Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-10-19 / 126. szám
4. old&J. Komárom! Lapo*. 1929 október 19. A 2-es számot kapta az országos keresztényszocialista párt, magyar nemzeti párt és a szepesi német párt autonomista szövetségének listája. Minden becsületes magyarnak a es számra kell szavaznia! megjelent közléseit bizonyos, Tusár volt csehszlovák miniszíereinökkel folytatott beszélgetésekről, amelyekben Tusár nyíltan beszélt a csehszlovák kormánynak idevonatkozó szándékairól. A Medinger-féíe nyilatkozat, sajnos, nem áll e pillanatban rendelkezésemre, de kétségtelenül megvilágítja a csehszlovák kormánynak e kérdésben elfoglalt álláspontját a brucki konferencia is, amely 1921. márciusában folyt le és amelyről köztudomású, hogy az határkérdéssel is foglalkozóit. Franciaország uj, hatalmas erődítési vonala a német határon Párizs, — október 17, kazamatákat kell építeni, amelyeknek az a rendeltetésük, hogy azokból állandóan gépfegyverekkel lehessen tüzelni. Ezek az erődítési vonalak az egész Rajna menlén, Lotharingia északi részén és Elzászban különösen sűrűk lennének. A munkát még 1930 novembere előtt be kell fejezni. A második csoportba tartozó erődítések kiépítése kevésbé sürgős. Itt nagy eilenáilóképességü középpontok, erődök és jól védett erődítési vonalak kiépítéséről van szó, A Sorbonneon Painlavé hadügyminiszter érdekes előadást tartott Franciaország keleti határainak megerősítéséről, a Rajna-tartomány kiürítéséről és az egyéves szolgálati időről. Ez az utóbbi a legjobb bizonyíték arra, hogy Franciaország békeszerető és a népek megegyezésére törekszik, hiszen az egyéves hadsereg békehadsereg. Arra a kérdésre, hogy összhangban van e az egyéves katonai kötelezettség az ország biztonságával, azt válaszolta a hadügyminiszter, hogy az három feltételtől függ. Először is erős gyarmati hadseregre van szükség, amely képes legyen a francia gyarmatokon a rendet biziositani. másodszor mentői jobban kiképzett hivatásos katonákra és harmadszor arra, hogy az ujoncozás időpontját fel keit emelni a katonakötelesek életkorának 21 ik évére. Franciaország védelméről azt mondta Painlavé, hogy a keleti határok megerősítésére szolgáló 353 millió frank hitelt a jövő évben fel keií emelni, den... A kis kétszobás lakás ... Néma szülei jósága, szeretető,.. Az ő hálátlansága, komiszsága ... Mintha valami rettenetes erő gázolt volna a lelkén keresztül és össze-vissza hasogatta volna a bensőjét... Elgondolta, hogy az a két öreg ember, mint két szürke veréb, lopva, szégyenkezve jött el ebbe a ragyogásba, hogy meglesse a fülemile énekét.. . A némák megérezték, hogy valami baj van ... Szegény, szerető szivük összeszorult... Szerettek volna elbújni, eltűnni, hogy ne zavarják a lányukat, hogy ne kuszálják össze énekét és az anya ujjai zörögve, félve indultak neki j az útnak a közönség feje fölött, mint l eihervadt őszi virágszirmok: — Édes lányunk, nyugodj meg 1... S Nem haragszunk! A primadonna mintha megértgtte volna ... Nézte ... nézte őket, azután lárvaszerüen mosolyodott el az arca és feléjük intett a fejével. A karmester türelmetlenül kopogott. A zenekar ' már háromszor kezdett. A közönség ? idegesen mozgolódott s a primadonna • ajka még mindig néma .,. Az anya ujjai kétségbeesetten kap- \ kodtak a levegőbe: — Juliska! Mi bajod ? 1 Az Istenért! j A némák Juliskája óriási erőfeszi- > téssei nyugalmat parancsolt magára. Újra kezdette az első ütemeket a zenekarral s amikor hangjával bele kel- > lett volna vágnia a dalba, ajkáról rettenetes erőlködés után süvítve, rikácsolva tört fel a hang, mint a varjú 3 károgás... Ijedten hallgatott el... f A torkához kapott. Rémülten, esdek- | lően nézett szüleire, majd körül a s színházon, mintha valami borzasztó történt volna vele, mintha a leikét í veszítette volna el... azután hang i nélkül összerogyott... Amikor a színházi orvosok öltözőjé- ( ben magához téritették, megdöbbenve \ állapították meg, hogy megnémult... j magát az erődítési munkát pedig két részre lehet felosztani. Először is úgynevezett amelyek mintegy négy év alatt készülhetnek el. .. . Ezek u'án elmondhafjuk, hogy éljen a világbéke I Takáts Sándor Komárom díszpolgára Takáts Sándor, a mag/ar történetiró nemzedéknek ma legismertebb és ;tegtöbbre értékelt tagja, a történetírás tudományát belekapcsolta a magvar éleibe és ez legnagyobb érdeme. Takáts könyvei, ezek a hatalmas 5—600 lapos könyvek, a magyar slilusmüvészet remekei, megjelenésük után napok alatt fogynak el. Tárcáit tízezrek olvassák és várva vári olvasmányok. Soha, egyetlen magyar tudós nem mutathat fel olyan sikert, mint Takáts Sándor, a történetíró, akit most szülővárosa, Magyar Komárom díszpolgárának választott meg és ezzel megadta a legnagyobb kitüntetést, melyet polgár kaphat. Takáts Sándor, a tudós piarista tanár, aki évtizedek óta a magyar képviselőház főlevéltárosa Komáromban született i860 december 9 én, tehát most 69 éves. Ha vele beszélünk, nem látszik rajta az öregségnek legkisebb nyoma sem, testileg, szellemileg friss és a képviselőház monumentális épületének az a kis, Dunára néző sarokszobája a legmunkásabb magyar tudósnak a dolgozószobája. Itt őrzi azokat a ma már megbecsülhetetlen értékű másolatokat, amelyeket a volt osztrák belügyminisztériumnak a bécsi igazságügyi palotában őrzött levéltárában készített, amely palotát a bécsi forradalomban a kommunisták felgyuj ottak és benne elpusztultak a magyar történetírásra vonatkozó iratok is. Takáts Sándor megmentette a magyar országgyűlések történetére vonatkozó ismeretlen adatokat. Kifogyhstlan a szellemesnél szellemesebb anekdotákban, amelyeknek bécsi tartózkodása alatt egyik kombattáns részese volt Thallőczy Lajosnak, a közös pénzügyminisztérium államtitkárának körében, ahol az akkori írói és művészi világnak, de a politikai életnek is megfordultak a legelőkelőbb tagjai. Öi évet töltött Bácsben, ahol a volt udvari kamarai levéltár magyar anyagának szétválasztásán dolgozott. Ez az öt esztendő fordulópontot jelentett Takáts életében, de a magyar történetírás felfogására nézve is. Bícsben megnyíltak előtte az addig hét pecsét alatt őrzött titkok, amelyek a küzdelmes magyar sorsnak dokumentumait őrzik a mohácsi veszedelemtől kezdve. Takáts Sándor uj korszakot nyit meg a török hódoltság történetszemléletében. Ezer és ezer akta kerül a kezébe, amely azt bizonyítja, hogy a hódoltató török kardja alatt sokkal elviselhetőbb volt a magyar nép élete, mint a császári felszabadító seregek hadjáratai alatt. A nyitrai, ulóbb budapesti piarista tanár munkássága iránt felébred a magyar tudományos vitág figyelme, 1898 ban felmentik tanári állása alól és a magyar kormány Bícsbc küldi, 1903 óta pedig a magyar képviselőház főlevéitárosa és két évtizedes munka után befejezés előtt ál! nagy müve, a magyar országgyűlések ujabbkori története. Tagjai sorába választja a Magyar Tudományos Akadémia (1906), a Kisfaludy Társaság, mely kitüntető választás a magyar stilus művészének és a történetírás népszerűsítőjének szólt. Tiszteled tagja a komáromi Jókai Egyesületnek is, most pedig Komárom sz. kir. város díszpolgárává választotta ma élő legnagyobb fiát, a város viszontagságos múltjának avatoit tollú mono* grafusát. Takáts Sándor a legnagyobb munkásságu magyar tudósok közé tartozik. Kezdetben az irodalomtörténet terén alkotott figyelemreméltó müveket, majd életrajzai és monográfiái és főleg gazdaságtörténeti dolgozatai keltettek nagy feltűnést. Főműve, Rajzok a török világból az Akadémia kiadásában jelent meg a háború alatt három testes kötetben és a legjelentősebb magyar mivelődástörténeti dolgozat. 1928-ban irta meg a hatalmas munka negyedik kötetét. A Magyar Tudományos Akadémia megbízta a magyar szarvasmarhakereskedés történetének megírásával, megbízást kapott Komárom város monográfiájának megírására is, melynek adatait évtizedes munkával össze is gyűjtötte. Bámulatos az a termékenység, melylyel Takáts Sándor történelmi irodalmunkat gazdagítja a gráci, linzi tartományi levéltárak, az augsburgi és müncheni városi levéltárak, a bécsi császári házi, udvari és közös pénzügyi levéltárak, valamint a magyar főnemesi családi levéltárak, a Batthyány hercegi, az Esterházy, a Pálffy, a Zay, Károlyi levéltárak és sok magyar város levéltárának átkutatásából szerzett uj és ismeretlen adatokkal. Ezekből tárul az olvasó elé a XVI és XVII, század magyar vitézi élete, a magyar katona sok szenvedése, a magyar háztartás, a főnemesek kastélyainak és udvarházainak élete, a magyar iskolázás és a magyar iparnak, kereskedelemnek, tőzsáreinknek mozgalmas múltja. Szinte évről évre jelennek meg könyvei a háború után is: a Magyar nagyasszonyok, A magyar múlt tarlójáról, Szegény magyarok, Régi magyar kapitányok és generálisok, A régi Magyarország jókedve, Emlékezzünk eleinkről, Magyar küzdelmek. Tskáts Sándor soha nem' kereste a feltűnést, önmagába mélyedő, zárkózott lélek és csak egy kisebb meghitt írói körben szokott megfordulni Budapesten. Az államfordulat előtt évente szülővárosában, a komáromi Erzsébatszigeten töltötte szabadságát és itt Beöthy Zsolttal, meghitt barátjával naponta találkoztak gyönyörű kertjeikben. Takáts kertjeiben a leghíresebb és legkiválóbb gyümölcsfajták termettek. Magyarország mivelődíaiőriénetét senki Takátsnál jobban nem ismeri és abba senki mélyebben nem hatolt nála Dr. A.0etker-féle Vaud linóikor. Brno 5ur*t fitty** fartőm o'! Kaphatott volna egyetemi katedrát is, de elhárította magától, mert soha nem kereste a kitüntetéseket. Mikor két évsei ezelőtt Magyarország kormányzója a legnagyobb magyar kitüntetések egyikét, a másodosztályú polgári érdemkeresztet adományozta neki, amelyet, még kevés magyar tudós kapott, a legnagyobb zavarban volt; az ő egész lénye maga az igénytelenség, életeleme a munka, amit müveinek hatalmas sorozata mindennél beszédesebben bizonyít. A szülőváros díszpolgári oklevele az a kitüntetés, amely a legnagyobb minden szülőföldjéhez ragaszkodó férfiúra nézve. Takáts Sándor Komáromnak igazi hűséges fia, aki feltárta ennek a szerencsétlen sorsra jutott városnak küzdelmes muUját, viszontagságos évszázadait. Tanítómestere volt nemzetének és legszerencsétlenebb napjaiban eléje tartotta múltjának sok szenvedését, hogy azokból merítsen példát és erőt jövő küzdelmeihez. Ha ezek a sorok a kezébe találnak kerülni, jól tudom, hogy a képviselőház kis sarokszobájában, a meghitt és kényelmes bőrfotőlben szemrehányásokat kapok tőle, mert nem szereti, ha személyével foglalkoznak a lapok. De ezeket * hősiessen viaeietn el abban a tudatban, hogy a magyar nemzet ma élő legnagyobb történetírójának és Komárom legérdemesebb díszpolgárának feddő szavainak függönye mögül egy páratlanul gazdag tudásu lélek és ritka egyéniség varázsa sugárzik felém. (<) * Komárom szab. kir. város nevében Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, polgármester értesítette a város nagynevű szülöttjét arról, hogy a képviselőtestület egyhangú határozatával díszpolgárává választóba. Dr Takáts Sándor a követ természetes gyógy és asztali viz. Fölerakat Komárom és vidéke részére KOHN TELEFON 13 9. s»a.
