáiét A zajos helyesléssel fogadott beszéd után Botdoghy Gyula megköszönte mind a két színoknak lelkes közreműködését. A minden tekintetben jó! sikerült egyesült magyar párti gyűlés Dosztál Jakab, s keresztényszociálisía párt komáromi helyi elnöke zárszavaival fejeződön be. Állandó közbeszólásokkai, de végül is simán folyt le a Hlinka-féle szlovák néppárt komáromi választási népgyíílése. — Saját tudósítónktól. — Komárom, október 21. Vasárnap délután két órára hirdette a Hlinka-féie szlovák néppárt választási népgyüiését a Klapka térre. A népgyüíés elé élénk érdeklődéssel tekintete a közönség, mert a szlovák néppártban történő legutóbbi események következtében érdekes atmoszférába jutott ez a párt. A rendőrségi legénység szokatlanul nagyszámban vonult fel a gyűlésre, maga Kriz rendőrfőbizíos is megjelent: mindezekből a külsőségekből azt várta a közönség, hogy a gyűlés politikai szenzációkat rejteget magában. Msign. Machdcsek Pál, a szlovák néppárt főtitkára és nemzetgyűlési képviselő jelöltje, akit a párt pozsonyi központja küldött Komáromba, fél háromkor érkezeit meg Kadlecovic Béla dr. állami vezetőjegyző és Miltko Rezső dr. komáromi ügyvéd társaságában. A gyűlést Kadiecovícj Béla dr. állami vezetőjegyző nyitotta meg, aki üdvözölte szlovák nyelven Machácsek Pál dr főtitkárt, majd a gyűlés elnökének Víltko dr. i nevezte meg. Vittko Rezső dr. ezután a gyűlést két nyelven megnyitotta ás atadía a szót Machácek Pál főtitkárnak, aki beszédje során ismertette a szlovákság általános helyzetét a mai Sílovenszkóban és hangsúlyozta, hogy a ke^ nyérharc érdekében az autonómiát keli kivivniok elsősorban. Az autonómia kivívásával megoldódnának a gazdasági prob!émák is, mert akkor a történelmi országok előnyeit sem lehelne érezni itt Szlovenszkőban. Ugyancsak megoldódnának a kisebbségi kérdések is, melyeket eddig a centralizmus nem oldott meg. — Beszéde során az ultra soviniszta csehek közűi többene állandó közbekiáltásokkal zavariák meg a szónokot, azonban különösebb rend zavarásra nem került a sor. Mschicsek ezután magyarul is ismertette a szlovák néppártnak az autonómiáért való küzdelmét és felhívta a magyar választóközönséget, hogy saját íelkismereiüi szerint szavazzanak a Hiinka féle szlo vák néppártra, amelytől -várhatja a magyar kisebbség helyzetének igazságos elintézését. Machácsek Pál u‘án Vittko Reiső dr. komáromi ügyvéd szólalt fe! előbb szlovák nyelven, aki ismertette a válaszíóközönséggei a szlovákság kedveződen helyzetét. Vittko beszéde aiatt a közbeszólók lármája olyan nagy lett, hogy a megjelent Absolon rendőri tisztviselőnek figyelmeztetnie kellett a közönséget a rendre, mert ellenkező esetben feloszlatja gyűlést. Erre csendesebb leit a hallgatóság és Vittko dr. zavartalanul mondhatta el beszédét. Végül magyar nyelven is felszólalt és hangoztatta, hogy a szlovákságot és a magyarságot ezer éves múlt köti össze, és ezért fogadja el a magyarság most a szlovák nép barátságát, amelytől egyedül várhatják a jobb jövőt és a meifányosabb kenyeret. Eddig nem segíthettek az elmúlt tizenegy év alatt a magyar sérelmeken, mert ők is sérelmes helyzetben voltak, azonban a Hlinka-fále szlovák néppárt becsületes szándékkal akarja mego!dani az itteni magyarság problémáit is. Vittko Rezső dr. zárszavaival fél négy órakor véget ért a Hlinka féle néppárt komáromi választói gyűlése — a várt szenzációk azonban elmaradlak. —■■■■■■■■■■■■■■ A Járási Ipartársulat Faipari szakosztályának ülése Folyó hó 20 án Atémeíh Bíla szakoszt. elnök vezetése mellett tartotta meg rendes hau ülését a Komáromi Járási Á’t Ipartársuiat Faipari szakosztálya. A szakosztály tagjai közül többek között megjelentek Balogh Miklós a szakos*!, ügyvezető alelnöke, ifj, Szalay Mihály, Liszák József, Rozbroj Károly, Góczdn Kálmán, Kohn Simon, Kemenczky József, Deutsch Gyula komáromi, Fazekas János, Garay Kálmán nemesccsai faiparosok g az Ipartársulat képviseletében Ivdnfy Géza társ. titkár. Elnök az ülést megnyitó beszédjében kegyeleíes szavakkal psreniálta el a komáromi iparoslársadaiom egyik tekintélyes tagját, Mihovits János asztalosmestert, kinek temetésén a szakosztály testületileg vett részt s az elhunyt sírjára koszorúi helyezett. Az elnöki bejelentések után Balogh Miklós szakosztály elnök referálta a tárgyalandó ügyeket. Jelentést telt a legutóbb Turócszentmártonban megtartott faipari országos kongresszusról, melyen a szakosztály képviseltetnie nem tudta magát s ezért írásban terjesztette be a faipar kívánságait. A szakosztály elnöksége által beküldött előterjesztéseket a kongresszus egyhangúlag tette msgáévá s mint kongresszusi határozatokat terjeszietíe fel az illetékes hatóságokhoz. A szakosztály nagy helyesléssel fogadta az elnökségnek ezirányb.m megtett intézkedéseit s a szakosztály beliek érdekeinek megvédéséért köszöneté! nyit vánitotta. Foglalkozott az ülés azokkal a panaszokkal, amelyek a Kerületi Betegsegélyző Intézet, állami, illetőleg államilag támogatott iniézmé nyes, üzemek, vállalatok közmunkálatai kiadása, egyes szakmabeliek tisztességtelen versenye elten felmerültek. A konkrét adatokkal igazolt sérelmek ügyében a szakosztály a társulat választmányához is fordul s panaszait maga is előtárja a társulatok szövetségénél, a kamaránál s gondoskodni kiván arról is, hogy az iparosság a sajtó nyilvánossága ú ján is tudomást szerezzen azokról a kisiparos ellenes tendenciákról, amelyek a kézműves kisipari termelést nehezíti meg s illetve a kisiparos exisíenciáját veszélyeztetik, Balogh Miklós a szakmabeliek versenyének korrektsége, valamint általában a faipar fejlesztése 8 az iparosok jobb boldogulása érdekében azt ajánlja, hogy a faipar specializálódják. Nem teoretikus elgondolás csak az ipari munka raci onálizálása és a specializálás. a tipizálás, amely szavakkal újabban találkozunk minden iparos s iparfejlesztő gyüiésen- Igenis specializálnia kel! magát minden iparosnak, mert csak így tud a kézműves ipar a gyáriparral versenyezni. Az az iparos, aki egy-egy munkaterületen pl. az épületasztalosság, mások a butorasztalosság terén, de még a két nagy területen belül is még jobban specializált kisebb körökben, pl, irodabu or, iskolabútor, háztartási bútor, üzletbutor stb készítésre rendezkedik be, bizonyára elsőrendű munkateljesítményeket fog alkotni s megélhetését jobban is biztosítani. Az egye3 iparágon belül is így specializált munkakör lassan-lassan önálló iparággá fejlődik s a verseny egészséges kifejlődését s illetve a versenyfisztesség megőrzését teszi tehetővé. A nagy tetszéssel fogadott előadás után, melyhez többen szólaltak fel, Fazekas János és Garay Kálmán a nemesócsai társulati körzet képviselői tették panasz tárgyává a kézműves kisipar mellőzését a? állami munkáknál. Felszólalók a körzetükbe tartozó faiparosok érdekében eljártak a helyi hatóságoknál, de minden közbenjárás megtört és megtörik a kerüle'i tanfelügyelőnek ama rendeleíe folytán, hogy a kerületébe tartozó iskolák bútorberendezését kizárólag cseh és morvaországi gyárosoknál engedi beszerezni. A felszólalók a szakosztály és a társulati választmánynak védelmét kérik és javasolják, hogy a sztovenszkói kisipar teljesítőképességét így semmibevevő önkényes eljárás ellen megfeleld mó- | dón tiltakozzék az iparosság. Elkeseredett hangon kelnekki a felszólalók az ellen, hogy egy hivatalos személy agitál a kisiparosok ellen, ugyanakkor, amikor hivatalosan a leromlott szlovenszkői kisipar megmentéséről hall állandóan a kisiparos fényes gyűléseken dikciózni. A szakosztály követeli a szlovenszkói és helyi ipar védelmé! még oly ese*ebben is, amikor a kisipiros ajánlata valamivel magasabb is mint a gyáriparé, mert ez egyébként is szűkmarkú csak a helyi lakosság áldozatát jelentő támogatás erősítheti meg a kisipart az agyonszubveRcionálí gyáripar, ral szemben. Panaszolta az egyik felszólaló, hogy ugyancsak egy államilag szubvencionált részvénytársaság, miu án elfogadta egy faiparoa ajánlatát, s az illető a megrendelt árut le is szállította, minden az árut érintő kifogás nélkül pusztán egy másik faiparosíól már az áru leszállítást u*án beszerzett ajánlat alapján levonásokat tett a benyújtott s az elfogadott ajánlattal teljesen egyező számlaösszegből. A szakosztály tílakozik az ilyen eljárás elien is, mert a tisztességesen kalkuláló iparos munkájának bére nem a megrendslő kegyéről függő adomány, hanem vállalkozásával, tevékenységével árszámi tás alapján arányban álló s le nem alkudha ó ellenszolgáltatás. Panaszolta egyik szakosztálybelf iag, hogy egy ipari munkája ajánlatával kapcsolatban egy más szakmabeli iparos egy faipari iparos nevével visszaélve akarta „lealkudni“ a rendes iparos gondosságával elkészíteti árajánlatát. A szakosztály elitéli különösen iparos részéről alkalmazott ezt az „alkudozó trükköt“, melynek az a célja, hogy az ajánlatot tevő iparost megfélemlítse, s inkább elengedje mindsn vállalkozói, s munkakereseti diját, csakhogy a megrendelő nála tegye meg megrendelését. Sajnos, hogy a rossz gazdasági viszonyok Között nem egy iparos esik áldozatul az ilyen fogásnak, pedig a megrendelő áital említett iparos az egész munkáról mit sem íud. A szakosztály a tisztességes verseny megóvása érdekében a panaszoli eseteket a társulati választmány elé is terjeszti, mert az iparosság anyagi romlását előidéző ily verseny cselekményeket végre radikálisabb eszközökkel is kiirtani, s az u. n. piszkos konkurenciái még a tévelygő iparos társakkal szemben is köréből távoiíartani akarja. A Betegstgélyző Intézetet illetőleg kívánja a szakosztály, hogy az Intézet megfelelő számú orvost alkalmazzon, mert számtalan esetben a vidékről is bejáró iparossegédek, s alkalmazottak órákig kénytelenek rendelésükre várni. Tárgyalta a szakosztály még az iparosok önkéntes betegsegélyző pénztárának ügyét s elhatározta, hogy az öszszes szakmabeliek meghívásával fogja legközelebb ezt a kérdést beható tárgyalás alá venni, Fazekas János a szaklap kérdésében szólalt fel, tudja, hogy közgyűlési határozattal lett a Közérdek megrendelve s a szaklapot kedvezményes áron kapta az ipartársulat s minden héten 150 példányban állott az a városi és a járás valamennyi községében lakó iparosok, kereskedők rendelkezésére. A szaklapból értesülheted a társulat valamennyi tagja % az egész 8zlovenszkói iparosság számtalan őket exisienciálisan érdeklő ügyről s volt a tulajdonképpeni eszköz a társulati s országos szervezkedés dösegiíésíre. A szakosztály többi íagj a már felszólítást kapói a Közérdek kiadóhivatalától, hogy a megrendeli lappéldány előfizetési árát befizesse, s mivel az ipariársulaí a szabályszerű megrendelésben vállalt kötelezettségének — úgy látszik minden indokolás nélkül — eleget nem tett, most az egyes tagos lesznek kénytelenek a társulat által vállalt köíclezettssg megfizetésiére. A szakosztály kimondja, hogy a szaklapra szükség van, s annak továbbra is a közgyűlés s illetve választmányi ülés által megállapított s gyakorlatban is bevált módon leendő beszerzésére hívja fel a társulati választmány figyelmét. A szakosztály ugyancsak a választmányt hivja fel az ipartársuiat és az ipartársulatok országos szövetsége közötti viszony tisztázására is, mert el akarja kerülni azt, hogy a társuiai sok ezer koronás szövetségi tagsági díj hátraléka behajtás ú ján szedessék be A köze három órás szakosztály ülést, mely ne minden egyes tárgyalási pontját igen élénk eszmecsere kisérte, Németh Bél elnök rekesztette be. » Zita exkirályné a keleti jővátételi konferenciától kártérítést kér a több milliárd értékű Habsburg vagyon elkobzásáért Bécs, —október 21. A háború befejezése ulárt a hatalmas Habsburg vagyon Ausztriában és az utódállamokban zár alá került. A st. germaini békekötés értelmében az u ődáüamoknak jogukban áüt nemcsak az osztrák államtulajdont, hanem a volt uralkodóház tulajdonát képező birtokokat is kisajátítani. Az uratfcodőház birtokainak nagyrésze C-ehSzlovákiában van, ide tartoznak a gödingi, pavloviéi, holicsi, sasvári, p'oskovici, bustergerhardi uradalmak, a foscaniai palota Prágában, az 1917 ben Károly király által vásárolt Brandeis uradalom és még számos iparvállalat. Az Ausztriában lefoglalt birtokok nsm kerülnek szóba a keleti jővátételi konferencia tárgyalásain, mert ezeket az osztrák köztársaság törvényes utón kon fiskális. A st. germaini békekötés értelmében a C^eh Szlovákiában lefoglalt Habsburg vagyont az osztrák jóvátétel javára fce'I elkönyvelni s azt a jóválé eli bizottság párizsi pénztárába befizetni, amit azután a győztes államok maguk között arányosan felosztanak. A lefoglalt birtokok összege íöbbmilliárd aranykorona. Zita exkirályné most a lefoglalt vagyon miatt kártérítési igényt nyújtott be a Párizsban tanácskozó keleti konferenciához. igényét azzal indokolja, hogy a győztes államok valószínűleg tévedlek, tríikor a Habsburg birtokot államvagyonnak tekintették. Zita exkirályné szerint a császári ház vagyona teljesen magánvagyon. Ezt az állítását különben hajlandó tudományos érvekkel igazolni. Dr. Turba bácsi professzor ugyanis kimutatta, hogy a császári híz már évszázadokkal ezelőtt szigorúan elkülönítette magánvagyonát az államétól és ezt mint magánfái kezeüe. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat
