Komáromi Lapok, 1929. július-december (50. évfolyam, 79-156. szám)
1929-07-02 / 79. szám
2. alíia.!. Komáromi Lapok 1929. július 2. POLIP szappan POLIO szappan POLIO szappan Trockij az angliai tartózkodásra ismét engedélyt kér MacDonaldtól. Konstaniinápolyi jelentés szerint Trockij újabb levelet intézett MacDonaldhoz, Saowdenhez és Thomashoz, amelyben kéri az Angliába való beutazás engedélyezését. Abban az esetben, ha Anglia nem teljesiti kéréséi, Trockij hasonló kérelemmel Németországhoz fog fordulni. Qsztöndijkiosztás a községi elemi népiskolában. — julius 1. A községi népiskolában a tanévzárás ulán való napon, Péter Pálkor ismét összegyűllek a szorgalmas és jőmagaviseletü tanulók, hogy egész évi jótnagavisjletükárt, lankadatlan szorgalmukért elvegyék a jutalmukat, amelyet a város kezelésében levő ösztöndíj alapítványok kamataiból juttattak nekik a tanítók, továbbá a Komáromi Első Hitelintézet, Korona Bmk, Földműves Kölcsönös Pénztár s a Siovenská Banka erre a célra adott adományaiból. A kiosztáson a tanulókon kívül megjelentek azok hozzátartozói, a tantestület s az iskolaszék képviselete. Pethő Sándor igazgató a tanulókat a nagy jóítevők iránti hálára, megbe csillésére, valamint az iskola iránti tiszteletre intette. Buzdította őket a további szorgalmas munkálkodásra, különösen az iskolából kilépő tanulókat, akikre az életben sok megpróbáltatás vár még. A tanulók és szülők háláját s köszönetét a kapott ösztöndíjakért Hegedűs Jolán VIII. oszt. tanuló tolmácsolta keresetlen szavakban. A kiosztás után a tanulók boldogan ad:ak át a jf lmlevő szüleiknek ez adományokat s hálával eltelve vettek búcsút az iskolától, hogy két hónapra pihenőre térjenek. Kioszíatoít 81 tanuló közölt összesen 2558 kor. Jutalomban részesüllek: Neuwirih József III., Vörös Aranka IV, Baranyai Margit V„ Győry János III., Horváth István I., Mezei József I., Kovács Mária III., Stefan Mária I., P rstitz Zoli IV., Danis Dezső IV, Österreicher Margit III., Horváth Anna IV, Nehéz Lajos III., Karolyi Pál III., Eőry Mária IV., Németh Mária IV., Németh Margit III, Eőry Mária IV, Németh Mária IV., Németh Margit III., Mórocz Lajos lV.. Goldstein Judit I, Szőröd Lajos I., Goldstein Valéria V, Droszt Mihály IV. Hanzsér Ibolya II., Kozmán László II, Gáborek Mária III, Kuczmann Béla IV, Stefán Edith III., Dákány Antal I, Horváth Ferenc V„ Rácz Sándor IV, Czirók István IV, Taiics Zoltán V, Csonka Gyula VIII, Szép Lajos II, Petrovics Margit VII, Gulyás Erzsi V , Vörös János I, Gáborek E. I, Uhlmann Ilona V.. Fekete Irén II. Goldstein Valeria V, Fél László IV, Gergely Zoltán II, Heimler György V, Pirstik József VIII, Nehéz Erzsi II, Czirófc Etel IV, Hegedűs Jolán VII, Fried Katalin II, Gerencséry Mihály I, Frühzeitig Margit IV, Szép Ferenc IV, Beck Irén I, Munka László III, Balogh Lajos I, Rózsa Anna III, Petres Erzsi III, Fekete Sándor II, Kertész Ágoston II, Kollár Klára IV, Kelkó János IV., Csütörtöki Lajos III, Répási Rózsiin, Tóih Ibolya III, Léránt Lajos III, Mészáros István III, Szeiler Teréz IV, Ehrn8tein Edit II, Goda Jolán II, Juhász Ferenc II, Rapos ^Károly II, Schmidt Lenke III, Frühzeitig Margit IV, Hanzsér Irma III, Révész Vince V, Uiilmsnn Ilona V, Berkes Lajos IV, Nagy János VII, Fekete Mária VIII, Jakab Sándor Vili. oszfá'yu tanulók. nMHHHMMBKWBBHBBBHBHRffigHKS Az első' cserkésztábori ievéi, mely szól az összes cserkészszülőkhöz. Komáromban, 1929. IV. 28, A komáromi cserkészek, valahányszor táboroznák, e lap hasábjsin beszámolókat szoktak közölni a tábor lefolyásáról, jelentéseket a tábori eseményekről. Még itthon vagyunk Komáromban, még csak csomagolunk és készülődünk: máris van közölni valónk. Ezt az első tábori íeveltei pedig a tábor vezetősége nevében Írom magam. Táborba száll velünk 20 kiscserkész, 40 gimnazista cserkész, 7 abiiuriens gim. cserkész, 11 öregCserkész Ez a lelkes nagy szám azonban a vezető ség részére nagyobb gondol is jelent és sokszor kinző felelősségérzetet. Erről az utóbbiról szeretnék néhány szót szólni. Kiindulok pedig abból, hogy nem egyszer előfordult az elmúlt nyarak alkalmával, hogy a vakációzó gyermek a leggondosabb szülő mellett íúyosan megbetegedett; volt arra is eset a közelmúltban (nem is egy), hogy a rokonokhoz kiadott fiú ragályos betegségbe esett, egy másikat a szülei fürdőre vitték magukkal s ott valamiféle infekció folytán 3 hétig ágyban fekvő beteg lett a gyermek, aki nemcsak a maga, de szülei nyaralását is alaposan elrontotta; tudok olyan eseteket, hogy 17 éves fiú súlyos beteg lett áliitoíag azért, mert nem jelentkezet a gondos szülő hosszú nevelése ellenére, amikor székrekedése volt; s azt talán felesleges is említenem, hogy a leggondosabb apa és a legóvatosabb mama mellett hány és hány gyermek kap vakbéígyulladási, gyomorhurutot; velem is megtörtént, hogy egy kirándulás alkalmával, amikor 5 percre elvonultam uzsonnázni, pont ezalatt az idő alatt szökött fel egy cserkészem egy szabadon legelő lóra, amely persze ügy lerázta magáról, hogy a keze eltörött, pedig azt gondoltam, vigyázok rá, meri egész délután velük játszottam csak azért, hogy szemem előtt legyenek és az uzsonna idő íme meghozta azt, amit én egészen addig távoltaríottam magamtól; egyik táboromban pedig fooibaílozas közben úgy berúgták a labdát a kapus szemének, hogy a szivárványhártya súlyosan megsérült (szerencsére ott volt a tábori orvosunk, dr. Bardöcz): stb. stb. Most feladom a kérdést: meddig tart a vezető felelősségei Azok a szülők, akiknek gyermeke nem az idén megy először táborba, tudom, nagyon jól ismerik a tábor összes körülményeit, ludják azt, hogy mi az a határ, ameddig a pirancsnok a gyermek ellenőrzéséig, felügyeletéig mehet. Ezek a szülők nagyon jól ismerik a vezetők nehéz munkáját s átlátják, hogy egyszerre nem lehet annyi helyen, ahány hely n egyszerre annyi gyermek lehet. Hiszen a szüiő sincs mindig a gyermekével, nem is lehet. Mégis a tábor vezetősége nevében lefektetem a következő elveket, melyek szerint kérem, hogy a mi felelősségünkről gondolkozzanak: 1. A vezető a cserkészért felelő Istennek és a szülőnek, — a szülő csak az Istennek: világos, hogy az előbbinek nagyobb a felelőssége s éppen ezért: 2. az eddigi gyakorlat s a megfontolás is azt mondja, hogy a vezető sokkal nagyobb gonddal és elővigyázattal vezeti a gyermeket, mint a szülő. Ebből következik, hogy 3. a szülő legyen arról meggyőződve, hogy mi vezetők igenis aggályos gonddal ügyelünk fel mind az utazások, mind a kirándulások, mind a játékok alkalmával. 4. A felelősség egyébként nagyon nagy fokban hárul a szülőre akkor, ha a gyermeke rakoncátlan, fegyelmezetlen. Az a fiú, aki odahaza sokszor engedetlen, bizony a táborban is próbál néha nem engedelmeskedni s akkor én hiába adom ki a parancsot, hogy pl. fára mászni nem szabad, ő /elmászik s leesik s lenn van. (No, ne tessék megijedni, még nem törte ki a lábát!) 5 A kisebb gyermekeknél szinte 100 százalékos a biztonsági intézkedés a vezető részéről, felfelé 14 évestől 20 évesig mindig kisebb a vezető felelőssége, mert pl. egy 14—20 év körüti cserkész általában már van annyira komoly és meggondolt, hogy lúd magára vigyázni. Mi 8 — 12 éves fiukat nem küldünk be a faluba, városba egyedül, nem bízunk rájuk favágást, még csak az általában szelíd természetű cserkeszlóhoz sem engedjük közel — de hogy is engedné a féltékeny „cserkészkocsis“ — ellenben az már előfordul, hogy 14 —16 éves fiukat kettesével mint küldöncöket alkalmazzuk a postára, városba, faluba, fát aprittaiunk velük, a nagyobbak szálfákat döngetnek • és nehezebb szolgálatokat teljesítenek. ! Mindenki láthatja, hogy a felelősség j kérdése erősen függ a fiú otthoni ne- \ velletésétől és a fiú korától 6. A stülők megnyugtatására ám j szolgáljon az, hogy a vezetőség a kü ső ! fegyelmet majdnem tökéletes katonai árielemben tudja biztosítani, továbbá, hogy a fiuk cserkésszeileme, felelősségi tudata és többeknek tapasztalata, vaia- • mint a jó cserkész engedelmes volta j nagyban megnyugtató mind a vezelő, • mind az otthon aggódó szülő részére, ■ mégis gondolja meg mindenki, hogy a felnőtt vezetők nem tehetnek csodát. j Minden felnőtt vezetőre kb. 15 fiú esik, j de ez nem jelentheti azt, hogy tehát 15—15 fiú melleit mindig ott van egyegy vezető Még ebben az esetben is ! előfordulhat, hogy mikor játszanak vagy ; a vonatból kiszállnak, amikor főznek vagy fát aprítanak, amikor esznek vagy ( fürödnek, akkor — no most aggódó \ mamák: az egyiknek eltörik a lába, a ■ másiknak kiesik a plombja a fogából, { az egyig megégeti a kezét, a másik i a batiáva! belevág a lába ujjába, ? emennek szálka akad! meg a torkán, i (jelzem, mi csak pisztrángot és rák-fétét j eszünk ott, ezeknek pedig nincs szál- j teájuk), amannak kifogyott fürdés köz- ! ben a szusszá s ez igy mehet vágesza- j kadaflanul, úgy mint otthon. 7. a cserkész bizíonsága nem lehet \ nagyobb a táborban, mint odahaza, el* ) lenben 8. igenis ki van téve ott olyan ese- j leknek, olyan életkörülményeknek, me- í lyek veszélyesek lehetnek reá nézve, j Ilyenkor azonban \ 9 nyugtasson meg bennünket az, j hogy a vezetőség minden! meglesz a \ veszélyek kisebbé tétele végett. Ha egy fiú a tornavizsgán ugrik vagy I sastangést csinál: kockáztat, éppúgy, j mint az a szülő, amelyik gyermekét j autókirándulásra viszi. Nos, hí egy cserkész utrakei és ta- i pasztatatokat akar szerezni, látni akarja j teszem a „Szlovenszkó Paradicsomát“, j élni akar robinzoni életet, gyönyörködni \ akar a Tatra hegyláncaiban, sütké- j rezni akar a napon egész nap, csajká- j ból enni három hétig, főzni a szabad j ég alatt és kulacsból inni, tábortűznél í bus és vig nótákat énekelni, társaival együtt igazi gyermeknek való napirend j szerint a fenyőiliatos tábor udvarán - dolgozni és játszani, amikor kimegy, i hogy megismerje a nagytermászeí cső- s dálatos titkait és az együvétariozás érzetét, valamint a társadalmi erényeit akarja kifejleszteni, amikor hatodmagával egy szűk sátorban „meg tud férni“ másokkal is, amik mindezeken felül a szülő maga is azt akarja, hogy a gyermeke olcsón és hasznosan nyaraljon és játszva engedelmeskedni és dolgozni tanuljon, akkor neki és szülőjének szintén kell legalább annyit kockáztatnia, i mint annak, aki gyorsvonatba ül vagy I egy amatőrsoffőr végeszakadatlan tütü- i léseire bízza magát. Hogy kerekszám jöjjön ki, leszöge* ) zem még a következő elvet: 10. Minden okos és normális gon- i doíkozátu szülő tudja, hogy amikor 3 hétre Komáromtól háromszáz kiiómé- j térré kivisszük a gyermekét a szabad ; ég alá sátorban aludni és erdőben élni: milyen határok közt mozoghat a fele- j lőség a vezetők részéről. Ezért tehát; ha nagyon aggódik és bizalmatlan: ne adja gyermekét velünk, tartsa otthon. Gyermekét szeretjük jobban, mint bárki kívüle, ha nem szeretnők, ha nem volna nagy gondunk rá, akkor nem rendeznénk tábort, hanem elmennénk magunk szólóban, gond nélkül nyaralni vagy a komáromi hires diákfürdőbe, vagy Óvatosság a tudás anyja 5ÓSBORSZE5Z a védelem a meghűlés ellen. Abbáziába, vagy a Riviérára, vagy pedig itthon maradnánk olvasni az újságokban arról, hogy ugyan ki szereti jobban a magyar ifjúságot. Mindezekkel csak azt akarjuk a szüiők tudomására adni, hogy érezzük, sokszor kínosan átéljük a felelősség teljes tudatát, da viszont félreértések elkerülése végett szükségét látjuk annak is, hogy a felelősség határait is magunkra nézve megnyugtatóiag kiszabjuk. Ha most még összefoglalom a tábori vezetőség tagjainak illetékességi köreit, még világosabb lesz egyes szülőkre nézve az, hogyha bármely ügyben a vezetővel érintkezni akarnak tudják, ki az ő illetékes és felelős vezetője, A kiscserkészek parancsnoka Uhereczky Géza, aki egyúttal a táborparancsnok helyettese. A kiscserkészek többi felelős vezetői: Vánkay László, PJenik Lajos Cserkészparancsnokok és Schmids Viktor. A gimnazista cserkészek, valamint az abituriens gimn. cserkészek felelős vezetői Bíró Lucián és dr. Hajdú Lukács. Az öregcserkészek bizonyos fokban már önállóak s értük olyan értelemben vett felelősséget, mint az előbbiekért a tábor parancsnokság nem szokott vállalni, hiszen nekik több szabadságot is ad. A rend és fegyelem, pontosan körülirt illetékesség és háláskor szintén azt célozzák, hogy a táborozó nagy cserkésztársaságban minden a rendetlenségből származó veszély el legyen hárítva. legnagyobb bizalmunkat azonban mindig jó Istenbe vetjük. Mind a vezető, mind a fiú ilyenkor közelebb érzi Őt magához és talán buzgóbban is tud hozzá segítségért folyamodni. A múlt évi tutajtábor alkalmával minden este ezzel az imával mentünk aludni a vizek mélységein. Vezető : Mentsd meg, Uram szolgáidat I Cserkészek: Istenem, kik Tebenned biznak. Vezető: Uram hallgasdmeg könyörgésemet! Cserkészek: S kiáltásom jusson Teelédt Vezető: Könyörögjünk! Isten, ki Izrael fiait a tenger közepén szárazon átvezérelted, aki a napkeleti bölcseknek csillagod vezetésével utat nyitottál: Kérünk, adj nekünk szerencsés utazást és csendes időt, hogy angyalod kíséretével oda, ahova vándorunk, beevezzünk és az örök boldogság révébe is szerencsésen egykor eljussunk. Isten, ki Áb ahámot vándorlásában segítetted és épen megőrizted, kérünk, óvj meg bennünket, szolgáidat: légy veszélyben menedékünk, utunkon vigasztalónk, a hőségben enyhhely, esőben és hidegben fedelünk, hajótöréskor kikötőnk. (Feleli az egész vándorcsapat): Amen. Amen. Ezzel a szóval zárom én is ezt az első tábori levelemet s a jó Isten nevével az ajkamon nyitom meg az összes vezetők nevében e lap hasábjain & cserkészek tábori rovatát és e helyütt kérem a Szerkesztőséget, hogy leveleinket legyen oly jó a helybeli és vidéki szülök és cserkészbarátok megnyugtatására az eddigi hagyományokhoz hiven a régi emberszeretettel leközölni. Jó munkát 1 Bíró Lucián. Megvételre kerestetik egy kis kézi kocsi. Cím a kiadóban.
