Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-01-24 / 11. szám
' 2. <*jU. Komáromi L*poi 1.9*9. január 24 Nem ok nélkül tartják legjobbnak a „POLIO“ so* mosószappant! Győződjék meg róla! kiaknázni Vagyis a minisztériumokban is politikai pártállásuk szerint igazod nak, ami már magában véve is óriási hiba, meri a körmén;/, ha mindjárt kíi lönböző pártok szerint vannak is az egyes miniszteri tárcák betöltve, nem a koalíciónak, vagy egyes pártoknak a kormánya, hanem a köztársság egé3z lakosságának, amelynek érdekeit pártpolitikai különbség nélkül kell szolgálnia. Azt szekták erre mond mi, hogy aki a tűz mellett van, az jobb3n melegszik. Ám igaz, de nem volna szabad a tüzet úgy eltorlaszolni egyeseknek, hogy ahhoz mások hozzá ne férjenek különösen pedig, amikor ezeknek a kormányszerveknek fenntartásához az állam egész lakossága súlyos milliókkal járul, amelynek f.jíben jogosan elvárhatja, hogy vele szemben is kivéfe1 nélkül az egyenlő elbánás elve szerint járjanak el. Tény az, hogy a vasú mái a legkirívóbb jelei mutatkoznak a politizálásnak, hiszen még mindenki emlékezheti* arra, hogy nemrégiben is ultimátumot küldtek a vasúti szervezetek a miniszternek, ha iüeiraényszabályzatukat nem rendezi záros határidő alatt a kormány. Hogy milyen kiszámíthatatlan károk származhattak volna ebből az egész államra,azt még sejteni sem lehet és szerencse, hogy a végső lépés előtt a józan belátás győzedelmeskedett. De a politizálás nemcsak a vasútnál tapasztalható, hiszen az égési kormányzati rendszer politikumra van berendezve. Nincs egyetlen intézmény, amely ne függene össze a politikával, sőt a pártpolitikával. Csehszlovákiában minden politikából történik, a kormányzatnak semmiféle intézkedéséből sem maradhat ki a politika, amely a centralista nemzeti irányzatot szolgálja. Ennek érdekében működnek az összes szervek, úgy közigazgatási, mint gazdasági, vagy kulturális téren, a választások, kinevezések csak politikai alapon történhetnek, politikai pártok szerint intéznek mindent és amint odaiönn Prágában politikai pártok szerint tülekednek a miniszteri állásokért, épen úgy idelent politikai pártoktól függ az utoisó kisbiró megválasztása is. A pártok harca átszáll a politikai vezérekre, akik még vehemesebben csatáznak égymással, hogy példát mutassanak a magasabb politikai iskolázottságból, azonban rettenetesen téved az, aki azt állítja, hogy mindez a konszolidációt segiti elő. Ez a politika csak az egoisztikus törekvéseknek kedvez és aki megfelelő képességgel bir a törtetésre, annak alkalmas talajt nyújt a kői mánypártok politikája. Stréber ugyan más területen is akad bőven, de a politika valóságos melegágya lehet az ilyen íermészetüeknek, azonban hogy a köznek határozottan hátrányára van, azt lépten nyomon tapasztaljuk. Csak a köztársaság belpolitikájában uralkodó állandó válságra kell rámutatnunk, amely tisztán az egoisztikus politikának tulajdonítható, amely olyan káoszt terem 5 r tett eddig is, hogy abból csak választás u'ján lehet kikeveredni. D: ennek a választásnak sz eddigi rendszer megváltoztatását is heziia ke!!, m-rt különben a krízis kiujul az egész vonalon. Ezt p"dig nem birj i ki az állam. „Szibériai garnizon“ harmadik kiadása megjelent. Ára: Ke 28 80 Kapható a SPITZER-féle könyvesboltban Komárom, Nádor-u. 29. A háború utáni magyar irodalomnak egyik legnagyszerűbb művét irta meg Mar kovits Rodion, egy szatmári újságíró, aki a »Szibériai garnizon« cimü könyvével máról holnapra lett egyike a legismertebb magyar Íróknak. Markovits Rodion könyvét a magyar sajtó egyformán lelkes kritikával fogadta és hasábos cikkekben ismertették a legkiválóbb magyar kritikusok és esztétikusok ennek a kitűnő kollektiv riportregénynek az értékét, amelyre nézve jellemző, hogy egy magyar irodalmi társaság a Nobel-dijra is akarja ajánlani. A hadifogság, Szibéria, amely a háború alatt annyi magyar embernek lett keserves élménye: ez a témája Markovits könyvének, de emberibben és igazabbul, ugyanakkor művészibben nem lehetett volna ezt a témát feldolgozni, mint ahogy éppen Markovits Rodion, ez az éles szemű és melegszívű újságíró dolgozta fel a »Szibériai garnizon«-ban, amelyben valóságosan egy kis állam életének a keresztmetszetét rajzolta meg. Aki ezt a könyvet kezébe veszi, az nem tud annak hatása alól szabadulni és csak a legnagyobb elragadtatással beszélhet erről a cselekményekben riportszerűen, tehát a mai ember idegeinek megfelelően feldolgozott, kollektiv regény nagy művészi és etikai értékéről. Elegánsan bútorozott különbej áratu szoba a város főutcáján kiadó. Cím a kiadóhivatalban. A gazdasági válság és az igazságszolgáltatás Ijesztően emelkedő statisztikát mutat a bűnözések szaporodása A komáromi törvényszék és járásbíróság múlt évi statisztikái szerint a bűnözések száma félelmetesen növekszik és a biróhiány miatt a bírók nem győzik a felgyülemlő munkát Síjlt tudósítónktól. | Az újságok nap-nap u án hatnak j híreket arról, hogy az igazságszolgál! tatás körül komoly bajok vannak, mert j egyre jobban érethető a nagy biróhiány. í A birók rossz díjazása, amely nin! csen eüenériékben a birók idegölő j fárasztó munkájával, nem csábítja j a fiatal jogásznemzedéket erre a i pá'yára s igy a meglévő bírói fe^rra I halmozódik a fetgy ül emlő munka elintézése. * A bi ák tu! vannak tesheive munkával és alig győzik elintézni azt, rmnál is j inkább, mert a nagyfokú biróhiányen kívül még egy másik jűenség is tapasztalható: a bűnügyek és egyéb igazságszolgáltatási ügyek óriási mér- I lékben szaporodnak. ! Ez a helyzet ma az ig3zságszolgálj tatás körül és hogv állításainkat némileg ; igazoljuk, érdeklődtünk a komáromi í törvényszék és járásbíróság illetékes tényezőinél egyes statisztikái adatok után, amelyekből mindennél világosibban látható, hogy a bíróságnak milyen nehéz szerepe van és a bírák és ügyé! szék csaknem embsrfeletti munkát végeznek. A tavalyi év statisztikáját egybevetve az 1927-es év statisztikájával, már az első pillanatban szembeiünő a szaporodás, j amely a nagyobbarányu bűnügyeknél, lopás, rablás, gyikosság, gyújtogatás j eseteinél fennforog. Az igazsagszoigálj látási ügykezelés tavalyi aditai szerint 1928 bah az 1927. évi 2778 bűnügyről 3ü65 re emelkedett a bűnügyek száma, j vagyis az egy év leforgása atatt mini: egy háromszázzal szaporodott a komá: romi törvényszék területén a bűnügyek ! száma. A Komáromi államügyészség 1927 ben 63 esetben folytatott te vizsgálatot a bűnügyeiből kifolyóan, mig j tavaly 97 esetben. Vádiratot 1928 ban \ összesen 508 esetben készített az államügyészség a tavalyi bűnügyek közül, mig a többi esetben vagy nem volt bizonyítható a bűncselekmény, vagy j elejtette az ügyészség a vádat. i A tavalyi bűnügyi statisztika igy legalább tiz- tizenkét százalékos emelkedési mutat az 1927. évi statisztikával szemben. Elszomorító, . hogy a fiatalkorúak bűnügyei is ! hasonlóan nagy szaporodást mutatl nak, tavaly 250 ilyen üggyel volt i több, mint két évvei ezesőtt, ami olyan nagy emelkedést jelent, hogy emellett a jelenség mellett nem j szibad az illetékes Köröknek észrevétlenül elhaladniok. f j A törvényszéki bűnügyek számának ‘ emelkedése, ami eleg nagy százalékot tesz ki, sok okot rejt magában. Az j adatok szerint szinte valami bünhuilám érezhető ki a számok mögül, amelynek hatása alatt növekedett meg tavaly a j komáromi törvényszék területén a büj nözők létszáma. I A rossz gazdasági helyzet kéíségj telenül erősen járul hozzá, hogy a j bűnügyi statisztika igy alakult ki, » a legtöbb lopást és betörést nyomo] rukban követték el a tettesek, de terj mészeiesen sokszor a könnyelmű élet§ mód, az az elv, hogy minél több pénzt Iminél kevesebb munkával szerezzenek meg az emberek, a materialista felfogás, az erkölcsi érzéknek elhomáiyosuiasa [ ugya' sak nagyban hozzájárult ahhoz, ! ho a bűnügyek statisztikája emetke{ d, . mutasson. De a bűnözések emel-I kedésének aránya erősen összefüggésben van azzal a gazdasági krízissel is, ami minden vonalon érezteti hatását. , Hogy tavaly a bűnözések száma csak ! emelkedőben volt, ahelyett, hogy csök-Komárom,—jrnuár 23 án. kent vo’m, ennek okát egyrészt a kedveződen grzdrsági haíyzeiben kell keresni, a nagy munkanélküliségben, nyomorban, amiben a bűnözők egy része élt és amelyben élve tz' hitték ezek, hogy ez már feljogosítja őke! a bűnözésre. F illetlenül figyelmet érdemel a fiatalkorúik bűnözésének szaporodása, amiből csak azt a konklúziót lehet levonni, hogy a fiatalkorúak védelmét foko/o tsbb mértékben kell kifejlesztenie a társadalomnak, hogy a jövő nemzedék ne legyen telítve káros elemekkel. A gazdasági krízis a nagy gazdasági nyomorúság nemcsak a törvényszék • igazságszolgáltatási ügyei közölt rrmtaija í meg rettenetes következményeit, de már I a járásbíróságoknál is erősen érezteti hatását, mivel az odaketülő ügyek legnagyobb része is a gazdasági váiság következményei lek tekinthetők. A járásbíróságnál, mint a komáromi járásbíróságon mondták, a helyzet tatán még rosszabb, mint a komáromi törvényszéken. A rendszeresített számnál is kettővel kevesebb járásbiró végzi el hivatását a komáromi járásbirői hivatalnál, a járásbirók aiig győzik az aktákat elintézni és az ügyeket letárgyalni. Átlag a tavalyi évben egy járábirő a komáromi járásbíróságon ezerkétszáz ezernégyszáz aktát intézett el, illetve ennyi ügyet tárgyalt le. A járásbirők panaszai teljesen jogosultak, hogy nem győzik a munkát és sokszor otthon a késő éjszakai órákban is hivatali ügyekkel keli foglalkozniuk, hogy a restancia ne szaporodjék nagyon fel. Itt is alkalmunk volt egy isissé betekinteni a statisztikai adatok közé s megállapíthatjuk, hogy a bűnesetek, illetve vétségek száma csaknem negyven százalékos emelkedést mutat az 1927. évi statisztikával szemben. A polgári perek és perenkivüti lakásügyek, továbbá a bűnügyek, illetve vétségek legnagyobb okozója itt is a rossz gazdasági helyzet nyomasztó volta, amely a járásbíróságon, úgy mint a törvényszékén erősen észrevehető. A járásbíróság bűnügyi részének adatai szerint tavaly a járásbíróság 1257 büntető ügyet tárgyait le, 270 büntető megkeresést intézett és 228 polgári megkeresést, A471.924t. c. szerint az eddigi 200 koronán aluli összeg helyett 1000 koionán aluli összegig minősítette a lopást vétségnek és igy az 1000 koronán aluli lopások, sikkasztások és egyéb hasonló cselekedetek nem bűntettnek, hanem csak vétségnek lesznek minősítve, tehát ezek az ügyek is a járásbírósághoz tartoznak. Ezekben a bűnügyekben is van szaporodás a tavalyi év statisztikája és a két év előtti statisztika között. A járásbíróság elé került ügyek, mint jelentettük, ugyancsak legnagyobbrészt a gazdasági válság miatt kerülnek tárgyalásra. A járásbíróság teiekkönyhivataiában meg arról értesültünk, hogy a zálogjogi forgalom a tavalyi évben krb. 14 milliót tett ki, ami a két év előttivel szemben szaporodást jelent, de azt is jelenti, hogy a hitelviszonyok rosszabbodtak. A járásbíróság végrehajtási osztályában, amely a közönség előtt talán a legkellemetlenebb emlékei idézi elő, az elmúlt évben 4516 ügyet tárgyaitak le és ez a szám nem mutat csökkenést a két év előtti működéssel szemben. Ahhoz tehát, hogy a bűnözések és a pereskedések száma csökkenjék, elsősorban a gazdasági helyzetben kell vál-
