Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-06-06 / 68. szám
2. iííd&i. Komáromt L*poft 1ííí9. június 6, POLIP szappan POLIO szappan POLIP MBMHni szappan ° «■HHHHHBMHnai ; | tette azt felszólalásában, hivatkozva ; Zsiiincsánra, aki maga javasolta Steiner ' Qábor előterjesztésére a három javaslat sokszorosítását és külön közgyűlésen vaiő leiárgyalását. A városbirő ragasz- ; kodott bejelentéséhez és azt indítványozta, hogy a munkások pragmaíiká- f jának ügyében majd a tárgysorozat 24. pontjánál foglaljon a közgyűlés halasztó hatályú állást. Ezután a Zsák-utca megnyitására vonatkozó jegyzőkönyvet terjesztették elő, amely szerint a Zsák uíca megnyitását mi sem akadályozza, csupán csak a Kaihoükus Legényegylet telkére nézve, illetve a tőle kisajátítandó telek rekompenzáciőjára nézve kell még tárgyalást folyatni sz érdekelt szomszédos telek 'uiajdonosával Ipovitz József gépgyárossal. A5 tárgyalások lebonyolításával a tanács Ghyczy János dr. főügyészt bízta meg, amit a közgyűlés tudomásul vett. Langschád! Alajosnak és Langschád! Ferencnek ingyen kavics és homok kiutalása iránti kérelmét a polgári pártok ellenezték, mert nem kívánnak praecedanst alkotni, azonban'a közgyűlés munkástöbbsége a tanács szótSbb- ; sággel hozott javaslatát fogadta el és igy nevezetteknek házépítéshez ingyen kavics és homok méltatott ki. A Po- I zsonyi Városi Takarékpénztár átírt a tanácsnak, hogy jelöljön ki három szlovák, három magyar tagot az itteni fiók igazgatóságába. A tanács ezt a közgyűlésnek tartotta fenn, mivel azonban a képviselőtestület Csizmazia városbirő ; referálásából megállapította, hogy vannak a takaréknak saját jelöltjei, napirendre tért a kérdés felett. Ezt a kép.viselő testület annyival is inkább megtette, mert a Pozsonyi Városi Takarékpénztár részéről eddig Komárom város vesetőségének semmiféle javaslatát sem vették figyelembe és a fiók megszervezése körül minden úgy történt, ahogyan azt Pozsonyban akarták, dacára annak, hogy a város a fiók részére tiz évre ingyen helyiséget adott. A fakereskedelmi telepek bérbeadása, illetve egyes telepek eladása került napirendre. A Mikus féle fatelep bérbeadásánál a tanács és pénzügyi bizottság azt javasolta, hogy az ajánlattevők közül a legkedvezőbb ajánlattevőnek Weisz Jánosnak adja bérbe a város évi 15000 K-ért 1929, julius 1-tői kezdődően hat évre. Ez az ügy nagy vitát provokált. Cstvái helyettes szíaroszta árdrágításnak nevezte a magasabb ajánlattevő eljárását, mert eddig azt a telket mások bírták bérben olcsó áron. Ki kell kötni, hogy ne adhassa albérbe a területet. Stern Bernát azt mondja, hogy Weisz ki akarja íurni az eddigi albérlőt és piszkos" konkurenciának nevezi az eljárásál; úgy ludja, hogy a volt albérlő utóajánlatot adóit be, kéri azt ismertetni. Kállay Endre dr. nem érti, hogy miért kifogásolják, hogy a városnak az eddiginél kedvezőbb ejánlat tételeit és azt a város el akarja fogadni, A legelőnyösebb ajánlatot kell elfogadnia a városnak, mert az az érdeke. Ami az albérletet illeti, ha a szerződés eddig megendedfe azt, kéri, hogy az uj szerződésbe is felvegyék az albérlet lehetőségét. Fleischmann Samu azt fcivánja, hogy a szóban levő területet Funk fakereskedővel közösen adják Weisznek bérbe, Csengd ugyanezt akarja. Dosztdl Jakab szintén úgy találja, hogy itt tisztességtelen versenyről van szó, javasolja az ügyet úgy elintézni, hogy a régi albérlő is területhez jusson. Dénes Emil azt mondja, „ha vannak tisztességtelen kereskedők, azok a fakereskedők között vannak.“ A szóban ievő Mikus telket előzőén Haasz és Mády cég bérelte és albérletbe kiadla Funknak, aki azt éveken át használta. Ki kell kö!ni az uj szerződésben, hogy a régi albérlő is kaphasson területet a bárbevett telekből. Fried Miksa erélyes szavakkal utasítja vissza a komáromi fakereskedők nevében Dénes Emilnek a fakereskedőkre tett rágalmazó megjegyzését és rámulat arra, hogy a fakereskedők h;!yzeíe korántsem olyan rózsás, amint elképzelik A bérlet ügyében az a véleménye, hogy a képviselőtestület mondja ki, hogy sz ő beleegyezésével a bérelt területet albérletbe is ki lehat adni. Sándor Ernő fŐ3zámvevő felszólalásában hangsúlyozza, hogy a város érdeke az első, 8 ezért csakis a legkedvezőbb ajánlatot lehet elfogadni. Da a közszállitásí s-abályrendelet is azt követeli, hogy a legelőnyösebbet lehet csak elfogadni. Ehhez ragaszkodni kell és ezért a tanács javaslatát ajánlja elfogadásra. Kállay Endre dr., Csizmazia György, Ghyczy János dr. főügyész, Gsöbsl Károly dr. felszólalásai ulán a képviselőtestület egyhangúan kimondotta, hogy a bérbeadandó területnek a várossal kötött szerződés feltételei szerint leendő albérbe adását előre is tudó másul veszi és a terűidet Weisz János építészmérnöknek hat évre évi 15000 korona bérért kiadja. Haász és Mády fakereskedő cégnek, Funk Mór, Szarvas Lajos fakereskedöknek és Weisz Jánosnak különböző fatelepek megvételére irányuló kérelmeit a közgyűlés elutasította. Raider Adolf fakereskedő kérelmet intézett a városhoz, az általa bérben birt fatelep egyrészének megvétele, esetleg húsz éves bérleti szerződés megkötése iránt. A tanács hajlandó a területet eladni és pedig 63 K egységárért, összesen 152082 K. vételárért. Fried Miksa méltányos áron kívánja eladni a telket, Dosztál Jakab megáilapítja, hogy a város szűkkeblűén jár el az ipar és kereskedelemmel szemben, holott saját érdekében kötelessége volna azok részére a legmeszebbmenő támogatást nyújtani. A kért telket eladni javasolja Ruidetnek, mivel azt az illető ipartelepnek akarja felhasználni. Kollányi Miklós szerint a bérletet is meg lehet hosszabbítani, de eladni a telket csak a takács és pénzügyi bizottság javaslata alapján lehet. Dénes Emil, Fleischmann Samu a méltányos árban való eladás mellett foglalnak állást. Kállay Endre dr. összehasonlítja a Fried Miksa féle telek vételárát a Ruiderrel szemben felállított egységárral és ebből arra a következtetésre jut, hogy Ruidcrnek is mélíányosabb áron adható el az általa megveendő terület. De mindenekelőtt arra nézve kel! döntenie a közgyűlésnek, hogy egyáltalán elsdja-e a kért telket. A közgyűlés a kérdéses terület eladását egyhangúan kimondotta, az egységárra és vételárra pedig a tanács és pénzügyi bizottság javaslatát 16 szóval 13 ellenében emelte határozattá. A háziszemét kihordására nézva hirdetett pályázatra beadott árajánlatok oly magasak voltak (93000—132000 K), hogy azok egyikét sem fogadhatta el a város közgyűlése. A felszólalók valamennyien kifogásolták azt, hogy a város szemét kiszállítása igen rendetlenül történik és ezért intézkedni kell, hogy ebben a tekintetben rendszeres munka íeijesittessék, Geöbel Károly a kérdésben a döntés eih riasztását kérte, Dines uj pályázat kiírását javasolta, Fried Miksa a szemét fuvarozásának kiadását sürgette és többek felszólalása után 21 szóval 11 ellenében úgy határozott a közgyűlés, hogy a szeméi kihordása továbbra is a város kezelésében marad, da szigorúan elrendeli a város, hogy ezt az ügyet a gazdasági hivatal intenzivebben kezelje. Néhány kisebb jelentőségű ügy letér - gyalása után a Közgyűlést fái 9 óra elmúltával elhalasztották. Fordulat a gabona világpiaci helyzetében? — juaius 5-én. Az utolsó huszonnégy órában váratlanul nagy erőre kapott az a sziiárdulás, amely heteken át tartó szakadatlan árcsökkenés után szilárdulást idézett eiő az amerikai és nyomukban az európai piacokon. Immár kétségtelenül megállapítható, hogy az árak leszorítása nagyarányú amerikai spekuláció eredménye volt, amelynek ezúttal is Csikágo volt a központja s az egész világ gabonaexportáló államai az áldozata. Egyetlen napon hat centes árjavulás volt a búzában és talán még nagyobb volt a szilárdulás a tengeriben. Csak a leghevesebb spekulációs időszakok láttak ilyen arányú áringadozást, főleg áremelkedést és ma már a meggyötört európai tőzsdék bizakodva várják a jövőt. Budapesti szakkörökben óvnak a túlzott optimizmustól. Az ottani spekuláció tartózkodó volt a Csíkágóból diktált bssszmozgaloir.mal szemben és ha külföldi, főleg jugoszláv spekulációs eladások a budapesti gabonatőzsdén nem történtek volna, úgy sokkal lassúbb tempóban követték volna a csikágói áreséseket. Ahogy nem kellett megijedni az elmúlt hetek árzuhanásaitól, úgy nem kel! mindjárt elbízakodni a magasabb jegyzések láttára. Még nem tiszta a helyzet, még nem lehet látni, hogy Amerikában melyik tábor kerekedik felül és minthogy nem is Európában, hanem csakis Amerikában, főleg Csikágőban dől el a búza sorsa, még napokig keli várni, mig határozott képet lehet a való helyzetről alkotni. Egyelőre mindenesetre örvendetes, hogy az árzuhanás nem folytatódik és az ellenhatás érvényesülése észlelhető A halottmosó és a haloftöltöztető, mint péksütemény árus és péksütemény kihordó Komárom gyomra. — Este halottal mos és öltöztet, nappal pedig péksüteményt hordoz, — Amikor a pereces bagózik, — Az ármegállapító bizottság ütése. Saját tudósítónktól. Komárom, junius 5. Megdöbben,ő képet festett Soltész PJ! szolgabirő a komáromi élelmezési dzsun gélről az ármegállapiíó bizottság hétfői ülésén. Sdníe megdöbbenve kérdjük és a nagyközönség is 1 érd* * * * §, hogy hát ilyesmi is lehetséges, hogy egyes íc-li-ismerétién emberek nemtörődömsége ilyen állapotokat is teremhet. A komáromi ármegáüapiíő bizottság hétfőn délután 5 órai kezdettel üiést tartott Soltész Pál szolgabiró elnöklete alatt. Üdvözölvén a szép számban megjelenteket, ismertette a legutóbbi ülés óta történteket. Felhívja a bizottság figyelmét arra, hogy a hatóság tevékenysége egy pillanatra sem szűnt meg a közélelmezés terén, ha a bizottságot nem is hivják össze, mert a szükebbkörü bizottság állandóan permanenciában van. Jelenti, hogy bár egy-bét pékiparos üzeme a legpedánsabb követelményeknek is megfelel, azonban nagy megdöbbenéssel kel! megállapítani, hogy sok pékiparos ellen sutyos panaszok me; ülnek fel úgy, hogy elérkezett a tizenkettedik óra, a kérlelhetetlen tisztogatás és a bírságolás, büntetés órája. Kéri a sajtó*, hogy ebben a közérdekű munkában támogassa a hatóságokat és a leikiismeiellen emberek felett suhogtassa meg a közvélemény felháborodásának a korbácsát. A mészárosok és a hentesek ellen alig hangzik el panasz, de annál több a pékiparosok egy része ellen. A pékiparosoknak saját jól felfogott érdeke, hogy a köztisztaság, a rend és a jóizlés ellen súlyosan vétő kollégáik a rendre szoktattassanak, mert a közönség nagyon könnyen általánosít és a legpedánsabbakat is belekeverik a gyanúba. Az egyik panasz az a pékek ellen, influenzajárványnál tudják az emberek palotától>kunyhóig, hogy mindennemű meghűléstől eredő fájdalmak csili fpítására, torok öblítésre, náthánál, belélegzésre, fejfájásnál-borogatásra, szaggatásnál dörzső lésre, azonkívül belsőleg is cukorra cseppentve, páratlan hatású a valódi DIANA SÓSBOR8ZÉSZ A Diana-sósborszesz az egész országban mindenütt kapható. Ügyeljünk a Diana névre, közismert sárga csomagolásra. | hogy a kenyeret nyakra-főre krumpüz> zák. Ez szabad és a krumplis kényét i nagyon egészséges és Ízletes, de a I krumplizást jelezni keli a kenyéren, I mert különben megrövidítik a fogyasztó f közönséget, amely tiszta lisztből Készült \ kenyér arát fizeti és az olcsóbb burgo| nyávai sütött kenyeret kap. I Jellemző, — mondotta Soltész szol- I gaöirő, hogy az összes komáromi páj Kék közül csak egy jelentette be, hogy \ krutnpíizza a kenyeret, a többi pedig i minden lelkiismereti furdalás nélkül ] magasabb áron adta a burgonyás kej nyeret a szegény fogyasztóknak. Bejelenti, hogy a legszigorúbban \ fogja büntetni a mulasztókat és az 1000 K ig és kát hed elzárásig terjedj hető büntetéseknél nem fog fukarkodni. 1 Egy másik panasz, hogy a páksnes! tér nevét, a keayer suiyat, stb it fel\ tüntető cédulák egyszerűen eltűntek a j kenyerekről és ezzei aztán az az eset í áll be, hogy a közönség nem tudj?, I hogy mit es kitői vesz. I Előzőleg azért panaszkodtak a pékek, { hogy a szatócsok engedély nélkül űzik \ a pákmesíerséget és otthon sütik a ; kenyeret, amit aztán az üzleteikben kill mérnek és ezzel megróvidüik a pékipart. A miatt nagyon sok szatócsot l meg keileít büntetni. Es most mi tör- 1 ténts? Ugyanazok a pékek, akik emiatt panaszkodjak, maguk vállalják el a | szatócsok házi sütését és az igy előj állított kenyeret, mint finom házi ke{ nyeret adják ei a szatócsok a jóhiszemű I közönségnek. A komaromi pékek azért nem tudják jj olcsón adni a kenyeret és a süteményt, | mert a viszont elárusítóknak adják a j nagy hasznot. Tudomásara jutott a í hatóságnak, hogy egyes pékek, hogy a \ kollégákká! konsurraihassanak, a kenyér í kilója ulán 70-80 fillért, a sütemények j darabja után 7—8 fillér hasznot adnak * a viszont elárusítóknak. Ezt az összel gei a pékek részint a saját, részint a ! fogyasztók zsebéből veszik ki. Súlyos panasz egyes pékek ellen, j hogy tereken, uicákon takaró nélkül j árusíttatják a süteményt. Van olyan pás, aki olyan eiarusstós alkalmaz, aki \ egyben haiosimosö és halott öltöztető j is, van olyan árusító is, aki ragályos , bajban szenved, van, aki nagy szénit vedéiiyei űzi a bagózást és a sét szája ? szélén állandóan csurog a bagóié. I Egyes pékmesterek egyenesen szerél| mesek ezekbe az emberekbe és nem | akarnak megválni íőiük. I • Hogy az elárusító előtt piszkos kő| tény lóg, az meg még gyakoribb eset, i de ezeknek az undorító és minden \ jóizlést maguk eilen kihívó állapotok| nak vége fog szakadni, mert ha az | utcán ilyen eset előfordul, az összes | árut irgalom nélkül eiáoboztatja és § megsemmi8itteti. Irgalom nélkül büntet, j koboz és bírságol a hatóság, ha az § állapotok nem változnak. Ebben a tisztogató munkában számit azon pékmesterek segítségére is, akik elien semmi kifogás nincs, hiszen ezzel a komáromi pékipar tisztességét, jó hírnevét segítik megvédeni. Ezzel Soltész Pál szoigabiró a napirend előtti felszólalását, bejelentéseit befejezte és áttértek a napirendre. A zöldség árak megállapítása után a
