Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-10-08 / 121. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1939. október 8. zetőség a kérésüket nem vette figye- j lembe. A gyűlés közepette érkezeti a ] kerület minden számottevő községéből távirati megkeresés, valamennyi Jiross jelölését követelte. Minden hiába volt, a párielnökság az eddigi képviselőket jelölte. A kerületben nagy elkeseredést vállott ki a hír, amelynek beláthatatlan következményei lesznek, amit csak saj­nálni lehet. A mozgalom vezetői azon­ban nagy politikai érettségről tesznek bizonyságot, mert kijelentették, hogy a végső konzekvenciákat levonják, de a választást nem zavarják, meri ezzel csak a magyarságnak ártanának. A választás után nagy erővel indul meg a mozga­­lom. így amilyen őrömet okozott a várvavárt egyesülés, olyan sajnálatos esemény bekövetkezéséi okozia a pirt­­vezelöség döntése. 'äsma&ssBmmBaswmimmmmmste Az idei szüret Komáromszent páteren. — október 7 „Édes must csorog a hegyeken, ál­dás folydogál a völgyeken“ igy ir az az ének költője a jó szűreiről. Csak­ugyan a szava mosi bs is teljesedett. Ami kis víztartalom van a szőlősze­mekben, mind a mély talajból hozta, mert az egész hosszú nyáron nem ázott meg a főid. És a szőlőszemek mégis csodálatos szépen kifejlődtek, mind az utolsó szemig beértek. Száraz az anyaföld, mint a kőszikla, vetésről beszélni sem lehet, megáilt az idén a vetőgép falunkon, még minden búza, ami vetni való, zsákban van. ' A tavalyihoz, az idén sokkal gyengébb a termés, a vetések ha lesznek, későiek lesznek, rossz a kitálás a jövő ara­tásra. A gabona árak még sem amel­­kednek, inkább esnek. A fák a télen, hüíőnősen a diófák i kifagytak az alföldünkön, csak a szőlő ; bírta és birja a nagy szárazságot. ! 30 éve kezelek szőlőt, de még ilyen j szép szőlőt nem szedtek a szentpéieri Iankás hegyeken. Hozzá nagyon szé- j pen fiiét. Az esőnélküti nyár nagy } bogyókat érlelt, tele cukros musttal. Vannak olyan táblák, ahol a riziing mustja 24 fokra emelkedett. Kereskedők jönnek teherautókkal 200—250 koronáért viszik mélermázrá­­ját a jó szőlőnek. És jut eladásra bő ven, csak legyen vevő, még a jövő héten is lesznek szüretelendő szőlő­­táblás. Október hónapja aratási mele­get hozott, A hosszú fonó nyár mele­gen ontja a nsp sugarait, mintegy rácáfól a tudósokra, akik a nap foko­zatos kihűléséről beszélnek. A vén­­asszonyok nyara pompásan sikerült, minlha Dél-Turkesztán éghajlatává vál­tozóit volna a mi vidékünk. Még a a fák levele sem sárgul, csak itt-ott kap le az ágról a szél egy-egy levelet. Bizonyosan nem lesz hideg őszi esős időnk, hanem egyszerre bele­lépünk a rettenetesnek jósolt hideg télbe. Még az idők is megváltóznak már, nemcsak az emberek. A régi, víg szüreti nóták elmaradnak, gondterhes arcok ülnek a hordókkal megrakódóit szekereken, mikor kérdem a nagy ko molyság okát, még sz ifjak is azt mondják rá: nincs kedvünk, mert nagy a szárazság; eladjuk a termést szőlőül, nem szülhetjük le a hordókba, mert nagy a boradó. (Vidéki). amassmasmmmismsBssmssmafimíi^! MOZI. A nevető ember. Viktor Hugó világhírű regénye. Conrád Veidt. Viktor Hugo a n^gy francia regényíró minden munkája film-e kívánkozik. A nőire damei toronyőr és Nyomorultak után az amerikai Universal gyár A nevető ember filmváltozatával hatalmas mestermüvet alkotóit, melyben a néma film a megszólaló tökéletesség legma­gasabb fokára emelkedett. A főszerep lök Conrád Veidt és Mary Philbin olyan erőteljes fiimalakitást nyújtanak, amilyen a körülhatárolt s;űk srinp.-don utánoz­­hatatlan. A nevelő ember, mely hétfőtől csütörtökig, 4 napig szerepel a Modern moziban, a film magassbbrendüségérői és színházat túlszárnyaló sikeréről fog tanúságot tenni. Amikor majd kilowattokban és ka« lóriákban kapjuk elsején a fizetést Miért rossz Üzlet a modern hábo?ú még a győztesnek Is ? A piramisoktól a Zeppelinig minden fe lődött, csak a valuta maradt primitiv — A jövő stabil pénze: az energiavaluta Az emberiség története különös és eddig példátlan krízishez jutóit ei: I olyan gazdasági válság rengeii a vilá- j got, amelyet megoldani nem lehet. Ma ! tulajdonképpen nincsen a világon egyet- \ len gazdag, boldog ország sem, leg- I alább is ezt mutatják a nemzetek de- \ legátusainak nemzetközi siránkozásai a j Népszövetség előtt. Valaha gazdaggá j tett egy országot győztes háboiu uíán \ egy nagyobb annexió, a világháború ] megmutatta, hogy még példa nélkül \ való nagyszabású sarcoiásokkal egybe- l kötött aniuxiók sem alkalmasak ma í már e re. Miután pedig az emberek j évezredek óta változatlanok, azt kell ? hinnünk, hogy az anyagi javak sajá- j íossága változóit mc-g és a változatlan \ ember tájékozatlan viaskodása a váltó- j zolt értékekkel okozza ezt a kilátásta- j lan válságot. Hogy az anyagiakkal való l gazdálkodás lehetősége világszerte meg- ; feneklett, azt a kutsúrvilág bajain kivü! i bizonyítja a szovjet vérbe és íhrégbe fűlt csődje, nemkülönben az exotikus országok és gyarmatok rettenetes sze­génysége. holott ezeken a helyeken még mindig a legkezdetlegesebb for­mák szerint sáfárkodik az ember a javakkal. Ebben a kilátástalan sötétségben va­lósággal lobogó világitó fáklya az a rövid tudós értekezés, amely nem gaz­dasági ember, hanem fizikus tollából jeient meg egy nagy amerikai közgaz­dasági magazinban, m Economical and Technical Tidings ben. Egy uj foga­lomról, az energia-valutáról van ebben a cikkben szó és bár a levonható kon­zekvenciák igen távoliak, maga a probléma oly izgalmasan érdekes és annyira egyedülálló a!apja az egész jövendőbeli társadalmi berendezkedés­nek, hogy már ma nemcsak érdemes, de kell is vele foglslkozniok az arra hivatottaknak. Art első ismert energia­forrás: az ember Az amerikai tanár csak a fizikai la­boratórium eredményeivel foglalkozik, de mert cikke elsősorben közgazdasági érdekű lapban jelent meg, kézen­fekvő, hogy gazdasági gondolatok éb­resztése volt a célja. E cikk első re­züméje az, hogy a modern életnek két értéke van: az anyag és az energia, ezzel szemben értékmérőink még most is csak anyagiak, tehát arannyal kifa­­jezheiők, holott ez a mentalitás abból a korból származik, amikor sz ember még csak az anyagot ismerte, az ener­giának pedig csak egészen mellékes szerepe van a népek éleiében. Valóban a nemes fémektől kezdve a tenger fö vényéig rengeteg anyagot ismert már az ember, amikor egyetlen energiafor­rása tulajdon testi ereje volf. Még a fáraók évezreknek szánt építkezései ídj­­jén is az emberi erő vö t a legkomo­lyabb energiaforrás. É? a fáraók ide­jében is arany volt a valu’a, még mi is az, amikor pedig energia felhaszná­lása nélkül minden anyag, maga az arany is hasznavehetetlen jószág. Nzilvánvaió tehát, hogy zűrzavar van a javak értékelése körül, ami már ma­gában is elegendő ok lenne a jelen gazdasági válságára. D; növeli a bajt annak a megsejtése, ami a fizikai la­boratóriumokban már-már kezd kiala­kulni, hogy udriiillik egész értékmé­rőnk, az anyag, csak fikció, valójában nincs is anyag, az csak az energiának egy rendkívül sűrített megjelenési for­mája. Ha ugyanis az anyag legkisebb részecskéjét, az atomot tovább bontjuk, elektron rezgéseket kapunk, ha ezeket lefej'jük valahogy a magról, akkor ez a mag megint csak ilyen rezgésnek mutatkozik, végül, ha ezeket 3z utolsó rezgés pr-rányokat is elhagyjuk, valami valószínűtlenség marad, amelyet nevez­hetünk ősanyagnak, éternek, vagy bár. micsodának. Ennek az ősi ködnek, ennek a nyug vő káosmak azonban semmilyen tulaj­donsága, tehát semmi értéke nincs. Csak ha energiát öntünk bele, moz­gásba hozzuk, megrezegteijük, akkor nyer tulajdonságokat, akkor lesz puha, kemény, szívós vagy rideg, lomha, vagy rugalmas, színesen csillogó, vagy fakó­szürke, szilárd, vagy cseppfolyós, élő sejt, Vagy holt molekula, szóval: anyag. Az anyag értéke tehát tulajdon­képpen annak az energiának a mennyiségétől függ, amelyet az Alkotó be letaszított az őskáoszba. Etze! szemben az emberek aszerint értékelik az anyagokat, hogy ritkán, vagy gyakran fordulnak e elő a földön. Arany kevés van a földön, ezért kivá­lóan megbecsüljük, jóliehe*, a tenger fövenye talán százszor nagyobb ener­giával készült, A kavics és az arany versenye. t Ennek az uj és abszolút értékelésnek az ideje azonban akkor érkezik csak el, ha majd energiából anyagot, anyag- j ból pedig energiát tudunk előállítani. Egyenlőre csak a rádium bomlik ener- i giává, de már ez is mutatja, hogy micsoda óriási energiaforrásokra van kilátás. Egy milligramm rádium évtize­deken át ontja a fényt és a hőt és j bombázza elszabadult elektronjaival ólombörtöne falát, anélkül, hogy idő­közben észrevehetően veszítene súlyá­ból. Ha majd majd megy az anyag­­bontás, egy marok homok elegendő energiát szolgáltat egész város felépítéséhez vagy elpusztításához A mai értékmérők, tehát az anyag is, elvesztik jelentőségüket. Da elvesztik ! azért is, mert nemcsak maréknyi ho* I mo'sból lehet várost felépíteni, hanem I energiából is tetszés szerint lehet akár j egész aranyhegyeket kotyvasztani. I Mi lesz tehát az új valuta, ha egy­­| formán lesz értékes vagy értéktelen a j kavics és az arany. Erre a kérdésre j válaszolja az Economical cikkírója azt, j hogy: az energia = valuta. Egyelőre fölösleges lenne ezt közelebbről preci­­j zírozni, kár lenne már most azon töp­­* rengeni, hogy melyik a jobb fizetés: j havi 850 kilowatt, vagy heti 400 kalória. Bizonyos azonban, hogy a dolgok végső j lényegével, az energiával való bizony­­[ talanságot, amikor egyszer a pénz, egyszer a búzaföld, egyszer a színház, ; máskor pedig a bankrészvény veszti el ; értékét, miután merőben különböző sa­­' játosságu dolgok vannak egymásra be­folyással. Az energia tiketteknek állandó lesz az értékük, miután az energiaelő­­áliitásra felhasznált földi homok sem több, sem kevesebb nem lesz az idők folyamán: konjunkturális tényezők te­hát nem zavarják. Az energia’ikeltekbe , fektetett vagyon nem forog állandó ve- 1 szedelemben, a magánosoknak nem lesz : mitől félniök, a nemzetek ped'g nem I lesznek kénytelenek emberverrel bizto­sítani a hazájukbeli bank-kamatláb stabilitását. N. K. A Harmos-növendékek képkiállitása. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —október 7. Vasárnap délelőtt nyílott meg a kul­túrpalota nagytermében a ki ünő Har­­mos mester növendékeinek képkiállitása. Mint mindegyik évben, ai idei kiállítás is nagyszerű meglepetésekkel várja a közönséget. Noha ennek a kiállításnak inkább növendék kiállítás jellege van, nem mü-trlékü kiállítás, mégis nagyon sok néző kénytelen megállapítani, hogy egyes növendékek munkái között hatá­rozottan müéríékü képeket is találni. Inkább évzáró vizsgához lehetne ezt a kiállítást hasonlítani, amelyet abból a célból rendez meg Harmos mester nö­vendékeinek munkáiból, hogy a pub likum az előző év eredménye után az eddigi haladást láthassa meg. Vannak egyesek, akik két-három évvel ezelőtt közönséges lapminták utáni másolásnál kezdték, ma pedig akármilyen mükiál­­litáson is helyt kapnának természet utáni stúdiumaikkal. A kiállításon ter­mészetesen azok a nevek vezetnek, amelyekkel már két három éven ke­resztül találkoztunk. Uyen„például el­sősorban Staudt Mihály: Ő a legerő­sebb és a legtöbbet Ígérő. Figurális kompozíciója egy meg nem értett rx presszionirmus hrtása alatt készült, de * ‘t tájképe h3!ározott müértekkel bír. Kathö Ktiici bájosan üde és flol ak­­verelljei megint egy fokkal jobbak és rumosabbak a tavalyiaknál. Mozdulat­­tanulmányai az idén is feltűntek. Majer Margit nyomába lép és lehe', hogy odáig fog fejlődni, bár nem olyan szor­galmas, mint tavaly tail. Ozorák Imre és Székházy Tódor íudaíosan és szé­­p n haladnak. A kurzus alatt készült tanulmányaik (Chorák fejstudiumai) szép haladásról tanúskodnak, szünidei mun­káikon azonban észrevenni a vevőkö­zönséggel való megalkuvást. A kiállításnak legkedvesebb megle­petése a tizenkét éves Pleidell Jlnoä fantasztikus mesekomp jziciói. O.yan áhiíaíos szeretet, ügybuzgósig és szor­galom látszik meg minden kis rajzán, olyan naiv, kedves gondolatokat fejez ki rajzaiban, hogy a legszebb remé­nyekre jogosít. Mestere képeinek után­érzése még eddig nem zavar, hiszen másodosztályos gimnazistáról van szó, de már most is megcsiliámiik iü-ott invenciója. A grafikában lesz jövője, ha igy halad. Szabó Lajos, Rummer Imre, Srbeili testvérek, Farkas Mihály és még sok más, ke.dő stádiumban levő növendékek kíváncsiságunkét éb­resztik fel, hogy hová fejlődnek idővel, ha komolyan tovább képezik magukat. A kiállítás nívója magasan fulemel­­kedik a vidéki iskolakiáilitás nívóján és ezért is tarthatnak igényt a növendékék a művészetet kedvelő közönség részéröl a képvásárlásra. A kiáliitáson határo­zottan vannak egyes képek, amelyek a szigorúbb kri isa szempontjából is értéket jelentenek, ezzel szemben pedig a kiirt árak olyan alecsonyra szabottak (10 koronától 400 koronáig), hogy a k< p áeárlás jó és olcsó befektetésnek biionyul a közönségnek, mint ahogyan az tlőiő kiállításokon történt képvásár- Iások is bizonyították. A kiállítás nagyszerűen fejezi ki azt az értékes kulíurmunkáf, amtl a kiváló Harmos mester Komáromban kifejt a képzőművészeti élet kialakulása érde­kében. (k. e) WTOTltBBf"“”*1^^ Hilf MII 11 ni Szerda, október 9. Budapest. 9.15: A Tiszti Kaszinó zenekaránik hangversenye. 11.10: Nem­zetközi vhjeízőszolgáiat. 12: Déli ha­rangszó. 12 05: Rigó Jjncsi és cigány­­zenesarának hangversenye. 13: Pontos Időjelzés. 14,30: Hírek, élelmiszerárak. 15 30: Morse tanfolyam, 16.10: Szlovák — magyar nyelvoktatás. 1645: Pontos időjelzés, hírek. 17.10: Fáber Sándor és Kuku'ievic József dr. gr-zd. akadé­miai tanárok előadása. 17.40: Mándits­­szalonzenekar hangversenye. 18 45: Olasz nyelvoktatás. Í920: Rádió ama­tőr posta. 19 55; Lóversenyeredmények. 20: A Sttfániai—Hubiy—Kerpely trió hangversenye. 21,15: A budapesti m. bir. Álami Gépgyár »Acélhang“ dal­­egyesüietének hangversenye. M. Hir Slri zongoraművésznő közreműködésé­vel. 2215: Pontos idője! és, hirek. U ána a Fejeg szalonzenekar az Os­tende jazz, továbbá Horváth Gyu!a és cigányzeneka'ának hangversenye az Ostende bávíházból. Becs, 11: A Silving négyes hang­versenye. 15: K’ptéviras 15.15: Z-nés if,U;ági e őadá*. 16: Déuani hangver­seny. 17.45: Felolvasás. 18 15: Képző­művészeti előadás. 19: A nagyvaros egykor és most, előadás. 20. A Pro Arie-négyes hangversenyének közvetí­tése. Képrádiőleadás. Kassa. 12.30: Dili zene. 13 30: Gra­mofon. 18,35: B >rsa Kálmán mérnök magyar nyelvű előadása. Az idő, mint pénz és az élet, 3 ik rész. 19 05: Mezőgazdasági előadás és hirek. 20: Körvetiiés Prahából. Pozsony. 11.30: G amofon. 12.30: D;ii zene. 13 30: Magyar és német hi­rek. 16: Gramofon. 16 30: Hangverseny. 18.40: Szlovák masék a csillagokról.

Next

/
Thumbnails
Contents