Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-01-19 / 9. szám
i929 január IS. Komáromi Lapok 3 „ oldali' árul el férjének Vidámné Bölcs Káló. A férje boldog és nyugodt is, mert tudja, hogy felesége kímélheti magát, hogy a legfárasztóbb házimunkát, a mosást elvégzi a 1AHI jesitőképesség-“ n gy-ötezer lesz, amivel S7emben a Graf Z ppelin mo'orjai m ximAlisan kétezerhótszáz lóerőt fej; tettek ki. A gondolák száma változatlan, terjedelmét azonban jelentékenyen kibővítik A főgondola elü'ső részén nyitott térrsszí rerdsznek be, hogy az u*a sok menetközben akadátyatenul élvezhessék a kilátást. Az uj Z ppéljn burkát gyapot helyett len vászonból koszit k, ame'ynek ellenállóképessége jóval nagyobb. A két egyensúlyozó felület anyaga is lenv'szon lesz, úgyhogy a jövőben nem fordu hat elő baleset, mint ä Graf Z pp ltn amerikai úján, amikor az egyik egjrmulyozó szárny j gyapotanyaga a nagy vihatban elszakadt, Ismeretet«, hogy a bírói kar amely a legmostohabban fizetett adtaim z>tji az államnak, mennyire lul van telhetve munkával és ha a jogkereső -öiöaség ne« ebből hátránya támad, úgy nem 0,kp'hJió ezer) a bi>ői kar. ameiy igazán megfiszi'ett szellemű és fizikai munkát vég; z E ö tünk fekszik a „Soudc iv»ke Fehér^fogak minden arcot bájévá és széppé tesznek. Sokszor már egyszeri tisztítás után a kellemesen frissítő Chlorodont-fogpasztávál a fogak gyönyörű elefántcsont csillogást éa fehérséget kapnak' még az öldalfelűleteken is, ha a fogsorhoz simuló Chloradont- Sogkefét használjuk. A fogak közt romló éíplmaradékok nyomtalanul eltávolodnak, ami a rossz szájíznek veszi elejét. Próbálja meg először egy kis 4 koronád tubussal, nagy tubus ára 8 korona. Chlorodontfogkefe, hölgyeknek 7 korona (puha szálú) férfiaknak (kemény sörtéjö) 8 korona. Ügyeljünk a kékes-zöld csomagolásra a „Cklorcujont“ leliráesaL Mindenütt kaphat* 60 Komárom, — január 18, Listy" cimü bírósági szaklap, amely co-k meg-rősi i ezt a meváthpitásf. A !,p egyik cikkében a köve k ző-e> Írja: „Jogászok kitérnek a bioi szolgál it e!ő- mert a birák*! siralmasan fi e ik és munkával tu'teihelik. Az éppei olyan ross/ul fzüeu bírósági tisztviselők leg '»abb melléi-kereke* után nézh -fnek szabad idejükben. Nim is olyan régen történt, t hogy két hiró tárgyalás körben eszméletlenül összeesett. A bíróságokon az elintézetlen akták hh delien nagy halmaza hever, Mig a b-rák áldozatokat hoznak, addig a p5rzüeymini»7tárium vissz-u asi ja követeléseiket. Fizetésül- fejavi ása helvett címeket kapnak a bírák A további mel!őzfeiétekn«k elejét veendá a prágai országos törvényszék bírái elhatározták, hogy ezen’ul csak a hivatalos Órák alatt doigoznik, fekin'et nélkül arra, hogy mi marad vissz t eUniézeilenüí A h'-ákat egyenesen kénysrerink erre a lépésre. Mir most sok semmis ítélet lé'ezik, mert a munkával túlterheli bíró nem tuá elegendő időt szentelni az ügynek, A bírák jogos iö feleléseinek min den uj-bb hriasztása az diniére'* len »kiak >z prrodasát jelenti, további a vizsgalati fogt-ág meg hosszabb! ását és az olyan ügyek felgyülemiécéi, amelyeket bizonyos h itárideig kellene elimézni. E? termésfetesen uj bb j>gi bonyodalmakat von maga u an Hi bíráknak nem njujtanak mentő kezet, akkor a jogi abpok fognak megra/kodni.“ Igv szól a bírák szád -pj'ban megjön n cikk ás nohs a ciks fő'og a történelmi országokban lévő lie’yzetet tariji tar hatatlannak, meg kell allapi- I tani, hogy a szlovenszfói birák hely ete j sem rózsasabb, sőt még rosszabb, f mint az ország egyéb részeiben, mint s ahogy azt mir többszőr kimutatták ad ttokkal. Ideje volna ha a mértékadó körök mihun <rább teljesítenék a birák jogos köve elései», mert a írun* káva' túlterhelt és anyagi gondokkal fcü'dő biró a legjobb akarat mellett sem f itieti ki azt a munkát, amely i az igazságszolgáltatás gyors és alapos lebontó itásáhozoW tétlenül szükség s. A komáromi farsang j legfényesebb estje lesz | a Vö.öskereszt bál. Komárom, — január 18. IA kuMU'pilota emeleti kép ártermében gyű S:zö vigalmi bizottság eddigi munkájából mindjobban kidomborodik annok a jelen ős társad almi eseménynek képe, ameiy f.b u ír hó 2 an a tiszti K>s inó nagytermében fogj a elkápráztatni Komarom egész jótékony társadalmát. Minél tisztábban rajzolédtk ki a reprezentatív est kepe a rend .-zóseg előtt, annál n gyobb buzgalommal lat az egyes részleten minél tőkéié eseoben va ó rrtego d is; h u Mert az ifjú egyetü et érzi, hogy ezen az esten lesz elótzőr abalmi ünnepélyesen dosumemátni Komárom váios egész társa^dalma elő l azt az előkelő szerepet, me'y ezt a fiatal egyeiü etet a komáromi jótékony egyesülete* sorábtn megilleti. A komáromi Vórflsxereszt Egyesület szere esés megnyilvanulasa az érző emb ri szivek összetaíáikozá-ának, mert r ndelnezesére átl egy az egész világra ki erjedő egyesülésnek a nyilvánosság előtti presztízse, viszont mit dm egyes at-cójának tiszta ertdményét kizárólag Ko ná om város szegényei tárnoka a»era es a szeg» ny sora u cs-oado* eget-zsógének megőrzésére fo dithatji. Nemze-iség. főj, nyelv, fclet-ezet szent m- gkötö is-g i lehetnek bár egyes társadalmi csopuru ktidk, de minden ilyen szempont hát-érbe szorul akkor, mikor a i yomor szomorú nemzetközi zászlaját c-bogtatjt*. A Vöröskereszt Anya és G/érméi-gr dozO Intezete rövid nchá"v hó tapos rr-ÜKödése alatt közel lOCO égében nyújtott anyák és gyermekeik részé-e otvosi tan; csőt és éetmiszert, anékül, hogy,ennél az embetbatá i munkánál más szempont, mint a szükség, figyelembe jéhiteti volna. A f .btuír 2-iki V -röskereszt bál is éppen az ai ya- éa gyrrime-gondozás Az igazságszolgáltatásban uralkodó tarthatatlan helyzetről panaszkodik a bírák szaklapja. két Utjai felmutatva, sugárzó arcco — ma ntmaradt a pádon a B.r'ucz L'di tízóraija és én m m loptam ell — És a öbbi ragyogó szemmel bizonyi'otsa, hogy biz’ úgy vöt: Szabó Ita nem lop a.el a Bm ucz Lidi elemózsi?jt*. V iami nagy, csodalatos átalat-uiáson ment at S ebó Ila ezekben az időkben. Hogy intézte, hogy nem, de való, hogy ő volt reggel a legelső az iíkotáb-n. Á ín odázó mosol yal lép itt azos tl|yba. OJihuiCdott a tanító néni közeiébe és hí csak tehette, áhifathl megérinufie a fuht-jat, vagy megcsókolta a kézé , ahol érte. Alig lehetett rávenni, hogy a tanítás befejeztével hazaimenjen. Mert bizony od.ha;u!ról simogatás helvett kék foltokkal került az iskolába, eltol megbújt, mint egy üldözött kis álla*. Dá más öröm is érte Szabó llát. É y napjn a tani'ónáni félszőii'oHa a Hislányokat, hogy aki teheti, hozzon egy pár cipői Szabó fiának, mert a raj'a levőből már kilátszanak a megfagyott kis lábujjai. A patikus kisleánya egy reggel ragyogó arccal állított be az osztályba. Égy csomag volt nála. — Tanitónéni kérem szépen, édasf-nya egy pár cipőt küld S ibó Ilának. Nekem három par van trifg. Nosza, bibontoíták a csomagot. A nagy izgalomban mindtn fegyelemről megfeledkezve, az egész osztály kipi ruUan kifzlá tódult, hogy jelen legven a nsgy aktusnál, amint Szabó Ha felpróbatja a cipőt. — Csak aztán elég nagy legyen neki! — szólt a tanilósisasszony. Az apró arcokon most valóságos 3ggp«lalom 'ü-tröződölt. Szabó Iiapart fogoltjuk volt már. . __ — N.m jói nuted fól te. 1 A zsinór ját hu-d sze I tgy nem men fői! — hmgzott izgatotta-r össze-vissza. Biztatták, s*gi et ék. Végre r>e't hdyezk-dett a cipőbe a kis összefagvott láb és — ó c ódák-csőd tja ! — e C'pő épp in elég nagy volt. M?g Csak nem is szorított. S abó I a átszellemült arccal bunuit a cpőare. Aiig mert lépkedő, bennük. — Köszönd meg szépen, la... — Kő izöfiöm szf pc’1 •.. ~ és a kislány hálásán nézett a má>-ik gyermekre, akinek az ajándékozás boldog lázában égett az arca. Szabó Ha nemcsak hogy nem lopott ezen-ul, de a íarutasbm is iparkodott, amennyire az otthoni do gai engedték. Ő volt a legfigyelmesebb és ht a taniói-'ni leej ett valami', ő ugrott ki a prdból legharnsrább, hogy fölvegye. Egy hét mu va titokzatos runogás tö töne meg a tantermet, mielőtt a tanitónéni betfpett, vagy mikor az u cán egymás közt voltak a kisleányok, A nagy sugás-bugás oka a tanít-nini t-ö zeiedő neveríapj-t volt. Minden tanuló vett valamit vagy hozott hátú tól és ott dugdosta a fiókjabm a tandőnénlnek szánt apró meglepetését. C^ak S abó IU járt kelt szomorúan a többi közt. ő nem is gordo hatott rá, hogy ő is hozzon valamit D hogy is merte voma özv, K pásné elő t megemlíteni az ilyesmi*. Mert Kapásné, amióta Ila azt a c pöt kapa az iskolában,, folyton biztatta, hogy: — Te C3äk kérjél hát, cäak pinaszkodj hogy mi-yen sz*gény vagy, hrdd hozzanak neked. — D-1 a sohase kért senki'ő!. Most pedig, a nagy izgalombm, a többi bizony megfeledkezett fiáról így közeledett a négy esemény. M.r c-a* Kei nép vaia&ütoí.a el az osztályt tő e. Akkor történt, hogy Komlós Ida legötbü t szajjii, sírva ment pmas>ra a lanitókií-ass.-onyhoz, hogy egy gyönyörű préséit kép *i, «melyet z-jánd koa k patt a könyvkereskedőtől az áb césttönyv. re és amelyet olt őrzött abban, valaki elemei e. — Oholysn gyöhőnyrhö ü vob, — zokogott, — phttos rohezsak vott-k rahaj a, meg csokoiiolódzó galambohok. A tanítónő nem akarta Hát egyene sen megvádolni, árért mindenkiiő. megkérdezte, nircr-e ráta az a remek p ésett kép I iát is fagga ta. Ila össze»zori'ott Siájjil valloua, hogy nincsen nála, de vo t a visei-redés biti valami, érni nem tetszett a tanítónőnek. A ktp azonban nem került meg. Humadnt-p reggel az iskola fel volt virágo/ va (te-izölddel p rsze) és a*ani;ónéni asztalán niinder-fite becses em ék sorakozott. Ery Ms p h r a vásárból, egy csésze, egy koszotu füge, egy kis Ctig7h4jas dubtz, egy kis mé/es«dlács ziv, egy üveggolyó, kis zs b ükör es f sü i ; mir den, amit a gyirmekképze et b c et-rnk és énekesnek áimodot. A tani ónő mindin ajándikduabról mrgkérdezte hogy ki hozta. Akkor kihívta az illetőt és me^csókoita a homlokát. — Köszönöm angyalkám. — És a kis i j indékozó úgy ment viasza a padb t, min h ! rz oltárnál áldozott vo'na. C^ak Szabó Hát nem h-vta ki, Di amikor kinyi'ja az aszta-fiökját, hát meglepetten főikiai*. Egy gyönyörű présel; k<p fekszik ott, remekbe festett rózsával és csókolódzó galambokkal. — H - ezt kt leite ide nekem? *«» kéidert vegyes érielmekkel. A^rtor tündöklő s/emmei, klp rulva mu'a'j* löt s két ujját Sz bi 11 : — T ni ónáni, azt én hoztam! A tani-ónő odrmegy hozzá. — Honnan vetted te ezt a képjt kislányom? Sznbó l a bo'dog szégyenlősen odamu-at Bn uc L dire. — A/; öve vór. Di már akkor B rfucz Lili is meg. ismeri az el ünt jószágai. — Az kérem az én p áselt k'peml — kiál jr kipi ultdP, — Tólem lopta-eil A tanitókiíass/ony jöragoszn megsimoga ji B-r uC' Lidi »real, — Nizd L'd kém, ajndikozd oda neki. hogy ö is adhasson nekem valamit. Olaadod? — OJo-dom, — mondj*: Barfucz L dr r aiylclsüen. — Latod fiacikám, fordult aru'án Sotbó Ii hoz a tanitókiaasszony, — jobban Őrültem volna, ha nem adsz nekem semmit, mert akkor nem lop al volna megint Látod, inkább mond ad volna et Bar’ucz L-dinek a dolgot és kerted voma el tőle. Tgétd meg nekem, hogy nem lopsz t'-bbé. — Ét nem is loptam, —■ szól Szabó Ha boldog dtaddmasm. — A Kese |áskának mondtam, hogy vegye ki a Btrucz L di könyveböl. mert oda akarom adni a tamtúneninek a nevenapjára. És ő megtette... Nrgy dolog a nevelésügy, El se tetszik hnni... M nnyi baga, szövevénye van, hánys/or összegubancolódik újra meg újra, mig az emoer egy ilyen c--öpp hibás jelleme-főlgombolyit életievaló fonálnak .. .
