Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-02-02 / 15. szám

4. oldal.

Komáromi Lapok

1^29. február 2.

„Kicsoda Wnssolíni?“

JUH ll Ili) lilnil is i ipAltl Ilii

Egy bolognai elemi iskola növendékei könyvet írnak Mussoliniról.

Egy bolognai elemi iskolai tanítónő a napokban adta ki egy könyvét „ Aho gyan a gyermekek látják Mussolinii“ a f.siszta pl t fő itkárának,

O.i. Turalinak meleg előszavával.

A könyvben azok a válaszok vannak öiszegyüj've, amelyet az olasz elemi iskolás növendékei adtak egy iskolai dolgozatban a következő kéidisre: Kicsoda Mussolini?

A naiv, egysze-ü felelelek közölt van. nak olyanok, amelyek minden figyelmet megérdemelnek finomságuk, öntudatlan humoruk vagy eiöie nem válható kon* kluzifjuk miatt.

Egy kis piraszlfiu, aki nagy csíz maban és sokszor foüozoit nadrágban jár, ezt ir|»:

Mussolini Oaszország kormánybiztosi.

És egy másik, nagy ktpzelőercjü, fantat- z it us fiú:

Négyszer öllék meg Musrolinil és ő m'g mir dig el. E'- annyit jelent, hogy sohasem fog megh-lni.

Egy kislány a legnagyobb biztonsággal kij.lenti, hogy

Mussolini az, aki a gabonát és a gyermeket adj s. Azt mo dia, hovv sok gabonával és sok gyermekkel Olaszországa legnagyobblesz az egész világon.

Mussolini egy c-oda — álli'ia egy héuves kisfiú es horzáieszi — Én meg nem láttam öt soha. Rímelem azonban, hogy a legközelebbi vásáton megjelenik majd id is.

Egy lO éves „jó diák" ezt irj?:

— Musso ini az, aki a „Ma eh su Romi“ t csinálta. A „Marcid su Roma" az a dolog, amiért mi, iskolásoK, minden év október 28 án szüne'et kapuik.

— Működni — mondja egy másik — nagyon bátor. Amikor egy vén angol nő meg akarta öt ölni, csak nevetett, megtapogató az orrát és két óra múlva már mandolinozott a csaladja körében.

Egy ferrani elemista politikus akar lenni és jgy ir:

— Musso ini először a szoc;alisták vezére volt. Azuái fasiszta ve. ér lelt. Miu án mindig ve/er volt, végűi is a mi drága O aszorsz^guik kormányrój i leit.

Hí válási 10 eves korában meg akarja magyarázni a rendőri internálás bevezetését, nem iihat mást, mint ez a kis e'emi8'a:

— V nnak akik npm akarnak fasiszták lenni. Ezért a Duce elkü di őket

2—3 evre N poly közeiében egy szigetre, azután megint hazamehetnek.

Egy kis leány, miután egv h jmeresztö rajzot csinált a lovagio Duce ról, ezt írja:

— Mussolini az azúr, akit Duce-nak hívnak, mert az antik Napóleonhoz hasonlít.

Kislány Írja azt is, hogy „Mussolini a művészet legszebb remeke 0 aszországban," míg egy ki.-fiu büszkén, álli'jt, hogy „elég egy Mustoini és nrgy le z a nemzet, A mienk pedig egy kű öileges Musso ini."

Valószínűleg zavaiban volt egy kissé, aki ezt ina:

— Mussolini egy here* 1 II. III.?, aki Rómá ban é>, lovagol és heg* dűl. Egyszer kőműves volt, azu'án tani o. Most a király barátja és a pipié is.

Van aki csodálkozik:

— Én még nem láttam Mussolinit, de a n’U t évben láttam a fiát a suandon ügy látszik, éppen olyan gyetek, mint mi.

Da van aki a meglepetésen felül még csaté dóit is:

— Én láttam Mussolinit Bolognában. De olyan ember, mint a pipám. Cilin, dtrben jtr, de még hozza kopasz is.

ő c-inálta meg a „Ma.ciasu R »ma" t. amellyel megmentette egész O.aíz. országot.

Egy genovai elemista:

—Mussolini minden hajónak,templomnak es banknak az ura. Ht eljön ide, Genovába, szeretnék kérni tóle egy szívességet.

Azt azonban nem áru'ji el a kicsike, hogy milyen szívességet akarna ké ni.

Azt intranzigens kis király plrli így ír:

— Mussolini tartja a kormányt, de a parancsokat a király adj a néki. Mussolini pirarcsol mindenkinek, de Q is engedelmeskedik a mi királyunknak.

10 éves fu, levente:- Mussolini titokzatos ember. Mindent meg'esz, mindent ért, mindent tud M-ndi.< dolgozik és sohasem alszik 10 peic-g behunyj* a szemeit, azután felébred, megmo-dik és már dolgozik is, frissen, mini egv rózsa.

A kötet egy 12 éves fiú írásává zárul, aki az Appenninek egy faiujíból való:

— Az én apám meghalt a háborúban és senki sem emteke ett rá többé. Azuán jött Mussolini és mindeméinek észtbe iu ott megint, hogy azén?p<m egy hős volt. A palgármester is jön és p^nzt hozott, amit Mussolini kü dött. Ha ő rém jött volna, senki sem törő dött volna velünk és ezért én úgy szeretem őt, rrint az én hős rpámat.

Az adóvallomáa benyújtása előtt m indenki olvassa el:

A szlovenszkóiPénzintézetek Egyesülete által kiadott alanti adó / (Izeteket, melyekkaphutókSyitzer Sándor könyvkereskedőnél Komárom, Nádor utca 20. sz.

I. /űzet. A Jövedelmi adó 12.—

II. „ Az általános keresei odó 8.—

III. „ Különleges Kereseti adó 10 —

IV- „ Gyakorlati lanacsodó a jövedelemadó és az áltálán*, s kereseti odóvullonias megszerkesztésére, valamint a jogorvoslat eljárás targyáb -n ő —

Lessing.

(1729-1929.)

Jinuár 22 én felvillantak egész N ‘mefor&zagb-n az emlékezés lüzei. G > hó d Efraim Lessing születésének 200 eves evforduicjtn ünm pségekkel adóztak honfitársai a literaior szellemének.

Da ki is volt Lessing, hogy majdnem k t század múltán s-m f.Lj'ke'h m g róla a német np? Ki von Ő, akire büszkén, lelke edisbd te&inteneg fel ma a hé»ő u.ódoh?

Atcrépe után ítélve egy nyugodt, szelíd ember, akinek csati szemeiből villan elő mélységes intelligenciája, Csodilat08 okossága és értelmessége. S a laikus szeml-lő bi.onyára nem is sej -ni, hogy e c endts, homo y s a XVIII század divattá szerint szögletes kaiapot viselő f-rfita korának egyik legnagyobb írod almi vezéralakját leste, sitt meg. Nem csak 8 legnagyobb it, de a legszigouobai, lege-szamabDDat és legeszesebbet, akt pusztán a to l és az igazságos ítélkezés Hatalmával megbuktatta c-ufosan N metország akkori irodalmi disiáorát, kiír otta a régi irodalmi hözszeilemet és felépítette azokat az uakai, aneyek a nemet k -liészet második reneszánszához vezettek.

Pedig siegeny von és sósat hü dőlt a léttel. B zonyara ez telte ői komollyá s ez acélozia kitartását a tanulásban s s nemes életfeladatainak kertsziü viteleben. Szerény falusi prédikátor gyermekeként született, nth.zen vivta meg az egyetemi éves haicu s oly változatos módon igyekezett kenyérkerese-hez jutni, >h>gyin tálán k:vés ember. Volt újságíró, magántitkár, szi. h zi kriii-ui, míg végül, mint a w > fenbü teli könyvtar vezeője álindo pozícióhoz jutott ugyan, de ez sem jelentett szamara anyagilag gondtalan megélhetést.

A nőihüicztsek u'jin jsróuhe séges és szorgalmas emberek azonban sokszór összehssonliihatatlanul több és marad sndóbb érteket termeinek ki önmaguKbót, mint a kényeimeskedó, Lha gizdagok. S ez az eset áll fönn Lessimgnél is. Tanult, mű /elődön, fokozva ezáltal éleslátását, mindig jobban megközei ve azon föltételekét. amelyek egy igazi, alapos kritikusnál nékü ö hitetlenek. Id je p’dig a mun kához minden rnyagt ku.d.'s ellenire is mindig maradt neki eleg. Es leit

förlls Kerch ellen

és rossz arcbőrnél legjobb a hőfehér, zsírmentes Creme Leodor. mely az arcbőrnek, a társaságbeli hölgytől megkívánt fehérséget és üdeséget adja. Különös előnye azonkívül, hogy kiváló hűsítő hatásánál fogva ez a láthatatlan matt-créme nagyon jó viszketés ellen is és ló alap a púderre is. A tartós illat, mely legjobban egy frissen szedett ibolya, gyöngyvirág és orgona csokorhoz hasonlítható, nélkülözi a jó társaságban annyira nemszeretett mosusszagot. Egy tubus ára 8 korona. Kapható minden Chlorodont-elárusitó helyen. Ezen hirdetés beküldése ellenében, a pontos cimet a hátlapon megadva ingyenes próbatubust kap a Laboratorium LetjJng. Stipek & Co.. Turn-Tenl'tz citu!rl. 60

is beiőe olyan kritikus, aki hivatását a kri tka szigorú, igazságos id.-ális és nemes cíljnhoz Képest töltötte be. A Litera urrtttfe és a Htmburgische D amaturgie nem csak romboltak, hmem r pi ettek is. E söpörték a rettegett, mindet hiló Gnuched irodalmi programmját, amely a francia drámaírók szolgai utánzását tűzte ki fófd dóul és lerakták a nemzeti szedemü és jel Fgtl írod dóm alappilléreit, amikor a koaűset önállóságra és a nemzeti érzés ápolására serkentenék. A germán géniuszra Shikespearere hívta fel a figyelmet. Az elvetett mag pedig jó ta- 1 jra hüllőit.

Ó azonban nemcsak bíráskodni tudón, hanem érzékeny és finom leike is v It a müvísze ek csodás élvezésére. Hogy a sztp.ég birodalmában mennyire ot hon erezte magát, megmuta ja a Laokon máig is egyedül átló esz'é lkai er ekezése. A kö! ő és a festő alkotásiban szín e ízekre b miotta a nű/észi hatás eszKözeit a szrp szo'gálatában s ugyzólván behatolt a n.űveszek kép alkotó fantáziájába, hogy megmuassa: a kötészet nem betz.-iő f sieszet s a festészet nem néma költészet, mint eddig hitték. A festészet és a költés et nem azonos egymással, hanem mindegyiknei más bírod dma, más művészi eszkö/Oakel telt tárháza van.

Mesélni sem volt rest ez a sze'id tekin etü ember s a szú p időt i< meg ajandéko ta egy pár drámái művével. A böcs N-hm c mü s vallási türelmessége p-op-gaió drámái ködemé nyét a XX. szazad emb.re a megfil.netiiesre is erdeme-ne* talá ta.

És most ünneptik öl a néme'ek, mert nedk nagy emberük volt. Öi régben neki iöizönhdik Gre'hs es Schiller költészetének büszke r gyogi iát, akiket pedig ismer az egész vi ág 1 Mi nem ünnepiünk, de mivel minden kiváló embert illik megbecsülnünk, ime L ssmg előtt is meghij'juí az elismerés zlszlajit. (K. Ede)

— Saját tudósítónktól. —

Komárom, — február 1-én.

Rendiörvénybe ütköző közbéke megzavarásának vétségével vádolva kerül ek a komáromi törvényszék elé Kovács Jenő, Bozsóky Gyula, Orbán Géza, Tóih Géza, Beinroh Dezső, Kersék László, Svorba Ferenc és Szarka Gyula, mindnyájan lévai lakósok, mert 1927 november elsején a római kalolikus temetőben a negyvennyolcas síremléknél a „Boldogasszony anyánk“ kezdetű éneket és a magyar himnuszt énekelték. A vádlotldk Bozsóky és Orbán kivételével részben beismerték a tettüket, hogy hét nyolcszáznyi tömegben voltak és é ekellék az inkriminált éneket. A kihallgatott tanuk Bozsókyra és Orbánra vonatkozó kivétellel a vádat igazollák, amiért a törvényszék az enyh töszakasz alkalmazásával feltélelesen Fejenként nyolc napi fogházra Ítélte el a vádlottakat, Bozsókyt és Orbánt pedig felmentene a vád alól. Az államügyész a büntetés felfüggeszlése mialt, a vádlottak a bűnösség ki mondása miall felebbezést jelentetlek be az ítélet ellen. Ugyancsak a macyar himnusz éneklése mialt vonla felelősségre a komáromi törvényszék Korek Béla kolklonyári lakos , meri Ipolyságon 1927 november havában a Bozsóky vendéglőben nyolc tíz egyen jelenlétében a magyar himnuszt Koncz hfván társával együtt énekelték. Korek kijelentene, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert oly ittas volt, hogy azt sem tudla, merre járt. A kihallgatott tanuk igazo Iák hogy a vádlód csík belekezdett a himnuszbi és összevissza hadart mindenfé nótát ittas állapotban. A biróság a vád'oltat felmentene az ellene emeli vád alól, ami ellen az államügyész felebbezést jelentett be.

Egy komáromi kisleány levele a didergő, éhező madarak érdekében. — Csak egg kis kenyérmorzsát az éhezőknek. — Egy végtelen kedves, megkapó levet.

Komárom, f.bmár l.

Mint öreg, régi újságíró sok sok levelet kap ara mar. Kaptam szerelmes ifjiktól és leányoktól, anik könnycseppéitől hinvőtielyes levelekben panasz i j ikel n Jgy-nagy szerelmes bana ukat.

Sjk-soK ilyen levél a könnyei-ppek nyomain kivül bánatos verseket is tirtfil mázott.

Di nemcsak ilyen leveleket kaptam, hanem ezer és ezer fele témajut. H szén az élet e n g/ drámur-'j’, annyi fé’e helyzetet, bonyodalmat leremt, hogy ennek se szeri, se szama. így tehit ezer file is az alkalom, a hdvzet, amety arra inddji az eset hősét, h így eipinaszo ja nigy-nagy bajit a szeri-esziőjének, h >gy tantciot kerjen tóié, vagy ciak azart, meri a léleknek egyik tulajdonsága, hogy megkönnyebbül, ha valaki elölt kiön h ti nagy-nagy keservéi.

Amióla Faun név alatt tanáciokat osztogatok az en szeren/ lelki szanatóriumomra raszoiü'f knak, azdti a levetek még gyakoribbik let’ek Mmdígyme em lehet Faun levél ben felelni ős tanácsot rdii, mert vtgy nagyon bizalmas lermeszetüek, vagy nem álialinós érdeküek. Legöbb<zör pedig a válaszból rá eheine ismerri arra, akinek a válasz szól és iljen kis és kic-inyes városbm, minő Komárom, csat a pletyka zároknak zdnanak ezek a vilaszok uj anyagot. Hit ezt se akarjak, így aztán nern minden F úrihoz iniéieu levél kap választ nyomtatásban.

A sok-sok levél közölt, amelyet már kap'-m. a legkedvesebb közé tartozik az rlabbi.

Egy kisleányka intézte hozzfm.

A sorokból a gyermeki romlatlan szív minden meg-tapó bájos ága, a sziveket, lelkeket fclmeleguö melegsége árad felénk.

Az ártatlan gyermek, az a csicsergő kis madárka nagyon megssj-ial-a a kis kollegáit, a kis madarakat. M gesett a szive a didergő, f-zó, meggemberedeit szárnyú, ehezó kis madarak szenvedőin es elhttarozia, hogy ir is az érdekű-ben a F u i bichnax. Levelezőlapot vett, azt előbb szíp n megvonalazta, hogy egyenesen Írja a sorok barázdája». Aztán megírta kérő levelét a kis madárkák érdekfben a jó Faun bocsinak. (,Ő ugyan F usi bácsit út, de bizonyara ez nekem szöl.)

A végtelen kedves sorokat iu adjuk egesz te.jedelmükbm.

Kedves jó Faun búcsll

ügy tudom az újságban minden jót megdicsért és kic ufói ja a rosrz dolgokat. Azért egy n*gy kéréssel fordulok a b-csikához Srori'son helyet a báli hirdeiések közö t, azo< nem is olyan fontosak, mint az en nagy kérésem és Írjon egy mgyon szép hirdetést a jószivü emberekhez, a kis búbos pipüskék ügyeben, de m*gyon íz pen legyen ám, és meghnó. A kis madarak fiznak, éhez-EMófeiy: Mii és Itif RomáiíiD, íúta.HeniEsíaí

Magyar himnuszparek a komáromi törvényszéken

Etessük a szegény éhező madarakat.