Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-06-04 / 67. szám

Ötvenedik évfolyam.

07. szám.

Kedd, I9S9. junius 4.

w

Adíimt

POLITIKAI LAP.

fa sssfeutslcsTÉk értékbe»; Ssiybsas é» vidékre postai ssétírüldéaaeí í j $gfe* ám 80 I, féJétfs 40 I, cetysá^vre > 'Év I. ~ Külföldön 150 SS.

0 jr«B ssAfz» áru 5 80 fülé*',

ALAPÍTOTTA s TUSA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: <sAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BAKAHYAY JÓZSEF dr.

j Sterke* siStég é» kiadóhivatiű i Hidd-«. SS,.

i

Megjelenik kstenkint háiotiomi l

j kedden, csütörtökön és szombatos.

Hogy háború is volt...

Komárom, — június 3

A csehszlovákizmus legmarkánsabb képviselője és a nemzeti állam fanatikusa, Kramár, keményen kirohant a német miniszterek ellen, akik nyilatkozni merészeltek a német kisebbségi kérdésről és kimerték mondani a teljesen magától értetődő szói, hogy: rni németek akarunk maradni és nemzetiségünket, kultúránkat megvédjük magUDk is bárkivel szemben. A német miniszterek hangsúlyozták, hogy az állam alapján állanak, nem támaszkodnak a hatalmas Hinterlandra.

Erre Kramár is megszólal és az öregágyu azt bömböli a németek felé, hogy úgy látszik, elfelejtették már, hogy háború is vo t . . . Kra már cézáromániája arra emlékezteti a németeket, hogy a háborúban legyőzték őket, úgy az osztrákokat és magyarokat. Kramár Cézár tehát mint győző szólal meg. Talán csak nem hiszi az ön gur, hogy ő legyőzte volna a németeket? Bámulatos, hogy az öregség szenilitása a politikusokban milyen sok kárt tett; Kramár oroszlánbőrbe bújik, de az ordítása valahogyan nem stimmel, ennek az oroszlánnak nincsenek fogai és kihullott a sörénye.

Kramár vesszőparipájának, a nemzeti államnak hangos cáfolata a két német miniszter és a két nemzetiség, melyek számra nézve messze felülmúlják a cseh nemzet számát és ne feledje el Kramár, liogy a szlovák nemzetnek csak egy része csehszlovák, mig a másik megmaradt még ma is szlováknak. Mondja csak Rázus Mártonnak és Hlinka Andrásnak, hogy csehszlovák, bizonyára tiltakozni fognak ellene.

Hogy háború is volt, azt jól tudjuk, sőt mi a saját testünkön is érezzük. A németek negyedfólmiiiió számmai élnek a köztársaságban és németek akarnak maradni, van hozzá erejük is, hogy ennek az akaratnak érvényt szerezzenek a Kramárok légióival szemben is. Mi csak egy negyedrésze vagyunk a németeknek, de mi is tiltakozunk a háborúval való terrorizálás ellen, mert minket sem győzött le a háborúban egy nemzet sem és nem hódítottak meg Kramárék, akiknek akaratunkon és megkérdezésünkön kívül hullottunk az ölébe.

Kramárék tartsák nagy szerencséjüknek, hogy a német nép egy jelentékeny része a konszolidáció szolgálatába állott és együtt dolgozik a hazafiai túltengésben levő cseh nacionalizmussal az állam érdekében. Ellenkező esetben Benes urnák — akit Kramár talán a németeknél is jobban gyűlöl —

FiMfM.lI SZEMLE

Komárom, — junius 3. Kedden tart ülést a szenátus.

junius 4 én, kedden dé után négy órakor illést tart a szená u?, ame'ynek a nc-pirendj’n a Szent.Vencel ünnepségekre nyújtott adományok illetékmentességéről szóló törvényjavaslat és a Nemzeti Srinház -élismosiíáséról szőlő javaslat szerepel. Az ütés előtt a sze\ ná-us elnöksége a kiubelnökökkel konferertc'át larf.

Kramár dr. közvetít I az egymással feszült viszonyban levő polgári pártok között.

| Az alakulóban levő agrárblokkról j szocialista ellenzéki körökben azt állit- i ják, hogy az kizárólag a szocialista j blokk ellen «iákul. A pirlament polgári | párt}ű eddig nem kapcsolódtak egymáshoz annyira elválaszthatatlanul, sőt egyes koalíciós partok körött igen laza volt az összetartás és a koalíciós viszony csupán s parlamenti együttműködésre szorítkozott. Az uj szociaüsíaellenes agrárblokk szilárdabb szervezetbe akarja tömöríteni a cseh német koalíciói: úgy, hogy a pirts, övetség közös vezetőséggel bírjon és együttesen lépjen tői a parlamenten kívül is, A Pravo Lidu szerint a szocialista ellenes blokk gerincét az agrá’párt alkotja. Mivel argonban az agráriusok és a cseh néppárt, valamint a szlovák néppárt között nagyon feszült a viszony, az agrárpárt felkérte Kramár drf, hogy tárgyalásokat kezdjen abban az irányban, hogy ezeket a pártokat a blokk számára megnyerje és a cseh és a szlovák néppártot egymással kibékítse.

Interpelláció a rimaszombati magyar cserkészcsapat feloszlatása ügyében.

A rimaszombati rendőrbiztosság 1928 ban feloszlatta az ottani reálgimnázium magyar cserkészcsapatát és vagyonát elkobozta azárt, mert ni hány gimna^ zista, aki véletlenül a csarkészcsspatnak is tegja volt, az októberi jubileumi lámpionos fölvonulás alkalmával néhány ablakot bevert. A rendőrbiztosság hitározatát a cserkészcsapat vezetősége megfeiebbezie az Országos Hivatalhoz, indokolásában megállapítván azt. hogy a feloszlatott cserkészcsapat a lámpionos körmenethez ki sem vonult, abban testületileg részt nem vett, igy tehát a rendzavaró diákok a cserkészcsapattól függetlenül, mint magánszemélyek követték e! a mindeneseire elítélendő és büntetendő ténykedést. A cserkészcsapat vezetősége maga is megbüntette a rend zavaró diákokat, mert azokat a csapat ból fegyelmi utón kizárta. Giller Já nos dr. tartomdnygyülési képviselő ez ügyben interpellációt intézett az Országos Elnökhöz és hivatkozva a rimaszombati rendőrbiztosság feloszlató határozatának törvényellenes voltára, azt kérdi az elnöktől, hogy hajlandó-e haladéktalanul intézkedni, hogy a törvénynem lennének olyan politikai sikerei. Kramár ur a kisebbségek kemény és súlyos falatját rághatja, mig minden foga ki nem hull, azokat azonban nehezen fogja megemészteni. A kisebbségek jól ismerik Kramár szerepét, mellyel a régi Ausztriát igyekezett destruálni. A receptet ő irta, amikor még szintén nemzeti kisebbség volt, Gondolkozzék rajta!

teien határozat megsemmisiitessék és a rimaszombati magyar cserkési csapat jogaiba visszahelytztessák.

Machácsek lemondása körül.

A szlovák néppárt főtitkárának, Machácsek Pál dr. nemzetgyűlési képviselőnek lemondásához fűződött sokféle kombináció még mirdig nem szűnt meg, ami arra indította H inkát, hogy vezércikkben foglalkozzék a Mahícseküggyel. Szeriníe Machácsek egészségi okokból távozott a főíúkári állásból, amelyben nagy szolgálatokat teli pártjának. Az eßziergomi érseknek küldött milliók ügyében irt cikkeit a szlovák néppárt tudtával irta, ebből kifolyólag semmi ellentét nem keletkezhetett közte és pár ja közölt. Épen olyan pletykán alapul az a ráfogás is, hogy Machácsek Benesnek led volna a hive Majd Hlinka áttér a Tuka ügyre, amelyet szintén krpcsolaíba hoztak egyes lapok Machácsek távozásával. Hlinka kijelenti, hogy addig, míg a pártatlan bíróság be nem bizonyltja Tuka hazaárulását és azt, hogy a köztársaság ellenségeivel szövetkezett, addig nem iör pálcát felette A párt Machácsek lemondásához őzéit járult hozzá, hogy a szlovák néppártban a jövőben lassan mindinkább háttéi be fogják szorítani a papok politikai szereplését, amelyet az egyházi felsőbb hatóságok nem látnak szívesen. A mostani fiatal szlovák intelligencia a legjobb Ígéret arra, hogy a kicserélődési folyamat sikeresen fog végződni. Machácsekért kár, mert dolgoä ember volt és a párt minden munkás ember hiányát megérzi.

Smerált bízta meg Moszkva, hogy csináljon rendet a csehszlovák kommunista pártban.

A még mindig válsággal küzdő csehszlovákiai kommunista pártban nem akar helyreállni a béke. A két részre szakadt párt csoportjai éles harcban állanak egymással és egyelőre semmi kilátás sincsen arra, hogy a két csoport között elsimuljanak az áthidalhatatlan ellentétek. A kommunista interntcionálé végrehajtó bizottsága felszántotta Smerált, hogy utazzék Prágába és állítsa helyre a rendet a csehszlovák szekcióban. Stnerá! különleges meghatalmazást kapott arra nézve, hogy kibékítse a szakszer vezet szövetség ellenzéki vezetőségét, mert a szakszervezetek viszályának rendezése nélkül a kommunls'a párt su'yos válságát nem Khít megoldani.

j mmmmmmmammmmmmmmmammm

Nem várható váltó* zás a kisebbségek helyzetében.

Komárom, —jur.ius 3.

Siresemann német külügyminiszter javaslatára tíz nehéz esztendő után először mondotta ki a Ntpszövetségi Tanács, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét napirendre tűzi és hogy nyomatékot adjon ezen elhatározásának, három tagból álló bizottságot küldött ki. A bizottság tagjai: Chamberlain, Adacti és Quinones de Léon azt a feladatot kapták, hogy a Streseman-féle javaslat alapján dolgozzák ki a kisebbségvédelmi intézkedések reformjára vonatkozó propozlciókat. £z a tanács márciusi ülésén történt és azóta a hármas bizottság Londonban és Párisban tanácskozott és kidolgozta azt a határozató’, amelyet a Madridban junius 10 én megnyitandó népszövetségi tanácsülés elé fog terjeszteni. A bizottság nemcsak az egész kérdéskomplexumot tanulmányozta át, hanem behatóan foglalkozott azokkal a memorandumokkal is, amelyeket a kérdésben a külőmböző Kormányok intéztek hozzá.

A nemzeti kisebbségek várakozással tekintenek most Madrid elé, ahonnan eddigi nehéz sorsukra gyógyulást remélnek. Azonban úgy látszik, hogy nem sok fog valóra válni a várakozásból. A hármas bizottság tanácskozásaiból nyilvánosságra jutott gyár hírek szerint alig fog változás beállani a kisebbségek eddigi helyzetében. Francia részről egyáltalában nem titkolják, hogy a tervezet alapján meginduló vita eredményétől nem várnak lényeges változást az eddig követeit kisebbségvédelmi eljárások reformja tekinteíében.fiíeíékes párizsi kormánykörökben hangsúlyozzák, hogy a kisebbségvédelmi tzerződések általános, minden államra vonatkozó kiterjesztéséi ől szó sem khet s ugyancsak nehezen volna elfogadható egy állandó kisebbségvédelmi népszövetségi bizottság íéíesifésére vonatkozó terv is.

Minket, csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbséget igen közeiről érdekel az ügy és épen ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni a kisantant memorandumát, amely ugyan szintén nem került nyilvánosságra, de amelyről szívesen hangoztatják, hogy álláspontjuk ieijesen egyezik Osusky párizsi csehszlovák követnek egyik párizsi folyóirat áprilisi számában megjeleni cikkének felfogásával. Osusky kifejti e cikkébm, hogy a kisebbségeknek nincs, joguk közvetlenül a Népszövetségi Tanácthoz fordulni panaszaikkal és e panaszok csak akkor kerülhetnek a tanács elé, ha velük magát valamelyik népszövetségi tanácstag azonosítja. A Csehszlovákiával kötött kisebbségi szerződés 14-ik szakasza, az úgynevezett garancia szakasz, — amely a kisebbségekkel bíró csehszlovák állam szuverénitását biztosítja, — kimondja, hogy a kisebbségi eljárás csak akkor változtatható meg, ha ehhez a csehszlovák kormány hozzájárul. Tehát minden reform csak az érdekeli államok hozzájárulásával jöhet léire — írja Osusky — viszont az államok mindig tiltakozni fognak az ellen, hogy a kütömböző kisebbségek jogi személyeknek tekintessenek és közvetlenül fordulhassanak a Népszöveiségh jz panaszaikkal.

Csak közös megegyezéssel történhetik tehát bármilyen változás a jelenlegi állapotok tekintetében, meri hiszen a kisebbségi kérdés ma már csak adminisztrasiv és nem politikai probléma. Bizonyos, a béke céljaival egyező változtatásokra készen állunk, — írja cikkében Osusky, — de nem engedünk a kérdésből fegyvert kovácsolni magunk ellen.

Ha igy ált a dolog és a nemzeti kisebbségek kérdését ilyen szellemben kívánják kezelni, akkor tényleg hiábavaló reménykednünk. A háborús bizottság tervezete majd meg fogja mulatni, hogy történik- e csak egy lépés is t-lőre ebben a rendkívül fontos ügyben, vagy pedig érzéktelenül siklanak el a sérelmek és panaszok tömkelegé Klett és nem akarják a súlyos problémát megoldani. Ha a fenti kiszivárgó hír igazat mond, akkor valóban nincs mit remélnünk a kisebbségeknek a madridi népszövetségi tanácsülés állásfoglalásától.__________

— Orvosi hírek. Mr. Ph, ei M. U. dí. Neumann |enő szülész- és nőorvos, specialista, Bratislava-Pozsony, Védcölöp.út 62. sz. (Stefánia kávéházzal szemben). Rendel délelőtt 9—12 óráig és délután 2—4 óráig. Lkcebny lorsd. Tel. 28-88.