Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-08-10 / 96. szám
Komáromi Lapos 1929. augusztus 10. o. oinsi Az izzadó láb kellemetlen akadálya a társaséletoek. Ezt elmulaszthatja ha naponta lefekvés előtt lábait meleg vízben ALPA sósborszesz hozzáadásával megmossa. Az „Aipával“ vegyitett fürdővíz kellemes hatású, frissíti a vérkeringést és az izmokat. | 819—li akik egész táborozás alatti munkájukkal a legtöbb jó pontot szerezték. A barsfüssi tábor legjobb táborozója volt Vargha Sándor és Martiny Ferenc Az első két táborozással túl is esett a csapat a kezdet nehézségein s már 1924 telén, februárban ismét megkezdte a készülődést a nyárra és pedig olyan hatalmas arányú készülődés}, amely már egymaga is biztos sikert Ígért. Nemcsak hogy a táborhelyet gondosan szemelték ki és már az indulás elölt hosszú hetekkel minden apró részletet pontosan megleveleztek a tábor számára birtokán helyet adó házigazdával, Szent Ivdnyi József képviselő úrral, aki örömmel és szives séggel állóit mindenben a csapat rendelkezésére, de még idehaza jontos tervrajzok alapján azt is Uszámitották, hogy hány darab és lány méter hosszú rúd fog kelleni a sátrak felépítéséhez. Az egész táborozás részletes programmját, az étlapot, a Salgó segédtiszt által összeállított tábori szabályzatot és a felszerelés jegyzékét kinyomatta a parancsnokság Prospektusként kis füzet alakban, melyből egy példány a táborozóké, egy-egy pedig a szülőké volt. A tabor julius 10-től kezdődőleg három hetesre volt tervezve, a negyedik hét lelt volna a tutajon való hazautazás, amely azonban a Vág hirtelen kíáradása miatt elmaradt s igy az állótábor augusztus 7-ig tartóit. A tábor a Kárpátokban, helyesebben az Alacsonyláírában voll és Liptószentiványtól 3 kilométerre feküdt a Béla patak pariján. Parancsnoka Szívós Donát, vezető segéd tisztje Saigó Sándor volt. Julius 10-én utazott el a csapat és 11-én reggel ért ki a táborhelyre, hogy megkezdje négyhetes táborozását. Ezen a napon öt sátrat vertek fel a fiuk, közte két nagy, 30 személyes „legénységi“ sátrat a két tábori raj számára. De ezek a sál rak már egészen mások voltak ám, mint az előző táborokban! Szép rendes u. n. házalakúak voltak, olyan erősen megépítve hogy nyugodtan néztek szembe a hatalmas tátrai viharokkal. A két rajsálron kívül épült egy parancsnoki, egy tanári sátor a vendégként ott táborozó két tanár számára (Bíró Lucián és Vlasies Róbert, ez utóbbi a tábor művészi amatőrfényképésze), egy „Maca villa“, az ezen évben is a csapattal iáborba jóit Riszdorfer Maca számára és ezeken kívül még egy nagy sátor a csapatfetszerelés és konyha számára A patakon kis fahidat építettek, a tábor közepén 12 méteres zászlórúd állott, alján állandóan friss virággal díszítve, a konyha pedig a közeli erdészlakban voltlelanyázva, mely mintegy 400 lépésre volt a tábortól. A" keskeny patakmedret szélesebb medencévé alakították a szorgalmas cserkészkezek, amelyben lehetett kissé lubickolni is a 6—7 fokos vízben. A sátrakban abszolút rendnek és 100% os tiszta Ságnak kellett lenni állandóan. Mindenkinek volt szalmazsákja és mindennek meg volt szabva a pontos helye. Folyt. köv. Csúz községből az idegen légióba és vissza. A csúzi legény rettenetes szenvedései az afrikai pokolban. — Az arabok hajszája a megszökött légionáriusok után. — 350 frank jutalom az araboknak egy elfogott szökevény után. — Döbbenetes élmények. A francia Idegen Légió pokláról sok borzalmas legenda került forgalomba. Érdekes volt megismerni egy fiatalembert, aki onnan jött. Az arcán még ott szántanak a szenvedés mély ráncai, a szemei még most is riadtan néznek, amint ideges visszaemlékezéssel elbeszélte azt a szörnyű esztendőt, melyet ott töltött az embertelen szenvedések sötét világrészében. Ifj. Habán András ma mindössze 24 éves. Csúzról két esztendővel ezelőtt tele reménységgel és életerővel elindul: az életbe, messze országokba, világot próbálni. Olaszország, Riviera, Páris, ezek a kellemesen hangzó nevek, nagyszerű kéjutazások, jólét és öröm központja, az ő számára keserves megpróbáltatások sorát jelentették. Ifj. Habánnak rosszul ment a sora, megfelelő munkát nem talált sehol, a megélhetéssel küzdött, s mivel hazajönni nem akart, engedett egy titokzatos francia kapitány rábeszélésének s belépett az Idegen Légióba. Úgy hallotta, hogy azok a rémhírek, melyeket az Idegen Légióról beszélnek, alaptalanok, az élet szép és könnyű az afrikai gyarmatokon s pár év után jólétben utazhat haza, a messze Közép Európába. Csak odalen tudla meg, amikor már nem volt segítség, hogy minden rém- I Komárom, — aug. 9. í hir enyhe ahhoz a szörnyűséghez, ami- » ben az Idegen Légió szerencsétlen le- ! génysége szenvedeti. Állandó, véres | csatározások, küzdelem a trőpikus betegségek ellen, megerőltető szolgálat, reménytelen élet. Állati módon megszekiroazák őket, nyomorúságos kosztol kapnak, a zsoldjuk mindössze 25 cen- f time volt, csakhogy ne gyűlhessenek f annyi pénzt, hogy megszökjenek. Az | arab lakosságnak egyébként is 350 i frank jutalom járt, ha élve, vagy halva \ szökevényt szolgáltattak be, így az arab lakosság sokszor a legnyomorultabb hajtóvadászatot tartott egy-egy végső kétségbeesésében elszökött légionárius után, csakhogy megkapja a 350 frankot. És Habán András mégis megszökött. Három társával együtt, egy lengyel, egy német és egy orosz fiúval. Fan- I tasztikus részleteket beszél Habán | azokról a szörnyű izgalmakról, kalan- \ dókról, amiken keresztülment, miköz- f ben az arab vérebek elől menekülve, f eljutottak egy európai hajóra, amely- i nek matrózai ismét döbbenetes körül- s mányek között átsegítették őket a Föld- jf közi tengeren. M‘g most is reszketés fogja el Ha- | bán Andrást, amint visszaemlékezve | szenvedéseire, sápadt arccal próbálja I felejteni a szörnyű napok emlékeit... I Borotvává! vágta el a nyakát egy kamocsai gazda. Beszélgetés a kórházban Halász Sándorral, aki már másodszor kísérelte meg az öngyilkosságot. — Saját tudósítónktól. — —aug. 9. Borzalmas módon akar* véget vetni életének Halász Sándor 38- éves kamccsai gazda. Sromorú esete annál is inkább megrázó, mert öngyilkossági kísérlete nem első és valószínűleg nem iS UlOl8Ó. Ha nem áilnánk meg e szerencsétlen és lelkileg összetört ember esete mellett, hanem csak rendőrségi hírként emlékeznénk meg ezen öngyilkossági kísérletről, röviden foglalhünánk össze. Öngyilkossági kísérlet. Halász Sándor katnocsai földmives jú). 26-án reggel 10 órakor felment lakásának padlására és olt borotvával átvágta bal alsó karjának összes ereit és izmait egészen a csontig, uiána pádig 15 cm. széles vágással átvágta a nyakát. A szerencsétlen embert hozzátartozói az esti órákban találták meg és azonnal az érsekitjvári tartományi kórházba szállították, ahol ápolás alá vették. A borzalmas tettet végrehajtott szerencsétlen ember a kórházba szállításakor eszméletnél volt és mert torkát csak a hangszaüagok felett vágta át, néhány mondáiban el tudta mondani tettének okát. Eszerint hosszabb idő óla súlyos betegségben szenved és nem birta az életet igy elviselni, Már két hónappal ezelőít szintén megkísérelte az öngyilkosságot, amikor is a padláson felakasztotta magát, azonban hozzátartozói akkor is megmentették. Beszélgetés az elkeseredett emberrel. Valamennyien súlyosan érezzük a ma emberének a tegnapéhoz viszonyított életbüzdelmé*, a tegnap és a ma elváltozott lelkiségét. Látni akartam az emberiesívért, beszélni akartam az életből már kétszer kifutni akaró emberrel. Ágyán ül Halász Sándor. Idegenül és bizalmatlanul néz két mélyen fekvő szemével az ismeretlen látogatóra. Arca sápadt, szeme beesett, sjka halvány. Meglátszik rajta a nagy vérveszteség. Szeméből olvasható, hogy neki már semmi köze a jövőhöz, az életerő és 8karás meghalt benne. Minden szava elárulja, hogy jelene sivár és a múltnak csak szenvedései élnek lelkében. Nehezen, halkan beszél. Közömbös dolgokról beszélgetünk és csak lassan térünk át megrázó öngyilkossági kísérletére. Pontosan mondja el, ahogy föntebb már megiríuk. — Nem emlékszem, mii tettem — mondja Halász — csak annyit tudok, hogy a karomat bevágtam, a többire már nem emlékszem. Aznap nagyon fájt a fejem és el voltam keseredve. Tavasz óta betegen feküdtem, dolgozni akartam és nem volt szabad. Megáll s egy kissé gondolkozik. — Ezt kaptuk a háborúból. Öl évig voltam katona s tüdőbajjal, reumával és idegbetegséggel kerültem haza. Nem élet ez. Érdemes igy élni? Bár már ne is volnék a világon. Keserűség minden szava. Lelkileg teljesen összetört ember Halász Sándor, akinek felesége, gazdasága van, do'gozni szeretne, de nem szabad Vigasztalni próbálom, egy kis életkedvet önteni a csüggedőbe. Hiába minden. Halász Sándor közelebb van a halálhoz, mint az élethez, i —on Ámbár Adamson a kávét megőrülhetné Vasárnap, augusztus 11. Budapest. 9: Újsághírek, kozmetika. 10: Ríformátus istentisztelet a Kálvin téri templomból. 11: A salzburgi ünnepi játékok keretében a bécsi Filharmóniai Társaság hangversenye Salzburgból. 15 30: A m. kir. földmiveiésügyi minisztérium rádióelőadássorozata. 16: Rádió Szabad Egyetem. Uiána pontos időjelzés, időjárásjeientés. 17.30: A budapesti államrendőrség zenekarának hangversenye az alsómargitszigeti Márkus-étteremből. 19: A Budapesti Színház idei Feld Mátyás operettjének „Nem tudok én zsidó nélkül élni“ főbb énekszámai. 20: Sport- és lóversenyeredmények. 20 25: Szinműelőadás a Stúdióból: „A Noszty fiú esete Tóth Marival". Vigj üék négy felvonásban. U ána kb. 22 45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés. Majd Farkas Jenő és cigányzenekarának hangversenye a Spolarich kávéházból. Becs. 11: A bácsi filharmónikusok zenekari hangversenye. Közvetítés Salzburgból. 15 30: Délutáni hangverseny. 18: Mendei8on-dalok. Énekli: Preuss A. kamaraénekes. 18,30: Rádió-trió. 20.15: Op ararészletek. Brünn. 7: Reggeli hangverseny közvetítése. 9: Templomi zene. 10.30: Katonazene közvelitése. 11: A salzburgi
