Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-10-08 / 121. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1939. október 8. zetőség a kérésüket nem vette figye- j lembe. A gyűlés közepette érkezeti a ] kerület minden számottevő községéből távirati megkeresés, valamennyi Jiross jelölését követelte. Minden hiába volt, a párielnökság az eddigi képviselőket jelölte. A kerületben nagy elkeseredést vállott ki a hír, amelynek beláthatatlan következményei lesznek, amit csak sajnálni lehet. A mozgalom vezetői azonban nagy politikai érettségről tesznek bizonyságot, mert kijelentették, hogy a végső konzekvenciákat levonják, de a választást nem zavarják, meri ezzel csak a magyarságnak ártanának. A választás után nagy erővel indul meg a mozgalom. így amilyen őrömet okozott a várvavárt egyesülés, olyan sajnálatos esemény bekövetkezéséi okozia a pirtvezelöség döntése. 'äsma&ssBmmBaswmimmmmmste Az idei szüret Komáromszent páteren. — október 7 „Édes must csorog a hegyeken, áldás folydogál a völgyeken“ igy ir az az ének költője a jó szűreiről. Csakugyan a szava mosi bs is teljesedett. Ami kis víztartalom van a szőlőszemekben, mind a mély talajból hozta, mert az egész hosszú nyáron nem ázott meg a főid. És a szőlőszemek mégis csodálatos szépen kifejlődtek, mind az utolsó szemig beértek. Száraz az anyaföld, mint a kőszikla, vetésről beszélni sem lehet, megáilt az idén a vetőgép falunkon, még minden búza, ami vetni való, zsákban van. ' A tavalyihoz, az idén sokkal gyengébb a termés, a vetések ha lesznek, későiek lesznek, rossz a kitálás a jövő aratásra. A gabona árak még sem amelkednek, inkább esnek. A fák a télen, hüíőnősen a diófák i kifagytak az alföldünkön, csak a szőlő ; bírta és birja a nagy szárazságot. ! 30 éve kezelek szőlőt, de még ilyen j szép szőlőt nem szedtek a szentpéieri Iankás hegyeken. Hozzá nagyon szé- j pen fiiét. Az esőnélküti nyár nagy } bogyókat érlelt, tele cukros musttal. Vannak olyan táblák, ahol a riziing mustja 24 fokra emelkedett. Kereskedők jönnek teherautókkal 200—250 koronáért viszik mélermázráját a jó szőlőnek. És jut eladásra bő ven, csak legyen vevő, még a jövő héten is lesznek szüretelendő szőlőtáblás. Október hónapja aratási meleget hozott, A hosszú fonó nyár melegen ontja a nsp sugarait, mintegy rácáfól a tudósokra, akik a nap fokozatos kihűléséről beszélnek. A vénasszonyok nyara pompásan sikerült, minlha Dél-Turkesztán éghajlatává változóit volna a mi vidékünk. Még a a fák levele sem sárgul, csak itt-ott kap le az ágról a szél egy-egy levelet. Bizonyosan nem lesz hideg őszi esős időnk, hanem egyszerre belelépünk a rettenetesnek jósolt hideg télbe. Még az idők is megváltóznak már, nemcsak az emberek. A régi, víg szüreti nóták elmaradnak, gondterhes arcok ülnek a hordókkal megrakódóit szekereken, mikor kérdem a nagy ko molyság okát, még sz ifjak is azt mondják rá: nincs kedvünk, mert nagy a szárazság; eladjuk a termést szőlőül, nem szülhetjük le a hordókba, mert nagy a boradó. (Vidéki). amassmasmmmismsBssmssmafimíi^! MOZI. A nevető ember. Viktor Hugó világhírű regénye. Conrád Veidt. Viktor Hugo a n^gy francia regényíró minden munkája film-e kívánkozik. A nőire damei toronyőr és Nyomorultak után az amerikai Universal gyár A nevető ember filmváltozatával hatalmas mestermüvet alkotóit, melyben a néma film a megszólaló tökéletesség legmagasabb fokára emelkedett. A főszerep lök Conrád Veidt és Mary Philbin olyan erőteljes fiimalakitást nyújtanak, amilyen a körülhatárolt s;űk srinp.-don utánozhatatlan. A nevelő ember, mely hétfőtől csütörtökig, 4 napig szerepel a Modern moziban, a film magassbbrendüségérői és színházat túlszárnyaló sikeréről fog tanúságot tenni. Amikor majd kilowattokban és ka« lóriákban kapjuk elsején a fizetést Miért rossz Üzlet a modern hábo?ú még a győztesnek Is ? A piramisoktól a Zeppelinig minden fe lődött, csak a valuta maradt primitiv — A jövő stabil pénze: az energiavaluta Az emberiség története különös és eddig példátlan krízishez jutóit ei: I olyan gazdasági válság rengeii a vilá- j got, amelyet megoldani nem lehet. Ma ! tulajdonképpen nincsen a világon egyet- \ len gazdag, boldog ország sem, leg- I alább is ezt mutatják a nemzetek de- \ legátusainak nemzetközi siránkozásai a j Népszövetség előtt. Valaha gazdaggá j tett egy országot győztes háboiu uíán \ egy nagyobb annexió, a világháború ] megmutatta, hogy még példa nélkül \ való nagyszabású sarcoiásokkal egybe- l kötött aniuxiók sem alkalmasak ma í már e re. Miután pedig az emberek j évezredek óta változatlanok, azt kell ? hinnünk, hogy az anyagi javak sajá- j íossága változóit mc-g és a változatlan \ ember tájékozatlan viaskodása a váltó- j zolt értékekkel okozza ezt a kilátásta- j lan válságot. Hogy az anyagiakkal való l gazdálkodás lehetősége világszerte meg- ; feneklett, azt a kutsúrvilág bajain kivü! i bizonyítja a szovjet vérbe és íhrégbe fűlt csődje, nemkülönben az exotikus országok és gyarmatok rettenetes szegénysége. holott ezeken a helyeken még mindig a legkezdetlegesebb formák szerint sáfárkodik az ember a javakkal. Ebben a kilátástalan sötétségben valósággal lobogó világitó fáklya az a rövid tudós értekezés, amely nem gazdasági ember, hanem fizikus tollából jeient meg egy nagy amerikai közgazdasági magazinban, m Economical and Technical Tidings ben. Egy uj fogalomról, az energia-valutáról van ebben a cikkben szó és bár a levonható konzekvenciák igen távoliak, maga a probléma oly izgalmasan érdekes és annyira egyedülálló a!apja az egész jövendőbeli társadalmi berendezkedésnek, hogy már ma nemcsak érdemes, de kell is vele foglslkozniok az arra hivatottaknak. Art első ismert energiaforrás: az ember Az amerikai tanár csak a fizikai laboratórium eredményeivel foglalkozik, de mert cikke elsősorben közgazdasági érdekű lapban jelent meg, kézenfekvő, hogy gazdasági gondolatok ébresztése volt a célja. E cikk első rezüméje az, hogy a modern életnek két értéke van: az anyag és az energia, ezzel szemben értékmérőink még most is csak anyagiak, tehát arannyal kifajezheiők, holott ez a mentalitás abból a korból származik, amikor sz ember még csak az anyagot ismerte, az energiának pedig csak egészen mellékes szerepe van a népek éleiében. Valóban a nemes fémektől kezdve a tenger fö vényéig rengeteg anyagot ismert már az ember, amikor egyetlen energiaforrása tulajdon testi ereje volf. Még a fáraók évezreknek szánt építkezései ídjjén is az emberi erő vö t a legkomolyabb energiaforrás. É? a fáraók idejében is arany volt a valu’a, még mi is az, amikor pedig energia felhasználása nélkül minden anyag, maga az arany is hasznavehetetlen jószág. Nzilvánvaió tehát, hogy zűrzavar van a javak értékelése körül, ami már magában is elegendő ok lenne a jelen gazdasági válságára. D; növeli a bajt annak a megsejtése, ami a fizikai laboratóriumokban már-már kezd kialakulni, hogy udriiillik egész értékmérőnk, az anyag, csak fikció, valójában nincs is anyag, az csak az energiának egy rendkívül sűrített megjelenési formája. Ha ugyanis az anyag legkisebb részecskéjét, az atomot tovább bontjuk, elektron rezgéseket kapunk, ha ezeket lefej'jük valahogy a magról, akkor ez a mag megint csak ilyen rezgésnek mutatkozik, végül, ha ezeket 3z utolsó rezgés pr-rányokat is elhagyjuk, valami valószínűtlenség marad, amelyet nevezhetünk ősanyagnak, éternek, vagy bár. micsodának. Ennek az ősi ködnek, ennek a nyug vő káosmak azonban semmilyen tulajdonsága, tehát semmi értéke nincs. Csak ha energiát öntünk bele, mozgásba hozzuk, megrezegteijük, akkor nyer tulajdonságokat, akkor lesz puha, kemény, szívós vagy rideg, lomha, vagy rugalmas, színesen csillogó, vagy fakószürke, szilárd, vagy cseppfolyós, élő sejt, Vagy holt molekula, szóval: anyag. Az anyag értéke tehát tulajdonképpen annak az energiának a mennyiségétől függ, amelyet az Alkotó be letaszított az őskáoszba. Etze! szemben az emberek aszerint értékelik az anyagokat, hogy ritkán, vagy gyakran fordulnak e elő a földön. Arany kevés van a földön, ezért kiválóan megbecsüljük, jóliehe*, a tenger fövenye talán százszor nagyobb energiával készült, A kavics és az arany versenye. t Ennek az uj és abszolút értékelésnek az ideje azonban akkor érkezik csak el, ha majd energiából anyagot, anyag- j ból pedig energiát tudunk előállítani. Egyenlőre csak a rádium bomlik ener- i giává, de már ez is mutatja, hogy micsoda óriási energiaforrásokra van kilátás. Egy milligramm rádium évtizedeken át ontja a fényt és a hőt és j bombázza elszabadult elektronjaival ólombörtöne falát, anélkül, hogy időközben észrevehetően veszítene súlyából. Ha majd majd megy az anyagbontás, egy marok homok elegendő energiát szolgáltat egész város felépítéséhez vagy elpusztításához A mai értékmérők, tehát az anyag is, elvesztik jelentőségüket. Da elvesztik ! azért is, mert nemcsak maréknyi ho* I mo'sból lehet várost felépíteni, hanem I energiából is tetszés szerint lehet akár j egész aranyhegyeket kotyvasztani. I Mi lesz tehát az új valuta, ha egy| formán lesz értékes vagy értéktelen a j kavics és az arany. Erre a kérdésre j válaszolja az Economical cikkírója azt, j hogy: az energia = valuta. Egyelőre fölösleges lenne ezt közelebbről precij zírozni, kár lenne már most azon töp* rengeni, hogy melyik a jobb fizetés: j havi 850 kilowatt, vagy heti 400 kalória. Bizonyos azonban, hogy a dolgok végső j lényegével, az energiával való bizony[ talanságot, amikor egyszer a pénz, egyszer a búzaföld, egyszer a színház, ; máskor pedig a bankrészvény veszti el ; értékét, miután merőben különböző sa' játosságu dolgok vannak egymásra befolyással. Az energia tiketteknek állandó lesz az értékük, miután az energiaelőáliitásra felhasznált földi homok sem több, sem kevesebb nem lesz az idők folyamán: konjunkturális tényezők tehát nem zavarják. Az energia’ikeltekbe , fektetett vagyon nem forog állandó ve- 1 szedelemben, a magánosoknak nem lesz : mitől félniök, a nemzetek ped'g nem I lesznek kénytelenek emberverrel biztosítani a hazájukbeli bank-kamatláb stabilitását. N. K. A Harmos-növendékek képkiállitása. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —október 7. Vasárnap délelőtt nyílott meg a kultúrpalota nagytermében a ki ünő Harmos mester növendékeinek képkiállitása. Mint mindegyik évben, ai idei kiállítás is nagyszerű meglepetésekkel várja a közönséget. Noha ennek a kiállításnak inkább növendék kiállítás jellege van, nem mü-trlékü kiállítás, mégis nagyon sok néző kénytelen megállapítani, hogy egyes növendékek munkái között határozottan müéríékü képeket is találni. Inkább évzáró vizsgához lehetne ezt a kiállítást hasonlítani, amelyet abból a célból rendez meg Harmos mester növendékeinek munkáiból, hogy a pub likum az előző év eredménye után az eddigi haladást láthassa meg. Vannak egyesek, akik két-három évvel ezelőtt közönséges lapminták utáni másolásnál kezdték, ma pedig akármilyen mükiállitáson is helyt kapnának természet utáni stúdiumaikkal. A kiállításon természetesen azok a nevek vezetnek, amelyekkel már két három éven keresztül találkoztunk. Uyen„például elsősorban Staudt Mihály: Ő a legerősebb és a legtöbbet Ígérő. Figurális kompozíciója egy meg nem értett rx presszionirmus hrtása alatt készült, de * ‘t tájképe h3!ározott müértekkel bír. Kathö Ktiici bájosan üde és flol akverelljei megint egy fokkal jobbak és rumosabbak a tavalyiaknál. Mozdulattanulmányai az idén is feltűntek. Majer Margit nyomába lép és lehe', hogy odáig fog fejlődni, bár nem olyan szorgalmas, mint tavaly tail. Ozorák Imre és Székházy Tódor íudaíosan és szép n haladnak. A kurzus alatt készült tanulmányaik (Chorák fejstudiumai) szép haladásról tanúskodnak, szünidei munkáikon azonban észrevenni a vevőközönséggel való megalkuvást. A kiállításnak legkedvesebb meglepetése a tizenkét éves Pleidell Jlnoä fantasztikus mesekomp jziciói. O.yan áhiíaíos szeretet, ügybuzgósig és szorgalom látszik meg minden kis rajzán, olyan naiv, kedves gondolatokat fejez ki rajzaiban, hogy a legszebb reményekre jogosít. Mestere képeinek utánérzése még eddig nem zavar, hiszen másodosztályos gimnazistáról van szó, de már most is megcsiliámiik iü-ott invenciója. A grafikában lesz jövője, ha igy halad. Szabó Lajos, Rummer Imre, Srbeili testvérek, Farkas Mihály és még sok más, ke.dő stádiumban levő növendékek kíváncsiságunkét ébresztik fel, hogy hová fejlődnek idővel, ha komolyan tovább képezik magukat. A kiállítás nívója magasan fulemelkedik a vidéki iskolakiáilitás nívóján és ezért is tarthatnak igényt a növendékék a művészetet kedvelő közönség részéröl a képvásárlásra. A kiáliitáson határozottan vannak egyes képek, amelyek a szigorúbb kri isa szempontjából is értéket jelentenek, ezzel szemben pedig a kiirt árak olyan alecsonyra szabottak (10 koronától 400 koronáig), hogy a k< p áeárlás jó és olcsó befektetésnek biionyul a közönségnek, mint ahogyan az tlőiő kiállításokon történt képvásár- Iások is bizonyították. A kiállítás nagyszerűen fejezi ki azt az értékes kulíurmunkáf, amtl a kiváló Harmos mester Komáromban kifejt a képzőművészeti élet kialakulása érdekében. (k. e) WTOTltBBf"“”*1^^ Hilf MII 11 ni Szerda, október 9. Budapest. 9.15: A Tiszti Kaszinó zenekaránik hangversenye. 11.10: Nemzetközi vhjeízőszolgáiat. 12: Déli harangszó. 12 05: Rigó Jjncsi és cigányzenesarának hangversenye. 13: Pontos Időjelzés. 14,30: Hírek, élelmiszerárak. 15 30: Morse tanfolyam, 16.10: Szlovák — magyar nyelvoktatás. 1645: Pontos időjelzés, hírek. 17.10: Fáber Sándor és Kuku'ievic József dr. gr-zd. akadémiai tanárok előadása. 17.40: Mánditsszalonzenekar hangversenye. 18 45: Olasz nyelvoktatás. Í920: Rádió amatőr posta. 19 55; Lóversenyeredmények. 20: A Sttfániai—Hubiy—Kerpely trió hangversenye. 21,15: A budapesti m. bir. Álami Gépgyár »Acélhang“ dalegyesüietének hangversenye. M. Hir Slri zongoraművésznő közreműködésével. 2215: Pontos idője! és, hirek. U ána a Fejeg szalonzenekar az Ostende jazz, továbbá Horváth Gyu!a és cigányzeneka'ának hangversenye az Ostende bávíházból. Becs, 11: A Silving négyes hangversenye. 15: K’ptéviras 15.15: Z-nés if,U;ági e őadá*. 16: Déuani hangverseny. 17.45: Felolvasás. 18 15: Képzőművészeti előadás. 19: A nagyvaros egykor és most, előadás. 20. A Pro Arie-négyes hangversenyének közvetítése. Képrádiőleadás. Kassa. 12.30: Dili zene. 13 30: Gramofon. 18,35: B >rsa Kálmán mérnök magyar nyelvű előadása. Az idő, mint pénz és az élet, 3 ik rész. 19 05: Mezőgazdasági előadás és hirek. 20: Körvetiiés Prahából. Pozsony. 11.30: G amofon. 12.30: D;ii zene. 13 30: Magyar és német hirek. 16: Gramofon. 16 30: Hangverseny. 18.40: Szlovák masék a csillagokról.
