Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-06-27 / 77. szám

7 7. szám. Csütörtök, 1929. junias 27 •• Ötvenedik évfolyam. POLITIKAI LAP. 3!§3lae*>égi éz aaefesilovék sfiékbí»! SíiffcsB és Tiééfcre postai gsétköSáéasel: •ístíüi irse $0 K, téléVrs 40 K, cegyeééTí* se Z, - Külföldön 150 KÉ. gy*a Esrfm ára i 80 fillér. Balta és bicsak, Komárom, — juiius 26. A gútai bicsak évek sora alatt lassan fogalommá változott. A gútai bicsakból lassanként balta lett és a gútai ifjú legénykék úgy o fo­gatják ki minden ok nélkül a nekik nem tetsző embertársaik életét, mintha egy legyet ütnének agyon. A gútai virtus lassanként kiter­melte magából az emberbesliát, aki öl minden ok nélkül, öl, mert va­laki egyszer görbén nézett rá, vagy meglökte, öt, mert valaki a tüzoltó­­báiba megy, aho va ő vagy ők nem kaptak meghivóí. Egy kicsit sok már. a vér, amit a gútai bicsak kicsorgat, a gútai balta pedig már egyenesen statárium után kiált ezek ellen a garázda és emberi mivol­tából kivetkőzött fene vadak ellen, akik nem ismernek Ident és annak parancsát, de nem ismernek emberi törvényt sem. Ez az emberi törvény nem is fogja megszelídíteni ezeket a vad­­állati erkölcsöket, amelyen nem javít a család és a társadalom. A gyilkos a komáromi esküdtszék elé kerül, a védőügyvédje mintha hal­lanánk, megdicséri, hogy milyen szófogadő, jó fiú volt, de a pálinka elvette az eszét é3 a lágyszívű es­küdtek egy része már sajnálkozik is az emberbesíián, akit azután a törvényszék, tekintettel büntetlen előéletére két évi börtönnel el fog intézni. Két év vagy három év egy emberéletért az alsó fokon. A legfelső bíróság már nem áll olyan irgalmas szamaritánusokból, mint az esküdtszék és bizony megszerzi egykét esztendővel. De hát mi az egy emberi élet kioltásáért? Elégtétele ez a meg­sértett társadalmi rendnek, ha a gútai apacs kezéből három vagy öt évre kiveszik a baltát és papi­ros zacskókat csináltatnak vele? Bizonyára nem az, de hát a tör­vényt a bíróság alkalmazza és a biróságoak mindent gondosan kell mérlegelnie. Tiszteljük a bíróságot, de még jobban az emberi életet, a legfőbb jót, az édesanya egyetlen gyermekének életét és az özvegy édesanya szörnyű fájdalmát és vi­gasztalan maradt magános bánatát. Vájjon a hatóságok megtesznek-e mindent arra nézve, hogy ez a bűnözés megelőztessék? Gyilkossá­gok mindig voltak és mindig lesz­nek, mig Káinok élnek a világon. De vájjon az a sok csendőr, akit állami adónkból eltartunk, nem tudja-e azt, bogy a vasárnapi kocsmázás és alkoholfogyasztás a bűnözést mozdítja elő? Ebből az következnék, hogy vasárnap éjjel és nappal megkettőztetett éberség­gel kellene őrködni a közbiztonság és a személyi épség felett. A csend­őrnek nem csak az a dolga, hogy a táncmulatságon a táncolókat ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA éi, Szerkesztő: BAR A NY A Y JÓZSEF ár. POLITIKÁT SZEMLE Komárom, — június 26. A képviselőház még e héten le­tárgyalja a tanítói és jegyzői nyugdíjügyet. A régóta húzódó nyugdíjügyben végre mégis komoly lépés történt. A képvi­­selőhiz szociálpolitikai bizottsága ülést tarlóit és azon eireferálták a szloven­­szkói és iu8zinszfeói felekezeti tanítók, valamint a régi vármegyei nyugdíjasok és jegyzőit nyugdijrendezéséről szóló törvényjavaslatokat. A bizottság mind a két törvényjavaslatot elfogadta. A bi­zottság ugv számit, hogy a két tör­vényjavaslat még e héten a plénum elé kerül és nincs kizárva, hogy a képvi- 8eiőház még a nyári szünet előtt le fogja azt tárgyalni. December végén oszlatják fel a közélelmezési minisztériumot. A közéle'mezési minisztérium a mind inkább konszolidálódó gazdasági viszo­nyok folytán feleslegessé vált és a kor­mány már el is határozta, hogy likvi­dálni fogja. Az u olsó pillanatban azonban olyan okok merüllek fel, hogy azt gondolták, még egy időre meg­­hosszsbitják a közélelmezési miniszté­rium életét. Az u-óbbi időben ugyanis különösen a nyers hús ás a füstölt hús ára rohamosan emelkedett é3 az illeté­kes körök azt kívánják, hogy a köz­­élelmezési minisztérium épen most a legerélyesebben lépjen föl nemcsak a hús, hanem általában áz élelmiszerek drágulása ellen. A képviselőház köz­élelmezési bizottságának legu'óbb tar­tott ülésén a minisztérium likvidálására vonatkozó törvényjavaslattal kellett volna foglalkozni, azonban a minisztérium jelenlevő képviselője a kormány nevé­ben azt javasolta, hogy a törvényjavas­lat tárgyalását halassza el a bizottság és ezt az indítványt a többség e! is fogadla. Ugyancsak ezzel a kérdéssel foglalkozott a koalíció nyolcas bízott, sága is, amely több őréig tartó tanács­kozás után e határozía, hogy a törvény­javaslatot sürgősen letárgyaltja az alkotmányjogi bizottsággal. A koai'ció nyo'cas birottságának ezen ellentétes állásfoglalása azt eredményezi, hegy az eredetileg 1930. július 1-ére tervezett likvidálás hamarább következik be, mert az eredeti javaslatot úgy módosították, hogy a közélelmezési minisztériumot 1930 január l-ével megszüntetik. Stefanek iskolaügyi miniszter látogatása Érsekújvárt. Stefanek Antal dr. iskolaügyi minisz­ter a napokban Érsekújvárt tartózko­dott és ez alkalommal meglátogatta az ottani összes állami iskolákat. Az is­kolaügyi miniszter érsekujvári időzését a reálgimnázium még át nem vett ta­nárai arra használták föl. hogy a mi­nisztert tájékoztassák nehéz helyzetükől. Noszkay Ödön dr. vezetésével küldött­ség kereste föl Stefanek minisztert, nézze, hanem a falu biztonsága az első kötelessége. Azután azt sem értjük, hogy egyes községekben minden vasárnap táncmulatság és dáridó van, a másik községben öt kérvényt kell beadni egy magyar­­nyelvű szinielőadás engedélyezésé­ért, amelyek a polgári rendet és fegyelmezettséget viszik bele a népbe és egy emelkedettebb világ­nézet horizontja felé emelik. Az atavisztikus ösztönökre hilin­akinek előadták, hogy hosszú evek óta érdemtelenül teljes bizonytalanságban vannak és kérték a miniszter jóakara­tát ahhíz, hogy keserves helyzetükön segítsenek. Stefanek magyar nyelvű válaszában kijelentette, hogy a még át nem vett tanároknak nincsen okuk ag­godalomra s megnyugtató szavakkal türelmet kért a tanároktól. Benes nyilatkozata a leszerelésről Banes külügyminiszter az United Press munkatársának nyilatkozafot adott a világpoliíikai problémákról. A lesze­relés kérdéséről többek között követ­kezőket mondotta: Hiszek a lefegyver­zési mozgalmak teljes sikerében. A tel­jes megváló? ulásuk azonban nagyon hosszú fejlődést igényel. Eddig nem is annyira magáról a lefegyverzésről van szó, hanem arról, hogy megtalál­ják az eiső lépesekéi ennek a nehéz problémának a megoldáséhoz. A mai szempontok odairányulnak, hogy szer­ződést létesítsenek, ameiy egyelőre a fegyverkezés megakadályozását jelen­tené s ameiy alapot aiko'na a további ilyen irányú épitő munkára; a végleges leszerelésre. Mindazok, akik a teljes leszerelésért harcolnak s akár ideális, akár politikai célok vezetik őket ebben, egyelőre nem fogják elérni vágyaik tel­jesülését. Aki azonban megérti ezen törekvések messzire kiható jelentősé­gé1, nem lesz türelmeden, hanem a legkisebb kísérletet is már sikernek fogja tekinteni. Konkrét szavakkal ki­fejezve, a U szerelés kérdésében már túl kerültünk a holtponton. A májusi leszerelési előkészítő konferencián el­fogadott kompromisszumok, eszme­cserék ennek a problémának, — ha mindjárt lastu fázisban i3 — sikeres megoldását jelentik. Új orientáció. Komárom, — junius 26. Még mindig foglalkozik a sajtó a kisantant májusi konferenciájának fias­kójával, amelyet a budapesti hírhedt démars követett, anélkül, hogy valame­lyes eredmény járt volna a nyomában. A francia félhivatalos sajtó nyíltan ki­­jelenfeite, hogy a kisantant démarsa elhibázott dolog volt és a kisantant államokban is találkozott olyan véle­mény, amely e hamarkodoit intézkedés­nek minősítette a diplomáciai lépést. A kisantant a belgrádi meddő kon­ferencia után kezd Európában elszige­telődni, a nyugati nagyhatalmak ma már nem tekintik annyira szükséges­nek a három középállam szövetségét, mint néhány évvel ezelőtt, amikor Né­metország és Magyarország iránt még bizalmatlanok voltak a nagyanla.it ál­lamai. Ma már megváltozott a helyzet, az egész világ előtt mind világosabbá válik a két országnak az a törekvése, cseket kell rakni, a rend és a szi­gorú ellenőrzés békóit. Régen a gyilkosságot kivétel nélkül halállal büntették, ma enyhítő körü'mé­­nyekkel egyengetik az útját a gyil­kosnak a fegyház felé, akit élete végéig ott kellene tartani lakat alatt, hogy ne ártson az emberek­nek, akik neki nem vétettek. A közrendről sokat beszélnek és ke­veset tesznek érte. 8ierkes&t6«éf éa kiadóhivatal: Kádor-a. 88,, Megjelenik hetenkint háiomison kedden, csütörtökön és szombaton« hogy minden erejével a békét kivánjá szolgálni és amilyen mértékben nő a hatalmak bizalma a két állam iránt, abban az arányban fogy a kisantant nélkülözhetetlen volts. A komoly bé­ketörekvés feleslegessé teszi a külön csendőri szolgálatot, amelyet a kisantant mint „Franciaország zsandárja“ vállalt magára keletkezése idejében. Maga a kisantant azonban még min­dig abban a hüben él, hogy reá nagy hivatás vár Középeurópa békéjének biztosítása szempontjából. Benes kül­ügyminiszter, a három, különböző ér­dekek által irányított állam e szövet­ségének megteremtője, nem képes me­nekülni attól az ideológiától, hogy a kisantant súllyal bir a külpolitikában is, noha ez egyáltalában nincsen igy, mégis ismert mesterkedésével el akarja hitetni a világgal a valótlanságot is. Franciaország és az antant hatalmai nem sok gondot fordítanak már a kis­­ánianfra, amely ma már alig jelent va­lamit Európában. Ezt érzi és tapasz­talja Benes dr. is és ezért uj orientá­ciót keres és pedig Keleten, ami egy­úttal Európában a Balkánt is jelenti. A csehszlovák külügyminiszter abból indul ki, hogy mivei az elbukott régi Oroszország megszűnt a pánszlávizmus képviselője lenni, Csehszlovákiára vár az a feladat, hogy a pánszláv eszmék ápolója, fentariója és fejlesztője fegyen. Hirtelen nagy szeretettel közeledik Bul­gáriához, amely egykor sz orosz biro­dalom pártfogását a legmesszebbmenő módon élvezte, de amelyet az orosz bolsevik izgatás és a szomszédos ju­goszláv türelmetlenség igen súlyos meg­próbáltatások elé állít. Prága most szláv propagandát kezd Bu'gáriában, Görög­országgal döntőbírósági szerződést kö­tött, amelyekből lehetetlen meg nem áiiapiiani azt, hogy Csehszlovákia olyan orientációt kezd, ameiy neki Keleten biztosit pozíciót. Ha pedig figyelembe vesszük azt, hogy Görögország a kis­antant valamennyi államával megkö íötte a döntőbírósági szerződést, akkor egészen logikus az a megállapítás, hogy a kisantant súlypontja kezd a Balkánra eltolódni. Igen, a kisantant teremtő atyja érzi, hogy megváltoztak az idők. A valami­kor nagy reményekkel megalakult szö­vetség olyan pózt vett fel egyes konfe­renciáin, min ha nélküle nem forog­hatna a világ, az események fejlődése azonban hamarosan leszállította Benes urékat a magas lóról és ma már arra kell gondolniok, hogy a Nyugaton las­­sankint elenyésző tekintélyt Keleten kell megszerezni. Kérdés azonban, hogy sikerül-e, mert a keleti és a balkánállamok különös életérdekei nem mindenben egyeznek a kisantant és Csehszlovákia érdekével, amint az szám­talanszor bebizonyosodott már a kis­antant áilamai közölt is, amelyek vég­eredményben csupán a Magyarország elleni gyűlöletükben vagy félelmükben mutaikoztak egységeseknek, egyébként pedig sok kérdésben homlokegyenest ellenkező véleményen voltak és vannak ma is. Az uj orientáció tehát egyelőre csak tapogatődzás, lehet, hogy sikerű1, lehet, hogy nem. Attól függ, hogy szüksége van-e a Balkánnak a kisantantra, ami pedig ezidőszerint még nagyon is kér­déses. (.—) Megalakul a vámtanács. — Június 26. Prágai jelentés szerint a pénzügyi-, kereskedelmi - és földmivelésügyi minisz­tériumok most dolgozzák ki a vámta­nács tagjainak kinevezésére vonatkozó javaslatokat. A tanács összesen száz-

Next

/
Thumbnails
Contents