Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-01-19 / 9. szám

1929. január 19. Komáromi Lapok. oldal Beszélgetés az állaniügyésszel — az államügyészről Irta: KÖRNYÉI ELEK 4-» mindig a BÜNTETŐ­TÖRVÉNYKÖNYV par.8gr£Íuaai mögül Kp e)5 a nyilvánosságra Komor az arca, ünnrpies talár vsn rajta, fiiján a barettal, a bírói emelvényen külön helye! bizfosifoílak részére. Ha felszólal, a s»ava rideg, az értelme vádoló, csak a bűnével együtt láíia maga e'ött a vád­lottat, aki, ha az államügyész felé kell néznie, inkább lesüti a szemé11, és konok ellenségei vél benne. Az áUam­­ügyéssszel minden ember lalálkozhatik igy, ha valaki cselekményeinek elbírá­lásában lelkiismeretének editálásával szeme elől eltéveszti az állami rend paragrafusainak (élezését és azokba beleütközve cselekszik. Ilyenkor senki nem kerülheti el többé, hogy az áliamügyésssze! ne találkozzék. Da. s tárpva’4tprf»mban ez államüívész az ÁLLAMI REND legfőbb őre ezentúl és megszűnik magánember lenni A szava ezért lesz rideg, az értelme ezért lesz vádoló, hogy az állami renden, a társadalmi renden, az erkölcsi renden elkövetett sérelemnek elé féelt szerez­zen a köz érdekében Amikor a vádlott tehát az áiiamügyészben ellenségét . látja meg, tulajdonképen az állami rendet, a rársadaímaf, az erkölcsi rendet gyűlöli benne, amellyé’ ellenkezésbe kerüli és amely mo'f elégféfpU követel magárak. Az átlamügvás" fegyvere a büntető paragrafus, zsákmánya az ítélet. Az ügyész munkájának az a céWa, hogy a megsértett társadalom, az állami rend egyensúlya ismét helyreálljon. Az uisígirő jól ismeri az álíam­­ügvés^t Hí 8z újságban olyasmi* ir, a ni beleütközik a bünfetöíorvér>v­­könyvbe. akár po'itikai szempontból, akár egyéb bűnügyről lesvén szó az államflpvész keze* kérlelhetetlenül u'ána nvul. Ha Írása a? állam érdekeibe üt kőrik, a? államügyész elkoboz ?a‘ja a lapot, ha hatósági személy ellen támad soraiban, az államügyész ülteti le ?z újságírót a vádlói ak padjára. De az újságíró jól ismeri az államügyészt ez esküd'széki tárgyalóteremből is amikor a gyilkosságokról megírja s riportjait. Az uiságiró sokszor találkozik az élet­ben az államügyésszef, mindennap el­mennek egymás melle t és néha szem­­bán állnak egymással A paragrafusok mindig közöltük vannak és amíg a paragrafusokkal tisztában van az újságíró, addig az államügyész szívélyes az uj ságiróhoz. Ma délelőtt a törvényszéki folyosón újra találkoztam az áüamögyésszel. Tárgyalásról iőtt, piros szegélyes talár voU rajta, fején a barettal. hóna alatt aktacsomóí vitt magával: a vádlott sorsát, mert n vádló t sorsa az ő ke­zében volt. Egy pillanatra keresztül járta gondoltaimat ennek a pályának a fogalma Áilamügyész u’’, —szóltam hozzá a következő percben, — be ízélni szeretnék az áilamügyész úrral az államügyészről, mini olyanról. Nem egv konkrét bünpörnek az államügyé - szével, hanem az államügyésszel, min­den bünpörnek az álbmügyészével. Szeretné’' beszélni a piros szegélyű talárról, az ügyészi báréiról,ami az állam ügyész személyét államügyésszé teszi, a bflntetőíörvéfiykönyv szigorú őrének állítja fce az éleiben. Az áilamügyész ur megértett engem, tudta, hogy most na.n egy áiiamiigyész- Bzel akarok beszélni, hanem az állam­­ügyésszel és pz újságíró kérdezett. — Hogy lesz az áilamügyész éppen áilamügyész és nem más? — volt az első kérdésem — Az* áilamügyész pályálya is csak olyan egzisztenciális pálya, mint az igazságszolgáltatás terén a bitói pálya — mondta sz áilamügyész, — A leg­több áilamügyész tulsjdonképen bitó­ból lesz, olyan módon, hogy vagy szelektálják erre a pályára az igazság­­ságügyminisztérium részéről vagy a szónoki képessége haiíia a bitót az ügyészi pálya felé. Azelőtt azokat a bitókat nevezték ki legtöbbször ügyé­szeknek, akik érleltek az adminisztrá* ciós szervezésekhez is. A régi Magyar­­ország idejében, különösen az 1891-ben történt decenlraüzáláíődás után, az az ügyészi pálya összefüggésben volt az erős adminisztrációs munkával. Azelőtt, amikor tizenegy táblára volt az az felosztva a régi Magyarországban igazságBJotgáltafás ügykezelése, áHamügyészégnek ju'olt a szerep a bírósági átalányok kezelésére, a rabtar­fást ők intézték el, a járáfbiráságok bűnügyi átalányát ők utalták ki és ál­talában n?gv pénzösszegeket kezeltek Mos? csak b fogházak ügyét intézi az ügyészség, és a mostani beosztás mel­­| lett az ügyészek adminisztrációs nun “ káva! nircsenek annyira megterhelve, mini régibben voltak. Azelőtt a megyei élet közigazgatáséban az éllamügyész hivatalból volt tfg|3 a megyei közigaz­gatási bizottságnak és az állami Msz­­visetőknek egyes kategóriájában felme­rült fegyelmi ügyeket is száilamügyész bevonásával tárgyalták !e. A szónoki képességen feivüí tehát abbana az idő b*n még nagyon figyelembe vették az sdmlniszirációs munkához szükséges szervező erőt is és eszerint szelektál­ták egyes bírókat, akik a bűnügyek tárgyalásaiban füíönö'en kitűntek és specializálták magukat benne, az ügyészi állásokra. — A magyer igazságszolgáltatás krónikájában, amelynek hatása Sdo­­vensz*«rban is érvényes, hiszen a ma­gyar Bik. szerint készi-ik ügyészeink a vádiratot, kiknek jutott korszakalkotó szerep az ügyészek közül? — Kozma Sándor dr. nevét keli irt először megjegyeznünk, sl*i még a decentralizálás eiőtt voll ügyész. Akko­­riban a decentralizálás élőit az egész országnak ő volt az egyetlen ügyésze, akinek kezébe fu'ott össze minden bünpör. Kozma nevét főként kiiünő ad­minisztrációs munkájával örökítette meg a magyar igazségszosgá!íatás íörténel­­méhen, Kivá'ó szerepí töltött bs sz ügyészek közöli Edvy ütés Kátoly dr. is, aki többek között a Bik.-ef látta el magyarázatokkal, és egyéb szak­­müvei? rheg m:r is használják az ügyé Ezek. Székely Fém c dr. h .polgári perrendtartásban biztosította az ügyész hatáskörét. Az ügyészek a polgári pe­rek bizonyos fajában, zz úgy név zeit státus perekben nemcsak részivehd­­nefc a tárgyalásokon, de az ítélet ellen jogorvoslattal is élhetnek, ha szüksé­gét láják enne«. Meg keli említeni még Vargha Ferenc dr. ügyész nevét is, mint híres ügyészt, aki később igazság­ügy miniszter is Jeff. — Az áilamügyész munkaköre ho! kezdődik a bünpereknél ? — kérdeztem tovább az államügyészt. — Az államügyész már a nyomozás irányításánál kapcsolódik beabünperbe. A bűnügyi feljelentés a rendőrség vagy a crendőrség u j in, vagy magánúton •érkezik az ügyészséghez, amely elbírálja a fe jelentést és ha szükségesnek Iá ja, magára vállalja a nyomozás irányítását, amelyet a rendőrség vagy z illetékes esendő; ség folytat le, azonkívül fonto­sabb esetekben a járásbíróság vagy a vizsgálóbíró, A vizsgásai b fejezése u’án következik az. áilamügyész má­sodik feladata a büriperben, a vád­irat megszerkesztése. A vádirat a foglyom ügyeknél piros p piroson kerül a bíróság e'é, hogy ezáltal is figyelmeztessék a bíróságot: a fog­­iyos ügyeket kei! előbb letárgyalni, mint azokat a bürpereket, amelyeknél nem fordul elő letartóztatás. A vádirat­nál rendszerint a bűntettet a legszigo­rúbb minősítésben állítja be az állam­ügyész, magát a puszta fényeket véve alapul, mive! a számba jöha'ő enyhítő körülményeket a védelem amúgy is figyelembe veszi. Á vádirat megszer­kesztése uíán s bünper aktái a bíróság elé kertnek és az á.lamügyásznek ezentúl a főtárgyaié s megiariásíig nin­csen többé gondja vele. Az ügyész lu lajdonképeni szerepe ezután következik a tárgyaláson, ahol a közvádló szerepét tölti be. — Lehetséges az, hogy az állam­ügyésznek a vádlott szimpatikus vagy aníipaíikus legyen és ez befolyásolja őt a feladatában? — Az ügyész is csak ember, mint a többi halandó és az általános emberi tulajdonságok alól ő sem vonhatja ki magát, az áilamügyész feladata azon­ban annyira a körelességteijesités alap ján áil, hogy az ilyen befolyások nem zavarhatják meg lényegében hivatását. Az ügyészt a tanúvallomásokban lefak­­j teieii tények és tárgyi bizonyítékok, apa- I ragrafuBOk szigorúan megkötik a bün­­“ perben. Az ügyész nek a vádlott legfeljebb akkor lesz némileg szimpatikus bűnével, ha a vádlott bűnének okát pl. a nagy nyo­morban kell keresnie vagy más ehhez hssonló körülmény játszott közre a bűn elkövetésénél, ami ilyenkor enyhitőleg haí a bünteti megítélésében. Előfordult már az, hogy azáilamügyísz maga kért felmentő Ítéletet a vádlott részére, amikor a tmgánvádiő vette át a vádat és a bíróság súlyosabbnak látja a bün­­pert, mint az ügyész, aki elejtette a vádat Ilyenkor az államűgyésznek jo­gában áll felmentést kérni a bíróságtól. — Az álíamügyészre milyen hatással van a pályája, nem esneli idővel ül­dözési mániába ? — Az áilamügyész a magánéletben, különösen ha társadalmiig is él. épprn olyan joviális iud lenni, mint a többi ember, akinek nsm az a hivatása, hogy az emberek bűneit még erősebb szili­ben látja meg, mint amilyenek talán a valóságban. Az iiéle! kimondásában a fele ö ség nemcsak az államügyészt ter­heli, hanem a bíróságot is, sőt sz Íté­letben neki esik passziv szerepe van. Az államügyásznek tényleg mindig szi­gorú képét keli mutatnia a közönség felé, mert hiszen a tárgyalóterem kö­zönsége és a laikusokból álló esküdtek is legtöbbször kegyelmes szivűek és a vádiott sorsa iránt részvéttel vannak. Az ügyésznek félre kel! tennie minden meghatódott8ágot és lágyszívűséget ilyenkor, mert nem lehet könnyes szem­mel halálos ítéletet kérni a bíróságtól a vldlotí részére, hí erre sor kerül. De a jó ügyész a paragrafusok mo­­rőíUJ őrén kívül érző ember is tud lenni mindamellett, aki nem kapcsolja ki nehéz feladatából az emberi érzést teljesen, ha nem »3 szabad reagálnia az olcsó szenti mentális hatásokra. Ezeket mondta „íz“ áilamügyész „az“ áliamügyászrői, mint olyanról, aki min­denkinek az életével ialálkoihitik piros­­szegélyű, ürmepies talárban, fején a barettal, mikor a bírósági emelvényen elmondja a vádbeszédet a vádlott lelett, Ítéletet kérve, mert az állami rendet, a társadalmi rendet vagy az erkölcsi rendet megsérietinek nyilvánítja a vád­lott cselekedete miatt, amelyért a köz érdekében elégtételt követel a vádtoltól. Adamson mindent eltűr, amig a szivar nincs veszélyben. SZÓMBA T. A „Királyok királya“ cimü film 7“Rde2Őjs\ Cecil B. de Miile ellen William TrtUínami amerikai story iió és jónevü novellista plágiumvádat adott be, mert a filmköllemányt egy noveHá jaból plagizálta, amelyet már hat évvel ezeíőü je!enteíeH meg egy nagy new yorki hetilapban. A kínai „szinva“ hajó a honkongi port vidék mentén a nagy Vihar miatt záíonyra fu ott és eisüiytdt. A hijón háromszáz uías és száz főnyi legénység volt, amely húsz ember ki­vételével elsülyedt Az áldozatok leg­nagyobb részt kínaiak. Az influenzia védőszérnmát igazo ja, A statisztikából kiderült, hogy a piacra küldött iparcikkek 68 száza­lékát nők vásárolják meg, Eltekintve a kifejezetten nők számára készült ipar­­cíks,e<től, az autóipar terén vezetnek erősen a nők. A Newyorkban eladott automobilok 81 százalékát nők veszik meg. Az amerikai ip3r tehát elsősorban nőkből él. Boot tábornok megbukott és tz ÜJvhadserf’g vezérkara, londoni jelentés szerint, 55 szóval 8 ellenében kimondotta hogy a tábornok nem al­kalmas az Üdvhadseieg vezetésének to­vábbi intézésére. Boot tábornok, aki iuiajdonképen mr galapitója az Údv­­hüdseregnek, már hónapok óta ágyban fekvő beteg és mindent megkísérel egéssségének helyreállítása végett. fedezték fel, mint erről a Wachington­­ban több napon át rüggíartott influenza­­kongresszusról szóló jelentés beszámol. Ez a védőszáíum 90 napra immunissá tesz mindenkit az influenziával szem­ben. A szérumot olyan embereknek véréből állítják elő, akik közvetlenül azeiőít iáboliak ki az infíuenziából. Amerikában a nők vásárolnak legtöbbet, mint egy newyorki reklám vállalat statisztikája Ady Endre versei fognak szerepelni a bécsi rádióban jövő hét szerdáján egy irodalmi est kereté­ben, amelyben három érdekes költőről lesz szó. Baudelaire, a svéd Ftóding és Ady Endre költészetét szólaltatja meg a bécsi rádió. Egy bécsi író bevezelő előadása u<án két színész fogja szayalni a három költőnek olyan verseit, ame­lyek a nagyvárosról szólnak.

Next

/
Thumbnails
Contents