Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)

1929-07-11 / 83. szám

ww-Ötvenedik évfolyam. 83. szám. Ostttörtök, 19S9. julias ll. KQMÁBOMI LAPOK POLITIKAI LAP. Sifiiaetéii ix uskHlovák értékben: Islfkea 6* riiékie poitmi »ötkűldénael t i iSi*s ána 80 K, félévi. 40 K, E»gy»4év*s | S9 K. — íüiföldön 150 Ki. ® jroa nim árm i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. SserkeastSaég é* kiadóhivatal: Hádoi-a. Itt; Megjelenik hetenkint háiomsxoi I kedden, csütörtökön és szombatra. Csöndes sorok. Irta : Környei Elek. Egy asszony halálának hírét hoz­ta nekünk most az idő múlása s összeszorul a szivünk ennek az asszonynak halálára gondolva. Ne­héz szlovenszkói magyar kisebb­ségi életlen következeit be ez a tragikus halál s a friss sir előtt nem akarunk mod vádolni, csak csöndes sorokban beszélni ma­gunkról. Ez a halál tiszta volt, mint a patyolat üzenete. Mindössze az történi, hogy Kas­sán egy Bogáti Elemér nevű épí­tészt és tizenhét éves László fiát egy katolikus káplánnal együtt a kassai rendőrség letartóztatott az irredentizmus vádjával terhelten egy azsán provokatőr feljelentésére. Az építész felesége és a fiú édes­anyja, Bogátiné mindent elkövetett, hogy férjét és fiát kiszabadítsa a fogházból, ahová ártatlanul kerül­tek. De hiába volt a kétszázezer koronás kaucióajánlat, — még egy millió korona kaució ellenében sem engednék őket szabadon, volt a rideg, elutasító válasz. Az asszony­nak — mérhetetlen aggodalmával szemben, amit férje és fia sorsa iránt érzett — gyenge volt az idegzete többé a szenvedésekhez. Egyik őrizetlen pillanatban a vero­nai és a gázcsap után nyúlt, búcsú­levelében azzal az utolsó mondani­valójával, hogy életével pecsételi meg férje és fia ártatlanságát és inkább a halált választja, mert nem bírja tovább idegekkel a bi­zonytalanságot. Bogátit nemsokára szabadlábra helyezték és amikor kijött a fogházból: otthon az érte s fiáért meghalt feleség sápadt, mosolytalan arca várta őt megné­­mulf ajkával. Egy férj elvesztette élete hűsé­ges társát, egy fiú elvesztette sze­rető édesanyját, két meghurcolt élet miatt meghalt egy asszony: halá­lának oka abban a sovinizmusban rejlik, amellyel ebben az államban nézik az itteni magyarokat. Elég egy homályos múltú azsán provo­katőr feljelentése s elindulhatnak ártatlanul Í3 életek a vizsgálati fogságba, honnan még egy millió korona kaució ellenében sem he­lyeznék őket szabadlábra, mert olyan nagy a bűnük. Irredenták. Gyűlölöm a sovinizmust, még ha magyar részről nyilatkozik is meg. A nemzeti öntudat nem jelenti a sovinizmust. Teljesen más a nemzeti öntudat, mint a sovi­nizmus. Nálunk, ebben a köztár­saságban sajnos szorosan összefügg ez a kettő, annyiban, ha az itteni magyarság megtartja nemzeti öntu­datát, akkor abban a csehszlovák sovinizmus már irredentizmust Iát. Ez a sovinizmus juttatja azután százával a tönk szélére a magyar egzisztenciákat, ebben a soviniz-POLITIKAI SZEMLE Komárom, — Julius 10. Véglegesen meg akarják oldani a lakóvédelmet. A lakásbizottság, — mint a koalíciós pártok lakásbizottságénak elnökségi kö reibfll értesülhetni — augusztus vegén kezdi meg újra tárgyalásai*. A bízott ságnak a lakástörvények végleges elő készítése a feladata, amelyte a koali ciés nyo'cas bizottság szeptember kö zepéig adott terminust. Ami a kérdést illeti, hir szerint esek az egyes valóri zéciós határidők kérdése nyílt, azonkívül ez időközöké, amelyek alatt a valori­záció keresziülviendő volna. A legutóbbi tanácskozáson az sz igyekezet nyilvá nuit meg, hogy októberben ne megint provizórium jöjjön létre, hanem hogy a lakástörvényeket illetőleg végleges álla­potot teremtsenek, vagy legalább is az arra szolgáló alapot létrehozzák. Snejdárek tábornok harcias be­széde az iglói Stefanik szobornál. Az iglói kiállítással kapcsolatban nagy ünnepélyességgel leplezték le a S efanik­­emlékszobrot. amelynél több beszéd hangzott el Beszélt többek között Snej­dárek tábornok, kassai katonai főpa­rancsnok íf, aki a béke nagyobb dicső­ségére ugyancsak megcsörgette kardját, mondván a következőket: A mi had­seregünk jól föl van szerelve ahhoz, hogy ezt a hazát, melyet Stefanik tá­bornok szerzett nekünk, megvédje. Hogyha harcolni kell, tudunk ezt is. Ezt megmuíaíluk Oroszországban is, megmutattuk a francia harcmezükön és 1919-ben a magyarok ellen, amikor győzelmes előnyomu’ásunkát csak a felsőbb parancs akadályozta meg. Szük­séges, hogy az egész nemzet szolidá­risán a hadsereg mögött álljon. Nem akarunk galambszivü nemzet lenni, mert a tapasztalat egymásután bizonyitja, hogy nem fizetődik ki a galambfermászet, ha olyan szomszédunk van, aki állandóan nyugtalanít. Az emberi kultúra nem tökéletes a fegyverek kullurája nélkül és azért mi is azt az e'vet valljuk magunkénak: szemet szemért, fogat fogért. musban fakadnak ezrével a magyar sérelmek. A kassai eset több mint példa erre. »A port szemünkből kimosta könny, tisztán ragyog a magyar szenvedés a négy égi táju kárpáti ég fölött s alatta már megjelenik közöttünk a lélek« — irta egyik szlovenszkói költő s mi most ezzel a lélekkel állunk meg pár percre szegény, szerencsétlen Bogátiné frissen hantolt sirja előtt, amely a szlovenszkói magyar kisebbségi életnek lett egy szomorúan emlé­kezetes stációja. A sovinizmustól nem kívánjuk azt, hogy lelkiisme­­retfurdalást érezzen Bogátiné sirja előtt, hiszen képtelennek tartjuk erre. A harc tovább folyik ezután is : egyik oldalon a hatalom, másik oldalon az igazság. Le­het, hogy még többször fog elő­fordulni az, ami most megtörtént: a rehabilitálás akkor érkezik meg, amikor a sovinizmus nyomát már egy frissen hántolt sir jelzi. A vád A német szocialisták nemzeti önkormányzatot követelnek, Gablonzban nagyszabású „nép napol" (ártott a német nemzeíi szocialista párt, amelyen az óriási számban megjelent németek a nemzeti kisebbségek és a német önkormányzat érdekében demon­stráltak. Az ünnepélyes összejövetelen felszólaltak a német nemzeti szocialista párt képviselői, akik közül Sima kép­viselő többek között azt mondotta, hogy a legközelebbi feladata lesz a pártnak a köztársaság keretén belül a teljes és korlátlan önkormányzatot elérni. Ez a kérdés sürgős. Knirsch képviselő ki­jelentette beszédében, hogy vannak kérdések, amelyek a múlandó pártok között napi tárgyalások anyagát nem képezhetik. Ez a nemzetek életkérdése. Európa nem békeállam, hanem puska­poros hordó. Minél előbb váltóztaíják meg a csehek sovén politikájukat, an­nál előnyösebb reájuk és az államra nézve. A népnap végül határozati javas­latot fogadott el, amelynek rövid tartalma a következő: „Magasabb érdekekből valamennyi kisebbség védelmére és a békediktdlumok revíziójára törekszünk. Számunkra, szudáta németek számára nem követelünk kisebbségi jogokat. Mi nem tartozunk a politikai értelemben vett kisebbségek közé. Mint három milliós nép, nemzeti és szociális életünk minden terén egyenjogúságot követe­lünk. Követeljük nyelvünk egyenjogú­ságát, iskolaügyünk önkormányzatát, jogot az állami munkapiacon és önálló szudelanémet országos képviseletet. “ A német nemzeti szocialista párt népnspja a legnagyobb rendben folyt le. Gyorssegély az elemi katasztró­fától sújtott mezőgazdák részére. Az elmúlt héten, mint ismeretes, ret­tenetes vihar és jégeső pusztított Cseh­szlovákiában, amely különösen Cseh­országban, Sziléziában és Morva­országban okozott eddig még felbecsül­hetetlen nagy károkat. A nemzetgyűlés mindkét házának elnöksége az elemi kataszíiófának hatása alatt a házszabá­lyok 24. szakasza alapján ju'ius 11 én, tovább él ezentúl is az itteni ma­gyarok ellen. Sanda szemmel keli nézni őket, mert irredenták, állam­ellenesek, összeesküvők, stb. Sza­ladgálnak az azsán provokatőrök köztünk homályos múltjukkal és lelkiismeretlenségükkel. Hiába mondja az itteni ma­gyarság, hogy nem irredenta, nem államelienes, nem össze­esküvő, hanem csak egyszerűen és békésen, emberi módon akarja élni egyik napról a másik napra huszonnégyórás életét munkában és talán pihenésben is. Hiába om­lanak össze a gyanúsítások egymás után, Bogátiné hiába pecsételte meg vérével, hogy férje és fia ártatlan: űzött sors lett itt a magyar sors a gyűlöletes soviniz­mus miatt. Hol dereng még az az idő, ami­kor belátják majd azt, hogy az állam érdekének legtöbbet árt az a sovinizmus, amellyel olyan túl­zottan remélik védeni az államot. délután 3 órára összehívta a képviselő­ház és szenátus mezőgazdasági bízott, ságát. A bizottságok a katasztrófa ál­tal sújtott mezőgazdák gyors segélye­zéséről fognak tanácskozni. A két ház­elnök ezenfelül a miniszterelnökkel már előzetesen is tanácskozóit afelől, hogy miiyen módon és keretben lehetne a károsultak részére gyors és hathatós segélyt nyújtani. Sok hűhó semmiért. Komárom, — juüus 10. Hidasnémeli egy kis jelentéktelen magyar község, most az országhatáron fekszik és határállomás, de a neve bele­került a világsajtóba, mert diplomáciai bonyodalom támadt a Hidasnámetin vasúti szolgálatot teljesítő egyik cseh tiszíviselő letartóztatása miatt, akit kém­kedésen tetten értek. Hogy a kémeket letartóztatják itt is, amott is és minde­nült, ahol nemcsak bizonyítékok, hanem gyanuokok is vannak ellenük, az napi­renden van; ebből diplomáciai eljárást nem szoktak csinálni. A prágai külügy­minisztérium ismét azt csinált és ez az akciója sem kecsegtet semmi kilátásá­val a sikernek. A dolgot igen feleslegesen azzal kom­plikálta a vasulügyi minisztérium, hogy beszüntette a Hidasnámetin át Cseh­szlovákia felé irányuló forgalmat. A láírai vonalok már egy hét óta nem közlekednek, ami annyit jelent, hogy a Tátrába induló vendégek Magyarország­ról elmaradnak. Már pedig Csehszlo­vákiának egyik igen jelentős bevételi forrása az idegenforgalom, amely fürdői­ben kifejlődik. Nem tudjuk elképzelni azt az esetet, hogy Najman miniszter ur beszüntesse Berlin vagy Drezda felé a forgalmat, amely irányokból Karlsbad, Marienbad, Franzensbad fürdővendé­geinek egy része utazik be a köztár­saság területére. A Hidasnémeti felé vezető vasuii forgalom is helyreáll minél hamarabb, mert ez állami érdek. A prágai külügyminisztériumban rop­pant nagy Ehet az idegesség, amely sehogyan sem egyeztethető össze azzal a fölényes nyugalommal, amely Benes expozéiból árad elő, amelyben az op­timizmus ellenmondást nem tűrő apo­­diktikuä megállapításait olvassuk nem csak a jelenről, hanem a jövőről is. A kü ügyminisztéríum dámarsai a hatá­rozott sikertelenség jegyében múlnak el, amelynek az oka abban keresendő, hogy ezek nélkülözik úgy a jogi alapot, mint az anyagi igazság átütő erejét. Egy dámarsnak nem csak az illető állam közvéleményében, de a nagyobb és szélesebb nemzetközi nyilvánosság előtt is az objektivitásnak és a szigorú mér­legelésnek a tudatát kell meggyőző erővel bizonyítani, ha annak a helyes­ségét akarja elnyerni. Európa közvé­leménye nem reagált a prágai külügyi szeizmográf működésére, sőt az európai sajtónak épen abban a részében keltett olyan kedvezőtlen megítélést, amelyet az illetékes körök egyáltalában nem is vártak. Démarsok helyett a prágai külpolitika intézőinek, igy első sorban Benesnek a szomszédos államokkal való meg­egyezést kellene elsősorban előmoz­dítania. A hradzsini külpolitika azonban a kisantant köldökének szemléletében merül el és azt hiszi, hogy Közép­­európa békéjét menü meg ezzel, holott lassan éB biztosan halad az izolálódás felé. Hogy mennyit vesztett Benes kül­politikája régi súlyából, azt már igen sokan észrevették és konstatálták. Ez a politika a presztízsre dolgozott és nem igyekezett barátokat szerezni, már

Next

/
Thumbnails
Contents