Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-04-27 / 51. szám

1429 április 27. homiuumi L*pw*. 5. o dkl. ÍI Mindenki ^ „ELBERT“ divatáruháza' Nádop-u. 19. leszállított uj reklámárairól beszél. Férfi zephir ing 27—40—55, hálóing diszifetf 35, kemény és félkemény gallér 4.50, mosó selyem harisnya 8.50, 15, 20, Alpacca evőkészlet 15, kanál 6, kávés 3 — Női selyem ernyő 75, divat rétikul 15-25 Kő stb. Szép válaszlékban Poupplin ing. Pyjamas, nyakkendő különlegességek, Erco „Gold“ gallér (újdonság) mosó játszó ruha, flór trikó, sok kerti, vászon zsebkendő, kötött koszlüm stb. Sport- és szekrény gyermekkocsik, halta kelengye, létra kelengye gyári árban! Komáromban is fognak már legköze­lebb épülni a jól bevált acélházak. — Saját tudósítónktól. — Komárom, április 26 án. A városi munkásházak építésére vo­natkozóan a napokban érdekes ajánlat érkezett a városházára. Az ajánlatot az Acélház r. t. pozsonyi igazgatósága tette a városnak, amelynek Kész kidol­gozott terveket küldött úgy költségve­tési szempontból, mint építészeti szem­pontból is az acélházakra vonatkozóan. A vállalat, amelynek székhelye Po­zsonyban van, hatalmas (őkével ren­delkezik, mert egyik legnagyobb bel­földi bank áll akciói mögött és igy a rendelkezésre álló nagy tőke miail rendkívül jutányos árban tudja az acél­házasat felépíteni, amelyek különösen alkalmasak arra, hogy általuk praktikus megoldásban létesüljön egy munkás­­negyed. Ezeknek az acélházaknas ugyanis több előnyük van a tégiákból épített házakkal szemben, mint pél­dául a tökéletes szárazság, abszolút tűzbiztonság, ez időjárással szemben való kiegyensuiyozoliság és még sok más előnnyel bírnak az acéiházak, amelyek betonból, vasgetendábői és acéllemezekből épülnek fel. Német­országban ezek szEcélházak különösen el vannak terjedve és Csehszlovákiában nagyon sokat láthatunk belőlük Mäh-Hitelt nyújt gyárosoknak, gyártóknak és kereskedőknek kik mindenfajta gé­peket, apparátusokat, autót, trak­torokat, motorcyküt, kerékpárokat, grammofonokat, zongorát, bútort, irodai gépeket és hasonló tartós cikkeket részletfizetésre árusítanak. Ungar S. bankháza Bratislava, Ventur-u. 20. Magyar Komárom középitkezései. — Saját tudósítónktól — Magyar-Komárom, — ápr. 25. A Komáromi Lapok már több Ízben foglalkozott a mi k s városunk nagy arányú fejődésévé’, mely a helyesnek bizonyult várospolitika eredménye első sorban. Most fog épülni és az év vé gén már hivassanak is áladható lesz Komárom tizedik, de fontosságra n íz ve első középületeinek egyike: a járás­bíróság széliháza és mellette a bíró­sági tisztviselők elhelyezkedésére szol­gáló bérház épülete, mind a kettő egy­enletes épület lesz és építésük 350000 pengőt (kb. 2 millió csK.) vesz igénybe. Ez az uj középület nemcsak a város­nak nélkülözhetlen kellékét adja meg, hanem bírákban, hivatalnokokban, ügy­védekben számos intelligens család letelepülését biztosítja és további ma­gáné pitkezésekét jelent a városban, ami annak fejlődésére lesz kedvező befo­lyással azon kívü>, hogy a forgalmat is hívatott lesz emelni. Nem lesz érdektelen, ha visszapil­lantunk azokra a középitkezesemre, amelyek az utolsó nyolc/évben történ risch Ostrauban és újabban Pozsony­ban. Amint értesülünk, Komáromban is épül legközelebb icíiház, amelyre már eddig több érdeklődő akadt, akik a céggel máris tárgyalásokba bocsátkoz­tak és valószínűen a város is épített majd ilyen acilházakaf, hogy ezekkel a nagyarányú lakásínséget, amely különösen a munkásosztályban áll fenn, némileg csökkentse. Mive! a vá­ros a tervezett munkásházat valószínűen nem fogja tudni majd megvalősi’ani, va!ős?inü, hogy mégis fog keresni meg­oldást a lakásínség megszüntetésére és akkor fekimeíbe jön majd a pozsonyi Acélház r. ♦. igazgatóságának ajánlata, amely na§yon kedvezőnek mutatkozik a vá os szempontból nézve, da a külön építeni akaró mukások, illetve családok részére is, mert a fizetési módozat is nagy előnyöket biztosit az építkezőknek. A vállalat mindezt a ked­vezményt éppen azért ludja nyújtani, meri egyik tegíekiniélyeiebb belföldi bank áital nsgy tőke áll mögötte. IHy értesülünk egyébként, hogy a cég Komáromban expozi’urát is akar fetáüitatni, hogy Csallóközben is is­mertté tegye az scéiházak fogaimét, (k). fék és ha azok értékét hozzávetőleges becslés szerint megáilapiijuk, ebből ki­számítható könnyű szerrel az az előny, amely ipirost és munkást, kereskedőt és vállalkozót ért a középitkezések kö­vetkeztében, amelyek megszüntették a munkanélküliséget és megteremtették a kisiparnak azt a bázisát, amely fejlő­désének bizlos zálogát képezi. Középületek :-Polgári iskola E00.000 P, vagyis 3,000.000 csK-Kát. zárdaisk. 200.000 > > 1,200.000 » Ugyanennek kibővítése 100.000 » > 600.000 » ~Államrendőrségl40.000 » > 840.000 » •ítef. leik, lak 40.000 » > 240.000 » » iskola 30 000 » > 180.000 . » templom 130.000 » » 780.000 »-Ág. h. ev. lelkészlak 60.000 » » 360,000 »-Zsidóteroplom 40.000 » > 240 000 » —Ipartestület 40.000 » > 240.000 .-Tanitólakások (Monostor) 20.003 » > 120.000 »-Városháza 660.000 > > 4,000.000 » "-Járásbíróság 350 008 » > 2,000.000 » összesen 2,310.000 P > 13,800.000 csK Más középitkezések: Országút kövezése 450 000 P, vagyis 2,700.000 csK Kislakások épitése (28) 90 000 » > 540.000 » Vasúti la­kások (40) 260000 » > 1,560.000 . összesen 800.000 P » 4,800.000 csK A középitkezések tehát megközelítően meghaladják a 3 millió pingőt és igy kb. 18 000 000 csehszl. Koronát repre­zentálnám Ha ehhez hozzászámítjuk a magán­­építkezési, melynek statisztikáját nehe­zebb összeállítani, mert Magyar Ko­máromban tiz esztendő lefolyása alatt több mint 400 ház épült, akkor sze­meink előtt lepereg egy lüktető köz­­gazdasági életnek a filmje. A lakosság számában i3 megnyilvánul ez a fel­pezsdült éle», amely 10 év alatt két­íehértüflah minden arcot bájossá ét Széppé tesznek. Sokszor már egyszeri tisztítás után a kelle­mesen frissítő Chlorodont-íogpasztávál a fogak gyönyörű elefántcsont csillogást éa fehérséget kapnak még az oldalfelületeken is, ha a fogsorhoz simuló Chterodont­­fngkefét használjuk. A fogak közt romló ételmaradékok nyomtalanul eltávolodnak, ami a rossz szájíznek veszi elejét. Próbálja meg először egy kis 4 koronás tubussal, nagy tubus ára 6 korona. Chlorodont­­fogkefe, hölgyeknek 7 korona (puha szálú) férfiaknak (kemény sörtéjü) 8 ko­rona. Ügyeljünk a kékes-zöld csomagolásra a „Chlorojjont“ felírással. Mindenütt kap­ható "*■ g{? szeresére emelkedett éa a háború végén volt 4000 lakos helye’t ma már meg­közelítően 8000 lakos él a város terü­letén, amelyet tudvalevőleg meg kellett nagyobbitani a Síőnyhöz tartozó terü­letek közigazgatási ufón való átcsato­lásával, Ez a lendületes építkezési mozgalom minden munkáskezet, minden iparost foglalkoztatott és igazán elmondhatjuk, hogy Magyar Komáromban a munka nélküliség ismeretlen fogalom és aki dolgozni ckar, az munkahoz|is juthat. A szép eredményben mindenesetre ez a legszebb. A sok köz- és magánépitkezés az iparosságot nemcsak foglalkoztatta, de annak állandó jellege azt bizonyos jó­léthez is juttatta, ami ezen osztály va­­gyonosodásában jut kifejezésre. A vá­ros maga mintegy 400.000 pengős költségvetéssel dolgozik. Ennek bevé­teli részében szinte elenyésző tételt (18.000 P) alkot a városi pótadó, ami valamivel haladja meg a százezer csehszlovák koronát. Köztehernek Iga­zán nem sok. De ebből viszont az a tanulság, hogy a város sokat nyújt polgárainak és sok családnak ad biztos foglalkozást és megélhetést, te­hát a város jólétének emelkedéséhez maga a városi adminisztráció is hozzá­járul. A város természetesen nem állhat meg a fejlődés mai fokán, mert még számos középitkezés vár megoldásra, mely a város szociális helyzetén lesz hivalva segíteni és közegészségügyét lesz hivatott szolgálni. Az eddig köve­tett várospolitika tehát helyesnek bizo­nyult. Hát nem Adamson kiáltott ? OLASZ ÉG ALATT (Kóborlások Dr. BARANYAY JÓZSEF. Kedves olvasóim, nehéz helyzetbe jutottam, mert olvasóim egy része azt mondja, hogy neki* igy, humoros ese­tekkel tarkítva tetszik az útleírásom, nekik nem kell száraz adathalmaz. Az olvasóknak azonban a másik réRze azt panaszolja, hogy nekik meg nem kelle­nek viccek, ők az olaszországi útra kiváncsiak. Most igazán nem tudom, hogy mit csináljak? Pókayné nemzetes asszony módjára én is tépelődöm, hogy melyi­ket szeretem, melyikei szerelem ? Nehéz a választás, mind a két tábor a szivem­hez nőtt, tévén mind a két táborban bőven képviselve a női nem is. No majd eligazítjuk valahogyan a dolgokat. Aki olyan részhez jut. ami nincs az Ínyére, azt szépen átugorja, aztán majd csak kiegyenlítődnek az ellentétek. Szóval ott hagytam el, hogy milyen nagy bajom volt a toalett kérdéssel, tévedésből az Ipovitz József barátom nadrágját vettem föl és nagyon kelle­metlenül éreztem magamat, amíg a tévedésre rá nem jöitem. Itt azonban már nem hagyhatom szó nélkül, hogy a pápai audiencia napján még nagyobb probléma előtt állottak olasz földön) (3. FOLYTATÁS.) a hölgyek. A mai túlhajtott divat defeo!­­íált merészségeit csak el lehetett tün­tetni betétek fölgombostüzésével, de a rövid szoknyák nem akartak hosszúra nőni. Nyújtották, húzták, tépázták eze­ket a szegény kurta szoknyákat, hogy pár miliméterre! megnyúljon, de hát mit használt az a pár miliméter, ami­kor itt arasztokről volt szó. Az egyik udtársnő folyton engem hivott szoknya szakértőnek: — Mondja kedves szerkesztő ur, ugy-e már elég hosszú a szoknyám ? A másik utitársnő kétségbeesve azt mondotta: — Én nyrmbsn ott elájulok a Vali- - kán bronzkapuja előtt, ha azt találja mondani nekem valamelyik testőr, hogy: Smyorina, ilyen kurta szoknyában nem lehet a pápa őszentségéhez menni, tes­sék elhagyni a Vatikánt! Jaj Istenem, mi lesz velem? — És mi lesz velünk ? — sipi o!ta a többi hölgy is — hiszen a mi szok­nyánk is rövid. Mikor már igy agyon voltak szegény hölgyek gyötörve az önmaguk rajzolta rémképektől, megszólaltam en: — Én most olyat fogok mondani, hogy a hölgyek örömükben a nyakamba T

Next

/
Thumbnails
Contents