Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-10-19 / 126. szám

4. old&J. Komárom! Lapo*. 1929 október 19. A 2-es számot kapta az országos keresztény­szocialista párt, magyar nemzeti párt és a szepesi német párt autonomista szövetségének listája. Minden becsületes magyarnak a es számra kell szavaznia! megjelent közléseit bizonyos, Tusár volt csehszlovák miniszíereinökkel folytatott beszélgetésekről, amelyekben Tusár nyíl­tan beszélt a csehszlovák kormánynak idevonatkozó szándékairól. A Medin­­ger-féíe nyilatkozat, sajnos, nem áll e pillanatban rendelkezésemre, de két­ségtelenül megvilágítja a csehszlovák kormánynak e kérdésben elfoglalt ál­láspontját a brucki konferencia is, amely 1921. márciusában folyt le és amelyről köztudomású, hogy az határ­kérdéssel is foglalkozóit. Franciaország uj, hatalmas erődítési vonala a német határon Párizs, — október 17, kazamatákat kell építeni, amelyek­nek az a rendeltetésük, hogy azok­ból állandóan gépfegyverekkel le­hessen tüzelni. Ezek az erődítési vonalak az egész Rajna menlén, Lotharingia északi ré­szén és Elzászban különösen sűrűk lennének. A munkát még 1930 novem­bere előtt be kell fejezni. A második csoportba tartozó erődí­tések kiépítése kevésbé sürgős. Itt nagy eilenáilóképességü közép­pontok, erődök és jól védett erő­dítési vonalak kiépítéséről van szó, A Sorbonneon Painlavé hadügymi­niszter érdekes előadást tartott Franciaország keleti határainak meg­erősítéséről, a Rajna-tartomány ki­ürítéséről és az egyéves szolgálati időről. Ez az utóbbi a legjobb bizonyíték arra, hogy Franciaország békeszerető és a népek megegyezésére törekszik, hiszen az egyéves hadsereg békehad­sereg. Arra a kérdésre, hogy össz­hangban van e az egyéves katonai kötelezettség az ország biztonságával, azt válaszolta a hadügyminiszter, hogy az három feltételtől függ. Először is erős gyarmati hadseregre van szükség, amely képes legyen a francia gyarma­tokon a rendet biziositani. másodszor mentői jobban kiképzett hivatásos ka­tonákra és harmadszor arra, hogy az ujoncozás időpontját fel keit emelni a katonakötelesek életkorának 21 ik évére. Franciaország védelméről azt mond­ta Painlavé, hogy a keleti határok megerősítésére szolgáló 353 millió frank hitelt a jövő évben fel keií emelni, den... A kis kétszobás lakás ... Néma szülei jósága, szeretető,.. Az ő hálát­lansága, komiszsága ... Mintha valami rettenetes erő gázolt volna a lelkén keresztül és össze-vissza hasogatta volna a bensőjét... Elgondolta, hogy az a két öreg ember, mint két szürke veréb, lopva, szégyenkezve jött el ebbe a ragyogásba, hogy meglesse a füle­­mile énekét.. . A némák megérezték, hogy valami baj van ... Szegény, szerető szivük összeszorult... Szerettek volna elbújni, eltűnni, hogy ne zavarják a lányukat, hogy ne kuszálják össze énekét és az anya ujjai zörögve, félve indultak neki j az útnak a közönség feje fölött, mint l eihervadt őszi virágszirmok: — Édes lányunk, nyugodj meg 1... S Nem haragszunk! A primadonna mintha megértgtte volna ... Nézte ... nézte őket, azután lárvaszerüen mosolyodott el az arca és feléjük intett a fejével. A karmes­ter türelmetlenül kopogott. A zenekar ' már háromszor kezdett. A közönség ? idegesen mozgolódott s a primadonna • ajka még mindig néma .,. Az anya ujjai kétségbeesetten kap- \ kodtak a levegőbe: — Juliska! Mi bajod ? 1 Az Istenért! j A némák Juliskája óriási erőfeszi- > téssei nyugalmat parancsolt magára. Újra kezdette az első ütemeket a ze­nekarral s amikor hangjával bele kel- > lett volna vágnia a dalba, ajkáról rettenetes erőlködés után süvítve, riká­csolva tört fel a hang, mint a varjú 3 károgás... Ijedten hallgatott el... f A torkához kapott. Rémülten, esdek- | lően nézett szüleire, majd körül a s színházon, mintha valami borzasztó történt volna vele, mintha a leikét í veszítette volna el... azután hang i nélkül összerogyott... Amikor a színházi orvosok öltözőjé- ( ben magához téritették, megdöbbenve \ állapították meg, hogy megnémult... j magát az erődítési munkát pedig két részre lehet felosztani. Először is úgy­nevezett amelyek mintegy négy év alatt készül­hetnek el. .. . Ezek u'án elmondhafjuk, hogy éljen a világbéke I Takáts Sándor Komárom díszpolgára Takáts Sándor, a mag/ar történetiró nemzedéknek ma legismertebb és ;teg­­többre értékelt tagja, a történetírás tudományát belekapcsolta a magvar éleibe és ez legnagyobb érdeme. Ta­káts könyvei, ezek a hatalmas 5—600 lapos könyvek, a magyar slilusmüvé­­szet remekei, megjelenésük után napok alatt fogynak el. Tárcáit tízezrek olvas­sák és várva vári olvasmányok. Soha, egyetlen magyar tudós nem mutathat fel olyan sikert, mint Takáts Sándor, a történetíró, akit most szülővárosa, Ma­gyar Komárom díszpolgárának válasz­tott meg és ezzel megadta a legna­gyobb kitüntetést, melyet polgár kaphat. Takáts Sándor, a tudós piarista ta­nár, aki évtizedek óta a magyar kép­viselőház főlevéltárosa Komáromban született i860 december 9 én, tehát most 69 éves. Ha vele beszélünk, nem látszik rajta az öregségnek legkisebb nyoma sem, testileg, szellemileg friss és a képviselőház monumentális épüle­tének az a kis, Dunára néző sarok­szobája a legmunkásabb magyar tudós­nak a dolgozószobája. Itt őrzi azokat a ma már megbecsülhetetlen értékű másolatokat, amelyeket a volt osztrák belügyminisztériumnak a bécsi igazság­ügyi palotában őrzött levéltárában ké­szített, amely palotát a bécsi forrada­lomban a kommunisták felgyuj ottak és benne elpusztultak a magyar történet­­írásra vonatkozó iratok is. Takáts Sán­dor megmentette a magyar országgyű­lések történetére vonatkozó ismeretlen adatokat. Kifogyhstlan a szellemesnél szelle­mesebb anekdotákban, amelyeknek bécsi tartózkodása alatt egyik kombattáns részese volt Thallőczy Lajosnak, a kö­zös pénzügyminisztérium államtitkárá­nak körében, ahol az akkori írói és művészi világnak, de a politikai élet­nek is megfordultak a legelőkelőbb tagjai. Öi évet töltött Bácsben, ahol a volt udvari kamarai levéltár magyar anyagának szétválasztásán dolgozott. Ez az öt esztendő fordulópontot jelen­tett Takáts életében, de a magyar tör­ténetírás felfogására nézve is. Bícsben megnyíltak előtte az addig hét pecsét alatt őrzött titkok, amelyek a küzdel­mes magyar sorsnak dokumentumait őrzik a mohácsi veszedelemtől kezdve. Takáts Sándor uj korszakot nyit meg a török hódoltság történetszemléletében. Ezer és ezer akta kerül a kezébe, amely azt bizonyítja, hogy a hódoltató török kardja alatt sokkal elviselhetőbb volt a magyar nép élete, mint a császári felszabadító seregek hadjáratai alatt. A nyitrai, ulóbb budapesti piarista tanár munkássága iránt felébred a magyar tudományos vitág figyelme, 1898 ban felmentik tanári állása alól és a magyar kormány Bícsbc küldi, 1903 óta pedig a magyar képviselőház főlevéitárosa és két évtizedes munka után befejezés előtt ál! nagy müve, a magyar országgyűlések ujabbkori tör­ténete. Tagjai sorába választja a Ma­gyar Tudományos Akadémia (1906), a Kisfaludy Társaság, mely kitüntető vá­lasztás a magyar stilus művészének és a történetírás népszerűsítőjének szólt. Tiszteled tagja a komáromi Jókai Egye­sületnek is, most pedig Komárom sz. kir. város díszpolgárává választotta ma élő legnagyobb fiát, a város viszon­tagságos múltjának avatoit tollú mono* grafusát. Takáts Sándor a legnagyobb mun­­kásságu magyar tudósok közé tartozik. Kezdetben az irodalomtörténet terén alkotott figyelemreméltó müveket, majd életrajzai és monográfiái és főleg gaz­daságtörténeti dolgozatai keltettek nagy feltűnést. Főműve, Rajzok a török vi­lágból az Akadémia kiadásában jelent meg a háború alatt három testes kö­tetben és a legjelentősebb magyar mi­­velődástörténeti dolgozat. 1928-ban irta meg a hatalmas munka negyedik köte­tét. A Magyar Tudományos Akadémia megbízta a magyar szarvasmarhakeres­kedés történetének megírásával, meg­bízást kapott Komárom város mono­gráfiájának megírására is, melynek ada­tait évtizedes munkával össze is gyűj­tötte. Bámulatos az a termékenység, mely­­lyel Takáts Sándor történelmi irodal­munkat gazdagítja a gráci, linzi tarto­mányi levéltárak, az augsburgi és müncheni városi levéltárak, a bécsi császári házi, udvari és közös pénzügyi levéltárak, valamint a magyar főnemesi családi levéltárak, a Batthyány hercegi, az Esterházy, a Pálffy, a Zay, Károlyi levéltárak és sok magyar város levél­tárának átkutatásából szerzett uj és is­meretlen adatokkal. Ezekből tárul az olvasó elé a XVI és XVII, század ma­gyar vitézi élete, a magyar katona sok szenvedése, a magyar háztartás, a fő­nemesek kastélyainak és udvarházainak élete, a magyar iskolázás és a magyar iparnak, kereskedelemnek, tőzsáreink­­nek mozgalmas múltja. Szinte évről évre jelennek meg könyvei a háború után is: a Magyar nagyasszonyok, A magyar múlt tarlójáról, Szegény magya­rok, Régi magyar kapitányok és gene­rálisok, A régi Magyarország jókedve, Emlékezzünk eleinkről, Magyar küzdel­mek. Tskáts Sándor soha nem' kereste a feltűnést, önmagába mélyedő, zárkózott lélek és csak egy kisebb meghitt írói körben szokott megfordulni Budapesten. Az államfordulat előtt évente szülő­városában, a komáromi Erzsébatszige­­ten töltötte szabadságát és itt Beöthy Zsolttal, meghitt barátjával naponta találkoztak gyönyörű kertjeikben. Ta­káts kertjeiben a leghíresebb és leg­kiválóbb gyümölcsfajták termettek. Magyarország mivelődíaiőriénetét senki Takátsnál jobban nem ismeri és abba senki mélyebben nem hatolt nála Dr. A.0etker-féle Vaud linóikor. Brno 5ur*t fitty** fartőm o'! Kaphatott volna egyetemi katedrát is, de elhárította magától, mert soha nem kereste a kitüntetéseket. Mikor két év­sei ezelőtt Magyarország kormányzója a legnagyobb magyar kitüntetések egyikét, a másodosztályú polgári ér­demkeresztet adományozta neki, ame­lyet, még kevés magyar tudós kapott, a legnagyobb zavarban volt; az ő egész lénye maga az igénytelenség, életeleme a munka, amit müveinek hatalmas sorozata mindennél beszéde­sebben bizonyít. A szülőváros díszpol­gári oklevele az a kitüntetés, amely a legnagyobb minden szülőföldjéhez ra­gaszkodó férfiúra nézve. Takáts Sán­dor Komáromnak igazi hűséges fia, aki feltárta ennek a szerencsétlen sorsra jutott városnak küzdelmes muUját, vi­szontagságos évszázadait. Tanítómestere volt nemzetének és legszerencsétlenebb napjaiban eléje tartotta múltjának sok szenvedését, hogy azokból merítsen példát és erőt jövő küzdelmeihez. Ha ezek a sorok a kezébe találnak kerülni, jól tudom, hogy a képviselő­ház kis sarokszobájában, a meghitt és kényelmes bőrfotőlben szemrehányáso­kat kapok tőle, mert nem szereti, ha személyével foglalkoznak a lapok. De ezeket * hősiessen viaeietn el abban a tudatban, hogy a magyar nemzet ma élő legnagyobb történetírójának és Komárom legérdemesebb díszpolgárá­nak feddő szavainak függönye mögül egy páratlanul gazdag tudásu lélek és ritka egyéniség varázsa sugárzik felém. (<) * Komárom szab. kir. város nevében Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, pol­gármester értesítette a város nagynevű szülöttjét arról, hogy a képviselőtestület egyhangú határozatával díszpolgárává választóba. Dr Takáts Sándor a követ természetes gyógy és asztali viz. Fölerakat Komárom és vidéke részére KOHN TELEFON 13 9. s»a.

Next

/
Thumbnails
Contents