Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-10-05 / 120. szám

6 oldal. Komáromi Lapos 1829 október 5 Mielőtt Női kabátot Fullovert férfi és női Fehérneműt Harisnyát vásárol, p okvetlen nézze meg Stern Endre ^sogaaassHMMmmsnHBSHaaBHr újonnan megnyílt úri, női divatáru üzletében Városház utca 3 szám Sfent Anna kápolnával szemben. . 0 815 5-én és 6-án az ünnepek miatt zárva. egyszer álltam ezzel a fegyelemmel szemben. A Habsburgok detronizáiója, Kossuth Lajos, a Habsburg dinasztia imádói előtt nem volt népszerű és igv a Kossuhrajongókaí ee nagyon szeret­ték és igy neuern is kijutott ebből a nemszerefésbSl jő n?gy adag. Az én diákkoromban a Habsburgok hívei sok kai többen voltak, mint most és szolga­­lelküs-ígük (ú lojálisakká lették őket. így pl. Kossu'h halálakor Keszthely közvéleménye követelte a várostól, hogy a Fő u cát kereszteljék e! Kossuth utcára. A városi tanács nem mert szembthe'yezkedii a közvéleménnyel és a kérést nem utasiloíta vissza, de a határozatot nem merte éveken keresztül végrehajtani, attól tartottak, hogy mit szóinak majd Fusteíiis Tusziló feje­delmi vendégei, József föhsrceg, Stefánia özvegy trónörökösné síb., ha a Kossuth utcán keli végighajtsíniok, amikor az állomásról a Festetils-kastéiyba hajtat­nak. H sgyták tehát az u’cát továbbra is a régi nevén. Mivel az előző közleményben meg­ígértem, hogy pár reminiszcenciát föl­­elevenitek a keszthelyi diákéveimtől s mivel ezek szoros összefüggésben van­nak az én Kossuth-rajongásommal, azért kellett mindezeket elmondanom. Nagyanyám sírjából eibuctuz'uik és a temetőből a Deym gróf hatalmas parkjába mentünk egy kis pihenőre. Itt az árnyas fák alatt aztán elmond­tam az unokaöcsémnes Kossuth L»jos Mikes Kelemenjének, Ihász Dániel nagy­bátyámnak az életrajzát. Ihász Dániel, az 1848—49-iki ma­gyar szabadságharc menekültjeinek egyik legnemesebb alakja, Köbe uh La­jos hű barátja és száműzetésében el­­válhataiian kísérője, született Démen (Veszprémmegyt) 1813, meghalt/ön­kéntes száműzetésben Olaszországban, Turin mellett Coüegno-aS-Baraccone­­ban 1881. április 10 jogot hallgatott, aztán az osztrák hadseregbe lépett. 1948 ban, mint főhadnagy átlépett a magyar honvédséghez, shol ezredesi rangig vitte. Bern apó alatt többször kitűnt vitézségével és később Kossuth hadsegéde lett. 1849. március 17-én Bem Ihász Dánielt bízta meg a vörös­­toronyi szoros védelmével. A harcok förgetegében kénytelen volt török földre lépni. A török hatóság Viddinbe vitte át, ahol a többi magyar menekültek megérkezéséig maradt. Majd Őt is Kutahiába belebbezték. Itt szövődött közte és Kossuth Lajos között ama belső baráti viszony, amely a sirig tar­tott és nem lazult meg soha. Hű kísé­rője volt Kossuthnak Angliában, Ame­rikában, Olaszországban. Az olasz ki­rály fölszólitására Ihász Dániel az olasz hadseregbe lépett és mint ezredes hő­siesen harcolt a brigantik ellen. Az olasz hadseregből 1862 ben kilépett 63 élte végéig Kossuthtal maradt. Dr. Baranyay József. (Folytatjuk.) A komáromi „Jókai Cserkészcsapat tizenötéves története. in. Az uj idők. . 1925-1928. 5. A „Svaz-be" lépésig. 1925-26. Irta: Darvas Andor öregesirkész. Táborozás. Tulajdonképeni csapat­­táborozás nem volt, aminek oka részint a körülményekben, részint az anyagiakban keresendő. A pa­rancsnokság úgy határozott, hogy a diákbál jövedelméből fedezi a kö­zös láborba induló őrs közköllsé­­geil, a fennmaradó összeget pedig a jövő évi láborozási a’aphoz csa­tolja. Junius 29-én a közös táborba induló őrs bepakolta az összes szükséges holmit két négy személyes ponyvával együtt egy nagy ládába, otthon az egyéni felszerelést s már délután indult is a kis csapat az állomásra. A táborhely ott volt, ahol a komáromiak 1924. évi nagyfábora, ugyanazon a helyen. Reggelre érke­zel! meg a nyolc cserkész, ahol már a fáborvezelő Kessler Edgár várta őkel három pozsonyi cserkésszel. Egymásután érkeztek a többi váro­sok képviselőt is, a beregszászi csapatból 3 „Bagoly“, aztán Losonc ról 14 en, s mindegyik nekilátott felverni a maga kis részletláborát. Minden csapat lobogója ott lengett a komáromiak által áliilott zászló­­rúdon, a hidat a Bétán, szintén a komáromi fiuk csinálták meg, más­nap estére pedig már kész volt a 16 sátorból álló közös tábor. A szolgálatot az egyes városok csapatai felváltva láliák el, s mivel, ha kimondott verseny nem is volt, mindegyik őrs féltette csapata hir nevét, mindenki igen igen nagy buzgalommal látla el a rábízott feladatot. A napi programm ez volt: 6 óra 30 perctől 7 óra 45 ébresztő, torna, mosakodás, öltözködés, taka­rítás, ima, zászlófelvonás, sátor­szemle, reggeli. 8 órától 10 ig a vezetők tanácskozása, a többieknek közös munka, játék, 10 órától napi­parancs szerinti foglalkozás, fél egykor ebéd, háromig szabadfog­lalkozás, 3—6 óráig játék, gyakor­latok, közben uzsonna, 7 ig pihenő, aztán vacsora, a fekhelyek elkészí­tése és utánna tábortűz. A nevezetesebb események voltak a következők: második nap este avatták a Szent György-kör zászlóját, másnap este a tábortűz a „magyar­ság“ tábortüze volt, köveikező dél­előtt közös távolságbecslés aztán, vasárnap lévén, a kathoiikusok mi­sére mentek, a protestánsok szá­mára pedig olt a hegyoldalban volt 1 egy kis tábori istentisztelet. E napon jöttek meg a kassaiak is, akik csak két napid tartózkodtak a közös tá­borban. Délután a faluból vendégek jöttek, akik tiszteletére gazdag mű­­sorú rögtönzött előadást rendezett a i tábor, amiből a komáromiak is be­­; csületlel kivették a részüket. Az ünnepélyt komoly és vig számokból álló aíhlétikai verseny^ fejezte be. Következő nap délután őrsi akadály­­verseny voll, meglehetősen nehéz pontokkal. Komárom, Losonc és Kassa vett részt benne, eredmény: Komárom 29, Losonc 29 pont. Más­nap elmentek a kassaiak, aztán pedig, július 7-én megeredt az eső s igy a délután legnagyobb része vitával és nótázással telt el. Július nyolcadikén véget £rí a közös tá­borozás, amely nagy lépéssel vitte . közelebb egymáshoz Szlovenszkó ; magyar csapatait, fizikailag is, lelki­­leg is Három komáromi fiú haza­utazok tesfvéri bűcsúvétel után a csapalfelszereléssel, a többi öt pedig ! megkezdte hatalmas útját, hogy i gyalog megkerüljék a Felvidéket. (Mohácsy János, Darvas Andor, Vargha Sándor, Kőrös István, Risz­­dorfer László.) Ez az 550 kilométeres gyalogtúra volt az első tkb. i moz­­í gótábor a komáromi csapat éleiében. I A történelemnek — még ha egy f csapat történelme is az — nem • feladata az értékelés, csupán a té- * nyék megállapítása, de ennek az úlnak a puszta lényei már magukban hordják az értéküket. Az útirány volt: Lipfószentívány, Hibbe, Csorba, Poprád, Bethlenfalu, Igló, Korompa, Kassa, Szepsi, Torna, Szádalmás, Krasznahorka.Rozsnyó.Pelsőc.Beje, Rimaszombat, Losonc, Turopolye, Németi, Léva, Bese, Udvard, Komá­rom. A túra július 8 tói 27 ig tartott. \ A vándorlókat mindenütt igen szi- j vesen fogadták, különösen ahol j cserkészek voltak (Kassa, Losonc, \ Láva), az úf természetesen bővel- j kedeít kalandokban is. Júl us 15 én Krasznahorka vára tövében tábor tüzet gyújtottak a nagyságos Feje­delem emlékezetére és meghatóan ke Íves műsort rögtönöztek hozzá. Sok szép dolgot láttak útközben a viharban forró napban gyalogló fiúk. Többek közt a kassai dóm kriptája- j ban Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Ber­csényi Miklós sarkofágját, Kraszna horka várában sok Rákóczi emléket, a Fejedelem tárogatóit, Czinka Panna hegedűjét, a Serédy Zsófia 200 éve úvegkoporsóban fekvő és el nem porladó holüeíeméí, a nagy-sarlói honvédemléket, a poprádi híres múzeumot, a csodaszép iglói {eme­lői, slb. slb. A vándorlókat hazaérkezésükkor a nagyközönség és a csapat lel­kesen fogadta s nemcsak a kala­pokat és botokat virágozták fel, de még a trombitát is teletömték virág­gal. Ez zárta le a csapat förténelé­­nek 5 fejezetét. (Folytatjuk.) Egy könnycsepp. Utolsó emlékem eyy könnycsepp tőled, Mely búcsúzóul a kezemre hullt. Kezemről szivárgott szívembe, S mert fáj, fáj nagyon: Ha kitépném onnan ezt a könnyet, Tengerré dagadna, mely mindent elborít És én könnyes szemmel vígan élnék [tovább. HETÉNYI FERENC. Milyen lesz az őszi férfi divat? Irta Mangold Béla Kolos. Uj szövetek. Vezető szín lesz a sötétkék, utána a sötétszürke és a melegbarna szin követ­kezik, míg az id l tavasz favon ji: a kákesszürke szövet, még mindig elég jó formában, mint uioigó zárja be a mezőnyt. Minden jel arra vall, hogy a fordulónál a barna fog előtörni és orr­hosszal érkezik be a mellette lörtető versenytársai előtt a cilho?. Az uj divatszővetek apró mintásak, halszáka­­szerüen szövöttek és szolidan savorot­­tak. Vannak olyanok, melyek egyszínűd?, várni sk melyeken a ieirt miaiákaí egy másik halvány szín árnyalj*, találunk alig látható u. n. felsőkockával díszített és láthatunk majd nagykockákkal vagy élénk szinü selyemszállakkal áüört felü­letű szöveteket is. A nagy kockás szövetek kizárólag sport- vagy ulí­­ruhákra valók. Minőség tekintetében a Kamgarn szövetek foglalják el az első helyet, mert tartósak, nem gyűrűdnek túlságo­san és mert városi viseletre legmeg­felelőbbek. Az u. n. „Saxony“ szövetek is divatosak. Ezek puhább fogásu fi­nom minőségű anyagok és könnyebbek mini a Kamgarn. Az uj divaíszövetek sözt iaiáijUK: még az elnyüheteiien „Plus Four*-! és a skót seviotokat. Ez utóbbiak színesek és golf vagy más sportra való ruhákra legalkalmasabbak. Az őszi felöltős, úgyszintén a nehéz, u. n. átmeneti kabátok söléiszinüek I tesznek, de autóban és a versenytéren viselni fogják as uj aprókockás és a nyilhegy8zerüen mintázott világosabb árnyalatú és a teveszőr színű felöltő­ket is. A zakó uj formája. A kéisoros zskó divatja nagy tetszés­ben részesült. Mindig többen és töb­ben öltik föl ezt a kabátot, mely ked­vességét gyönyörű vonalainak és annak köszönheti, hogy a mellénynélküü vise­letre a legmegfelelőbb forma. Telt váj­lak, az alsó szélekig teljesen testhez Foíerakaí Komárom és vidéke rászéra í£€> it r* ,j Al. u VII TELEFON 13». HZ. simuló szabás és újszerű kihatások jel’emzik a divatos egy és krísoros zakót egyaránt. A fekete zakó és hozzá tarfotó siürkesávos sevioít nadrág diva­tosabb lasz mint valaha. A divatos zsákét. A zsaketöiföny — meiy hosszabb idő ó’a ei volt hanyagolva — isméi első helyre került. Igen sok alkalomra szük­ségünk van a Z3akeire, Divatos for­mája mélyen lenyúló kihajtásoskai és merészen hátraszabott aljakkal egy gombra záruk Viselni fogják a fekete és a sCt öiszürLe ztakelet. A mellény ;eheí egy vagy kétsoros, ugyanolyan szőreiből mini a kabát, de igen jó! illik hozzá a1 egy vagy kétsoros fehér piké mellény is. Zsoké hoz sávos kam­­gsrn nadrág járul. Kíegészhő részei ez?n elegáns öhöriyneic a fehér ing, szárnyas gallér, fekete alapon apró fthérniinlás vagy sávos hosszú nyak­kendő vagy gyöngylüvei rögzített Echarpe. Sport öltöny. A sport öltöny zakója valamivel hosz­­szabb és bővebb a ma divaíos zakó­nál. Az uj sportnadrág pedig valamivel rővidehben lóg alá és szükebb mint a tavalyi volt. A sporizskó teljesen ríme, minden pánitól, hiífoltíői és berakott redősől mentes. A ruha üpró kiegészítő részei az dengedhetlen gyapjú lábszár, a vasíaglaipu félcipő, puha galléros selyem vagy gyapjú ing, íarkaszines vagy sporísávos nyakkendő, puha gy/pju kalap vagy sapka. Az utóbbi akkor szép, ha a színe a ruhához Ülik, de azért nem ugyanolyan siöveíbő! való mint a sport öltöny, Vasárnap, október 6. ? Budapest 9: Újsághírek, kozmetika, j 10: Egyházi zene és szent be széd a l Belvárosi plébánia templomból. Szent­­\ beszédet mond Haász Brokard Car­­\ meiiia-rendi tartományfőnök. 11 *30: \ Evangélikus istentisztelet a Bícsikapu- I léri templomból. 1230: Pontos idője!- i zés, időjárásjelentes. Utána a m. irir. ; Operaház ragjaiból alakult zenekar jj Hangversenye. 15*30: A m. tűr. föld­­f nevelésügyi minisztérium előadássoro- i zata. Fuchs Elemér m. kir, szőiőszeti I és borászati felügyelő: „A must és a I bor javítása“. 16: Rádió Szabad Egye­­\ fent. 17*15: A Székesfővárosi Zenekar hangversenye a Vigadó nagyterméből. • 1915: Sport- ős ióversenyeredmények. ; 19 25: „A Bánk bán“ c. opera cse- I Sekményének elmondása és as elő­adás szinlapjának felolvasása. 19*30: ; A m. kir. Operaház előadása. „Bánk bán“. Dalmű 3 felvonásban. 22 30: Pontos időjelzés és időjárásjelentés. Majd: Magyari Imre és cigányzenekará- 1 nak hangversenye a Hungária nagy­szállóból. Kassa. 9: Istentisztelet a Dómból. 9*55: Róm. kát. istentisztelet. 11: Köz­­: vetítés Brünnbőí. 12 30: Közvetítés Pozsonyból. 15*30: Mesék. 16: Dél­utáni zene. 18: Erdélyi Jenő dr. ma­­! gyarnyelvü előadása. A magyarok politikai jogainak mérlege öt európai államban. 18*35: A katonai szolgalat, í 1 i i

Next

/
Thumbnails
Contents