Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-05-25 / 63. szám

4. oldal. Komiromi Lapok 1929. május 26, VYHNE Szlovenszkó páratlan hatású női gyóByrürdójc újonnan berende­zett modern hldcg vlzgyóicylnté­­zettel és szénsavas fürdőkkel. Természetes meleg vasas fürdő és hegyi klimatikus gyógyhely női bajokban, vérszegénységben és ldegbán­­talmakban szenvedők részére. TELJES PENSIÓ lakás, ellátás (napi négyszeri étkezéssel), I. oszt. vasas fürdő, gyógy-, zenedij és világítással együtt NAPONTA Ke 45-48. Diétikus ellátás is. — Ortodox kóser vendéglő. —i— Autóbusz 1 árat. Felvilágosítást ad: VYH N E fürdőigazgatósága. Villanyvilágítás. 369 sal a testén halva találták. Amint ki­derült, a szúrásokat rajta Balázs Ferenc és Németh István ejtették. Balázs a tárgyaláson előadta, mint a csendőrség előtt is, hogy Németh István Gután, tavaly szeptember 10 én a vásáron azt mondta neki, hogy a vásáron van Bucsai Antal is, akivel majd ő elbánik. Erre ő csitiitotta Németh Istvánt, de az tovább fenyegefődzött azzal, hogy Bucsai nyakába vágja a kést. Azután bementek a kocsmába, ahol Németh István kést mutogatva azt mondta, hogy .még aznap vért fog inni.“ A kocsmából kimentek a vásárra, ahol Németh István késévet kétszer hátba szúrta Bucssit, majd mikor az megfordult, ismét egyszer mellbe szurfa. Majd elmondta, hogy Németh István Bucsai Istvánt először szúrta meg mel­lén s mikor Bucsai ezután vagy két lépést tett, újra kétszer hátba szúrta. Azt tagadja, hogy Bucsai Antalt ő szúrta volna meg. Ezzel szemben Németh István úgy adja elő az esetet, hogy a vásáron összetalálkozott Balázs Ferenccel, aki azt mondta neki, hogy jó volna Bucsai Antalt „megbugázni.“ Erre megbeszélték, hogy Bucsai Antalt megverik és ezért á kocsmába indul­tak. A kocsma előtt találkoztak Németh Isiván édesanyjával és Kálmán bátyjá­val, akik előtt Balázs Ferenc oda nyilatkozott, ha Bucsai Antalra ráteszi a kezét, akkor az nem megy ki élve a keze alól, de ő csitifotfa Balázs Ferencet, hogy azért nem keit Bucsait életétől meg­fosztani. A kocsmában kését odaadta Balázs Ferencnek és egy uj kést vett j a vásáron, amelyet megtartott magánál, j Mikor a kocsmából kimentek, Balázs j Fererc azt mondta neki, hogyha meg- j látják Bucsai Antalt, meg kell őt szúr- ' kálni. A vásáron, ott, rhol pokrócokat i árultak, meglátták Bucsait és ekkor : Balázs Ferenc elkáromkodta magát: „Az anyád szentségét, te megölted a bátyámat és ezután kétszer hátba­­vágta Bucsait, de nem tudja, vájjon Balázs kezében kés volt-e vagy nem. Erre Bucsai An­tal elkezdett szaladni, mire ők ketten utána szaladtak és amikor elérték, ő késével egyszer-kétszer Bucsainak jobb lapockája felé vágott, azután becsukta a kést. Bucsai Antal tovább szaladt, Balázs Ferenc meg utána. A vádlottak kihallgatása után a tanuk \ mind terhelőén vallottak a vádlottak ellen. Szabó József vallomása szerint a kérdéses alkalommal mindkét vádloítnál volt kés, mikor Bucsai Antalhoz értek. Ekkor Balázs Ferenc Bucsait kétszer hátba szúrta és harmadszor is szúrni j akart, de a szúrás nem érte már Bu- | csait, mert az elkezdett szaladni, A j vádlottak utána szaladlak és amikor f elérte Balázs Fért ne Bucsait, bal- I kézzel hátán megfogva meltbevágott | és erre Bucsai összeesett. Azután mind- | ketten eldobták maguktól a késeiket. ä Válasz Krepelka Környei úr levelére. Vettem a következő sorokat, amelye­ket az audiatur et altera pars elve alapján kommentálás nélkül közzéteszek: K. E. Tisztelt Uram! Kérem, ne Írjon rólam olyat, amit sem Ön, sem e város békés lakossága » el nem hisz és ne csodálkozzék azon, hogy én szlovák anyanyelvemet éppen úgy szeretem, mint ön Krepelka Ur magyar anyanyelvét. Köztisztviselői programmomat nem Ön, hanem lelkiismeretem, az állam és jogrend, városom nagyrabecsült pol­gárságának s az állam kulturális, gazda­sági java és érdekei vannak hivatva megszabni. Egyebekben sajnálom, hogy objek­tive helyénvaló okot szolgáltatóit azon megjegyzésre, hogy: „Si tacuisses. philosophus man8Í8se8l“ Dr. KADLECOVlC vezető jegyző. CSILLAG< crém! üde, tiszta, tetszetős arcbőrt csinál; nappali-éjjeli használatra 8 és 12 Kő Csillag szappan hozzá 4’50 Kő Csillag hajszesz megszüntet min­den hajhullást, korpásodást. Ára 10 Kő Csillag hajpetrol megszünteti a haj beteges zsírosságát. Ára 10 és 15 Kő Csillag tynkszem radlkál-gyöke­­restül Irtja a tyúkszemet. Ára 6 Kő Csillag lábfürdősó legjobb szer lábizzadás, bőrkeményedés, lábda­ganat és fáradtság ellen. Ára 6 Kő Kapható kizárólag a Csillag gyógyszertárban Bratislava, Kozla-ullca 33. Uj telefónszám 30-94. Naponta postai száíküldés. A tanú mindezt három lépésről látfs. A következő tanú, Szabó Gizella vallomása szerint, aki a vádlottakat nem ismeri, a kérdéses alkalommal egy sárga prémkabátos regiula Bucsai An­talt késsel hátba szurla, mire Bucsai elkezdett szaladni és a regruta meg utána. Futás közben a regruta a kést eldobta magától. Majd egy másik nagy kést veit elő kabátja zsebéből. Bucsai Antal ulán egy szürkefeabálos ember is szaladt és mikor Bucsaihoz ért, ezt megfogta és kétszer késsel hátba szúrt. A prémkabáfos regruta Németh István volt, a szürkeka bátos ember meg Balázs Ferenc. A következő táruk, Major Rozália, Csernyák András, Gögh Péler, Titos Kálmán és Kürti Gyula mind teihelően vallottak a vádlottak ellen. Több tanú vallomása szerint Balázs Ferenc volt az, aki Bucsait mellbeszurta. Egyes tanuk szerint Balázs Fererc az itteni fogházban 4000 koronát aján­lott fel Néme h Istvánnak arra az esetre, ha a dolgot magára vállalja. A tárgyaláson különben kitűnt, hogy Bucsai Antal Balázs Pálnak, Balázs Ferer.c testvérének halálát okozta, akit a szántóföldön anyon­­üiött. Ez a Balázs Ferenc egyébként évekkel ezelőtt hat hónrpig a komáromi fog­házban volt vizsgálati fogságban azzal a gyanúval, hegy édestpját agyonütötte, azonban az eljárás folyamán felmen­tették őt, mert kiderült, hogy önvéde­lemből cselekedett, Méslüiörben testi sértésért már hat mpra el volt ítélve jogerősen, Az orvosszakértők szerint a sértett mellén ejtett sérülés feltétlenül halálos volt, azonnali orvosi segély sem segít­hetett volna rajla. A hátán szenvedett sértések közül az egyik húsz napon belül, a másik húsz napon túl meg­gyógyult volna, ha komplikáció nem lépett volna közbe. Pénteken délelőtt a vád- és védő beszédek elhangzására került a sor. Az áliamügyész mint tettestársakat kérte megbün­tetni a vádlottakat az elhangzott tanúvallomások alapján szándékos emberölés bűntettében. Az elsőrendű vádlott, Balázs Ferenc védője kéri a vádiolt felmentését, leg­rosszabb esetben az erős felindulásban elkövetett többek által bántalmazott háláit okozott súlyos testi sértésben véli bűnösnek kimondani. A másod­rendű vádlott, Németh István védője kéri védencét csupán csak a súlyos testi sértés bűntettében kimondani bű­nösnek, mert amint a vádlott önmaga is beismerte, egyszer hátbaszurla az elhaltat. Ezután az esküdtek a hozzájuk in­tézett kérdések közül a szándékos emberölés bűntettében : mondották ki a vádlottakat, mint j tettestársakat bűnösnek és ez alapon j a kerületi bíróság mint szakbiróság Balázs Ferencet tizenkét évi fegy­­házra, Németh Istvánt öt évi fegy­­házra ítélte el. Az elsőrendű vádlottnál a bíróság su- ; lyosbitó körülménynek vette azt, hogy már hasonló cselekmény miatt el volt i Ítélve és apj'nak megölése miatt hat j hónapig le volt tartóztatva; enyhítő kö- ; rülménynek csak családos állapotát ' vette figyelembe. Németh Istvánnál a bíróság enyhítő körülménynek vette , fiatal korát, büntetlen előéletét és hogy az általa elkövetett cselekmény nem volt befolyással a sértettnek elhatáto- j 2ására. Az államügyész megnyugodott ! az ítéletben, a vádlottak és védőik semmiségi panaszt jelenteitek be az í ítélet ellen. OLASZ ÉG ALATT (Kóborlások olasz földön) Irta : Dr. BARANYAY JÓZSEF. (7. FOLYTATÁS.) Reggel aztán elkezdtük Velencét meg nézni. Velence Európa egyik legszebb és legérdekesebb városa, a lagúnákon fekszik 4 km re a szárazföldtől, amellyel az 1845 ben befejezett tagunahid köii össze. Velence 3 nagyobb és 114 kisebb szigeten épült, amelyeket 157 csatorna választ el egymástól. Ezek az igazi ut cái Velencének. E vizi u'cábon 380 jobbára kőhíd, vagy magas lépcsőzet vezet át. A város 12 km. kerületű há romszögalakot képez. A fő viziutcák vagy csatornák között nevezetes a nagy csatorna (Grand Canale), amely 3470 m. hosszú és 45—72 m. széles. Neve zetes még a Gindecca-csaforna. A város­nak szárazföldi utcái nagyon keskenyek. A házakat 3—9 méter mélyre bevert tölgyfacölöpökre építették. Velencének 41 piaca közül legnagyobb a Szent Márk tér, amelyről Napóleon azt mon­dotta, hogy ez a világ legszebb már­vány táncterme. Fenséges élmény ezen a téren sétálni, álldogálni. Velencének 99 kath. temploma között a legszebb ezen a téren van, a Szent Márk tem­plom. A homlokzatán levő hatalmas négy bronzló története elég mozgalmas. Ezek a bronzlovak bronzságuk dacára is, nagy utakat tettek meg. Ez az aranyo­zott 4 bron2ló előbb állítólag Néró vagy Traján diadalívét díszítette Ró­mában, később Constantin császár Konstantínápoiyba vitette a hippod­­romba. Innét 1208-ban Velencébe ke­rült a 4 bronztő. A franciák 1797 ben Páiisba vitték, ahonnét 1815-ben vissza kerültek a bronziovak mostani helyükre, a Szent Márk templom homlokzatára. A templomban a monda szerint Szent Márk hamvai pihennek, amelyeket 828-ban vittek volna oda Alexandriábót. A Szent Márk templom annyi fönsé­­ges művészetet nyújt, hogy alig tudunk megválni onnét. Sok dogé is temet­kezett ebbe az 500 márványoszlopu hatalmas templomba. E tér nevezetessége még az 1493-ban épült márvány óratorony érdekes óra­művel: a torony tetején szabadon áll a hatalmas harang, két oldalán két bronz vitéz, kezükben nagy kalapács és óranegyedkor az egyik kiüti az órát, a másik a negyedet. Ez óratorony bolthajfásos átjárója fölött van az egész emelet magssság­­nyi átmérőjű óra, amely az olasz idő­számítás szeiint már régen 24 órára van osztva, mutatja még a hold járását és az égi áüaíkörf. Az óra felet a má­sodik emeleten egy kis félkötü erkély előtt a Madonna aranyozott szobra áll. A böjt hetében minden óra elütése után egy ügyes szerkezet folytán megjelennek a 3 királyok, mélyen bőkolnak a szo­bor előtt kezükkel megemelvén fejükön a koronát, aztán eltűnnek, hogy egy óra múlva újra vissza jöjjenek. A 911-1591 ben épült 98 és fél méter magas Campaniile, négyszögletes torony e század elején összeomlott, de a régi anyagból újra felépítették. E to­ronyból gyönyörű kilátás esik a városra és a tengerre. Napoleon e toronyba a lépcsőkön lovagolt főt, ma már lift viszi a látogatókat a magasba. A Szent Márk tér galambjai az első kukoricaszem láttára a kezére, karjára, vállára, a fejére szállnak az embernek. Végtelen kedvesek. A diákkorom vaká­ciói jutottak eszembe, amikor a velencei galambok rámszálltaír, a régi, kedves vakációk, amikor Tanyon a Szarka-féle házban nyaranta nagy galambtenyésze­tem volt. A nagy jelzőt diákköri érte­lemben kell venni. Az idei tél zordonsága még Velen­cében is kimutatta a foga fehérét, A lagúnák nagyrésze befagyott és a sze­gény velencei galambokból sok elpusz­tul az éhségtől és a fagytól. Idegen nem igen fordult ott meg a télen és nem volt, ski etette volna szegényeket. Amikor a Szent Márk téren a galam­bokat etettem, hamarosan körülvettek a galambokon kivül az utcai árusok, akik levelező tápot, albumokat és egyéb emléktárgyakat árultak. Látták, hogy idegen vagyok, hát kí­nálták erősen áruikat. Persze olasz nyelven, de amikor megtudták, hogy magyar vagyok, magyarul kínálkoztak, mondván, hogy — Ócsó János vagyok 1 Hol az ördögbe tanulták el ezt a magyar kifejezést, amelyet én gyerek­koromban szülőfalumban, Kamocsán hallottam utoljára és máshol so’ss talál­koztam ezzel a kifejezéssel. Pont Velen­cébe kellett mennem, hogy a gyerekkori emlékek fölujuijanak. Kamocsától Velen­céig bizony nagy darab esik közbe és csak abban hasonlítanak egymáshoz, hogy vize mind a kettőnek van bőven, sajnos, mondja Kamocsa és hála Isten, mondja Velence. Azt hittem, hogy a faluzó árus, az olasz, a mindenárus speciális csallóközi elnevezésével csak Velencében találko­zom, de ez igy volt mindenüt*, Firenzé­ben, Rómában, amint meg'udta az utcai árus, hogy magyarok vagyunk, azonnal hangoztatta, hogy — Ócsó János vagyok I Hamarosan megtanultam velük az alkuvásf. Szédületesen licitáltam lefelé és sokszor hallatlan olcsóért odaadták íz emléktárgyat, már t. i. az először kiszabott árhoz mérten olcsón. Itt történt velem, hogy egy albumra alkudtam. 20 lírára tartotta az O'csó János, lealkudtam 7 lírára. Mikor ki­akarom fizetni, akkor tűnik ki, hogy nirci nálam lira, csak szokot. A pénz­ügyminiszterem, Ipovitz József barátom /' ü ön sierentseiarsieBye Bálnak van! A szerencse álfa! különösen kegyeit az KB felhívja önt a most kezdődő 21. őst. osztály­­scr.játékban való részvételre. Lfgmagas bb nyeremér y jVa'cm­­mai együtt esc leg Kö 2.000000 Főnyeremény 1,000.000 Ke 175.088 tirb sorsjegy. 87.580 nyeremény. Vegyin még m<* sorsjegyet, hogy ön is 2,000 000 Kc-t nyerjen. Vi V. 7* Ké: 80 — Ke: 40.— Kő: 20 -

Next

/
Thumbnails
Contents