Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-05-09 / 56. szám

2. oktal Komáromi Lapok 1929. május 9. Nem ok nélkül tartják legjobbnak a „POLIO“ M mosószappant! Győződjék meg rőlal venszkó „meghódítását,“ bizonyítja a párt azon elhatározása, hogy a cseh nemzeti szocialista párt legközelebbi országos kongresszusát ezúttal Szlo­­venszkóban tartja és pedig Pöstyénben május 18. 19. és 20. napján, amikor a szervezetek kiküldöttei nagy számban fognak összegyűlni. Lesz-e valami ered­ménye Benes és pártja nsgy igyekeze­tének, majd a jövő fogja megmutatni, a 8zloven8zkói politikai viszonyokkal tisztában levők nem nagy jövőt jósol­nak a nagy erővel meginduló mozga­lomnak. IMII wlanl Komárom, — május 8. A csehszlovák törvényhozás mindkét háza már huzamosabb idő óta tétlen­ségre van kárhoztatva, mert a koalíciós többség nyolcas bizottsága hónapok óta eredménytelenül tanácskozik azon a munkaprogramon, amelyet a parlament részére elő kellene készítenie. Ha időn­ként egy két napra össze is ül a kép­viselőház, lényegtelen, tizedrendü kér­dések felett határoz, mig az általános érdekű kérdések, javaslatok alakjában továbbra is ott vesztegelnek a minisz­tériumok illető osztályaiban és vár­ják az időt, amikor rájok is fel fog sütni a nap. Hogy mikorra fog ez be­következni a mi speciális .parlamenti viszonyaink között, alig lehetne meg­jósolni. Tény az, hogy a törvényhozás munkanélkül van, az illetékes faktorok nem adnak neki dolgot és igy akarva — nem akarva, kénytelen henyélni, ahelyett, hogy az élet szociális, gazda­sági és kulturális követelményei tekin­tetében teljesítené hivatását. Pedig akadna egy kis dolog a par­lament számára, az bizonyos. Itt van mindjárt a lakásvádelem égető kérdé­sének súlyos problémája és vele az építkezési törvény módosítása, ezenkí­vül az agrárpárt által régóta sürgetett áliatvámok és az elemi károknak állami biztosítása, az iskolaautonómia kérdése, a földhivatal eddigi munkájának reví­ziója, az adózás megkönnyítése és ezenkívül, hogy mást ne említsünk, a nemzeti kisebbségi kérdés, amelyek valamennyien igen nagy horderővel bírnak az egész állam életére nézve. Mindezeket az ügyekei már régen el kellett volna intézni, ha az igazi par­lamentarizmus érvényesülne a köztár­saság állami életében. Ehhez azonban egészen más kor­mánytöbbség kellene, sőt a2t is meg­lehet jegyezni, hogy valamelyest jelen tékenyebb többségnek kellene a kormány háta mögött állania és nem olyan hibrid összetételű koalíciónak, amelynek va­lamennyi pártja ellenlábasa a másiknak és mind a nyolc pártja csak arra tö­rekszik, hogy egyedül a saját önző érdekét képviselje. Minden tehetetlen­ségnek és tétlenségnek oka abban ke resendő, hogy a koalíciós pártokban nincs meg a kötelességtudás az egész állammal és annak konszolidálásával szemben, hanem önző pártérdekeket szolgálnak a koalícióban és ugyanazt akarják szolgálni a parlamentben is. Ez a legnagyobb kerékkötője minden­nek és ennek lehet tulajdonítani azt is, hogy a kormány szekere hosszú hóna­pok óta kátyúban vesztegel és a par­lament semmi produktiv munkát nem végez. A koalíció pártjai nem képesek meg­egyezni a legfontosabb kérdésekben, személyeskedés és önzés dühöng az egyes pártok között, ami lassan felőrli a koalíciót, de széjjel bomlasztja a parlamentet is. Ezek az állandóvá vált szimp'ónák érlelik az időt arra, hogy az egészségiden parlamenti rendszer felet! meghúzzák vígre a lélekharangot, de vele együtt a mai képviselőházat is kicseréljék, mert a mai viszonyok csak ártalak a helyzetnek, de ártanak ma­gának a köztársaságnak is. Ahol még a kormánytámogató pártok is széthúz­nak, ahol a kormány már régen elvesz­tette a szükséges ingerenciát a saját pártjaira, ott nincB más mód, mint megkérdezni a választók véleményét. Még elhúzhatják egy kis ideig, de egészen bizonyos, hogy az őszre rá­kerül a sor a nemzetgyűlés szétoszla­­tására és az uj választások kiírására. Lehet, hogy az uj választások tisztább atmoszférát teremtenek a politikában, amire égetően sürgős szükség van. (.—) Luxus-modellü vadonatúj 18^ p eladó. « Cim a kiadóban. Kabátfalvának keresztelték el az ottani lakók a községet, amelynek egy részét Nadrág­­falvának, másik részét Szoknyafalvának csúfolják ők, de leginkább Hitelfalvának kellene nevezni Komárom uj negyedét. — Saját tudósitónktól. Földrajzi fekvése szerint túl a gu'ai kapun, a kontárom—ekeli csatorna menlén ha Komáromból megyünk, az alsócsallóközi és cailizközi ármentesitő társulat töltésének baloldalán, az ár­mentesitő társulat szivattyútelepe köze­lében, pár lépésnyire a GMyacaárdától, van Komárom város uj negyede: Kabátfalva. Most már elhiszem, hogy Komárom csakugyan filu lett, miöia ilyen negyedet termelt ki magából. Minél keservesebb lesz az élet, annál közelebb állnak az emberek az akasztófa­humorhoz. Szegény Komáromnak is C3ak egyre több gonddal kell megküzdenie, egyre jobban keli ráeszmélnie arra, mint ke8ervesedík el az élet: szegény Ko­márom is közel jutott az akasztófahu­morhoz. Csak menjünk el Kabátfalvára s meggyőződünk erről. Autóval a rossz utak miatt tizenöt perc is szükséges, az apostolok iován jó félóra kel», hogy Komáromból el­érjük Kabátfalvát. De hát miért ne­vezik KabdtfJvának — kérdezem az egyik kunyhó előtt álló asszonyt, aki mosolyogva mondjs: — Csak úgy ráragadt ez a szó a községre. Azt mondják, azért, mert akik itt laknak, azok mind egy kabáttal jöttek ide. Úgy tudom, hogy Csizmazia György tekintetes polgármester ur (az ördög te­kintetes ur, nem én!) nagyon haragszik, ha az uj községet Kabátfalvának nevezik előtte. Nem akarom őt szánt szándék­kal haragítani most, hogy Kabátfalvá­­ró! írok, de igazán nem térhetek ki a népakarat elől, mint ahogy ő sem tér­hetett ki, mielőtt helyére került s én is egyszerűen Kabátfalvának nevezem a város uj negyedét. Egészen fiatal még a község, csak csecsemő múltja van, egy két éves. Úgy keletkezett, hogy a töltéstől jobbra volt egy szegény embernek persze csak vályogból épült házikója. A mi emberünk egyik napon megjelent a városházán és kérte a polgármestert, hogy engedje a házat a töltés balol­dalára tenni, a város tulajdonát képező legelőre. A polgármester megengedte és a szegény ember, nehogy a Vág elöntse a házát, egyszerűen a töltés jobboldaláról átköltözött házikójával a baloldalra. Hiszen csak olyan magacsinálta kuny­­hócska volt ez a „ház". Aztán ennek hire ment a többi sze­gényember közt és többen is akartak ilyen kis házikót építeni maguknak. Mindinkább gyakran keresték fel a városházát a lakásnélküliek, hogy épí­teni szeretnének. Mit? Házat 1 Van hozzá pénz? Nem kell ahhoz! Magunk építjük meg, a két kezünkkel. Komárom, — május 7. A város tehát kiadta bérbe ezeknek az építkezni akaró szegényembereknek a telkeket. Nem sokat fizetnek egy hizteíekért, mindössze tiz koronát. A iegelőtörvény szerint azonban a legelő telket sem bérbe, sem eladni, sem más célra fordítani nem szabad. A város mégis arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezt a részt, mivel vízzel határolt rész, nem használták eddig sem lege­lőnek, s igy jobb, ha azon építkeznek a lakásnélküliség enyhítésére. Különben az országos hivatalnál most van az engedélyezés ügyében a város kérése elintézés alatt. De arról később sem lesz szó, hogy a ielket eladhatja a váro3 ezeknek a „ház­tulajdonosok“- nak Legutóbbi számlálás szerint, mint Schleisz Géza városi kamarás mondja, Kabálfalvanak 65 háza van, hirom utca sorral Az egyiket, a legelsőt neve­zik tulajdonlapén Kabátfalvának. A másik u'.casort Nadrágfalvának, mig a harmadikat Szoknyafalvának. így ne­vezte ei az ottiakó nép ezt a negyedet, amely Komáromhoz tartozik. A város legutóbb három közkuiaí is építtetett itt. A faluban olykor beszélnek már arról, hogy önállósítani akarják magukat és külön községként kívánnak szerepelni a földrajzban és a történelemben. Na, tessék, ez a csecsemő hálája a szülőhöz, a jó öreg Komáromhoz. Valamit a község etnográfiájáról. Egyszerű, szegény emberek lakják, vagy ahogy most inkább divatos kifejezéssel nevezik őket: proletárok. A férfiak leg­többje napszámos Komáromban, a nők a dotiányraktárban dolgoznak. Minden­esetre nem irigylésreméltó a helyzetük: amig beérnek a városba, éppen elég fárasztó utat kell megtenniök. Különö­sen rettenetes leheiett részükre az idei (él, amikor a borzalmas hidegben kellett naponta a nagy utat kétszer is megtenniök. Nyáron természetesen ezek a lakók sokkal jobban járnak, mint akik esetleg a bástyákban laknak, mert a napfény, a friss levegő, a szabad természet, az állandó fürdőzés lehető­sége busásan kárpóto'ja őket. De az esős őszi időben és a zord tél idejé­ben bizony szívós természettel kell bir­­niok azoknak, akik Kabátfalva lakósai és naponta bejárnak Komáromba dol­gozni. Kabátfalvának nevezik egymás közt az itt lakók a községüket, de legjobban Hitelfalvának kellene elkeresztelni az uj falut, amelynek eddig mindössze csak egy szatócsüzlete volt, annak is be kel­lett zárnia a kaput, mert tönkrement a sok hitelezésben. Egyszerű asszony jön ki a házból, amelyben a grájzlerei volt. Keserve­•5*8 I Mindenki figyeljen mert a hirtelen időváltozások alkalmá­val mindnyájan ki vagyunk téve meg­hűlésnek, fertőzéseknek, amelyek könnyen végzetes következménnyel járhatnak, ha goniatlanul elhanyagoljuk bajunkat. Meghűlés ellen legjobb védekezés a test edzése, a szervezet megacéloz&sa az idegrendszer ellentállóbbá tétele. Ezeknek a feladatoknak az elérésénél leghatékonyabb segítségünk a minden házban ismert és otthonos DIANA sósborszesz melynek állandó használatával sok bajt háríthatunk el masunkról és sok később nehezen leküzdhető betegséget előzhe­tünk meg. Az egész országban mied anütt kapható! Haszontalan utánzatokat utasítson eré­lyesen vissza ! sen mondja: — B: kelleti zárnom a boltot, mert nem tudtam többé hitelezni. Mindegyik csak hitegetett, hogy legközelebb fi­zetni fog, aztán végül is senki nem fizetett, az átüt meg szétvitték. — Mennyit hitelezett ki a faluban? — Lehet u?y összesen 3800 korona. — No és most mit fog csinálni? — Megpróbálom harmadszor is ki­nyitni a boltot. — Hát megint fog hitelezni? — Dehogy. Ezentúl csak készpénz ellenében szolgálom ki a vevőket. Én mégis azt hiszem, ha majd har­madszor is kinyitja a boltot, megint C3ak fog hitelezni a kabátfalusiaknak, akik mellesleg megjegyezve Komárom­ban szerzik be szükségleteik legnagyobb részét, persze — hitelben. Egyik-másik házon a váiyogfalakra modernül ható Eteinit-fetö épüit. Szo­katlan, hogy a vályogfaiak szegénysé­gét mégis Eternit telő borítja. — Nehogy azt higyje, hogy a tető ára ki van fizetve, Ezek a tetők is mind a hitelezési rendszer alapján kerültek ide — mondja az asszony, aki 3800 korona árut hitelezett a kabáifaiusiak­­nak, amiért másodszor is be kellett csukni a boliját, de az élet nehézségei most harmadszor is kinyittatják vele. Mi hát még Kabátfalva érdekessége ? Itt van a Sziovenszkói Baromfitenyész­tők Szövetkezetének telepe, amit Koczor Gyula és Fiissy Kálmán nemzetgyűlési képviselők létesítettek. Gazdasági szem­pontból figyelemre méltó eredmény ez a telep, amelyről egy más alkalommal írunk részletesebben de addigra is azt i ajánljuk mindenkinek, aki Kabátfalvára | téved és érdeklődik a gazdasági kér­dések iránt: tekintse meg ezt a telepet, érdemes megnézni! Kabátfalva jövője? Istenem, lassan fog még épülni nehány vályogfalas és Eternit-tetős ház, a házak között kis kertek lesznek és az emberek szépen eléldegélnek majd, ha tengődve is, de mégis csak. Sőt azt is elérhetik, mint el is fogják érni, hogy akik csak egy kabáttal jöttek ide, azok szorgalmas munkájukkal több­höz fognak jutni. De mi lesz akkor Kabátfalva nevével ? így fogják nevezni akkor is? Pedig biztosan fejlődni fog ez a Kabálfalva. A faluban láttam egy an­tennát, a rádió eljutott idáig is. Egy­előre ez az egy rádió jelenti azt, hogy az itt lakók kulturális érzékkel is ren­delkezhetnek idővel. Csak türelem kissé s hagyjunk a Dunán még egy kevéske vizet lefolyni a Feketetengerbe... KÖRNYEI ELEK. — Kiadd laka*. Két bútorozott szoba kiadó. Tolnai-u. 25. Eladó ház szabad kézből, mely áll 6 szoba, 3 konyha, 1 istálló, sertés-ólak és kertből. A lakások azon­nal elfoglalhatók. Cim a kiadóban. 365

Next

/
Thumbnails
Contents