Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-05-07 / 55. szám

4. oldal.

Komiromi Lapok

1989. május T.

2500komáromi diák nyáron fürödni szeretne

Uszoda kell Komáromnak! — Mentsük meg a komáromi, gyermekeket a vizbefullástól! — Adjunk nekik alkalmat az egészséges viz- és napfürdőre!

Komárom, — május 6.

Amit a következőkben elmondok, azért adom elő itt a lapokban, mert ha akár az érdekelteknek, akár azoknak, akiknek a segítségére ebben az ügyben számíthatnánk, külön külön el kellene mondanom, akkor mire mindenkivel személyesen beszélhetnék, arra a Vág vize el is folyna, pedig hát az uszodát, hogy in médiás aquas kezdjem, ott akarom, hiszen higiénikus szempontból mind a Nagydunát, mind pedig az álló, poshadt Kisdunát messze felülmúlja. Azonkívül ugyanis, hogy a Vág néhány fokkal melegebb, nagyon sok ásvány és gyógyfürdői vizet hord le felülről.

De szavam van most másokhoz isi Képzeletemben egy nagy olvasó, ill. hallgató közönség előtt állok, akik között ott van, hogy többet és más korosztályt vagy „rangot“ ne számítsak, a komáromi iskoláknak összesen több mint 2500 diákjáért nyáron a fürdés alkalmával különösen aggódó szülői tábor. Ha a városban nincs uszoda, ezeknek a gyermekeknek egy jó része egész nyáron vagy nem fürdik vagy nagyon ritkán fürdik vagy C3ak élete veszélyeztetésével. (Talán nem kell megemlítenem a múlt év szomorú tapasztalatát, amikor két gimnazista egyszerre fulladt be a Vágba.) Miért? Mert nem volt a városnak uszodája; mindem komáromi ember jól emlékszik arra a sok szemrehányásra, amelyet kapott a város és az iskolák egyaránt: az előbbi, mert nem gondoskodott a leszerelt uszoda pótlásáról, az iskolák, meri hogy miért nem vigyáznak arra, hol fürödnek a gyerekek! Mintha bizony erre volna mód és eszköz vigyázni. Mert tegyük föl, iskolai évben el is vezetné egyik másik pedagógus az ifjúságot fürödni, úgy járhatna könnyen, mint a tyuk a kacsáival — ahány gyerek, annyi veszedelem! A cserkészek, tudjuk, úgy szokták ezt megoldani, hogy kötelet feszítenek ki s ezzel jelölik meg a határt, meddig szabad bemenni, de velük is annyiban lehet ezt néhányszor megtenni, meri erősebb fegyelemhez vannak szoktatva, kevesebben vannak és általában mind tudnak úszni.

De hogy a szót ne szaporítsam, menjünk tovább: nemcsak a diákságnak, hanem a komáromi közönségnek is szüksége volna uszodára. Ám maradjunk csak diákjainknál, akiknek egészsége annyira megköveteli a gyakori szabad fürdést, mint a mindennapi kenyeret. Tessék csak összehasonlítani a cserkésztáborból hazajött fiukat azokkal, akik itthon maradtak és nem fürödtekl Érdemes volna statisztikát készíteni arról a szomorú állapotról, hogy a nyár folyamán a 2500 tanuló közül mily kevés fürdik I

Miért kell tehát a fürdés?

1. Megköveteli ezt az ifjúság egészsége. Nyáron az itteni gyermekek csak egy nagyon kis része van abban a helyzetben, hogy akár mint módosabb szülők gyermeke, akár mini cserkész, valóban mehet olyan helyre nyaralni, ahol legalább a fele nagyvakációt fürdéssel, levegőzéssel töltheti. A nagyobbik része itt marad a városba: ahol azonban a fürdési lehetőségnél nagyobb a porfürdő, pedig de sok már eddig is a tüdővészesek száma I

2. Uszodára van szüksége az ifjúságnak azért is, mert ez lenne az egyetlen hely, ahol a gyermek úszni tanu'hat. Hogy erre mily nagy szüksége van, bizonyítja a sok szerencsétlenül végződő fürdőzés vagy csónakázás. (Erre azt mondja majd valaki: hát ne menjen a vízre! Feleletem: Hát még a komá romi gyerek se menjen a vizbe?)

3. Uszoda volna az a hely, ahol az iskola padjaiban elgyengült tüdő és vér a nopfürdőzés által egyedül tud úgy helyrejönni, hogy a következő szeptemberben ismét tovább ronthatja d. e

8—1-ig és d. u. 2—5 ig a poros iskola a pad-kalodában görnyedő tanuló*.

De nem elég csak az uszoda szükségességét kimutatni, hanem ki kell terjeszkednem arra is, hogy mért nem lehet a gyermekek fürdőzési lehetőségeit a véletlenre bizni.

Tegyük föl, hogy szülő a gyermekét

hosszú könyörgések után végre elengedni fürödni. Hová megy a gyermek?

1. Elmegy fürödni a Kisdundra. Ha a sportházhoz megy, az nem az övé, ott nincs ahol levetkőzzék, ott csak azoknak szabad fürődniök, akik a sportegyletnek a tagjai. Ha odébb megy, onnan a rendőr kergeti el, mert hogy az a közerköcsiség ellen van. (De kényesek lettünk egyszerre!!) Tehát elmegy a Kisduna legvégire a vízmüvek felé. Olt most titkon levetkőzik, gyanútlanul bemegy a vizbe — egyszerre csak jön egy hirtelen mély rész... vagy következik a hináros rész... a szülő azt gondolja, hogy a gyermeke fürdik, pedig hát élet-halál között lebeg. Ha egyedül van, nincs aki segítségére menjen... ha többen vannak, hősködnek s egész biztosan veszélynek teszik ki életüket, mert hát nekik „át kell uszniok a Dunát.,.“ de ezt már elfelejtik, hogy a viz közepén még mindig van annak a kis szívnek ideje arra, hogy görcsöt kapjon ... a fejnek, hogy elveszítse a fejét... a léleknek, hogy elveszítse a lélekjelenlétét. Hogy azonban a Kisduna — mert nincs cirkulációja és a hajók sok szennye, olaja miatt — egészségtelen fürdőhely, azt feleste ges is említeni I

2. De tegyük fel, hogy elmegy a Nagydundra. Mondjuk ursujfalu felé. Tegyük fel, hogy a gyermek olyan helyen állapodott meg, ahol a viz fokozatosan lesz mély. Jól van. Fürdik. De evés közben jön meg az étvágy. Mindig beljebb és beljebb megy. .. s egyszer csak ottmarad. Még csak nem is keresheted !

3. Ám válassza a Vágót. A Vág a városhoz közellevő részein hirttlen mély (már szélén 3—4 méter mély). Óit fürödni nem tud, hacsak biztosan nem jó úszó. Tehát mit tesz ? A talpakra mászik s onnan próbálja lelógaíni a lábát. Itt olt a talp mentén le is lép... aztán bátorságot nyer... próbái úszkálni... (Odahaza a szülő készíti az ozsonnát... de a gyermeknek már rém kell se vajas kenyér, se kávé, mert a talp maga alá szívta és

ott fulladt meg a jövő generáció egy nagyreményű tagja.)

Jelzem, bárki rémláíónak mondhatna, ha tavaly két gimnazista nem fulladt volna mag a Vágban. Ám mondja valaki, hogy azok maguk voltak az okai De én elmondom az esetet újra.

A két fiú a többi társával elment fürödni. Ugy-e ez nem rossz? Ugy-e ezért nem lehet őket elmarasztalnunk, mert ez egészséges, helyes dolog.Most mi történik ? Elmennek a Vágra. Ott a talpakról fürdik a sok diák. A mi boldogult Kubicsek Mihály, eminens diákunk, — mivel az uszoda hiánya miatt az előző években nem tudott megtanulni úszni — félve bár, de mégis belelép a vizbe, hiszen a többiek is igy csinálnak mindennap és azoknak sem történt semmi bajuk. De most az egyszer megcsúszik s a hirtelen mélybe esik. (Drága szülők és pedagógusok I I Ez pontosan igy, ahogyan akkor történt, az idén szintén megtörténhetik I Az alkalom lehetőségei és a fizika törvényei ugyanazok, s a diákok mindig szelesek és meggondolatlanok I) Kubicsek VII. es gimnazista fuldokolni kezd. Most mikor legnagyobb a veszedelem, jön egy másik is 1 Mivel a magyar fiú vérében van az önfeláldozó szeretet: az egyik kis gimnazista utána véli magát és ki akarja a fuldoklót menteni... de ez magával rántja ... a szülők odahaza éppen azon beszélgetnek. hogy ki tudj», hogy hol jár most a fiuk... a tanárok konferenciára gyűllek össze s meg is dicsérték, hogy milyen szépen tanult és hogy a szülők nagy örömére lehet még ... de ezt mind hiábavalóvá teszi már a Vág, mert társaik jelenük, hogy a két fiú belefulladt a Vígba. Kedves Olvasóm! Van fiad? Ugy-e szereli a vizet? hogyne szeretné! De biztos vagy-e benne, hogy amikor elengeded fürödni, viszontlátod e isméi? Jó úszó a fiad? Akkor is veszély fenyegeti, mert — ha más okból nem is — de fuldokló társaiért beugrik s az magával rántja be a mélybe. Jajt Szinte hallom,amint ez a két fiú a zsoltárossal énekli nekünk: A mélységekből kiáltok .,. hoz/O.

r>

LÄUFER és TA

STÚR UTCA 7

, Bratislava

TELEFON 22-87

©

Kérie as auf é dfimenfes bemutatását!

zátok, komáromiak, vigyázzatok gyermekeitekre.

Komáromban a fürdésnek az iskolások részére csak az a három módja van: mindenki átlátja, hogy mind a három mód tökéletlen, a szülőkre, nevelőkre nem megnyugtató és legtöbbször életveszélyes.

Mit kell tehát tennünk?

Meggondolni azt, hogy egy olyan uszodának a megépítése, mely legalább is az iskolák részére megfelelne, nem tartozik a lehetetlenségek közé.

Tegyék ezt az ügyet magúiévá a városi tanácson kívül az iskolák is. A gimnáziumnak 450, a polgáriaknak 360, szlovák iskoláknak 400, a községinek 700, a Majláth-iskolának 250, az apácáknak 270 növendékük van. A komáromi diákság számát igy a főiskolás és ipsrostanonc diáksággal együtt kb. 2500 ra tehetjük. A fürdő szezon megkezdődik június l ével, tehát még az iskolai évben, amikor ez a sok diák valóban együtt is van. Mit akarok ezzel mondani? Azt, hogy azok, akiknek legjobban keli a fürdő, az iskolák tár sadalma, amelyért mindent fel kell áidoznil Fontosabb ez, mint bármi más!

Ennek a sok gyermeknek a fürdőztetése egészség szemponljából már az iskolai év folyamán — osztálykirándulás képen — úgy d, e. 11. tői 1-ig és d. u. 2—4 ig nagyon fontos volna... legalább is van olyan fontos, mint a kuhuifilm vagy a földrajz-latin Hiszen ilyen alkalommal nemcsak !ég-, nap , vízfürdőt vesz a gyermek, de szappant is hozhat magával... és a tanár-tanító hozzászoktatja a fürdéshez. Ha az iskolai évben kényszerrel oda visszük a vízhez és jól mogmosdatjuk, mcgnapfürdőztetjük.., megszereti és maga is kívánni fogja. Mert nagy báj az is, kedves olvssóim, hogy nagyon sok komáromi gyerek nem is szereti már a vizet, napot: ezeket már 20 lépésről megismerem, mert fehérek és kényesek. A leányokról meg ne is beszéljünk! Az úgynevezet életboldogság 80% ban az egészségid1, edzettségtől, egészséges idegrendszeríő! függ. Ezt kell a felnövekvő generációnak nyújtanunk! A junius, julius, augusztus, szeptemberi, tehát 4 hónapi, azaz egyharmadévi rendszeres nap-, lég-és vízfürdő tudná ezt biztosítani s mi ezt nem használhatjuk ki ifijuságunk e fontos ügye érdekében.

Mo.st pedig rátérek az uszodatervezetre.

Olyan uszodát, amilyen volt a régi városi uszoda, csak úgy máról holnapra elő eremieni nem lehet.

Utána néztem a dolognak és könnyen kereszlülvihetőnek és a fenti célokra alkalmainak találnám a következői:

A Vágnak (ha válogathatunk 3 folyó között, csak ez jöhet szóba) olyan részén 1 ellene ezt felállítani, ahol a viz fokozatosan mélyül. A parttól kb. 3—4 méternyi távolságra négy derrb talpat kell U alakban úgy elhelyezni, hogy a parinál levő egészen sekély viz és az U alatu talpelhelyezés áltat egy kb. 15X15 m nagyságú lükör jön létre. A talpakon lenne hely a kabinokra és a rfpfürdőzésre. A fokozatosan mélyülő viz 40 cm tői 2,50 méter mélységig haladna. A tükör három szélén a talpak mellett hosszú úgynevezett kutostor-póznák volnának a földbe leverve és a ta'p széléhez rámázva, úgy azonban, hogy a viz áradása-apáiya alkalmával az így keletkezett kalitka három oldala föl le csúszhatna a talpak hasonló mozgásával. Nem volna tehát ennek az uszodának úgynevezett kosara, hanem csak oldalai, hogy a fürdőző a ialp alá ne kerülhessen, mig a feneke a vizfenék lenne. Közepén kötéllel és táblával jelzés lenne, ahol t. i. a nem úszók részét az mélyebb víztől megkülönbezfefjük. A talpakról két Irambolin vezetnf: egy a tükörbe, egy pedig a szabad Vágba, ahonnan ugorhatnak a felnőtt és önmagukért felelős jó úszó emberek. A talpalnak a szabad Vág felé eső oldalain működhetne nagyszerű kényelemmel az az úszómester, aki kötélen kükre módon lógathatná ezt, akit úszni tanít. De most hogy állunk a kabinokkal? Ugye az drága? No, e2t is meg lehet oldani. Az a néhány kabin, ami a lu'ajokra rá kerü'ne, csak veiközésre-öltözködésre való, e műveletek u'án a fürdőzők a ruháikat erre a célra készített polcokon álló rekeszekbe, mint mindmegannyi ku'ccsal ellátott szekrénykékbe helyezhetnék, en-