Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-01-15 / 7. szám
'Ötvenedik évfolyam. 7. szám. POLITIKAI LAP. Kedd, 1929, jauaár lő. SISibietéai i? nehulovák éitékbo»: £Ul;feea ét vidékre poitai »xétkflldéuel: í sési ívre SO I, félévre 40 t, cegTaiévre í 30 K. — tfllföldön 150 Sí. gyei nám árit i 80 fillér. ALAPÍTOTTA i TUBA JÁNOS. felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr< Sxetkettfő: BARANYAT JÓZSEF dr. SserkMxtőiég él kiadóhivatal! Hádor-e. Ifi,, Megjeleni» helenkint Uáromixor l kedden, csütörtökön és szombatom. Az első országos ülés. Komárom, —január 14, A szlovenszkói országos képviselőtestület szombaton megtartotta első alakuló ülését, amely a formaságok elintézése után az egyes pártok részéről telt deklarációkkal végződött. Minket a kormánypártok nyilatkozatai annál kevésbbé érdekelhetnek, mert az országos képviselőtestületbe kinevezett tagok a kormány két nagy pártjának sorából kerülvén ki, vi'ágos elöltünk a szándék, hogy a magyar nemzed kisebbséget, valamint a szlovenszkói németeket is úgy akarják kezelni, mint számot nem tevő elemet annak ellenére, hogy az ország lakosságának több, mint egyharmadrészét teszik. Az országos elnöknek egyetlen szava nem volt a kisebbségek részére és a színtelen nyilatkozat, amelyet felolvasott, teljesen akadémikus értékű. Felsorolta benne •Szlovenszkó közigazgatási, közegészségügyi, közgazdasági teendőit és ismertette helyzetét, amelyet valamennyien jól ismerünk, de nem hallottunk o yan programot, ame'y ennek .az országrésznek fejlődését és ennek a fejlődésnek biztosítékait emelte volna ki. A képviselet munkájára hivatkozott az országos elnök, amelytől igen sok függ az elnök szerint. Mi abban a véleményben vagyunk, hogy az országos bizottság annyit dolgozik, amennyi munkát adnak neki. Ha a parlamenti rossz példát követik, akkor a képviselőtestület meddő munkát fog végezni, mert azt a munkátlanságot és a törvényalkotásoknak azt a hihetetlen lazaságát és felületességét, amit a prágai parlament végez, lemásolni aligha volua érdemes. A képviselőtestület dolgozni fog és benne a lekisebbiiett és elnyomott nemzetiségek is ki fogják venni részüket a munkából. Azonban ezek a nemzeliségek conditio sine qua non ja gyanánt fogják követelni azt, hogy első sorban nyelvi jogaikat és kuliuráis kívánságaikat teljesítsék. Rossz előjel az, hogy az országos képviselőtestületben teljesen mellőzték már az első ülésen is az ország legnagyobb nemzeti kisebbségének, a magyarnak a nyelvét, és mint pártjaink deklarációiból olvashattuk, még a meghívókat is csak az államnyelven küldték nekik, megfeledkezve a nyelvtörvénynek rendelkezéseiről. Az országos képviselőtestület csak abban az esetben végezhet eredményes munkát, 'ha -olt a magyar és a német nemzetiségeket is megbecsülik, amelyek ne csak ''arra tegyenek jók, hogy kalóriát adnak az államnak és adójukat megfizessék, hanem arra is, hogy a saját ügyeikbe beleszólásuk legyen és érdekeiket meg tudják eredményesen védelmezni. A magyar és német kisebbség nem lehet megtűrt nemzetisége az államnak, hanem az alkotmány szerint egyenlő jogok illetik meg a többi nemzetekkel. Igaz, hogy a kormány ezen az elvi kijelentésen egész köanyü szerrel tette tu! magát, azonban a nemzeti kisebbség k ezt a mellőzést bírói döntés alá bocsátják, amely őket törvényel'enesen érte. POLITIKAI SZEMLE. Komárom, —január 14. Az országos keresztény szocialista párt kongresszusa. Az országos keresztényszoeiaiista párt február 5-én, kedden délelőtt 10 órakor Pozsonvban, a Vigadó nagy Ürmében tartja IV. lendes országos kongresszusé*, amelyre az összes pártszervezetek, a párt törvényhozói és tartó nánygyüiési k-*' pviseíői hivatalosak. Az országos pártkongresszus tárgysorozatát a párt fődíkáraéga 15 nsppila kongresszus határnapja előtt iözii a szervezetek vezetőségévé1. Félhivatalos körökben számolnak az őszi parlamenti választásokkal. Az utóbbi hónapok politikai huzavonája valóságos belpolitikai válságra vezeie't, amely már a múlt évben felütötte fejét. Már több ízben megállapítottuk, hogy a kormánytöbbségi pártok nem képesek megfelelő parlamenti írunk; programot összeállítani és ezért a nemzetgyűlés is munkátlanságra van kárhoztetva. A koalíció- munkaképtelensége következtében a válság annyira fokozódod, hoey most már teljes nyíltsággal beszélnek a parlament korai feloszlatásáról és az uj nemzetgyűlési választások kiírásáról. Már megtörténtek a bizalmas tapogatózások is az egyes pártoknál, hogy mint fogadják a pírlament feloszlatásának hiré‘. A cseh agrárpárt már nyíltan állás'foglal? ebben a kérdésben, amikor az országos választások u'án a párt vetette föl a p3r tarnend választások szükségességé*. A cseh nemzeti demokraták ellene vannak, a c^eh néppárt végső szükségben hajlandó az ősszel megtartandó választások kiírásához hozzájáru'ni. A cseh ellenzéki pártok egyelőre hangosan követelik a nemzetgyűlés azonnali összehívását, de nem ellenzik az uj választásokat sem, mert azoktól csak saját megerősödésüket remélik. A helyzetért a parlamentben divó kormánytöbb3égi rendszer felelős. Srobár és Hodzsa harca. A legnagyobb parlameníi párt, az agrárpárt két korifeusa közölt még mindig folyik a harc. Srobrr, mint ismeretes, kiadta emlékiratait, amelyben igen élesen megbírálta Hodzsának a csehszlovák köztársaság megalakulása idejében tanúsítóit viselkedését. Ebből természetesen harc és háború keletkezett és az agrárpárt két szlovák vezére egymásután nyilatkozik ez ügyben. A vitába beleszólt az agrárpártnak szlovenszkői szócsöve, a Slovehsky Dehnik is, amely legutóbbi száméban reagál Srobár legutóbbi nvilrikozaiára és "nyíltan állást foglai Srobár ellen, A két szlovák agrárvezér között folyó harc a pártbr.n is komoly válságot idézéft elő és á párt tagjainak tekintélyes része Srobár ellen fogtál állást. Maga az era titelt lap Srobár támadását igazságtalannak, kicsinyesnek, személyeskedönek és az agrárpártra károsnak tartja és megállapiija, hogy Hodzsának van igaza és nem Srobárnak. Mindenesetre igen érdekes, hogy az agrárpárt egyik hivatalos lapji miként ir a párt vezéréről. Ami érdekli az adófizetőket. Az 1928. évre szóló jövedelem adóvallomásokat február végéig kell benyújtani. A szlovenszkói vezérpánzögyigazgalóság az 1928. évre szó ó jövedelmi adővallomások benyújtására vonatkozólag közli az alábbi rendeleiet: A jövedelemadóhoz az köteles vallomást adni, kinek adóköteles jövedelme — beleszámítva a feleség vagy éleüárs és kiskorú gyermekek jövedelmeit is — az 1928. évben meghaladta a 7000 Ke t. A több családtaggal bíró családfő fel van memve a vallomásadás kötelezettsége alól, ha jövedelme nem haladja meg a 8200 Ke t és vnn legalább 4 családiagja (özvegy féifiak és nőknél 3), a 9200 Ke t £s van legalább 5 családtagja (özvegy férfiak és nőknek 5), a 1100 Kc-t és van legalább 6 családtag j ; (özvegy féifiak es nőknek 5) Akik szolgálati járandóságot élveznek — amennyiben jövedelemadójuk a 30. és 31. szakaszok szerint a járandóság kifizetése alkalmával szabályszeiüen levonva, vagy a kivető hatóság részéről a 33 §. 1. és 2. bekezdése értelmében kivetve lelt, ha egyéb forrásból eredő jövedelmük a családtagok jövedelmének be zámitásávai sem haladja meg az 500 Ke t, a valiomásadás kötelezettsége alő! fel vannak mentve, hacsak valló* másadásra külön felhiva nem lesznek. Az általános keieseii adóhoz az köteles vallomást adni, ki hastonhaj:ó vállalkozást folytat, nyereség elérésére irányuló célzattal ('örvény 46. §.) A járadékadóhoz az köteles vallomást adni, ki ezen adó alá tar ozó járandóságokat éivez (törvény 172 §). hscsak sz adó nem az adósnál vonatik le (tervér y 180. és 182 §§ si), amenynyibsn az adóköteles járandósága sajátmaga v gy az adóró egyéb jövedelrné nek, ille've a családfő jövedelmének hozzászámilásáva! meghaladja a jőve delemadó alá tartozó jövedelmek feni megjelölt határait. A magasabb szolgálati illetmények adója alá eső (évi 100000 Kc-t meghaladó) járandóságokat a jövedelem adővaüomásban keU bevallani. Az összeg jövedelmeket, nyereségeket és járandóságokat az 1928 évi kivetéshez azon összegben kell bevallani, amelyet ezek az 1928. évben kitettek. Hogy milyen mellékleteket kell a vallomáshoz csatolni, az az illető nyomtatványmintákon meg van jelölve. Vallomást csak a hivatalos nyomtatvány felhasználásával lehet adni. E nyomtatványok nem kaphatók ingyen s a kivető hatóságok egyáltalán nem fognak vallomásadásra szóló nyomtatványkészlefíel birni. A nyomtatványokat csakis a dohányárudák árusítják és pedig a jövedelemadó vallomás (küliv, A, B, C és E betét és átvételi elismervénynyel) 50 fillért, az általános keresetadó vallomás*/ melyei jövedelemadó alá nem tartozó személyek kötelesek adni (földbérlők az A betétben, egyéb foglalkozást ütő egyének C beiéiben, társulatok és nem íermésrees személvek kü öne célra szóló nyomtatványom) valamint • a jiradékadő vallomást, melyet jövedelemadó alá nem tar(02Ó személyek az E mellékleten adnak, átvételi elismer vónnyel együtt darabonkint 10 fill. Az ár a r yomtaivár.yon fel van tüntetve. Annak, ki vallomásadisi kötelezettségének a fenti határidőben eleget nem tesz. kive helő az adó hivatalból, további külön meghallgatása és a vallomás beadására való felszólítása nélkül, a rendelkezésre álló adatok alapján (a tör. vény 309. § ának 1. bekezdése). A vallomás késedelmes beadása azonkívül a törvény 185. és a következő szakaszai szerint büntethető; ugyanezen szakaszok szerint büntethető az is, ki a vallomásban helytelen adatokat vall be. A Protestáns Jótékony Nőegylet szeretetvendégsége. Komárom, — január 14. A téli évad komoly tartalmú rendezései között kétségkívül a vezető helyen áll a Komáromi Protestáns Jóíékony Nőegylet által tartani szokott szeretetvendégség, amely minden alkalommal nagy sikerrel szokott zárulni, mert a protestáns társadalom emberbaráti érzülettől áthatott tagjai készséggel nyújtanak támogatást sz érdemes nőegyesület nemes vállalkozásához. De nemcsak a két protestáns eg’.híz hívei keresik föl a jótékonycélu szereíetvendégséget, hanem más testvéregyházak tagjai is szívesen megjelennek azon s meg lehet állapítani, hogy a szeretetvendégség a leghathatósabb ápolója és erősítője a felekezeti békés szeretetnek és „egyetértésnek. Örömmel láttuk ezt a vasárnap, január 13 án megtartott szereteívendégségen is, amelyre igen nagy közönség látogatott el s amelynek soraiban társadalmunk színe javát üdvözölhettük. A református Kollégium épület nagytermét zsúfolásig megiöi.ölte a díszes közönség, amely az emberbaráti szeretet oltárán testvéries együttérzéssel áldozott az elhagyatottak és szegények fölsegitésére. A szereíetvendégság magas színvonalú műsora mindvégig lélekemelő hatással volt a megjelentekre, akik csodás lelki élményekkel meggazdagodva h'gyiák el az est végén^a a helyiséget. Az örökszép 37. dicséret első versét énekelték a jelenlevők, amellyel a szeretvendégségeí megnyitották. Majd Jánossy Lajos evang. esperes ielkász imádkozott, gyönyö ü fohászával az igaz áhitat szárnyaira emelte a lelkeket. Utána Galambos Zoltán ref. lelkész tartott költői nyelvezetű, a lelkeket magával ragadó biblimagyarázaiot az ember értéséről. A felolvasást Jánossy Lajos tvang. esperes tartotta „A protestáns név eredete és jelentése“ cimen. Az általános tiszteletnek örvendő, nagy tudásu, kiváló lelkipásztor történelmi vonatkozású müvében visszapillantást vetett a magyar nemzetnek a mohácsi vész idejében való siralmas á‘lapotára és a reformációnak a nemzeti élet meget ösitésére irányuló, a lelkeket bilircseikből fölszabadító, az egész világot átalakító nagy hatását ecsetelte. Történelmi emlékezése kapcsán Luther világtörténelmi szerepét világította meg és rátért az 1529 ik évi speyeri birodalmi • gyűlés eseményeire, ame ynek tagjai Lu her mellett bizonyságot tettek, azaz protestáifak. A közíudaiba hibás értelmezéssel átment „protestáns“ név valódi tiszta értelmét világította meg, amely nem a tiltakozást, hanem a bizonyságtéielt jelenti. A mélyenjáró, megragadó értekezési
