Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-08-29 / 104. szám
199t aagnsztos 89, Komáromi Lapok 3. o?cTa) Az alsószöllősi egyházban hitoktató lelkészt állást gzetvezett az egyházmegye, amely több adókivetési szabályrendeletet és egyházi adókulcsot hagyott jóvá. Jóváhagyta a nemeshodosi éa marcelbázai egyházaknál szervezett uj tanítói állásokat és tudomásul vette az egyes egyházaknál tett alapítványokat. Id Tárnok Gyula, volt komáromi igazgatótanitó 1000 K iskolai alapítványát, amelyet az Örökhagyó oly feltétellel hagyott el, hogy a tóke kamatai az egyik évben a diősfOrgepatonyi, a másik évben a komáromi iskolába járó Saját tudósítónktól, — Saját tudósítónktól. — Komárom, augusztus 27. Keddi számunkban röviden jeleztük már, hogy a Bőgi Mihályné ellen elkövetett rablógyilkoseággsl meggyíru titott Schneider József sorsjegy Úgy nőkben BOgi Mihályné a kórházi szembesítés alkalmával felismerte támadóját. A kihallgatás kedden hajnali fél három óráig tartott és kedden este ismét val látni kezdték Schneidert, aki igyekezeti tagadni, azonban a keresztkérdések között kénytelen volt beismerő vallomást tenni. A kihallgatásnak érdekes momentuma volt ar, hogy ugyanakkor, amikor Schneidert kihallgatták, egyidóben kihallgatták a vele közös háztartásban éló fiatét nőt is, aki ugyan abban a házban lakik, ahol Schneidernek felesége, akivel azonban Schneider már hosszabb idő óta nem £1 együtt. Schneider úgy vallott, hogy hétfőn reggel volt ugyan a Bőgi-féle trafikban, azonban csak cigarettát vett és a bűncselekményt nem ő követte el, Ezzel szemben a leány azt vallotta, hogy Schneider őt reggel elküldte cigarettáért és hozott is neki,Cigarettát, amiből az következik, hogy Schneidernek nem volt szüksége akkor cigarettára és ha volt is, nem kizárólagosan ezzel a szándékkal ment be a trafikba. Schneider később beismerő vallomása során azután elmondta, hogy az útról felvett egy követ, amit a kabátja zsebében szorongatott és s a vallástanulásban előrehaladást tanúsító tanulók között osztassanak ki, az egyházmegye közgyűlése tudomásul vetle. Az egyházak segély iránti kérvényeit páitolólag terjeszti föl a közgyűlés, a mely Tárnok Gyula, Rácz Jenő, Czirók Béli és Narancsik Imre s. lelkészeket bekebelezte a komáromi egyházmegyébe. Még több kisebb jelentőségű ügy elintézése után fél 6 óra előtt Gyalókay esperes rövid beszéddel zárta be a köz-Komárom, augusztus 28 | ezzel ütötte először hátulról fejbe I Bőgi Mihálynéf, majd amikor az ájulian elterült a földön, akkor még az arcára is többször ütött a kővel. Előadta, hogy nem akarta az asszonyt meggyilkolni, hanem csak annyira akart elbánni vele, hogy eszméletét sosem nyerje vissza többé, nehogy felismerje őt. A nyomozás során azonban az a verzió keletkezett, hogy Schneider nem - is követ ütötte fejbe az asszonyt, hanem egy forgópisztoilyal. Ugyanis Schneider nője azt vallotta, hogy Schneidernek revolverét délután elvitte egy asszonyhoz. A rendőrség detektivjei kinyomozták, hogy hová került a revolver, amelyen véifolfok voltak. Érdekes köiülmény sz, hogy Schneider tagadja a 700 korona elrablását és mindössze azt vallja be, hogy összesen körülbelül 4Ó—50 koronát lopott el. Később a 700 koronáról azt mordotta, hogy ezt a pénzt elrejtette egy helyen, azonban a rendőrség jelenlétében, mikor megmutatta a helyei, Schneider nem tudta előteremteni a pénzt. Kedden délelőtt Schneiderrel a Bőgi féle trafikban helyszíni szemlét tartott a rendőrség és . Schneidert szembesitette Nsgy Margittal, aki Schneider személyleirásának megfelelő alakot látott kijönni a trafikból, közvetlenül a tett elkövetése után. Nagy Margit Schneiderben felismerte azt a személyt, akit hétfőn reggel a Bőgi-féle trafikból látott kijönni. Az egyesület az estet a szegénysorsu főiskolások segélyezése céljából rendezte. Mondhatjuk, hogy Komárom zsidó társadalma egyöntetűen megérti főiskolásaink célját és igyekezett is a legnagyobb számban résztvenni az előadáson, hogy jelenlétével dokumentálja elismerését az agilis akadémikusok munkájának. A termel zsúfolásig megtöltő közönség egészen a reggeli órákig lelkes hangulatban ünnepelte a főiskolásokat és ezen keresztül a nemes emberies célt. A műsor kifogástalan volt és gyorsan, filmszerűen peregtek !e a változatosabbnál változatosabb számok. Mielőtt rátérnénk a részletezésre, szükségesnek tartjuk leszögezni, hogy a dicséret, amely sorainkból kihangzik, nem a műkedvelő előadásokat kisérő dicsérő szózat, hanem a te'jes objektivitással megirott kritika. Kertész Imre szigorló orvos keresetlen szavakkal üdvözölte a közönséget és köszönését fejezte ki a megértő támogatásukért. Utána Nóíi Károly .Nyúl' című bohózata nevettette meg a közönsége! Sebő Ági, Korai Lajos és Radó Zoltán játékán keresztül. Sebő Ági, aki ezúttal szerepeit a főiskolások műsorán először, igen bájosan alakított játékkal és precíz alkalmazkodással járult hozzá ahhoz, hogy Korai Lajos, Komárom jól ismert komikusa tapsorkánt váltson ki a közönségből. Király Dezső Berger bácsi alakítása tökéletes volt és megérdemelten kapott nyílt színi tapsot. Elismeréssel keil írnunk Schwartz Sáriról, aki kis szerepében is kiválót tudott nyújtani és igazán helyes szobalány volt. Radó Zoltán és Radó Andor az együttest kereken egészítették ki és nekik is oroszlán részük van a sikerben. Az est legkedvesebb száma a Fantasie táncjelenet volt. MegeCvenedett rokoho, egy darab parfümös XVIII. század io pódzott vissza a kis leányok és fiuk tárcában. Az érdem Politzer Babyé, aki páratlan ügyességgel álU'oiia össze és fáradságot nem kiméivé tani'ofta a kis gyerekeket és hogy eredményes munkát végzett, azt bizonyítja az, hogy a közönség kétszer ismáíeltette meg a táncot. A tánc ügyes művésznői és művészei a következők voltak : BaumChl Magica, Fleischmann Kató, Hermann Dudi, Herzbunn Bandi, Ltfkovits Pali, Lefbovits Gyuri. Rausnitz Vica, Sisa Zsuzsi, S'ern Klári, Sonnenschein Lily, Waldhauser Lilv és Weisz Edit. A zongoránál Eíberí Rózsi játszott jó tu innal. Nádas Sándor szellemes darabja a .Nagy cipőben kis fiú* következeit műsoron. Maga a darab a legkiválóbb kabarészámok közé tartozik. Budapesten 150 szer debütált benne Gaá! Frarci hatalmas sikerrel. Mi ugyanebben a szerepben Korai Jucit láttuk, aki szokott művészetével mindent kihozott a szerepéből és finoman, tökéletesen alakította nem könnyű szerepét. A közönség többször nyilfszini tapssal jutalmazta e tehetséges műkedvelőt. Schwartz Sári és Fürst Gyöngyi ügyesen illeszkedtek bele a darab keretében és meglepő jól oldották meg feladatukat. A siker részesei még Radó Zoltán, Radó Andor, Schwartz Imre és Király Dezső. A szellemes parasztvigjáték sem hiányzott a műsorról. Török Rezső: „Buksza* cimü egyfelvonásosa keltett hangos derültséget a közönség soraiban. Renner Olga rutinosan mozgott és kedvesen játszotta meg szerepet, de ami fontos, a darabhoz alkalmazkodva komikus is tudott lenni. Scheiner Andor parasztgazdája Rózsahegyi Kálmán alakítására emlékeztet. Tehetséges műkedvelő. A darab sikeréhez hozzájárultak Grosz Erzsébet, Radó Zoltán, Király D2Z8Ő, Waidhauser Hugó és Radó Andor. Schwartz Imre kis szerepében is tehetséges műkedvelőnek bizonyult. Majd a közönség Rausnitz Gyöngyinek, ennek a bájos, kétségkívül tehetséges kislánynak tapsolt sokat ,Csu’i mindent kibeszél“ cimü Karinthy monológ találó interpretálásáért. A műsor zárószáma és a kabaré egyik legjobb része a „Vonósnégyes* Síőke Szakáll darab volt, A közönség igen sokat mulatott Korai Lajos mesteri alakításán és Waldhauser Hugónak tökéletes komikummal eiőedott játékán. Bájosan játszott Grosz Bözsi és kedves volt Fürst Györgyi a háziasszony szerepében. Schwartz Sáriról csak annyit, hogy látszik, hogy tehetséges, mert minden szerepében mást tudott nyújtani. A sikeren osztozott Radó Zoltán, Schwartz Imre és Radó Andor. Renner István ügyes és precíz előadásában járult hozzá a sikerhez. A jól sikerült műsort tánc követte és ami a komáromi tánccal egybekötött estélyeken nagy ritkaság, itt mindenki igazán a legjobb hangfalban táncolt egészen a záróráig és senki sem távozott el azzal, hogy nem jól mulatott. A tárc keretében szépségverseny folyt le, melynek győztese Sebő Ági lett. A második és harmadik helyezett Kálmán Vera és Praá Piri volt. A közönség egy jól sikerült kabaré kedves emlékével távozott megelégedetten szzol a tudattal, hogy a Zsidó Főiskolások Egyesülele megérdemli azt, hogy a jövőben is a legnagyobb mértékben felkarolják. A nagy körültekintéssel megrendezett est a főiskolás rendezőség agilitásának eredménye. —z—e— A két év előtti Fazekas utcai gyilkosság tettesét is Schneiderben gyanúsítja a rendőrség. Rácz Rudi híres cigányprímás hétfőn este felhangolta hegedűjét és szívből eljátszotta legszebb nótáit: kedden este szivéhez kapott és nem sír több nóta hegedűjéből. — Saját tudósitónklól. — Bőgi Mihályné merénylője beismerő vallomást tett a rendőrségen A hétfő rrggel történt vakmerő rablótámadásnak tettesében Schneider Józsefben a rendőrség most a két év előtt történt Szobolovszky Oszvaldné gyilkosát is gyanítja. Ugyanis megállapítást nyert, hogy Schneider annak idején bejáratos volt Szobolovszkyékhoz, sőt a gyil kosság idején a detektívek gyanúja fel is merült ellene, később azonban a nyomozás más irányba terelődött, úgy hogy Schneiderröl akkoriban eloszlott a gyanú. A hétfői gyilkosság! kísérlettel kapcsolatban most tanú jelentkezett a rendőrségen, aki azt vallotta, hogy Schneider fulajdonképen adósa is volt a meggyilkolt Szobolovszkynénak. De a gyanút megerősíti több más körülmény is. A Fazekas-u'cai gyilkosság tettesének is feltétlenül balkezesnek kellett lennie és Schneider, Bőgi Mihályné megtámadója is balkezes. Hasonló körülmény az is, hogy két évvel ezelőtt is asszony volt az áldozat, halálos ütéssel és most is asszonyra zu hogtak az erős ütések. A rendőrség most a nyomozást ebben a szenzációs irányban folytatja tovább és reméli, hogy Schneider Józsefben megkerül Szcbolovszky Oszvaldné gyilkosa is, ami valóban a szenzáció erejével hatna. Zsidó főiskolások kabaré estje. Tomboló siker és vidám hangulat szín helye volt szombat este a Kultúrpalota — Saját tudósitónktól. — Szombaton este a Kultúrpalota nagytermében rendezték a komáromi zsidó főiskolások a ksbaréesfjüfeef. Az est a várt siker jegyében folyt le. Az előzetes be harangozáshoz fűzött remények a legteljesebb mértékben valóra váltak. Ko márom egyik legkiválóbb műkedvelő gárdája kétségtelenül a zsidó főiskolások soraiból rekrutálődik. Egy kicsit meghatódva kell Írnom most szegény Rácz Rudiról, erről az úri cigányról, ki legutóbb Komáromban játszott, az Oithon kávéházban. Kedden este elhalt a nóta a zerekarban és pár perc alatt szétfutott a hír: Rácz Rudi meghalt. Mély megdöbbenést váltott ki mindenütt ez a hir, mert hiszen Rácz Rudi joviális arcát még a délutáni órákban is látták a kávéház terraszán, ahol jókedvűen diskurálgatott. Este felöltözött Király püspök utcai lakásában, hogy bemenjen a kávéházba muzsikálni. Vacsora után hirtelen rosszullét fogta el, mellében görcsös bántalmakat érzett. Még megizente valakivel, hogy a zenészek kezdjék meg a játékot, 6 mindjárt jön, egy kicsit rosszul érzi magát. De Rácz Rudi nem ment többé a kávéházba muzsikálni. Alighogy ezt mondta, féi kilenckor szivéhez kapott és holtan bukott el. A szive megölte Rácz Rudit, a szive, amelyből annyi érzéssel tudott sírni és örülni a hegedűjén. * Rácz Rudi öívennégyéves volt, de az utolsó előtti napig fiatalos lendülettel tartotta kezében a vonót. Szinte cscdátatos volt nála ez a fiatalos lendület, amint hegedült. Játéka most is úgy hatott, mint előbbi éveiben. Nagyon tudott játszani hegedűjén a Rudi bácsi, ez az úri cigány, aki éleiében gyönyörüségteijes napokat élt át. Apja ugyancsak Rácz Rudi volt, aki Losonc pusztulása cimü ismert szerzeményével megalapozta a Rácz névnek jóhangzását. Ez a szerzemény nemcsak országszerte, de világszerte nagy sikert aratott és a kis Rácz Rudi, aki egyébként Losoncon született, már spja hírességének árnyékában nőtt fel. Később akadémikus zeneoktatásban is részesült és nem úgy mint a legtöbb cigányprímás, Rácz Rudi kottista is volt. Idővel megalakult a cigányzenekara, amellyel csakhamar külföldre érkezett, koncerteket rendezett, msjd Hollandiában csaknem húsz évig állandóan egy helyütt volt, Hágában a Hotel „Devilles* ben, ahol estéről estére a legszebb magyar dalokat muzsikálta a legelőkelőbb külföldi vendégeknek és a magyar mágnásoknak, akik arra jártak. Rácz Rudi életének ez a hollandiai tartózkodása volt legszebb része. Király sem élhetett különben, mint Rácz Rudi élt, aki a hegedű koronázatlan királya volt ott. Azután még több külföldi fürdőhelyen muzsikált nagy sikerrel, többször játszott Ostendeben. A holland
