Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-10-19 / 126. szám
Ötvenedik éi folyam 136. szám. Szombat, 1939. október 19 KOMAROMI POLITIKAI LAP. SUfUetéei Sí **»k**IoTÍi lrtík»es: és *:iék*e posts; »séíküláÓBSfc!! Hhés* émn 8ö £, iMérs-t 49 &, BsjísáAvs# S2 £. — KSÍföláön 150 K5. sgy «a »»ám ár* s 80 fillére ALAPÍTOTTA! TUBA JANOS. Felelős ^szerkesztő: GAÄL GYULA db?«, Szerkesztő: SAEANYAY JÓZSEF di* Si»rke»st5iég éa kiadóhiratiű; Mádoi-s. 88;. Megjelenik httenkint háromnot i i kedden, csütörtökön és szombatos. A magyar kisebbség1 és a kormánypártok. Komárom, — okt. 18. Minden választás előtt felmerül a kérdés, aminek fel sem lenne szabad vetődnie: hova adja szavazatait az itt élő magyar nemzeti kisebbség? Hiszen ez a kéidés meg van o'dva a kormánynak a magyarsággal szemben tanúsított magatartásával, ez a kéidés nem , egyéb, mint állampolgári egyenjo- ] guságunk kérdése. Hí akad olyan j magyar ember, aki úgy la!á!ja, { hogy az alkotmány rendelkezései j velünk szemben megvalósultak, j álljon elő és bizonyítsa be, de ez j a koronatanú ne legyen elfogult, | Judápí-nzl csörtető vagy maradék- j birto o% hanem független magyar j ember. Mert akik eddig e'őálltak, | azok c-ak egy bizonyítékot szolgáltattak, azt, hogy fajukat meg-* tagadták pillanatnyi előnyökéit. A magyarságnak tízéves kisebbségi küzdelméből nagy tanulságok j szűrődtek le reánk nézve. Mert i nagy különbség van kisebbség és j kisebbség közölt. A németek év- í századokon keresztül települtek meg j a cseh földön és ott megtartották \ nemzeti jellegüket, d; mégis egy s nemzeti államnak váltak lakosaivá, j amin erőszakosan változtatott a j fehérhegyi csal a és megszüntette * az uralkodó cseh nemzetnek hege- 1 móniáját, amelyet a németségnek j juttatott. Azonban ez a tény sem I tudott változtatni azon a helyzeten, I hogy a cseh földön a cseh nemzet j maradt többség a további évszáza- • dókban is, mely megőrizte állam- • alkotó képességeit az elnyomás ! századai alaü is. Egészen más az í itteni magyar nemzeti kisebbség ! helyzete, amely ezer évig egy * uralkodó nemzetnek volt a tagja j és csak a békeszerződések kény- \ szere csatolta uj államkeretekbe ; annak részeit. Ez a kisebbség égé- \ szén más leiki adottságok között f kezdte meg uj sorsát és ezt a kisebbséget nemzetközi szerződések védik az újonnan alakult állauikerettk szuverénitásán túl is, tehát a mi kisebbségi helyzetünk nem csak belpolitikai kéidés, hanem bi- j zonyos vonatkozásokban nemzet- j közi ellenőrzés alatt is áll. Ezt a különbséget a csehszlovák kormány ve.ünk szemben sohasem igyekezett a belpolitikában javunkra értékesíteni, viszont erre nekünk sem nyújtott módot. így történt tehát, hogy tizév a'att nem foitathattunk egyebet sérelmi politikánál, hacsak nem akartuk azt a látszatot kelteni magunk felől, hogy kisebbségi sorsunk olyan jó, hogy az semmi kivánniva!ót se n hagy fenn. A német kisebbség megtehette azt, hogy minden föltétel nélkül belépett a kormányba és ott két miniszteri tárcát kspoti, ezt a lépését ugyan nem helyeselte az egész német kisebbség, de helyzeti energiája, nagy tömegei és főleg gazdasági súlya, valamint hatalmas mögöttes nemzete a német nemzeti \ kisebbségnek kivételes helyzetet biztosítottak az uj állam keretében. A magyar kisebbség csak akkor lehetne kormány támogató és csak akkor he!yezkedhetnék el a kormány pártjaiban, ha minden tekintetben megtalálta volna itt nemzeti fejlődésének biztosilékait úgy gazdasági, mint kulturális téren. Mikor azonban itt a legnagyobb harcok folynak a kormányok kisemmiző politikájává! szemben, akkor a magyarság ki nem szólaltathatja magát, mert ezzel feladja a faji és nemzeti éleiének legvitálisabb érdekeit. A magyar kisebbséget a cseh soviniszta pártok mindenkor úgy állították be, mint államellenes elemet, nemzeti törekvéseit irredentizmusnak bélyegezték, szóval lehetetlenné tettek minden reálisabb politikát a kisebbség részére. Vájjon a magyarság meg nem szédíthető része, leadhatja-e szavazatát azokra az agráriusokra, akik holdjaikat a kisajátított magyar földbirtokokból szerezték és elég szemérmetlenül még az agrárdemokráciát hirdetik! Vsjjon a cseh iparospárt, amely antiszemita és magyarellenes párt,' lehet-e a magyarok barátja, vájjon a cseh néppárt, amely állandóan és esztendők óta bennünket gyaláz, hozhat-e számiunkra valami jobbat kisebbségi he’yzetünkbe ? Hát a cseh szocialista párt, amelynek vezére Benes, azt hirdeti tiz év óta, hogy a magyar kisebbség sokkal többet kapott, mint a békeszerződés számukra biztosit, barátunk-e vagy ellenségünk, döntse el minden elfogu!at!an ember. Benes volt az, aki a békeszerződések megkötése alkalmával a trianoni szerződésnek állampolgársági intézkedéseit úgy irányította, hogy a magyar nemzeti kisebbségnek nem az állam alapításának időpontja szabja meg a mértéket az állampolgársági igényekre, hanem csaknem tiz évvel korábbi időpont, 1910 január elseje került be a szerződésbe és ami ennél is fontosabb és reánk nézve csaknem megsemmisítő erejű intézkedés, az optálás felett való válogatás joga, amelyet a cseh kormány a magyarokkal szemben teljesen ki is merített, mert állampolgári optánsait mind elutasította. Vájjon lehet-e barátunk a csehszlovák szociáldemokra párt, melynek magyar tagjai is vannak, amely nemzetköziséget hirdet, de mégis a legsovinisztább pártja a köztársaságnak! Tett-e ez a párt a magyar munkásért valamit, hiszen a magyar vidékekre beözönlött csehszlovák szociáldemokratákkal szemben mindig úgy kellett megvédeni a magyar, helyben lakó munkások érdekeit és munkaalkalmát. Emlékezhetünk, hogy ezer magyar munkás állott minden munka nélkül csak ebben a kis határszé i városban, amikor ukrán munkásokat telepítettek ide a kikötői munkákra. Már a magyarországi szociáldemokrata munkásoknak is kinyitott a szeme a csehszlovák szociáldemokratákkal szemben, akik a magyar ezerholdasokat támadják, de egyetlen szavuk sincsen a csehszlovák ezerho’das uj íélarisztokráciával szemben, ahova igen sokan tartoznak közülük is. Ezek a pártok mind megegyeznek abban, hogy a magyar kisebbség, amely hiven teljesiti az állam' mai szemben minden kötelességét és úgy az adózás, mint a katonáskodás terén az első helyen áll a kötelességteijesités sorában, választás idején szabad vadászterülete a vele szemben ellenséges indulatu sovén pártok számára, amelyek ilyenkor néha magyarul is megtanulnak, mint az agrárpárt és magyarul is kinyomtatják jelöltjeik neveit, de máskor bezzeg nem értenek magyarul. Ezek a pártok voltak tiz esztendeig uralmon és nem oldották meg a kisebbségi kérdést. A köztársaság elnöke tekintélyének súlyával figyelmeztet erre a mulasztásia. Megoldatlan a nyelvkérdés, a magyar kisebbség ma is cseh nyelven kapja idézéseit bírósághoz és ^minden más hivatalhoz, amelyet nem ért. A magyar iskola sorsa ma is mego dalian é3 bizonytalan, a magyar kultúra ma is csak megtűrt és rendőri felügyelet alatt álló ügy maradt, hiszen egy műkedvelő előadás megrendezése sokszor valóságos kálváriajárást jelent, holott régen beígérték a kulturális autonómiát, ami szintén csak ígéret maradt. A magyar földmives, az állam legbiztosabb tartó pillére a földreformból száműzve, nem képes megélhetési alapok hiányában boldogulni, intelligenciánk visszaszorítva az állami élet minden terén, iparunk haldoklóban, munkásaink sorsa a bizonytalanság, ez kisebbségi sorsunk keresztmetszete. Mi vagyunk ezért felelősek, vagy azok, akik a kormány rudja mellett intézik az állam és polgárainak sorsát ? Erre a kérdésre kell feleletet adni minden magyar választónak egy hét múlva a szive szerint.A kérdésre igen egyszerű a felelet, a megelégedettek a kormány pártjaira szavaznak, azok, akiknek nincsen a megelégedésre okuk, a magyar pártokra. POLITIKAI SZEMLE Komárom,— október 18. Benes kormányalakítási propagandája a régi koalíciót támasztja fel. A régi polgári koalíció nyolcas bizottsága ülést tartott, amelyen a német keresztényszocialisták kivételével a régi pártok képviselői valamennyien megjeleníek. Képviseltette magát a szlovák néppárt is, amelynek nevében Buday dr. vett részt a gyűlésen. Politikai körökben az a hir kelt szárnyra, hogy minden jel arra mutat, hogy a régi polgári koalíció újra fel fog támadni, amire Benes dr. külügyminiszter tábori beszéde igen nyomós okot szolgáltatott. A külügyminiszter áltat bejelentett szocialista HOFBAUER ANDOR bútoráruháza Jókai Mór utca 16 sz. Komárno. Óriási válásáét éli: liáló-, ebédlő-, uriszoba- és szaloiiberendezésekben. ^ ^aját műhely ek Oíjtalau csomagolás. Kedvező fizetési feltételek. Értesítem a t. közönséget, hogy üzletemet megnagyobbítottam mintatermékkel, ahol állandf. kiállítást rendezek a modern bútoripar remekeibőó Megtekintés vételkényszer nélkül
