Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-06-18 / 73. szám
ÓtTenedlk évfolyam. 73, szára. Kedd, 10S9. junins 18 OMÁMMI I.APOK POLITIKAI LAP. ta «*eka*lowfck és tétbe»; Silftu é* TÍáékte postai sséíküSdéasat i mha émra SM8 I, félém 40 K, ssegysáévíe SS £. - EfiUöldCn 1ÄÖ Kg, ?;»b isém in i 80 fillér. ALAPÍTOTTA i TUBA JANOS. FkIbIő* f&saerkeiztő: GAÁL GYULA dir. Szerkesztő: BÁRÁNYÁT JÓZSEF «far. 8*erke«xiö»ég él kísdóhiTsUl; KádöJ-c. SS}, Megjelenik hitenkint káromnál i kedden, csütörtökön és szombatok. Kisebbségvédelem. Komárom, —junius 17. A népszövetség madridi tanácskozásának eredménye a kisebbségvédelem aj szabályozása, amely végeredményében nesze semnr.i, fogd meg jól. A kisebbségekhez jutott államok soviniszta kormánya a kisebbségekkel szemben a nemzeti szuverénitás vesszőparipájára ülnek. Genffel nem törődnek túlsókat, ez kiderült a kisantantnak a kisebbségvédelem ügyében benyújtott közös memorandumából is, amelyben a mai helyzeten nem akartak változtatni. Sok jót nem is lehet remélni az uj kisebbségvédelemtől még akkor sem, ha az aranyszáju Briand szinészies pózában a kisebbségek szent ügye rnelíett fogadkozik is a nyílt színen, a kulisszák mögött pedig a kisantant elnyomó törekvései mögé áll. Minden Briand és minden kisantant ellenére is ez a kérdés meg fog oldódni, mert a népszövetség csak fél megoldásokkal é*. halasztásokkal dolgozik. Megoldódik pedig azért, mert a kisebbségi kérdés most már állandóan napirenden marad és a népszövetségnek nem lessz módja kitérnie előle, mert ott vannak a németek és jönnek az angolok is, nem a franciabarát Chamberlain-okkal, hanem a demokratikusabb baloldali politikusaikkal, akik a kisantantnak és a velük egy húron pendülőknek leckét adnak a kisebbségvédelemből, amelyre magát egyetlen győztes nagyhatalom se kötelezte és azért taposták lábbal a kisebbségek szent ügyét. A kisebbségvédelemnek klasszikus megnyilatkozása a mi külügyminiszterünk részéről jellemzi leginkább a helyzetet, aki elég merészen és vakmerőén azt az állítást kockáztatja meg, hogy a kisebbségek sokkal többet kaptak, mint ami megilletné őket és idebenn többet érnek el, mint külföldi panaszaikkal. Benes állításait nem is szükséges idebenn cáfolni, elég a százezer magyar hontalanra hivatkozni, akik a konszolidáció tizenegyedik évében egyik államnak sem állampolgárai. Elég arra hivatkozni, hogy itt a magyar kisebbség nem az elsőosztályu állampolgárok csoportjába tartozik, amit bizonyítani sem szükséges, mert mindenki érzi magán ennek az állításnak igazságát. Ez a mi kisebbségvédelmünk keresztmetszete, amely Benes szerint a világon párját ritkítja, mivel az adós, a teljesítésre kötelezett, többet ád, mint amennyit adnia kellene. A benesi elmélet igen kapóra jön a többi államokban is, ahol a kisebbségek okvetetlenkednek és ma már azt mondják, hogy POLITIKAI SZEMLE Komárom, — junius 17. Megalakul a kommunista ellennek pártja. A csehszlovákiai kommunista pártban beállóit szakadás mhíny rap múlva már konkrét alakban is fog mutatkozni. A különböző fegyelmi és kizárási ügyek befejezéseképen a pártból könyörtelenül kizárták azokat, akik szembe merlek helyezkedni az otosz szovjet jelenlegi forrsdalmasiió irányzatával, a kizárlak azonban nem nyugosznak bele megrendszsbályrzásukba, hanem kü 'ön szervezkf dnck. A párttól az ellenzéki elemek elválnak és uj pártot alakítanak. Leninistáknak fogják e magukat elnevezni, vagy más név alatt tömörülnek, még nincs eldöntve, de az ellenzék vezérei: Touzii szenátor és Muna képviselő junius 2G-ira kongresszusra hívták egybe Kladnóba az ellenzéki sejteket és szervezeteket. Ezen a kongresszuson fogják megállapítani sz uj párt nevét és programját és ugyanakkor fog először megjelenni a kommunista ellenzék uj lapjának a Kommunisiá-nak első száma is. Szlovenszkőben a kommunistáknak különösen Pozsonyban és Galgócon van igen erős ellenzéke, ebben s kél kerületben négy agitáció folyik az ellenzéki vezérek részéről. Nagy izgatottság a prágai cseh sajtóban, A prágai cseh s jió nagy megrökönyödéssel ir a párizsi Temps vezércikkéről, amely a leguíóhbi külpolitikái eseményekkel kapcsolatban Magyarországról szokatlan tárgyilagosan sőt megértéssel ir és többek között azt állnpiija meg. hogy akisantant minapi budapesti lépésének nem volt diplomáciai demars jellege, hanem inkább csak figyelmeztetés. A Narcdny Lisly c. lap hosszasan foglalkozik a Temps cikkével és elkeseredett hangon irja többek között: Ha Párizs úgy tud beszélni, min! ahogy a Temps beszélt, akkor Párizs velünk szemben való megértésébe vetett reményeink nagyon lehűlnek s úgy mi, mint a bisantent másik két állama, arra a meggyőződésre jutunk, hogy a kisantant államainak sajáf magukban kel! bizniok és legalább nekik kell igen világos és határozod formában értésére adni Magyarországnak, hogy nemcsak méltóságukon aluli volna, hanem egyben a jövőjüket is fenyegetné, ha a magyar uraktól mindent eltűrnének. Majd azt irja, hogy mindenkinek kötelessége, aki a csehszlovák politika jövője iránt megértéssel bir, az államokat a békeszerződések nem kötelezik, mert az szuverénitásukat sérti, hanem egyedül a saját törvényeik. A kisebbségi törvényhozás ná unk kiélte magát a lex Dérerben, amely az államnak újabban is sok milliós vagyonadót szerzett az állampolgárság adományozása cimén, amire azokat is rákényszerítik, akik negyven-ötven éve élnek ezen a földön. Ez a mi kisebbségvédelmünk, az államra nézve előnyös jövedelmi forrás az öt, tiz, húsz, ötvenezer koronányi díj, mely végrehajtás utján is beszedhető. A törvénytárban hasztalan keresünk más törvényt, elég, ha a Dérer-törvény véd bennünket súlyos ezrekért. hogy tudj?, hogy kevesebbet kell beszélni a békes2eretetről és inkább arra kell ügyelni, hogy ne csak katonailag, hanem belpolitikailag is készen legyünk minden eshetőségre. A Nirodni Politikának a magyar lengyel viszony okoz fájdalmat és azt irja, nem tudjuk ugyan, tulajdonképen mi vezette Zaleskit Budapestre, de megmondhatjuk, hogy nekünk, cseheknek ez a látogatás fájt. Különösen azért, mert u’ána Zsleski oly gyorsan Mussolinit látogatta meg, úgy hogy ezt a két látogatást egy akciónak tehet tekinteni. A cseh néppárti Lidové Listy követeli, hogy a köztársaság külügyi hivatala a legteljesebb határozottsággal és következetességgel folytassa megkezdett útját, a Národ pedig nemzetközi beavatkozást kiván a magyarok revíziós törekvéseibe. Nagysikerű gazdanapot rendezett vasárnap Komáromban a magyar nemzeti párt. Saját tudósítónktól. A rohanva haladó kor hatását legjobban érzi a magyar gazdatársadalom, amelyet azzal szoktak állandóan vádolni, hogy konzervatív, nem hslad a korra), maradi. Sajnos, ezekben a megjegyzésekben nagyon sok a szomorú igazság, a rideg való. A magyar nemzeti párt elfőnek ismerte fei azt a nagy veszedelme*, ameiy a magyar konzervativizmusából az ili élő magyar gazdalársadalomra leselkedik. Az itt élő és mostoha gyermekként kezelt magyar gazdatársadalomnak a megváltozott idők forgatagában kétszeresen kell tanulni és haladni kell a korra! és a modern gazdasági ismereteket nemcsak el keli sajátítania, hanem azokkal élnie is kell. Csak a tanult és a korral haladó gazda tud boldogulni az élet nehéz körülményeiben. A magyar nemzed párt ennek tudatában szervezte meg mezőgazdasági szakosztályát, amely a tél csendes pihenőjét azzal telte hasznossá a magyar gazdára, hogy majdnem minden nagyobb faluban rendezett a múltban és rendez a jelenben i3 gazdasági tanfolyamokat a magyar gazdák részére és mivel a modern gazdasági életben egy uj tényező lett hatalmassá és nélkülözhetetlenné, a gép, a magyar nemzeti párt gép és moíorkezelő tanfolyamokat is rendez nagyobb vidéki központokban, hogy a magyar gazda saját maga kezelhesse motorjait, traktorjait és egyéb gazdasági gépeit. A téli gazdasági és motorkezelő tanfolyamokon kívül úgynevezett gazdanapokat is rendi z a magyar nemzeti párt, ahol a szakelőadók egész hosszú sora ismerteti az aktuális gazdasági kérdéseket. A párt legelső gazdanapját évekkel ezelőtt Komáromban rendezte jelentős sikerrel. Hasonlóan nagy sikerrel tartotta most vasárrap gazdanapját a párt ismét Komáromban, amelyen részt vett a messze vidék gazdatársadaimának színe. java. A gazdanap a Bnoss utcai Dózsáiéin Vigadó nagytermében volt, amely szépen megtelt érdeklődőkkel. A gazdag programú és nagysikerű gazdansp délelőtt 10 órakor vette kezdetét. Ftissy Kálmán, nemzetgyűlési képviselő nyitotta meg az ülést és meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, akik ezzel beszédes bizonyítékát adták annak, hogy a magyar gizda is akar tanulni és akar a korral haladni, amire sohase volt nagyobb szükség, mint most. A békeszerződések elszakították az itt élő magyarságot testvéreik zömétől és itt mostohagyermekként kezelik különösen a magyar gazdatársadalmat, amely egészen önmagára van utalva és ha nem halad a korral, a rohanó idő elsöpri az élet színpadáról. Nekünk itt csak két fegyverünk van, mekkel és ez a két fegyver a tanulás Komárom, junius 16. ás a munka. Tanulnunk és dolgoznunk keli, mert csak ez segíthet rajiunk és csak igy tarthatjuk meg lábunk alatt az őseink vérével és verejtékével áztatott azt a talpalatnyi földet, amelyet a földreform nem vett el még tőlünk. Ahol nem elnyomatással állunk szemben, ott nemtörődömség a részünk és ha önmagunkon nem segítünk, hát akkor nem előre haladunk, hanem hátrafelé megyünk. A parlamentben elhangzóit panaszok is legtöbbször süket fülekre találnak. Itt csak egy barátra, egy segítő társra számíthatunk : önmagunkra ; dolgoznunk és tanulnunk kell! Hála a megértő magyar gazdáknak, hogy olyan szép számban jöttek össze e napra, ezzel is jelzik, hogy tanulni és dolgozni akarnak. Üdvözli a megjelentekéi, az előadókat és a testvérpárt kiküldöttjét Kardos Győzőt, a testvérpárt vágsellyei körzeti elnökét. A gazdasági téren való együttműködés az itt élő összmagyar társadalomnak hozza meg a gyümölcséi. A zajos helyesléssel fogadóit hatásos elnöki megnyitó után Herczog Árpád iótmegyeii uradalmi főintéző és földbirtokos „Modern gabonatermelés" címen tartotta meg értékes előadását, amelyből igen sokat tanulhattak a megjelent gazdák. Különösen nagy érdeklődéssel hallgatták az előadónak kísérleteit a gabonafélék kapálása körül. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Fodor Jenő, a „Barázda" főszerkesztője szólott a tárgyhoz és rámutatott arra, hogy a gazdáknak számolni kell az alacsony gabonaárakkal és redukálni kell a rezsiköltségeké*. Nem igaz a?, hogy a mi földjeinkben nincs elég tápláló anyag. Van elég, de feloldatlan állapotba::. A gazda azonban nem várhat addig, amig az feloldódik, azért hódított tért a műtrágyázás, de az e téren való tevékenységünk eddig egyenlő volt a sötétben való tapogatózással. Ha a műtrágya se hozza meg a kellő eredményt, akkor azt szoktuk mondani, hogy kevés volt hozzá az eső, nem tudott a műtrágya feloldódni. Ez tévedés. Az feloldódott és nem ott a hiba, hanem oh, hogy nem válogatjuk meg a talajhoz a megfelelő műtrágyát és mindenféle talajra derüreborura használták a szuper foszfátot, mert ennek a kartelje ügyesen tudja azt reklamirozni. Minden talajnak más és más műtrágya kell. A savanyu, mésztélén talajokon és homokra nem való a szuperfoszfát, ellenben a lúgos talajnak valóságos orvosság. A savanyú talajra jobb a Tomasalak. A szakszerű és megkapó példákkal megvilágított előadás után Bartal Iván szólalt fel és ismertette azt a módol, amellyel könnyen megtudhatja a gazda, hogy talaja milyen minőségű. Ecetet keli ráönteni és ha pezseg, akkor meamellyel megküzdhetünk a veszedeí- szes a talaj, ha nem pezseg, akkor iugos.
