Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-10-03 / 119. szám

119, szára. Csütörtök, 1989. október 3 •• Ötvenedik évfolyam. ROMI POLITIKAI LAP. áiHíí*eté»i is **«a*sto**k értékbe*, íé'fim é* fiéékse po*tai «séikfiíáAse*;: •«» ént 80 K, félévre 40 t. «egyaáévf* i Hú K. — Küllőiden 156 se. 7»»» irs * ISO fiil£r. ALAPÍTOTTA t TUBA JÁNOS r«tóiós főszerkesztő: GAÁL GYULA dbr. w.***«- BÁRÁNYÁT JttXSEF dr. rrrrrryn-jiirffítTiir Síírke»it6*éf ér kiadóhivatal: Mddor-a. 236* Mejjeleoiit: hetenkint háromnor I kedden, csütörtökön és szombatom Masaryk elnök •és Páneurőpa. Komárom, — október 2 Coudenhove-Calergi gróf eszméje, Páneurőpa, igen kiváló elméket foglalkoztatott. Emlékezzünk, hogy a csehszlovák köztársaság külügy­minisztere, Benes Eduard, már ré­gebben igen kedvezően fogadta ezt a se nem hús, se nem hal tervet, amelyet a népszövetség legutóbbi ülésszakán azután Briand is ma­gáévá tett és az európai állam­szövetség tervéhez leszögezte tá­mogatását. Mindenesetre sok víz fog lefolyni a Szajnán, a Rajnán, a Dunán és a Mo'dván is, mig Páneurőpa megvalósul, mert az úgynevezett győztes hatalmak nem o'yari békeszerződéseket csináltak annak idején, hogy a legyőzött és hadseregeiktől megfosztott közép­európai hatalmak abban a hely­zetben lehetnének, hogy ilyen ka­landba bocsátkozzanak. Most nem kisebb ember, mint a köztársaság elnöke, Ma-aryk Ta­más nyilatkozik Páneurópáról és természetesen a maga szemszögé­ből úgy találja, hogy ez a gondo­lat grandiózus, áldásos és egész­séges. Minden tiszteletünk mellett, amellyel a tudós eluök iránt vi­seltetünk, ki kell mondanunk, hogy homlokegyenest ellenkező vé­leményen vagyunk, nem csak mi magyar kisebbség, hanem negyven­millió európai kisebbség és minden legyőzött állam, amely ma is szen­vedi és sokáig szenvedni fogja a háborúnak borzalmas maradványait főképen gazdasági téren. Európában nincsen megoldva a kisebbségi kérdés, már pedig ez a megoldat­lanság az első zátony, amelyre ráfut Páneurőpa terve és azon megfeneklik. A kisebbségek elége­detlenek itt épen úgy, mint másutt és ezért nem lehet szándékuk az. hogy ezt az állapotot egy Páu­­európa grandiózusában megöl ö­­kitsék. A világon minden múlandó és igy a forgandósággal együtt jár az a reménység is, hogy a kisebbsé­gek helyzete is jobbra fordul, ezt azonban egy nemzetközi államszö­vetségben soha elérni nem fogják, hanem csak attól az államtól kö­vetelhetik, amely nemzetiségüket elismerni és fennmaradásukat biz­tosítékokkal, még pedig nemzetközi biztosítékokkal, jogi kautélákkal hajlandó körülbástyázni. Ezt pedig Briand szép hangjától hasztalan várjuk és Benes külügyminiszter­nek is egészen más gondjai vannak, mint a kisebbségi kérdésnek eléggé sürgős megoldása. így tehát merő optimizmus a köztársasági elnök­nek tudományos magánvéleménye. De egészségesnek és áldásosnak sem találhatjuk Páneurópát, hiszen az csak az államoknak közgazda-Komárom, — október 2. A két magyar várt jelölése. A maevar rengeti p4rf elnök» tanácsa csütörtök 8r, október 3-án ti'Ast tart, amefven rregtsrfjá»’ a képviselő ég RzenáforieWéeeket. Ugyanazon n°nnn farija ietö'ő evfllétót S7 or«-tó<roa Vp­­reszfénvc-’riciat?e»?i pírt véyrthűtőben« sápa is ÓtátrafüTder». A két nárf i«*Wő tisztáit azután összpppveztefik illetve közös jelölő tisztát foena* a »előliekből összeállítani. Jól értesül* körökben uw tudják, bopy a 1» púkban weptelenf különböző jelölési Vnrrb'náctótVoí ®i­­fentéiben r vártok a régi képviselőket és szenátorokat jelölik, mert a válasz­tás előkészítésére szolgáló röv!d idő miatt az esetleges sremélvi változások csak hátránvára válhatnának a-* epvtóc*­­nek. ami* pedig a közös választási liszfáva! kiván a magyarság dokumen­tálni. A belügyminiszter kinevezte a kerületi választó bizottságok elnökeit. A be'ügymir.iszférum s képviselőházi és szenátusi választások vezetésére feí. nevezte a kerületi (iáráfi) választási bi­zottságok elnökeit és azok helyetteseit. A bennünket közelebbről érdektó vá­lasztókerületekbe a következőt^* ne vezték ki: a XVI. választókerületben a választási bizottság elnökévé Érsekújvár székhellyel és egyúttal a szenátusi vá­lasztások részére az ugyancsak Érsek újvár székhelyei bitó választási bizott­ság elnökévé Jeszensky János dr kor­mánytanácsost, helyettesévé Sándor Ist­ván járási főnököt és Petka Kálmán közigazgatási tanácsost nevezték H A XV. választókétüleiben Kassa szék­hellyel elnökké Stefanik Iván dr.-t. he Ivettesévé pedig Gmitter József járási főnököt nevezték ki, A parlamenti állandó bizottság első ülése. A parlamenti választások ideje alatt az ügyeket egy állandó parlamenti bi zottság intézi, amelynek az a feladata, hogy a törvényhozás munkájában a sági együttműködését eredményezné első sorban anélkül, hogy a mili­­tarizmust megszüntetné. A milita­­rizmust pedig, amint látjuk, a le­szerelés spm fogja megszüntetni és ismét Masaryk elnök nyilatko­zatát idézzük, aki a humanizmus hive és humanizmusát reá akarja kényszeríteni azokra az államokra, amelyek ebben a jelszóban nem hisznek. Anglia, Németország és — last not least — Franciaország kívá­natos együttműködése egy módon elképzelbető lenne, ha a világ mű­velődése élén haladó francia nem­zet, a gloár-nemzet egy hivatalos levelet ima a német államfőnek, amelyben mindennemű jóvátételről lemond é3 mindennemű hadseregét a szélnek ereszti. Ebben a pilla­natban beállna Páneurőpa gondo­folytnnossápot meeterfsa, Ma!voe*r kén­viselőházi elnök mir* er ál'andő bi»o*t_ *$0 elnöke, október 7éré hívta egybe a bizottság tagjait. Az állandó bizott­ság Ippelsősorben a lakástörvény* fogia tárgy0'"*. Ezenkívül a kormány állitó­­laot 1930 január havára egyhónapos költségvetési előirányzatot terjeszt az állandó bboMgá.« e'é lefárgvalás vépeft, hogy az állam háztartásának meneté­ben ne álljon be fennakadás arra pz esetre, ha az uj nemzetgyűlést csak noyp-mber végére tudnák összehívni és igy a parlament az év vegéig nem tár­gyalhatná le a jövő 1930. évi állami költségvetést. Az agrárpárt és a zsidók kooperációja. Szlovens7kóban és Ruszinszkőhan is megkezdődtek az előkészíttetek a vá­lasztásokra, Valamenwi párt vezetősége akcióba lénett és gyűléseket fart a je­lölések dolgában A zsidópárt. amely­nek a legutóbbi parlamenti választáson téves teVíjkázág folvtán, közel százezer szavazata más kománvtámogatő párt mandátumait szaporította, szintén meg­kezdte tsníoakorásait. A zsidópárt po­­zsnnvi vezetősége a csehszlovák agrár­­párttol valő konneráciá létesítésére vo­natkozóan folytat tárgyalásokat A j írassa* zsidépír* tagjai körében az a ] vélemény alakult ki. hogy abban az \ esetben, ha a nozsonvi központ az ag- j rár oártfal közösen megv p válas-tá- I ónkba, akfro*- n zsidó választók szabad \ kezet nyernek ég nem kötelesek a köz- J pont utasításait betartani. A magyar pártok gyűlései október 6-án. Az egymásra talált testvérek, uj erőt, fokozott teljesítőképességet nyertek a szövetkezés álfa! és az agi!i!á«aibrót smugv ismert pártok, olyan lendülettel mennek a választásokba, melyet szinte hihetetlen vtóf elbénzelni. Október 6 án Nyugatszlovenszkón, — a keletiekről még nincs értesülé­sünk — a következő városokban és községekben tartanak gyűléseket: Somoria. Nagvmagvar. Güánia, latának valószínűsége. De egy le­­igázott é3 gazdaságilag két generáció tartamára tönkretett nemzet soha nem fog azokkal egvütt páneurő­­pázni, akik gazdaságilag a tönk szélére hurcolták. A kis nemzetek­nek pedig Páneurópában semmi szerepük nem lenne és a nagy halak egyszerűen felfalnák őket. Már pedig a nagy halakról köztu domásu, hogy szeretik a kishalakat és akkor is esznek, ha étvágyuk nem kívánja. A kis népek meg­köszönik azt a munkát, amit a nagy népek végeznének a számukra. Ezt közgazdasági műnyelven úgy hívják, hogy gazdasági kizsákmá­nyolás. Páneurópának ez a célja. » Ausztriának pedig az Anschluss, amely késhetik egy darabig, de a tömegvonzás fizikai törvénye alap­ján okvetlen bekövetkezik. Vágselye, Szene, Verebély, Léva, Zieliz, Dunaszerdahely, Aranyos­marót, Andód, Szimő, Naszvad, Irnely, Kürt, Köbölkút, Tornóc, Nagycítény, Nagykér, Egerszeg, lpolyszakáitos, Hidvég, Szent­­mihályfa, Bucs, Dartamocs és Dunaradványon. A gyűléseken mint szónokok szere­pelnek a két párt voll törvényhozói és a pártok vezető emberei. A gyűlések és s választások iránt a legnagyobb érdeklődés mutatkozik mindenütt a vi­déken és úgy látszik, hogy ép a vá­lasztások váratlan kiírása ébresztette azoknak nagy fontosságára az embe­reket. mm&ssmmmsim&zmmmmwmimsmm Legyünk résen! Komárom, — október hó 2, A váratlan, keserüizü meglepetésből, amely a képviselőket és szenátorokat a parlament időelőtti feloszlatásával és az uj választások kiírásával érte, az érdekeltek már fűlocsudiak és a politi­kusok megkezdték pártjaikban az elő­készületeket. Valamennyi pártvezetőség, amely természetesen a volt törvényho­zókból áll elsősorban, a liszták össze­állításával van eifoglalva, amelyeket nagy gonddal és körültekintéssel igye­keznek megállapítani, nehogy valami téves intézkedés sérelmes legyen a fönnforgó érdekekre, amelyek között jócskán van a volt törvényhozó urak érdeke is képviselve. Egyelőre csak a párlok vezetőségé­ben folynak a viták, vagy épen a har­cok azszerinf, amint az: a különböző iemparamentumok megkívánják. Az el­nöki tanácsokban maguk a voií és leendő törvényhozók egyezkednek, mert valamennyi régi képviselő és szenátor be akar újra jutni a parlamentbe, amit nem is lehet tőlük rossz néven venni, hiszen soknak nemcsak társadalmi pozí­ciót biztosit, hanem aránylag csekély elfoglaltság melleit tisztességes megél­hetést is nyújt. Aztán meg a legtöbb volt honatya azt képzeli magáié, hogy abban a pártban, amelybe küldi a parla­mentbe, nélkülözhetetlen s c«;akis ő képes pártját, vagy nemzetiségéi a tör­vényhozásban méltóképen képviselni. Hogy a pártok tagjai, tehát a válasz­tó r, ugyanolyan véleménnyel vannak-e felőlük, arra eddig nem igen voltak kiváncsiak, hiszen a legtöbb törvény­hozó a választás idején kívül egyálta­lán nem mutatkozik a választók előtt, azoknak ügyes bajos dolgával nem tö­rődik, rábízza azt a párt adminisztrá­ciós vezetőségére, a pártirodákra, ame­lyek azután telve is vannak munkával. Ez nagy általánosságban igy van va­lamennyi pártnál, aminek oka abban is megtalálható, hogy a csehszlovák tör­vényhozás évek óta nem végez semmit, munkaprogramot a kormány nem tu­dott összeállítani s amit el kellett volna intéznie, azt a koalició ellentétes párt­érdekeket képviselő frakcióiban képte­len volt keresztülvinni. A csehszlovák parlament másfél év óta sivár stagná­­ciőra volt kárhoztatva, a kormányt tá­mogató pártokban a komoly munkára nem volt meg a teremtő erő, a saját képére teremtett kormány pedig nélkü­lözte a kezdeményező akaratof. A ku­lissza mögötti csatározásokban a ko­moly munkára való energia elfecsérlő­­dött, a pártok hatalmi érdekein pedig megtörött minden együttes munkára való igyekezet. A kompromisszumok csak fél eredményeket szültek és állan­dóan attól lehetett tartani, hogy a helyzet fölborul, amin hogy végtére is a kormány kénytelen volt a megoldás radikálisabb

Next

/
Thumbnails
Contents