Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-05-04 / 54. szám

<*. UIUAI,

Komáromi Lapot

1929 május 4.

Nem ok nélkül

tartják legjobbnak a

„POLIO“

m mosószappant!

Győződjék meg róla!

Szüll'o Géza szerint Magyarország nem kerül'! heti el az általános titkos választójog i helyreállítását.

A budapesti „Magyar Hírlap" mai száma érdekes cikkben számol be Szilllő Gáza dr.-nak a szlovenszkói magyarság vezető politikusának londoni útjáról, amelyről még a vezércikkben is megemlékezik a Magyar Hírlap. Mint ismeretes, Szüilő Gáza dr. közvetlenül londoni elutazása előtt munkatársunknak adott interjút és ép pen lapunkban jelent meg először a hír, hogy a keresztényszocialista párt vezére Londonba megy a most kezdődő kisebbségi konferenciával kapcsolatban. Jelentettük, hogy a kisebbségi konferencia elnöksége, melynek Szüttő Géza dr. is tagja, Párisban memoran dumot szerkesztett a kisebbségi kérdésről és azt Adatci japán nagykövetnek, a konferencia elnökének kezeihez juttatták. E ténynek jelentősége abban áll, hogy a népszövetségi tanács már ciusi határozata szerint csak a kisebbségi szerződések által kötelezett államok és a Népszövetség tagállamai jogosultak arra, hogy megjegyzéseiket és javaslataikat a konferencia elé terjesz szék. A kisebbségi konferencia elnöksége azonban átirt és kérte, hogy ne crak az érdekelt államokat, de az érdekelt kisebbséget is hallgassa meg a bizottság. Ezt az indítványt Adatci el is fogadta és ez volt tehát az első eset, amikor egy társadalmi szervezetet tárgyaló félnek minősített a népszövetség tanácsa.

Szüilő Gézadr. Londonban hosszabb megbeszéléseket folytatott vezető liberális és munkáspárti politikusokkal is

és a Mrgyar Hírlap londoni munkatársa előtt impresszióiról érdekes interjúban számolt be.

Szüilő Gáza dr. szerint az angol választások minden valószínűig szerint a konzervatív párt bukását és a liberális gondolat megerősödését fogják magukkal hozni. Valószínű, hogy Lloyd George fogja átvenni a kormányt konzervatív támogatással. A liberális párt kor mányra jutasa azonban nagy változásokat fog előidézni Anglia külpolitikájában.

A liberálisok céija ugyanis Európa gaz dasági fölépítése és a munkanélküliség megszüntetése és tisztában vannak azzal, hogy ezt az eddigi külpolitika mellett nem tudják elérni.

A liberálisok a fősulyt az európai pauperizmus megszüntetésére fék teiik

és ezért kellemesen lepett meg, mondta Síüüő, hogy milyen nagy figyelemmel kísérik a liberális vezérek a Duna medence államainak gazdasági fellendítését. Tisztában vannak azzal, hogy a mostani vámhatárok lehetetlenné teszik a balkanizáló folyamat megállítását és az egészséges gazdasági vérkeringés helyreállítását Középeurópában, de viszont •udják, hogy e vérkeringési zavar a kis államok egymás iránti antagonnmusában keresendő. Tisztában vannak azzal is, hogy Középeurópa általuk annyira óh jtoit gazdasági kooperációját addig nem lehet létrehozni, amig a béke

minden arcot bá]f'<*8á ée' széppé tesznek. Sokszor már egyszeri tisztítás után a kellemesen frissítő Chlorodont-fogpasztávál t fogak gyönyörű elefántcsont csillogást é* fehérséget kapnak még az oldalfelületeken is, ha a fogsorhoz simuló Chlorodontíogkefét használjuk. A fogak közt romló ételmaradékok nyomtalanul eltávolodnak, ami a rossz szájíznek veszi elejét. Próbálja meg először egy kis 4 koronás tubussal, nagy tubus ára 8 korona. Chlorodontfogkefe, hölgyeknek 7 korona (puha szálú) férfiaknak (kemény sörtéjü) 8 korona. Ügyeljünk a kékes-zöld csomagolásra a „ChlortuJont“ felírással. Mindenütt kapható * ^ 60

szerződéssel ferpcso'atos politikai kérdések kielégítőbb megoldást nem nyernek. Csehszlovákia gazdasági prosperitását lá ják, de azt is tudják, hogy ez a mai prosperitás nem felel meg annak a kapacitásnak, amit ez a gazdasági energia képvisel és viszont kételkednek abban, hogy Csehszlovákia viszonylagos prosperitását igazi piacok nélkül a jövőben fenn tudja e tartani? Magyarország viszont mai helyzetében éppen annyira rászorul a gazdasági kooperá cióra, mert izoláltságában mint mezőgazdasági tényező nem tudja megtalálni szomszédaival való legtermészetesebb kapcsolatát.

Szüilő Géza dr. ezután azt mondta, hogy Csehszlovákiában demokratikus formák mellett egy tubengetett sovi niszta irányzat uralkodik, mig Magyarországon az itteni vélemények szerint a választójog és a kivételes törvények által korlátozott szabadságjogok kielégitlen volta az osztályuralom színezetét adja a kormányrendszernek.

Londonban nyert impresszióim — mondta Szüilő — megerősítik azt a meggyőződésemet, hogy fontos külpolitikai érdekek követelik azt, hogy Magyarország hozza be az általános titkos választójogot.

Magyarországnak ez az érdeke nem domborodik ki annyira, amig konzervaliv kormány uralkodik Angliában, mivel, mint föntebb mondottam, a konzervatívok viszonylag keveset törődnek Európa és különösen Közép Európa belső problémáival. Mihelyt azonban Angliában liberális vagy szocialista kormány kerül uralomra, e reformok szükségessége annál érezhetőbb lesz.

— Angliában is tisztában vannak azzal, hogy a háború előtt a nemzetiségi kérdés tette lehetetlenné a választójog kiterjesztését Magyarországon, hisz az ir kérdésben elég tapasztalatot nyertek erre nézve, egyáltalán

Óvatosság

a tudás anyja

DIANA

SŐSBORSZESZ

a védelem a meghűlés ellen.

í nem erük azonban, hogy amióta

1 Magyarország nemzeti állammá

| lett, mi akadálya van az Európáj ban mindenütt bevezetett általános

* és fii kos választójog behozatalának?

I Az angol „common-sense“ a titbosság- i ban az o-sziáiytudat helyébe lépő nem] zeti öntud 4 kifejlesztésének legbiztosabb ; eszközét látja,

mmtmammmmamaammemmmmmm

Egy román lap szerint Grandi látogatása Budapesten Olaszország \ tüntetése a kisantant ellen.

— május 3.

í Mint ismeretes, május elsején Budaí pestre érkezett Grandi Olaszország fasiszta külügyi államtitkára, aki Mussolininek egyik iegbi/aimasabb embere. Az államtitkárt Budapesten nagy ünnepséggel fogadták a hivatalos körök. A buka: resti Lupta cionü napilap vezércikkében \ Grandi olasz államtitkár budapesti Iá| togatásávai foglalkozik és megáliapitja, hogy *ffV közvetlenül a kisantant belgrádi konferenciája előtt ez a látogatás nem más, mint Olaszország tüntetése a ' kisantant ellen. Éppen ezért kívánatos, hogy most, mikor több részről kísérlet történt a kisantant felrobbantására, Lengyelország is közeledjék ehhez a szövetséghez, amit megkönnyitene az, ha Prága a baloldali pártok nyomása alatt ismét felvenné a diplomáciai kap-MINDENKI TOLVAJA.

Irta: ILLÉS ENDRE.

A mészhabarcsos, fehér épületen hideg aranyban csillogtak a betűk: Szanatórium.

Minden feltűnés nélkül érkezett meg.

Az irodában felvették a személyi adatait. Siögi Ferenc, huszonnégyéves, banktisztviselő. A szőkehaju, bubifrizu rás irodakisasszony még csak fel sem emelte tekintetét a papirról.

A rendelőben a soros orvos megvizsgálta. Megkopogtatta, meghallgatta. A tüdejét belerajzoita a kipontozott ábrában. S kijelölte a szobáját is: földszint, 15. sz.

Amikor először foglalta el helyét az étteremben, a nők fanyarkásan húzták el a szájukat:

— Kissé maflának látszik.

A férfiak is végigvizsgálták:

— Vájjon tud-e sakkozni?

A tág teremben ragyogó fehérben csillogtak a terített asztalok. A sok evő eszköz fojtottan csattogott. Egy kanál villant egy kés mozdult. A nyitott terasz felől beintett a nyári ég kéksége.

S ő alig mert leülni a legközelebbi székre.

*

Azután elmúltak az első napok.

A szavát jóformán csak a déli s esti viziten lehetett hallani. Aggódva jelent kezet!:

— Főorvos ur...

Mindig akadt valami panasza.

Se a főorvos, maga is sovány, sápadt, beteg ember, leintette:

— Csak feküdjék, fiam ... Napfény, jó levegő, pihenés, sok tej... Feküdni, feküdni I

Tovább ment.

S ö fesüdt.

Körülötte beszélgettek, olvastak, sakkoztak, kártyáztak, vitatkoztak, leveleket írtak. Néhányan unalmukban még apió kosarakat s dobozokat is fontak hárc-ból.

Ő meg nem mozdult volna.

Előirásszerüen, mozdulatlanul, a hátán: csak feküdt, feküdt,

*

Egy délelőtt behívták a rendelőbe.

Az az orvos várta, aki legelőször vizsgálta meg.

Az Íróasztalnál ült, tollát éppen a téntába merítette.

— Néhány adatot kell még pótlólag bevezetnünk.

Leolvasta a nyomtatott papírlapról a szokásos kérdéseket. S nyomban irta is már rájuk a választ.

A vékony, régi toll erősen percepett a szálkás papíron.

— No, még csak egyet... Legközelebbi hozzátartozója?

Az orvos felnézett.

— Csak azért kérdem, ha valami baj történnék, tudjuk, kit értesítsünk.

S gondtalanul, tréfásan rámosolygott.

ö gyanuilanul állt a rende ő közepén.

Egyszerre a szivébe robajlott ez a kérdés.

Elsápadva a vizsgálóasztalnak támaszkodott.

S délutánra lekeilett feküdnie.

Két fokkal szökött fel a láza.

*

E lől fogva még jobban aggódott,

H'ába biztatták: a szabályokra még kínosabb pontossággal ügyelt.

Gyomrát elrontotta a sok tejjel. Bőrét leégette a nap. A sok fekvéstől a teste szinte görcsösre zsibbadt. S még

mindig nem volt elég nyugodt, vájjon mindent megtesz-e?

Lassan lassan azonban mintha kezdett voina felmelegedni.

Legalább is úgy látszott.

Ellátogatott a szomszédaihoz.

Ide is, oda is.

A szemeiben valami különös fény csillant meg.

De valami fátum üldözte. A legroszszabb időben kopogtatott be minden hová. Alig talált valakit a szobájában.

Ilyenkor bement.

Leült az aszta! mellé. Ült néháány percig. Várt. Néha jött valaki, néha nem.

Végül is kiment.

Elfogták 1

— De miért jön séta alatt?

— Tíz óra tájt ne jöjjön Szögi űr, akkor borbélynál vagyok.

Este a torkomat ecseteltetem.

Igen ... igen ... most már nem felej'i el... legközelebb majd alkalmasabb időt választ.

De legközelebb megint cäak úgy járt.

Üres szobát talált.

S múltak a hetek. Egyre több embert ismer meg.

Eleinte fel sem tűnt, később azonban már lehetetlen volt észre nem venni: valami furcaa szándékosság rejtőzik e látogatások mögött.

Úgy látszott, szinte kívánja, mig valaki elhagyj» a szobáját s akkor gyorsan odasiet: bekopog és bemegy.

Titkon, a háta mögött, fel is merült már a kérdés:

— V»jjon miért teszi?

Tanakodtak.

De senki nem tudott rá felelni.

Végül egy nap, uzsonna után, villámgyorsan suhant a kurafolyosón végig a hu: a i7 bői eltűnt egy kis körömolló

— B:nt volt Siögi előzőleg?

— Bent volt!

Öss enéztek s nem szólt senki egy szót sem.

A kis olló másnapra megkerült.

De a ki nem mondott szó ottmaradt mindenki szemei mögött.

Amerre félszeg, cseilő-botló alakja feltűnt, gyanakodva villantak öBsze a tekintetek.

Megindult a nagy hajtóvadászat.

I;t is, ott is felbukkant ahir: megint eltűnt valami.

Hol, kinél, micsoda?

Senki nem tudta

De a hír szállt.

S a sejtések, mint láthatatlan, kék viliamo szikrák, átfütötték a levegőt.

Egyetlen szóra dobogott minden szív:

— R jtakfipni!

S most már csalogatták, hívták, édesgették. Mint valami nagy csapda: üresen állt minden szoba. Mindenki őszszefogott ellene.

De múltak a napok.

Es nem sikerült semmi.

Tétova lépéseivel kikerült minden hurokból.

Hirtelen rányitották az ajtót. Ártatlanul ült asztalánál.

Eihagyogattrik, útjába szórtak tucatszámra fel ünőbb apróságokat. Utánuk sem nyúlt.

Titkon átkutatták a holmiját. Semmit sem talállak.

És mégis . ..

A gyanakvás nem apadt el.

Mindenkit égetett a tehetetlenség.

Csak ő maradt nyugodt. Mintha semmit nem vett volna észre. Élet-