Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-01-03 / 2. szám
2 oldal. Komáromi Lapok 1929. január 3. Az általánosan kedvelt „POLIO“ 804 mosószappan minden egyes darabján rajta van sí „POLIO“ felírás és „kalapács“ védjegy. Kérjen „Polio“ kalapács szappant! össze, ahonnan a lakókat rendőri utón | kellett kilakoltatni. Igazságszolgáltatás A komáromi törvényszéknek Érsekújvárba való áthelyezésének ügye az egész éven át fel-felbukkant. Mi ve! azonban ez tetemes pézügyi kiadásokkal jár, egyelőre még nem léphet a kivitel stádiumába az érsskujváriak minden óhijtása ellenére sem, ahol pedig a bírósági helyiségviszonyok íarfhatatlanok. Az év végén végre megindult a telekkönyvi iratoknak kicserélése Magyarország és Csehszlovákia között, ami régen érzett hiányt oldott meg. A törvényszék bírái közül Boros Ervin dr. és Paíout Aiajos dr. előléptek a VII fizetési osztályba. Ugyanígy az itteni járásbíróság vezetőjévé kinevezett Markovich Béla dr. is. Uj biró gyanánt Körte Ferenc dr. került a törvényszékhez a vágselyei járásbíróságtól. Az ógyaliai tárásbiróeág vezetőjévé Weszelovszky János dr. neveztetett ki, birákká pidig Stiffel Ignác dr. és Sturdik István dr. Kathona Sándor járásbiró és dr. Katona Sándor nyugalomba vonultak és sz ügyvédi pályára léptek. A fiatal jogásznemzedéknek tagjai közül ügyvédi irodát nyitottak dr. Bangha Dezső Érsekújváron, dr. Frank- Kiss Jenő és dr. Pyber Kálmán Magyar Komáromban, ahova az év végén dr. Virág Mór ügyvéd is átköltözött. Nagyobb érdeklődést kellő bűnügyek voltak Borger Géza dunaradványi illetőségű nemzetközi szélhámosé, aki az izsai fö’digénylőknek 180000 koiona pénzét sikkasztotta el többi viselt dolgai között s azért 4 évi fegyházzal bűnhődött, mig Vilíási Ferenc, á zselizi rablógyilkost életfogytiglani fegyházzal sújtotta az esküdtszék. Folyt. köv. aiwrmmriT rnrrprwnTii' -'rrínrr“ii A magyar társadalom tá- j mogatását kéri a komá-! romi Gyermekkonyha. Közel tíz esztendeje működik városunkban a Gyermekkonyha, évente száz és száz serdülő iskolás gyermeknek nyújtván tápláló ételt s erejéhez mérten egyéb támogatást is a rászorulóknak. Áldásos munkája és munkásai nem kérnek és nem várnak dicséretet, elismerést, mert ezt megadja bőségesen lelki örömben a sok sok szegény, nyomorban fiinőtt spróség. De mert anyagi ereje korlátolt s évről evre gyöngül, a társadalomhoz kénytelen fordulni támogatásért. Tudjuk nagyon jól, hogy a gyermekek nyomorán kivüi a felnőttek, a nyomorbakerültek, az aggok százairól ’gondoskodik ennek a városnak hivatalos apparátusa és a jótékony egyletek egész sora. Mindenki sajnálja a szegényt, a magatehetetlen öregeket, de talán legtöbb sajnálatot s igy a legnagyobb gondot, támogatást a serdülő gyermek igényli és érdemli meg. Talán önzés ez a megállapítás, de ennek az önzésnek humanitás a rugója, mozgatója. Midőn évek \ sora előtt az Amerikai Segélyalap, majd a Lady Paget missiója s azután a Vöröskereszt támogatása révén a Komáromi Gyermekkonyhát megnyitottuk s a Gyermekgondozó bizottság Nagy Jenő akkori főkapitány elnöklete mellett Kiss Endréné, Liszkay Jenőné, Fried Miksa fáradságot nem ismerő agilitása támogatásával működött, 350 —400 gyermek | számára is tudott a Gyermekkonyha ! szinte az égés: évben a rövid nyári szüneten kívül naponta tápláló, bőséges élelmet adni. A Gyermekkonyh r éléstárába garmadával folyt az adomány s a bizottság tagjai fáradoztak, kilincseitek, jótékonysági előadást, nép mu’atságot, hangversenyt rendeztek, amelyek jöyedelme is tette lehetővé, hogy a jótékonyság akciósugarát kibővitheliék, A Gyermekkonyha intézményéből Népjóléti Központot alakítottunk, amelybe — a terv szerint — belekapcsolandó lett volna minden helyi karitativ egyesület a maguk kis autonómiájának fenntartásával. Sajnos ez az á'cjopoitosiló centrális szerv nem tudott a gyakorlatban beválni. Az egyes jótékonysági egyesületekkel a Népjóléti Központ első éveiben meg volt a kapcsolat, kataszterizálva lett a szegénysorsban élők hatalmas rétege s a támogatás, segélynyújtás terén egyidőre eltűntek azok az anomáliák, hogy egyesek, tizen, százan minden egyes jóiékonysági egyesülettől külön küiön is segélyt kaphattak. Sajnosán kell megállapítani, hogy a Népjóléti Központ centrális szerv, azonban évek óta most már elveszítette szoros kapcsolatát a többi jótékonysági intézménnyel, a központ jelleg legfel jebb egy-egy óv végi beszámolóból domborodik ki, de a Népjóléti Központ működése tulajdonképsn csak a G/ermekkonyha intézményében jut kifejezésre. De a Gyermekkonyka tevékenysége is évről évre csökkenni kényszerül, a szegénység, a nyomorúság itt is ott is háza’, kér," könyörög s a megtépázott életükről baszáini tudó felnőtteket előbb hallgatjuk meg, mint a gyereke?, akiknek legfeljebb — de bizony szivbemarkolóbban — csak sáppadi, vértelen, vánnyadt arca, éüenségíői besülyedi szeme és soványra aszott kicsi karja, sarat taposó iyukaa lábbelije beszél hangtalanul. Mi már olt tartunk, hogy a Gyermekkonyha csak alig pár hónapra tud naponta ételt adni az iskolás gyermekeknek, s lehat, talán a jövőre már erre sem jut, h3 elsősorban maga a város és a város társadalma nem nyújt segítő kezet. Mert a város vezetőségének és a város társadalmának meg kell értenie, hogy az embermentő munkának a gyermeknél kell megkezdődnie. Erős, egészséges gyermek fejlődhetik erős, munkabíró, keresőképes emberré, aki már nem fog embertársai támogatására szorulni, mert egészséges szerve-zjte a maga munkával kenyerét megkeresni segíti. Komáromban a magyar gyerekek táplálásáról, a magyar gyerekek egészségének, fejlődésének eiőinozdiiásáró! van szó, akikből évek múlva a magyar felnőttek, a magyarság taposó malmának munkásai lesznek. Érért fordulunk bizalommal a városhoz, a komáromi és a komáromi járás emberszereíő lakosságának szivéhez, segítsék a Gyermekkonyháí amely támogatás hijján nemsokára becsukni lesz kénytelen eddig majdnem valamennyi komáromi szegény, leromlott egészségű gyermek elölt eddig nyifva tartott kapuját. A Gyermekkonyha az uj évre az emberszeretet kapuját szeretné kitárni minél több gyerek előtt. Tudjuk, hogy a társadalom minden osztálya nagyon igénybe van véve, de talán megérdemli a gyerek, a maga sorsával öntehetetlen kis ártatlan emberpalánta, hogy a gazdálkodó földje terményeiből, az iparos, a kereskedő keresménye egy kis részecskéjét, pénzben vagy természetben a Gyermekkonyhának juttassa. A város < az aggok számára sok tízezer koronát ad éven;e, a gyermekek is annyit kérnek, a gyermekek, akik filnőU korukban nem alamizsnákból, hanem munkéjükből akarnak majd megélni. A legnagyobb hasznot hozó befaktetés a gyermek sorsával, egészségével törődés, mert az ártatlan, még köszönni tudó és a szerető szívnek hálálkodó epróaáj goknak egy-egy adag meleg tápláló ételt megmarkoló apró kezecskéje szerzi meg ennek a tökének a kamatját és viru’ó egészségesen poz=gás arcának kedves mosolya sugározza be a nagyok életet is. jj Emberek, felnőttek, segítsünk, hogy I a gyerekek mosolyogni igy tudj más. (iS.) Komárom természetes népmozgalma 1928, évben. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —január 2. A komáromi vallásfelekezetek statisztikája szerint az 1928. évben: a születések száma 424 a halálozásoké 320 a természetes szaporodás tehát 114 házasságot kötött 135 pár. A vaJlsfelekezeteíc szerint következőleg oszlanak meg a közölt adatok: s) Rám. katolikus egyház ' * születések: férfi 160 nő 140 összesen 305 halálozások: férfi 108 nő 121 összesen 229 természetes szaporodás 77 házasságkötés 76 pár. b) Református egyház. születések: férfi 40 nő 38 összesen 78 halálozások: férfi 29 nő 38 összesen 67 természetes szaporodás 11 házasságkötés 42 pár. c) Ág. hitv. evangélikus egyház. születések: férfi 21 nő 18 összesen 39 ; halálozások: férfi 6 nő 6 összesen 12 2 természetes szaporodás 27 házasságkötés 11 pár. 1 d) Izr. hitközség. szü íetések: \ férfi 7 1 nő 4 összesen 11 f halálozások: férfi 8 nő 4 összesen 12 természetes apadás 1 házasságkötés 6 pár Ezek szerint a iegkedvezőbb a szüli letési arányszám az ág. h. ev. egyházban. | A komáromi anyakönyvi hivatal ada-Ü iái szerint: születések 413 halálozások 344 házasságkötések 160 A legújabb Kék Szakáll. 150 házasságot kötött a szovjet egyik népbiztosa. I Komárom, —január 2. Moszkvából jelentik: Az igazságügyi népbiztosság egyik vezetője, egy Schwartz nevű régi kommunista vezér, azzal vádoltan került a szovjetbirósághoz, hogy százötvenszer nősült és mindig pár nap múlva elvált és ezzel kompromittálta a parasztok és munkások előtt a szovjetszerinti házasságkötést. Schwartz annak idején Lenin legszűkebb baráti köréhez tartozott. A Cseka vezéreivel barátságot tartott fenn és ezektől mindig megtudta, hogy mely arisztokrata családok tagjait akarják letartóztatni. Mint meniőangyal jelent meg azoknái a családoknál, ahol csinos, fiatal leáiy volt a családban, akinek kezét megkérte és rendszerint szép hozománnyal feleségül vette. Pár nap mu’va azután elhagyta a feleségét, ami a szovjet rend szériát egyoldalú bejelentéssel történhetik me? és a másik fél értesítése nélkül a házasságot fölbontják. Schw ríz elhagyott feleségeit mindig jó állásokba helyezte el, előzőleg azonban kipuhatolta, hogy családjaik hol rejtették el ékszereiket. Ezt a Cseka embereinek tudomására hozta, majd a pénzen oszíoroi! velük. A százötven házasságból 64 gyermek szüieteF, akikről az anyáknak kell gondoskodótok. A bíinper kimenetelét nagy érdeklődéssel várják. IA Jótékony NösgySet és a | Dalegyesülst Szilveszter estélye. Komárom, — január 2 f A városunkban lezajlott szilveszteri : mulatságok kötött kéiségkivüí a legsi; kerüüebb volt a Kultúrpalotában tartott í Szilveszter estély, amelyet a Komáromi | Jótékony Nőegylet és a Komáromi Dilj egyesület rendezett a két érdemes egye* sülét tagjainak nagy részvéteiével. Igen : okos gondolatnak bizonyult a két régi I tisztes egyesület közös vállalkozása, j amely erkölcsileg is és a jótékony cél i szempontjából is fényes eredménnyel . záródott. Külön elismerésképjn keli megjegyeznünk, hogy az estélyen meg* ! jelent szépszámú ifjúság a legjobb ; hangulatban n*gy, kitartással táncoltatta a bájos höígy3ereget és ezúttal igazán nem leheteti panasz amiatt, hogy nem táncoltak volna eieget. A nagy látogatottságnak örvendő Szilveszter estélyen városunk társadalmának színe-java megjelent, akiknek soraiban több előkelő- vezető férfiút láthátiunk család,ukkal együtt. Az estélyt kedves műsor vezette be, amelynek változatos számai nagy tetszést keltet; iek a közönségnél, amely nagy lelke- i fedéssel tapsolta meg a szereplőket. A mfiäor leghatásosabb számai voltak Barta Lajos dr.-né pompás énekszámai és a Komáromi Dílegyesület két gyönyörű férfikara. Bírta Lajosné, a ; nagyteheíségü ifjú dalköitőnek Mihola Gyuszinak magyar nótáit adta elő igazan megragadó müvésu interpretáliással. Az ifjú szerzőnek legkedveltebb ! dalaiban gyönyörködh iteti a hallgatóság, amely a kitűnő művésznő meg; igézőén kedves előadásával szinte meg- i érzékelteted, izig-vérig magyar nótákat élvezett végig, A művésznő melegcsengésü behízelgő hangján az előadott dalok uj szint és fényt nyertek és minden árrés, mely bennük lüktet, kifejezésre talált. A közönség frenetikus tapssal fogadta a művésznő minden egyes szamát, amelyeket meg kellett ; ismételni és meieg szeretettel ünnepelte ; úgy a kitűnő előadót, mint a nagy | reményekre jogosító ifjú szerzőt. A dalo> kát maga Mihola Gyuszi alkalmi vo; nószenekara élén kisérte, ami magában \ véve is nagyszerű hangulatot teremtett, A zenekar minden egyes tagja: ifj, Bi- I nai Tóth Pál, Pathó Fiőris, Schmidt j Viktor, Puhr Tivadar, Kocsis Lajos, Vargha Sándor és Nagy Árpád elismel résreméltóan töltötték be feladatukat. I A Dalegyesület müködőkara két ma; gyár dalcsokorral működött közre, I mindkét szám gyöngyszeme volta mü- I sornak. A bevezető szám Noseda Káli rolynak „Alom volt a mi szerelmünk“ kezdetű daiegyveíegje volt, mig a l befejező számot Heckmann litván lévai í jeles karnagynak népdalai képezték. ; Ez utóbbi müvet országos dalpályázaton a második díjjal koszoruzták meg ■ és a kitűnő szerző a müvet a Komájj romi Dalegyesületnek ajánlotta fel. Mind a kát mü méltó tolmácsokéra talált a Dílegyesület jeles férfikarában, : amely Molecz Tivadarnak, az országos nevű karnagynak mesteri vezetése mel; lett precíz kidolgozásban, szabatos j előadásban mutatta be a dalokat. A | közönség a legnagyobb elismeréssel fogadta a derék dalosok szép előadál sát és hosszantartó zugó tapsokkal f honorálta azt. Vidám perceket okozott Zágon István
