Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-10-05 / 120. szám
4. oldal. Komáromi Lapok *• ' 1929. október 5. Női- férfi és gyermek kötött kabát, Pulóver, mellény és kosztüm belföldi* és bécsi különlegességek meglepően olcsó árban ELBEBTNÍIE Nádor-utca 19. O Komárom O Nádor-utca 19. Téli Bőrkezlyü, Bokavédő, flanel sporting, gyapjú harisnya, férfi selyem kendő, Matzko készlet, gyapjú harisnya, Gyermek szövetkabát, Gyapjú Beby készlet, Jíigeriag, Gamasninadrág stb. óriási választékban Olcsó árak! Olcsó árak! Ügyeljen a pontos címre! — Koronabankkal szemben j di ési igazgató Ez utóbbi a vár átadása után Angliába, J ersey sí igeiére emigrált. Kalandos tervük; naivu1, egyszerűen a darabka Magyarországból a külső h-> ta’mik p oiektoráiusa alatt meg tkaría alko'ni a magyar „c ailóközi köztárseságoí“, mikor a császári ketfeJü iagidozó m-jdár már oil ült a letiport nemzet testén, Komárom leit volna a köz társaság székhelye. Hadserege megvolt hozzá. A terv egyedül csak azzal nem szá molt, hogy Komárom körül mintegy százezer főnyi ellenség táborozik, csaknem annyi, — ha nem több — mint Csallóköz akkori lakossága, beleérive Komárom városát is és annak tízezer főnyi védőseregé*. Ereket az álmodozókat Klapka elfogatta, de mikor a tervvel megismerkedett, nem álMotta őket a haditörvényszék elé, mivel látta, hogy bícsü'eíes hazafiakkal van dolga, akik faniísszíák és légvárakat építenek. Sőt a világosi eseményről való meggyőződés céljából épen Taaly Z igmondoí küldte ki egyik követéül az osztrákoksalvus onductusával. Augusztus végén érkeztek vissza c-üggedten, reményi vesztetten a kiküldöttek. A vár átadása tehát komoly stádiumba ju ott. Komárom sorsdöntő órái. Szeptemberben nehéz napok virradtak Komáromra. Sűrűén érkeztek a parlamentérek az Osztrák iáborból, ami nagy izgalmakat keltett a város lakosságában. A fantázia csapongóit és az volt a szerencse, hogy a városnik két magyar lapja ie volt: a Komáromi Lapok és a Komáromi Értesítő, melyek buzdították a közönségei és élesz’gették a c üggrdő reménységet. Az elsői Friebeisz Isíván szerkesztette, a honvéd sereg historiogrzfusa, 3 másikat R ;zsafi Mrlyés, aki a bted Pázm?imunoi hagyta ott, hogy a papi pályától áttérjen a honvédek sorába. A lapok azt Írták, hogy Komárom a vég-ókig ellenáll, kü földi segítség érkezik és győzni fog az elszánt magyar vitézség P. d g élettől és halálról volt szó, sőt inkább a 1 utóbbiról, mert Hiymu'ó! kegyelmet remélni, merész op.imizmusnak látszott. Klapka megkötötte magái; nem akarta dől, ugylátszolt, hogy undorodott tőle, Schweidel egy hosszú percig egyenesen állott — mind a három katona a szive fájára lőtt — azután rogyott csak össze. Vére hangos buggyanással ömlö;t, mint az a nagymértékű aortaroncsolásoknál a világháborúban is tapasztalható volt. Kiss Ernő alacronvtermetü ember volt. Zsebéből vadonaiuj selyemkendőt vett ki s azzal sajátmaga kötötte be szemeit, azután kabátját leveíve, jobb térdére ereszkedett, mintegy imádkozva várta be a halált. Fején kifogástalan paróka volt. A golyók szive táján találták, azonban nem halálosan. Zihálva, kínlódva talpraálloft, tántorogva nyújtva karjait az ég falé, h dódó imgánkivüüségében két olyan mozdulatot téve, mintha valamit felülről lefelé rángatna Egy altiszt hozzáugrott és közvetlen közelből főbelőtíe. A tá bornok hányát esett, mivel a lövés légnyomása is ellökhete, jobb lábát térdben maga alá törve. (A többi három tábornok arcra zuhant.) Lázár nyögve csak ennyit mondott: „Én Istenem, szegény nőm , . .“ Pöltenberg, Török, Knézits, Lahner, Leinlngen, Nagy Sándor, Aulich, Damjanich, Vécsey, a bitófán. A kilenc tábornokot a vár főkapuján vezették ki, kettős fedezet mellett. Nyolcán gyalog mentek, a törött lábú Damjanichot szekéren vidék leghátul. A piszkos szeméíhordó szekér derekán avaíag deszka volt ütésül átvetve, bét keshedt barna ló húzta azt. A deszk!n a tábornoktól jobbra dús aranyornáíusban rác pópa üit. A menet a kapun tu! balra kanyarodott a (Mészárosról) lejtőjére. Az akasztófák a váriol háromszáz lépésre, szemközt Puszíaszentmikiossal voltak sorba felállítva. A tábornokok a menet élén haladtak, egyik a másik után sorban, hosszú katonaláncra varve, egy egy lelakatolt béklyó vassal jobb csuklójukon és jobb lábukon. Leiningen tábornoki ruhájában volt, a többiek polgári ruhában. Mindegyik mellett egy egy kirendelt pap haladt. A sor mellett jobbról éj balról egyegy gyalogos század meneteit, ezeket Wocher ezredes követte. A papok is mind polgári ruhában voltak, kivéve a Damjanich p'páját, Damjanich szekere után egy sor gyalogság lépdelt. Ezután jött Tichy őrnagy lóháton, utána a Commission gyalog: a hidbirák, a térparancsnok, sz auditor, az ügyész, a val omási jegyzőkönyvvel, a doktor, a profósz é3 Bottá, Haynsu hóhérja két pzcérlegénnyei. Itt megint egy szakasz Következett. Az akaszíófákná! a katona ság*nagy négyszöget formált. A bizottság ennek Közepén foglalt helyet, a négyszögnek a vár felé eső részén. Az alsó részen a nyolc tábornok láncait a profósz el kezdte leoldani. Damjanich szekere háttal állott az akasztófának. A bizottság Pöltenberg ítéletének felolvasását kezdette meg. A cölöpök Két iáb és négy-öt hüvelyk magasak voltak. Elsőnek Pöltenberget szólították, a sorrend ezután ez voll: Török, Knézits, Lahner, Leiningen, N^y-Sándor József, Aulich Damjanich és Viaey. Nagy-Sindor József, Aulichal, Dimjanichcsal és Vácseyvel kezet fogott és németül igy szólott a hóhérhoz: — Halija maga, én erős vagyok és nagyon kemény a nyakam, legyen magában emberség és végezzen velem minden erejével, hogy ne kínozzon meg engem. Egyenként végzett a kilenc hőssel a hóhér. — Sylves’er Lajo3 a kivégzésről hazatérve beteg lett... A hidrogén nem elei Bohnhöffer, egy fiatal német vegyész két gáznemü anyagra bontotta: parahidrogénra és ortohidrogénra. — szeptember vége. Rendkívül nagyjelentőségű, a vegyi tudományokban szinte forradalmi újdonságot hirdető felfedezésről számol be nevyorki jelentés alapján a Times azon az oldalán, amelyen a legérdekesebb külföldi újdonságokat és híreket szokta hozni, Bohnhöffer dr., egy fiafal német származású vegyész, az Amerikai Vegyészeti Társaság minneapolisi nagygyűlésén előadást tartott, amelyen bebizonyiíolla, hogy a hidrogén, amelyet a kémia eddig az oszthatatlan elemek közé sorozolt, voltaképen két egy mástól fizikailag teljesen különböző jáznemü anyag keveredése. Ezt a Két alkotót a német tudós ortohid•ogénnek és parahidrogénnak ne;ezi. Mindegyiknek más a forrási és agyásponlja és a drótszálon álhaadó hőre is különböző hatással tannak. Taylor dr a Princeton egyetemi anára, aki az előadáson elnökölt, ^jelentette, hogy Bohnhöffer felfedezése ennek az eszfendőnek legnagyobb kémiai teljesítménye, majdnem olyan fontos, mint az Angol <irályi Társaság első expedíciója, ímely megakart győződni arról, nogy a Nap közelében elhaladó sujár valóban elhajlik-e úgy, mint azt rmstein jelezte. A mostani kísérlet is az első kézzelfogható bizonysága annak, hogy az eddig feltételezett oszthatatlan molekulákban másfajla molekulák léteznek és ez a kísérlet uj utat nyit meg a molekuláris szerkezet további vizsgálatában. Irving Langmuir dr. a társaság elnöke, aki az anyag molekuláris és afomszerkezetének egyik isnnertnevü kutatója, oda nyilatkozott, hogy a felfedezés szintén radikális újítást jelent a tudománynak ebben az ágában. Bohnhöffer az előadás során kísérlettel is igazolta felfedezését, még pedig oly módon, hogy egy rendkívül alacsony hőmérsékletre lehűtött és faszenes gázmaszkot tartalmazó üvegcsövén közönséges hidrogént bocsálolt át. Annak a bizonyságául, hogy ez a gáz különbözik az eredeli hidrogéntől, ezt a légnemű testet, a parahidrogént felheviíett dróton bocsáíotta keresztül és a gáz s a höáramlás inter ferenciája egy világos folt képében mutatkozott a cső falán. Utóbb ezt a parahidrogént visszaválíoztaíla eredeti hidrogénné, s most a folt újra megváltoztatta helyét, bizony ságul annak, hogy a két hidrogéngáz egymásból fizikailag különbözött, mert az egyik rajta gyorsabb áramlásra késztette a hői, mint a másik. Aki Adamson-tól tüzet lop . . . I Komárom szomorú októbere ! Emlékezés Komárom várának ezelőtt nyolcvan évvel történt átadására. Mikor a kis Komárom városa jelen tette a független Magyarországot. A nt3gyar szabadságharc gardag mcfnoárirodalms Görgey személyén kívül tatán legbehatóbban Komárom várának szerepével foglalkozik. Klapks, Thily, Sziiianyi, Szinnyei, Hamary és mások műveiben eiős viták folynak a Ivár átadása lényéről, melynek töríéneli eseményét a legnagyobb magyar mese mondó, Jókai is beles-övi ismételten is regényeibe (Politikai divatok, A tengerszemü hölgy). A tény az, hogy Komárom vára még a világosi katasztrófa után is csaknem két hónapig tudta magát tartani és az egyesült orosz •' osztrák haderők tehetetlenül álitak falai alatt. Egy fiatal, alig 30 éves kaiona voll a vár parancsnoka, Klapka György, a lengyei eredetű, de temesvári születésű magyar tábornok. A komáromi vár kedvező földrajzi helyzete a stratégia akkori tudományát még zavarba hozta. A várai I kát oldalról hatal.i as folyóvizek védik \ és a háromszögnek csak egyik o’dala I nyílott, Csallóköz felől. Megtörtént a l vár kőrüizárása alatt az a ritka esemény j is, hogy a vár védői kirohanásokat 1 rendezlek és ellentámadásokba mentek ; át. így kuszálták össze az osztrák se■ reget 1849 julius 3 án, egy hónappal u óbb, auguszfuj 3-án pedig Klapka j az ácsi csatában elhatározó győzelmet Ótáirafűred, október 3. arat és az osztrák sereg fejztlenüi menekül egész Győrig. A magyar csapatoknak hatalmas zsákmány jut birtokába az osztrák hadiáp/on dakban, amellyel hónapokra biztosíthatta élelmezését és hadifelszerelését. Klapka azonban ezek mellett is előre látta a vár torsát: a kiéhezteíést és az éhségtől demoralizált hadsereg teljesítő képességének megbénulását, melynek lelkes fisz jei készségesen temetkeztek volna el a város romjai alá. Augusztus derekán parlamentéi érkezett Haynautól, aki a vár ostromát eleinte vezette. A császárt születésnapjára szerette volna megajándékozni a Komáromi vár birtokával. Haynau értesítette Klapkát, hogy magyar sereg nincsen már többé és a táborszernagy főltéílen megadást követelt. Klapka azt üzente vissza, hogy: soha. Kéihaíes fegyverszünet következett, mely alatt módot nyújtottak Klapka követeinek, hogy meggyőződjenek arról, hogy Világosnál minden elveszett. A csallóközi köztársaság. Augusztus folyamán egy két vérmes katonatiszt, mikor Klapka haditanácsot tartott és az elé terjesztette az osztrák sereg generaüsszimuszának ajánlatát, Klapka ellen összeesküvést szőtt. Ezek vezetője volt Mack tüzérezredes, a vár tüzérségének főparancsnoka és Thaly Zs'gmond mérnökkari ezredes, várerő.
