Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-02-02 / 15. szám
1999. február 9, Komáromi Lapok 8. old ál Vidámné Bölcs Kató őrömmel tudatja barátnőivel és ismerőseivel, hogy aranyos, egészséges kislánya született. A kicsike már hiú is: Csakis a ragyogó hófehér ruhát szereti. Ott is van a kezében egy csomag tf hogy nézze meg munkáját. Jókay béig jön, de biz azzal nem volt megelé■ jffd/e. mert a f hór paripikon bevof| ruti páncélos és sisakos magyarok na- Ía gyón kevesen voHak s ö többet szere a ; telt volna látni. Ezt a kifogását meg is H telte, ds Sörenscn azt felelte neki, hogy ff a többiek a bércek tul-ó felén vannak p 8 majd azok is átjönnek. Hogy mi mói| dón intézték el a magyarok bejöveteg| lé*. nem tudom, de azt igen, hogy p több magyar páncélos vitézt nem festett ff a falra Sórensen, |§ Lapjs megindult, de nem volt hosszú gf életű, tartalmát meghatározni nem lufi dóm, bár nékem megvolt minden fzárna, j§ de azt azzal a 21 kötet komáromi lsppal együtt, melyet etőoe és uiána összegyűjtöttem, Gyulai Rudolf bencés lau^r feértére az akkori komaromi mű. zeumegvesületnek ajándékoztam. Iáy járt szegény Jókay bátyánk a freskófestővel. Hí a?onban már ezt kiko yog'am, még arról is említést teszek, miként járt névrokonával, városunk nagynevű szülöttével, Jókai Mórral, ami a<konban történhetett, midőn lapszerkesztő volt. Egy szép napon rigmusban s prózában egy hosszú levelet intézett Jókai Mórhoz, mehben azt kérdezte meg íőle, hogy vájjon nem rokonok-e ők. Ezen levelére rövid idő mu v3 J5*ai Mór azt a lakonikus választ adta, hogy„S ahase évödjön kedves barátom azon, hogy mi rokonok vagyunk-e vagy sem. S:m azon, hogy ő ásvai Jókai és református valiásu, mig a kérdező Jókay Szivanyó Jó<ay és kathoibus. Ez mind mellékes, mert ezt a kérdés* négyen röv-den is tisztázhatjuk, ha Öl arra a kérdésemre I meggdjs a választ, hogy szereli-e a körmös bab evest. Ha igen, akkor mi minden kétség kizárásával rokonok vagyunk, mert én nagyon szeretem.“ Úgy látom, hogy frissé eltértem attól, amiről tulajdonkep beszélni akartam, de majd arra is reátérek. Mos! még csak arra a kérdésre akarok válaszolni, melyet nem az olvasó, hanem magam inté;ek jó magomhoz. Ha véletlenül azt találná valaki tőlem kérdezni, honnan tudok ily intim dolgokat, arra azt fe’elhetem, onnan, hogy mi lelki rokonságban állottunk egymással, mert ő nekem, — amit keresztelő levéllel ír igazolhatok, — keresztapám volt. Gimnazista koromban a vakációból néhány hetet nála szoktam töíteni Duna- R idványon. Akkor még két kéíkerekes du tai malma is volt s vele együtt becsónakázlurk oda, kikocsizlunk naponta a hitárba, a szől iőbe, a többi időt pedig a széiüskertben vagy a sz(p virás-cs kertjében töltve, élveztem a vakációt. Hosszú idő múlva pedig, midőn megnősültem 1883 ban, a maga részére fentartott három szobás emeteti lakást engedte át 130 forint bérfizetés mellett abban a házában, amelynek helyén most az Alsó csallóközi ármentesitő társulat háza áll. Ebben a házbán 9 évig lakiunk s onnét akkor amiatt kellett kiköltöznünk, mert 1892-ben a Polgár-u'cában keletkezett nagy tűzvész idején ennek tetőzete is leégett s a házat eladták. (Folyt, kör.) Olvassa és terjessz« a legjobb magyar lapot a' Komáromi Lapokat Szaporodnak az ikrek! A természet nem lüri a fehér ember „fajöngyilkosságát“ Európa minden nagyobb államában panaszkodnak hosszabb idő óla a születési arányszám csökkenése miatt. Mussolini nemrégiben energikus felhívással fordult híveihez, hogy legalább Olaszországban a gyermektől való ezt az irtózást megszüntesse. Angliában a születési arányszám az 1913 as 24.1-ről 1927 ben 167 re csökkent minden ez r lakosra. Nagyiból ugyanez a helyzet a többi nagyobb európai államokban is, sőt az Északamerikai Egyesült Államokban is, különösen az európaiak által lakott negyedekben nfpességcsökkenés észle heiő. Ezzel szemben nem kell egyébre hivatkoznunk, mint arra a közismert tényre, hogy a sárga faj viszont állandóan gyarapszik. Vottaoépen «sárga veszedelemtől“, a kife jezéa szószerinti értelmében ma még nem keli tartani, de mindenesetre nagyon veszedelmes dolog az, hogy a fehér faj a születéseknek ezzel a korlátozásával egyenesen fajöngyilkosságo! látszik elkövetni. A természet azonban úgy látszik erősebb, mint az ember és kárpótolja magát úgy, áhogy tudja. A gyermekáldást a természet nem engedi kevesbíteni és Angliában például statisztika á I pírja meg, hogy az u olsó időben, amikor a kevés gyermek elve egyre jobban terjed az egész birodalomban, ikrek, sőt hármas ikrek születnek meglehetősen nagy számban. A londoni Charlot'e-kőrház egyik orvosa közli. kívül delisát családi ügyről kell beszélnem. — Méllózfassék csak bizalommal és egész nyugodtrn. — A pénztáros kisasszonyáról van szó gyógyszerész ur. Nem is tudott, hogy hvjtk a kisasszonyt. — B dacsonyi Anna a neve. — Nos. egye len fiam, aki, megjegyzem, nagyon tartózkodó termeszeiü, néhányszor vásárolt itt valamit és h Gálosán beleszeretett a leányba. Búeszeretett, ds olyan a fiú hogy még közeledni sem mert szerelme tárgy, h >z. csak énnekem vallotta meg ezt a s«ívügyét. — Ah, ezért volt üt a méiíóságos ur már kétszer is? — Igen Nos, uram, én nem kérdezem, szegény e a kisasszony vagy gazdag; paraszt-e az atyja vagy tisztviselő, keresztény-e a valiása vagy zsidó. É t csak azt kétdezem, gyógyszerész ur, hogy feltétlenül tisztességes e a kisaszszony. — Annyira tisztességes, mondhatom, hogy ha fiam volna, bo'dog lennek, ha elvenné. Nálunk lakik és étkezik, mert árvalány és feleségem úgy szered, mimül tulajdon édes gyermeke volna a kisasszony. — E inek szivemből örülök — remegett az öreg ur hangja. Mr t két dologra kérem föl, gyógyszerész ur. Mindenekelőtt is puhatolja Ni Annánál, — kedves nej;őnrgyságamajd megteszi — nincs-e mar angazsálva ma felé, rendúkezik-e még szivével a kisasszony ? .. S há még szabad a szive, megengedj e, hogy bemu tsíam neki a fiamat? S ha nem lesz neki ellenszenves a fiam, nagyon boldog leszek, ha rövidesen hozzámegy. Holnapután ilyenkor fölcsengetem telefonon; akkor választ mond? — Síámithat rám a mén’sá’s ur.. . — It hon-e a fiam ? — kérdez e az öreg ur az inastól, mikor a gyógyszertári látogatás után h tzatért. — I'thon van. B úüidjem, könyörgöm? — Küldje be András, most nyombán. — Te, Aladár — kezde az öreg ur, misor leültette a sápadt, kissé félszeges mozgású gyereket — jó apád voltam mindig, nagyon jól tudod. Nem erőszakot am, hogy te is pénzember légy; h íjiamod a könyvek felé vonzott s en engedtem, hogy a filozófiát műveljed. Ezzel boldoggá is tettelek, nemde? — V gteienül boldoggá, apám. — Most viszonzása azt kérem tőled, hogy nősülj meg. Nézd fiam, én b;teg vagyok, én roncs vagyok s engem megőrjít ez az egyedülvaióság ebben a nagy házban. Asszony kell id;, aki foglalkozzék velem, alti szeressen. M gam már rém nősü'heíek meg, beláthood; hatvannyolc vés Etorral nem nősü hetek meg másodszor, ez tiszta sor. Tehát te kelt, hogy asszonyt hozz a házhoz, olyan jórav» ló teremtést, aki lányom legyen inkább, mint menyem. — Ilyet pedig én nem ösmerek... lucsa*» te nem ? — Ér igenis ösmerek fiam, — je pyezte meg az öreg ur reked en. — Nagyon művelt, nagyon tisztes'-éges urilány ésoyan ragyogó szépség, h >gy első látásra is már búé fogsz szeretni. — Ez u.óbbit bajosan hiszen, de hit ösroertess meg vele, nem bánom. Harmadnap délután az öreg ur fölcsengette a gyógyszerászt. — Szabad érdeklődnöm uram, hogy mit végzett? — Minden részletező válasz helyett: méitsás ur, legyen szerencsénk ma este teára, természetesen fiaurával együtt... • ...Négy hát muiva megtartották az eljegyzést. — Oly boldog vagyok apám, — valló ta meg könnyek közt a fiú, mikor au ójukon az eljegyzésre robogtak. — Szeretem Annuskát és ő is igaz szívvel szeret, a drága. Neked pedig, tudom, nemcsak menyed lesz, de az, amit kívántál: leányod. Az öreg ur hallgsfsg maradt, nem válaszol*. N.hezen iélikteltés ráncos, öreg arcában be egesen lángolt föl két fálgrrjedt sz íne. Mikor me^.onént az eljegyzés, az öreg ur briiliáns nyakláncot lep'e meg a menyasszonyt, majd oda lápéit hozza, remegő, öreg kezével vegigsimiio’t araryfényű bronzhaján és rekedt, fojtott hangon így szólt: — Üdvözöllek, Annuskám. Nem menyemmé fogadlak, de lányommá; szereti d a fiamat és kérlek, hogy engem is szeress Apid akarok lenni, nem »pórod. Ezzet keblére ölelte Annuskát és hosszú, forró csókot nyomott ejxára. A menyasszony nem vett észre semmit, a többi sem, de az öreg ur megrémült e c ókjától. Ez nem az apai szeretet csórj» volt, ez fertőző ajaknak vérs/agu és vérizü csókja voitl ..... Hetekig készült erre az egy csókra. Tudta, hogy nem a szeretet csókja lesz, hogy ebben a kórházban is évről évre emelkednek az ikerszületések, amelyek 1928 ban rekordszámot értek el és ez a jelenség nemcsak Angliában, de Európa más országaiban, sőt Amerikában is észlelhető. 0 aszországban például 1927 ben három esetben volt négyes születés és mind a tizenkét gyermek most is életben van és a legjobb egészségnek örvend. A múltban ezzel szemben hármas és négyes ikrek rendszerint már születésük napján, vagy az azt lö/eő napon elpusztultak. A tudományos világ sokat vitatkozik ennek a többes születésnek az okairól. Igen sok angol orvos azt a tudományos meggyőződését hangoztatja, hogy ezek a többes születések a természet reakciója a gyermeká'dás ellen irányuló emberi akcióra. Más tudósok viszont ugyancsak a természet reakcióját emit gúik, de ezt mondják, hogy ez a világh sboru következménye, amelynek pusztításait a természet ilyen módon akarjá helyrehozni. Minthogy az u óbbi öt esztendőben mintegy 75 százalékkal emelkedett az ikrek száma, ez a körülmény erdekes perspektívát nyujhit a jövő tekintetében. A tudományos megállapítások szerint ugyanis a többes s/ü es örökölhető, tehát a többes szülötteknek valószinü'eg ismét többes szülötteik lesznek és ilyen körülmények között hatalmas tempóban fog a jövőben emelkedni a kettős és hármas ikrek száma. Uj könyvek és folyóiratok. Lapunk olvasói előtt novellái és tipor'jai révén a legelőnyösebben ismert a Híradó munkatársának, Császár Istvánnak neve. Meleg érzéssel, kitűnő megfigyelőképességgel és hivatott tollal írja meg elbeszéléseit és cikkeit. Császár, aki most saj ó alá rendezte novelláit, amelyek történelmi vagy aktuális tárggyal, haditengerészeti eseményekkel, gáláns históriákkal s b. foglalkoznak és bizonyságot tesznek Császár sokoldalú írói képességéről. „Csillagégís“ lesz ennek a kóiemes a címe. Császár azovkivül ifjúsági regényt is irt Mark Twain stílusára emlékeztető módon. I y regényünk rendsivül kevés van, az ő müve tehát annál szívesebb fogadtatásra találhat. „Ifjúkori kalandozások“ a cime a regénynek amelyet a benne megnyilatkozó érzések tisztasága és egészséges humora miatt a legmelegebben adnunk az ifjúságnak. Mindkét könyv már a közeljövőben jelenik meg, igen olcsó áron, egyenként 15 koronáért. Előjegyzéseket elfogad a Hirady kiadóhivatala (Lőrinckapu u ca 11) vaeó a szerző (Pozsony, Ferenciek tere 7). hogy másmilyen ize tesz, mint amannak s h >gy az első után majd következik töb ‘ is. Hiszen „leányát“ fogja csókolni leányának fogja megsimogatni a szép h jár. Am most megrémült, megborzadt e c>óhjatól, még jobban a holnapul, a jövőtől. Milyen pokolsárba fogja őt csábítani ez az első csók?l — Mast roncs vagyok, — gondolta bódu tan — de öss eszedheiem magamat, frissesegre, erőre kbphstok... de az egészségesebb testben lesz-e vájjon egészségesebb léler is? Á matlanul hánykolódott ágyában, egész éjszaka hol a forró láz, hol a hdeg rázta, kínozta tagjait. Makor arra az egy csókjára gondolt, lelke betegséginek egész nyomoiuiisága gyötörte, misor a holnap jutott eszébe, a holnapján, ordítani szeretett volna: — a gythenna vári Er már látta magát, mint megbélyegzett bélpoklost, mint kitaszítottat csatádj ínak s a világnak. — Mihez kedjen, mit csináljon ? — vonaglotr, felrengett kínjában. Visszacsinálni az egészet: szökjünk ki a világból, fiam: az a leány az én testi s lelki vesztem lesz!.,. vagy csak hallgatni és bevárni a haln^pulánt? — Hi ha ? ... A beteg l;iek itt forrón gőzölgő iszapot kavart fel; de hátha? itt a rémüidözés az ocsmányság számitiu>*tptfilátta Másnap délelőtt* holtan találták ágyában. — ö »gyilkosság, — mondta az orvos — luminál! Az éjjeli szekrényen nehány sor írást találták az öregnek: „Gyermekeim, éljetek boldogul. Annuskam, nagy szeretettel csókoltak,“ T
