Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-08-08 / 95. szám
2 oldal. Komáromi Lapok 1989. augusztus 8. szappan szappan kalapács védjeggyel valódi! vámhatárának ledöntéséből keletkezett és egyszer majd az egész világon eltűnnek a vámhatárok, A hágai konferencia csak akkor vezethet eredményre, ha a tárgyalások folyamán állandóan szem előtt tartják azt a célt. Stresemann azzal fejezte be németnyelvű beszédét, hogy a konferenciának meg kell valósítania valamennyi nép egyenjogúságát. Snowden angol pénzügyminiszter azzal kezdte beszédét, hogy gratulál a vendéglátó Hollandiának, hogy nem kell részlvennie ezen a konferencián. Majd sajnálkozással állapította meg, hogy a konferenciának nélkülöznie kell a betegen fekvő Müller német kancellár és Poincaré volt francia miniszterelnök részvételét. A megnyitó ü és déli 12 óra 20 p.kor ért véget, dé u án 4 órakor zárt ü!és volt. Henderson angol külügyminiszter a konferenciával kapcsolatosan a R uter iroda levelezőjének következőket mondotta : — Azt hiszem, hogy a konferencia oda vezet, hogy úgy Anglia, mint Franciaország kiiiriti a Rajnavidéket. Az egyik német delegátus szintén kijelentette, hogy semmi jogcím sincs arra, hogy idegen csapatok továbbra is megszállva tartsák a R^jiavidékét Németország kötelező Ígéretet vár úgy Franciaországtól, mint Angliától, amely szerint a Rajnavidéket a Young terv hatálybalépésékor azonnal kiüritik. A régi harmincegyesek 15 éves találkozója Győrött. Gyászistentiszteletek az elesett hősokért. — Zarándok út Csornára a vértanú bajtárs sírjához, akit a vérszopó fenevad, Szamuely végeztetett ki. Saját tudósítónktól. A volt veszprémi 31 es népfölkelő gyalogezred öreg bajtársai, kiket a régi Győr, Komárom és Veszprém megyéből soroztak, augusztus hó 24-én és 25 -én szombaton és vasárnsp, Győrött tizenötéves találkozót tart, amelyen találkozni fognak a volt veszprémi 31./II. zászlóalj volt népfölkelő tisztjei, legénysége és a hősi halált haltak özvegyei és árvái abból az alkalomból, hogy aug, 24-én leBz 15 éve annak, hogy a családi otthonbói, a polgári foglalkozásból a vérzivataros háború kiszólitotta a békés polgárokat és a katona zubbony egyforma bajtársakká tette őket. Mivel olvasóink bö2ül is nagyon sokan vannak, akik e volt zászlóajban harcolták végig az emberpusztitó világháborút, nem lesz érdektelen, ha a 15 éves találkozó programját részletesebben ismertetjük. A rendezés élén Csokonai Vitéz Mihály győri szerkesztő és dr. Erdős János buzgólkodnak a siker érdekében. A találkozón a nős volt baj társak lehetőleg feleségeikkel, családjukkal jelennek meg. Az összes felekezetek templomaiban gyászistentiszteletet tartanak a hősi halottak emlékezetére és hálaadást az életben maradottak részéről. A győri szeníbenedekrendi templomban aug. 24 én, szombaton d. e, 10 órakor lesz a gyászmise és hálaadás, mondja Kelemen Crisoston bencés főgimnáziumi igazgató. A misén Horváth József és Opitz Vilmos öreg bajtársak rninisírálnak. A ref templomban vasárnap délelőtt fél 10 órakor lesz a gyász- és hálaadó istentisztelet. Tartja Győry Elemér volt heíényi, majd magyar-komáromi, jelenleg győri ref. lelkész. Ugyancsak vasárnap délelőtt lesz a gyász- és hálaadó istentisztelet az evarg, templomban. A neológ zsidó templomban már pénieken d. u. 5 órakor tartják meg a gyász- és hálaadó istentiszteletet. A bencések templomában megtartandó gyászmisén a feaíafalkra koszorút helyeznek a régi bajtársak. A mise után e koszorúval kivonulnak a győri nádor-vi'at>i rőm. katb. templomhoz, amelynek diában van elhelyezve Horváth Adorján szobrászművész alkotta hősök emléke. A koszorút ide helyezik el véglegesen. Horváth Adorján szobrász szintén az öreg bajtársak közé tartozik. A ref. és az evang. templomokban megtartandó gyász es hálaadó istentisztelet után mind a két templomban levő hősök emléktábláját szintén megkoszorúzzák. A föntemlitett Horváth Adorján szobrászművész az öreg 31-es címmel egy művészi szobrot is alkotott, amelyet az egyesület Kálvária utca 31 sz. alatti helyiségében helyeztek el és a 15 éves találkozón résztvevők e művészi szobrot is megkoszorúzzák. Vasárnap d. u. is kegyeletes aktusban tesz részük a találkozón megjelenteknek. Vasárnap déli egy órakor kirándulnak Győrből Csornára és elzarándokolnak az ottani Komárom, augusztus 7. temetőben nyugvó és vértanú halál halt Glaser Ferenc volt főhadnagy sírjához. G!aser Ferenc áldozata volt az emberbőrbe bujt fenevad, Szamuely vérszomjának, amikor Csornán megjelent a Lenin-fiukkal és kilenc ártatlan embert kivégeztetett vadállati kegyetlenséggel. Gláser Ferenc sírját megkoszorúzzák és beszédet mond dr. Erdős János. Csornáról d. u. 4 őrekor indulnak vissza Győrbe. A fenti programból is látható, hogy a 15 éves találkozó az élők kegyeletes adóját rója le a meghaltak, a hősi ha^ loltak, a máriirok emléke iránt. Szombaton d. u. 3 órakor motorhajós kirándulást rendeznek a „Győri Iparosok Csónakázó Egyletének“ csónakházából. A motorhajós kirándulás az egész délutáni ki fogja tölteni é3 este 8 óráig tart, amikor Mátrai István Deák Ferenc utcai vendéglőjében étlap szerinti társas vacsora lesz. A rádió és az időjárás. Üres kitalálás, hogy & rádiónak szerepe van az időjárás rendszertelenségében. Az idei hosszú telet alaposan meg' szenvedte mindenki. Tavasz nem is volt. A nagyobb felét elnyelte a tél, a kisebbik felét a hirtelen beállott nyár. De rendellenes a nyár is. Hűvös, borús, közben egy-egy tűrhetetlenül meleg nap. Az emberi értelem mindennek okát szeretné tudni. Nem csoda tehát, hogy megindultak a találgatások, hogy mi okozza a mostani, rendestől eltérő időjárást? Ezek a találgatások különben mindegyre megismétlődnek, ha az időjárás rendetlen és az embereknek nincs kedvére. Sajnos, időjárásunkat pedig éppen az jellemzi, hogy akkor rendes, ha rendetlen I Kevés olyan hely van a Földünkön, ahol az időjárás vállozásait előre meg lehetne jósolni. Nálunk meg éppen az a regula az időjárásra nézve, hogy szeszélyes, kiszámíthatatlan. Ha visszaemlékezünk, a háború alatt az időjárás megváltozását az ágyúzásra fogták rá. Most, minthogy nincs háború, az időjárást — némelyek felfogása szerint — a rádió dirigálja. Nemrégiben ismertették a lapok a rádiót. Minden figyelmes olvasó megállapíthatta abból, hogy a rádiónak nem lehet befolyása az időjárásra. Különben hogy mennyire alaptalan az idei nagy telet a rádióra fogni, mutatja az, hogy 1928-ban a meleg nyarat, most 1929 ben pedig az esős és hideg nyarat fogták rá a rádióra. Akármilyen ördöngős masina is a rádió, ennyi mindenre mégsem képes. De nem lehet a rádióra fogni az idei szigorú telet azért sem, mert régebben is voltak ilyen telek, amikor a rádiónak hire-hamvát sem ismerték az emberek. Az időjárás ingadozását ma még az időjárás tudománya nem tudja kellőképen megokolni. Azt megállapíthatjuk azonban, hogy az utóbbi időben az emberek hozzászoktak az enyhe telekhez és azt hiszik, hogy ilyen hideg, mint az idén télen, sohasem volt. Pedig voltak a múl ban még az ideinél hidegebb telek isi Lássuk, mit mondanak a régi feljegyzések? 401-ben olyan hideg volt, hogy az egész Fekete-tenger befagyott. 812 ben pedig a tél szeptember 22 ikéíöt április 12 ikéig tartott. 859 ben az Adriai tenger befagyott, úgy, hogy szekerek járhattak rajta. 995-ben júliusban a vizek befagytak, a fák és gabonák teljesen e’puszíultak. 1275 ben a gabona gyümölcs és szőlő nem értek meg. 1312 ben a tél már októberben beköszöntött és a must a kádakban megfagyott, 1334 ben Olaszországban szigot u tél volt. 1651-ben olyan hideg nyár volt, hogy Segesvár vidékén a cseresznye és földi eper csak augusziusban ért be, a rózsa pedig csak szép emberben viritolt. 1709 ben — amint a krónikák feljegyzik — olyan hideg volt, „hogy a kiköpött nyál, mire a földre ért, megfagyott.“ 1760-ban karácsonykor olyan hideg volt, hogy a debreceni templomban az Úrvacsorára való kehelyben a bor megfagyott. 1791-ben a dunai hajóhidak már szeptemberben befagytak. Az idei télhez hasonló hideg legutóbb a 80 as években volt. Látjuk ezekből az ad dókból, hogy a szigorú telek egészen szeszélyesen szoktak jelentkezni. És vannak természetesen szeszélyes tavaszok és nyarak is. Nem lehet tehát a rádióra fogni, hogy része volna az időjárás megváltoztatásában. A rádiót legfölebb annyiban lehet kapcsolatba hozni az időjárással, hogy a rádió-hirszolgáiat minden országban különös súlyt helyez az időjárási jelentések hü közvetítésére. Ennek óriási jelentősége van az időjóslás nézőpontjából. A különböző rádió állomások adatainak egybevetéséből minden ország időjárási jelentéseket készít és a várható időjárást a rádión világgá hirdeti. így a rádiónak, ha nem is mint időjárási tényezőnek, de mint a jóslások egyik közvetítőjének, fontos feladat jut az időjárás tudományában. Vezetői cserkésztábor 1929 jű ius 26-28 A komáromi cserkészek táborában tartották az első szlovenszkói vezetői tábort. — Tiz cserkészcsapat vett részt a megbeszélésen. — Egységes a szlovenszkéi magyar cserkészet, hiába akarták megbontani az újarcú magyarok. A csehszlovákiai magyar cserkészetről sokat lehet mostanában hallani nemcsak az ifijusági lapokban, de még sűrűbben a napilapokban. A cserkészet u. i. az az ifjjusági egyesület, melynek tagjii legjobban fejezik ki és képviselik az ifjúságot, mert életükben van élénkség, gondolat és lett egyaránt. Ma már vilézetek harcolnak azért, hogy a cserkészet az ő arculatuk szerint fejlődjék, mert mindenki érzi, hogy ennek az ifjúsági mozgalomnak van jövője. A csehszlovákiai magyar városokban mindben van cserkészet, s ebben az évben a különböző városok cserkészvezetői közös találkát adlak, hogy közös ügyeiket megbeszéljék Tudnunk kell azt is, hogy a magyar cserkészcsapatok mind benne vannak a Csehszlovák Cserkészszövetségben is és ennek úgynevezett Magyar Alosztályát képezik. Ennek a magyar alosztálynak vezetője a magyar tanacs, melyei a szövetséggel szemben a Magyar Tilkár képvisel, aki jelenleg Krendl Gusztáv. A vezetői tábort ez első alkalommal mégis nem ő, hanem az ő hozzájárulásával a Prágai Magyar Cserkészek Köre hivía össze, mert valahogyan ezek a fiuk érezték a legjobban, hogy milyen nagy baj is az, amikor ott künn az egyetemi városokban egyes nem magyar osztálybeli cserkészek vagy volt cserkészek arról beszélnek, hogy nem egységes a magyar cserkészet. Mi vezetők, akik odahaza az iskolák keretein beiül vagy a vidéki magyar város különféle iskolaiból öszszeioborozott cserkészeket vezettünk, ügy éreztük ki egyes eseményekből, hogy bizony szükség van arra, hogy néhány fogalmat tisztázzunk a szlovénszkói cserkészetben. Voltak u. i. olyanok, akik a vezetők nevében, de nem az ő megbízásukból tárgyaltak a szlovenszkói cserkészet megreformálásáról olyanokkal akik a cserkészt csak hírből, a tábort csak kép után ismerik. Voltak és vannak olyanok az egyetemi ifijak között, akik uj pedagógiát akartak belevinni a cserkészetbe, jóllehet keliő tapasztalatuk hozzá még nem volt. Akadtak felnőtt írók és vezetők, akik hittek nekik és már-már ujarcu cserkészeket is szerettek volna maguk körül látni. A szlovenszkói magyar cserkészfiuk ösztönösen megérezték, hogy a feltolakodott s így valóban uj, váratlan horizontú „vezetők“ nem az ő igazi barátaik s nem egy csapat nyíltan szembehelyezkedett azokkal, akik „uj“ cserkészetet hirdettek. A vezetők a fiuk kívánságának is eleget akartak tenni, amikor a közös vezetői tábort felkeresték s ott szóvá tették mindazt, amit az egység megbontására egyesek tettek, s amit nekünk az egység megerősítése Komárom, — aug. 7. végett tennünk kell, A következőkben a vezetői tábor parancsnokságának beszámolóját Éözlöm le, melyet Rády Elemér, főiskolai hallgató tett közzé: A tábor célja nem az volt, hogy a cserkészet fejlődésének uj irányt adjon, hanem, hogy a szlovenszkói magyar cserkészetet egészséges alapon egy közös utón előbbre vigye. Mi már vitán felüli, hogy nincs jobb nevelési eszköz, mint a cserkészet. Éppen ezért látták szükségesnek a cserkészvezetők és a főiskolás cserkészek, hogy egy három n pos megbeszélés elatt tisztázzák az itt-olt még nem egészen világos kérdéseket és állapodjanak meg egy oly konkrétumban, mely talán kezdetben kicsiségnek játszik, de amely nélkül a szlovenszkói magyar cserkészet egysége el sem képzelhető. így került egymás után szóba az ifjúsági sajtó mindeddig rendezetlen kérdése, a napi sajtónak az ifjúsághoz való viszonya. A szlovenszkői magyar cserkészet jogi helyzete, a cserkészirodalom kérdése, a cserkészcsapatok közös pénztár ügye, a szlovenszkói magyar cserkészetnek a külföldi cserkészethez való viszonya, a cserkészet és a falu viszonya, a mesedélutánok rendezése, a népi művészetek páriolása, a sport szerepe a cserkészetben. Majd igen sok cserkész pedagógiai kérdés került megbeszélésre, így a vezető és a cserkészet közti viszony, a cserkész vezető és 8 cserkész szülei közti viszony, a büntetés a cserkészetben. Hosszabban foglalkozott a vezetői tábor a szociális kérdésnek a cserkészetbe való bevitelével. Csaknem egyhangúlag az volt a vezetők véleménye, hogy ma a cserkészetre vár az a nagy feladat, hogy szociális felelősségérzetü generációt neveljen. A cserkészetnek egy oly társadalmat keli nevelnie, mely az egoizmus antiszociális kinövéseit már az egyénben leköszöröli és az egyéni értékeket is egy kollektivumnak, a magyarságnak és ezáltal az egész emberiségnek a szolgálatába állítja. A cserkészet nem az osziályharc nemzetgyilkoló alapjain áll, hanem bátran hirdeti a keresztényi szolidarizmust, mely a romboló gyűlölettel szemben a szeretet konstruktivizmusát hirdeti. A cserkészet szociális reformja egy belső reform, mely nem másokon kezdi meg azt, amit hirdet, hanem magán. Impozáns megnyilatkozása volt az összejövetelnek a főiskolás cserkészek hitvallása a cserkész ideál mellett. A cserkészettel való összetartozás dokumentálására megalakították a Magyar Cserkész Alosztály keretén belül első főiskolás cserkésztanácsukat, melynek
