Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-04-25 / 50. szám
50. Hzáni. Csütörtök, 1929. április 25. íjtvciiedlk évíolyam. •POLITIKAI LAP. iiíídtósi í? ‘tsetesiovék éítékfc-0«t: Ssslyis* éj viitkTe piütsi eztíküláénti i Sgfa évse 30 1, Séléví« 40 í, asrísáé«* *6 E. — £üiÉ5!dCn 150 sa. *yaa niia áir*i 80 fillér. ALAPÍTOTTA} TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA d*. Szerkesztő: BAR ANY AY JÓZSEF dr. I 8*Mke»*t6»éf él kiadóhivatal; Hido’-r.. fíu M égj eferűk heteniint háromaior l kedden, csütörtökön ég szombatot POUTIHM SZEMLE Megj elentels ct védők is. Komárom, — ápr. 24. Banes és Kramár vitájában nem állott be újabb fordulat. A Megy vagy marad? kérdés aktuaiitá-át veszélyeztette. A sorompóba csak a légionáriusok szövetsége jelent meg és a politikai Hiater'andjuk, a cseh nemzeti szocialista párt. Keményen nyilatkoznak Benes mellett. Elvégre csak fel keli valakinek szólalnia mellette i-n A légionáriusok tehát uépgyülést tartanak a Zsófia-szigeten és olt bizonyosan elítélik Kranárt, Bene-t pedig, aki az ő „funkcionáriusuk“, bizalmukról biztosítják. A cseh szocialisták is így lesznek, nem is tehetnek másképen, hiszen parijuk aleluökérőt van szó, aki megoldotta a politikai kör négyszögesítését, mert ellenzéki létére minden kormányban benne van. A légionáriusok szavával és elítélésével Kramár azonban igen keveset törődik. Mondott ő ezekről már elég súlyos bírálatokat. Nem veheti tudomásul a cseh szocialisták vérmes fenyegetéseit sem, mert nem o!yan legény, aki megijedjen tőlük, akikkel tiz év óta hadakozik, így hát ez az egész per nehezen megy előre, mert egyelőre nincsen alkalmas fórum a letárgyalására. A kormányelnök nem mordul, a kormányelnök helyettesének nincsen akkora tekintélye, hogy ebbe az ügybe beavatkozhatnék kelő sikerrel, marad tehát eggyel több dolga a politikai nyolcas bizottságnak, amely szegény amúgy is túlontúl el vari foglalva, hiszen nem képes a legegyszerűbb törvényjavaslatokat sem előkészíteni é3 dolgavégezetlen oszlik szét minden ülésezés után Egy fórum volna, amely közvetíthetne ilyen esetekben sikerrel, az államfő. Igen ám, de az államfőnek ki kell ez esetben kapcsolódnia az egészből, mert ismeretes Kramár viszonya Hradsinhoz, mikor ő a vár politikáját kritizálja, ez a kritikája nem a falakra vonatkozik. Az államfő tehát ma kényes helyzetben van a politikai ellenféllel szemben, bár elképzelhetően szívesen közvetítene a politikai béke érdekében. Az a kérdés azonban most már, hogy Benes és pártja nem használják ki az esetet abban az irányban, hogy a parlamentet feloszlathassák és kellő agitációs anyag birtokában a választási küzdelmekben rávessék magukat a két legszélső jobboldali pártra, a nemzeti demokratákra és az agrárpártra. Mert az agrárokkal sincsenek rendben. Az agrárok Benes iránti ellenszenve nem mai keletű, az időnként ki-kirobbant. Ennek a pártnak sohasem voP bátorsága a konzek-Komárom, —április 24 A szenátus ülésezik. A sená'us kedden rövid ülést tartott, amely előtt szétosztották a szenátus tagjai törölt Törköly józsef dr., magyar nemzeti párti szenátornak az egyesületi jogról és a népszámlálásról benyújtott törvényjavaslatait A szenátus ez ülésé ben iöbb kereskedelmi szerződést rati f.káit, majd mentelmi ügyeket intézett el A szerdai ülés napirendjén a technikai és forgalmi bizottság véleményes jelentése a földmérési munkálatok átszervezésére vonatkozó kormányjavaslatról. az a'kotmányjogi és költségvetési bizottságok jelentése egy kisebb villanyositási kölcsönre vonatkozó tör vényjavaslatról, v*gü! a régi osztrákmagyar koronakövFie'ések rendezésére vonatkozó harmadik pótjegyzőkönyv ratifikálása szerepelt. A Kramár-Benes affér nem érinti a koalíciót. A cseh nemzeti demokratapír! vezére, Kramár dr. éleshangu kritikában részesítette Benesf, akinek a belpoii lkában használt módszereit erkölcsteleneknek mondta. A támadás nagy kavarodást idézetk elő Benes pártjában, a cseh nemzeti szocialista phlban, amely követelte Novák kereskedelmi miniszternek, a cseh nemzeti demokrata párt kormányban ülő képviselőjének a kabinetből való eltávolítását. Novák kijelentette, hogy n?m mond le, mert szerinte erre ok nincsen, mivel Kramár dr. saját maga fele! nyilatkozatáért Banes lemondási szándékát hivatalosan megcáfolják, amit a külügyminiszterről fel is h hét tenni. Az ügy a koalíció nyolcas bizotlsága elé került, amennyiben Srámek miniszterelnök helyettes és Kramár dr. jelentést tettek a bizottság ülésén az afférról. A jelentések után a bizo'tság egyhangúlag arra a nézetre jutott, hogy ez az ügy nem érinti a koalíciót, épen azért nem lehet semmi befolyással a koalíció további fentmaradására és politikájára. A nyolcas bizottság tudomásul vette, hogy ez az ügy, mint Benes külügyminiszter és Kramár dr. személyes ügye fog a koalíción kivü! elintézést n\erni. Nem akarják rendezni a bírák fizetését. A szenátus alkotmányjogi albizottsága ülést tartott, amelyen újra foglalkoztak a birák fizetésének rendezésével. Az ülésen résztvett Mayr- Harting dr. jgaz8ágügvmini8zter és Vlasák pénzügyminiszter is. A birák fizetésrendezésének kérdésében Víasák pénzügyminiszter olyan kijelentést tett. amely szerint a kérdést egyrészt pénzügyi fedezet hiányában, más résit annak egyoldalúsága miatt nem lehet elintézni. Ez a kijelentés a koalíciós pártok jelenlevő tagjait egyáltalában nem elégítette ki és az a vélemény kerekedett félti', hogy a kérdést még akkor is rendezni keil, ha ez a képviselőház koalíciós nyolcas bizottságának akarata ellenére történnék is. venciákat levonni, mig Benes és pártja sohasem kimélte sehol. Nagy kérdé3 azonban az, hogy Benesék meg tudják e nyerni a parlament feloszlatására a kormányfőt. Amint a politikai hírek mesélik, ezzel a legközelebbi hetekben kudarcot val-Hodza politikai beszámolót mond. A csehszlovák lapok egyrésze nagy hangon irta meg annak idejében, amikor Hodza lemondott miniszteri állásáról, hogy lemondását úgy lehet tekinteni, mint a politikától való teljes visszavonulást. Hogy milyen alaposan értesültek ezek a hpok, az agrárpárt mostani közléséből kitűnik, amely harm rosan rácáfol! a visszavoi u'ási eshetőségre. Az agrárpárti híradás szerint a csehszlovákiai kö; társasági agrárpárt május 7-én és 8 án taríja meg rendes évi kongresszusát Prágában, amelynek legnagyobb eseményét a politikai helyzetről való beszámoló alkotja, amelyet Udrzal miniszterelnök és a betegségéből föléptilö Hodza dr. fognak tartani Ez az agrárp árti jelentés valósággal konsternálja az ellenzéket és a baloldali sajtó már meg is kezdte Hodza eilen az újabb támadásokat. Hcdzának a kongresszuson való nyilvános politikai szereplése elé egyébként politikai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek. Hlinka Becsben újra felelevenítette a pittsbourghi szerződést. Hlinka András, a szlovák néppárt elnöke vasárnap Bícsbsn tartózkodott az ottani szlovákok meglátogatására és az alkalommal újságírók előli a következő nyilatkozatot tette: A nagymegyék megszüntetése é3 a szlovenszkói tartományi hivatal létesítése az autonómia első etappji. Di ezzel a szlovák néppárt meg nem elégszik, hanem tovább jog küzdeni a pittsbourghi szerződés teljes végrehujtásáért. Pállja elejtené az autonómiát, ha az az állam szélhullását jelentené, de Hlinkának az a meígyőződáse, hogy Szlovenszkó autonómiája csak megszilárdítaná a csehszlovák államot. »»—«=« nnm nniii sibiiihw éhiiii wmirni muni i Cáfolják Benes lemondási szándékát. Prágai jelenés szerini a csehszlovák újságírók szindikátusa kommünikét tett közzé, amely szerint Benes miniszier az elnökség látogatása alkalmával nem tett olyan kijelentést, hogy le akar mondani. TiritiTOnrwnwi,i i knutgm«,nw irii'iuwin m Csődbejutott a jóvátétel! szakértők értekezlete. Párisi jelentés szerint beavatott körökben a jóvátételi szakértők értekezletnek sorsát elintézeitnek tartják. Az ellentét a hitelező államok szakértői és a német kiküldöttek álláspontja között á hidalhatatlannak mutatkozik, noha a szövegező albizottság munkája mégsem csupán formai, mert meg fogja állapítani, hogy milyen tekintetben értek el megegyezést és mennyire haladt előre a jóvátétel kérdésének munkája. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat lottak. Igaz, hogy ez még Kramár nyilatkozata előtt történt és ma más a helyzet. Azonban mégsem valószínű, hogy ilyen kisebb jelentőségű és személyes kérdés uj választásokat vonhatna maga után. Érmindszenten fekete fátyol lepi be a lelkeket, mert haiollsárgán kiterítettek egy hetvennyolc éves öreg magyar urat: Ady Lőrincet. Édeséknek mvezte a ‘öllő szüleit, Apját és Anyját s most az Édesék közül az apa a fiához tért, a röghöz, melyből vétettek. A dot! fauü köd, ez a cime annak a versciklusnak, amelyben az életében dektdens, nemzeté!ő< talajfaián, destruktív magyarsággal megvádolt Ady Endre Érmindszeniről, Ady Lőrinc oühonáró! itt verseit megtaláljuk. Ur volt, nemes volt Ady Lőrinc, de nem azért volt nemes ember, mert a kutyabőrös levél olt lógott a falon, hanem mert egyénisége, a szive, a lelke tette azzá. Most, hogy az öreg ur is elköltözött, tiz évvel később fia ulán, még egyszer megköszönjük neki, hogy megajándékozott bennünket Ond vezér unokájával, Gágh és M3góg fiával: Ady Endrével, aki a magyar szellemiségnek lett ui útmutatója, elindulva a pocsolyás Értől és megérkezve az Óceánba, Környei Elek Mit ír a dunaszerdahelyi Zitny Ostrov a magyar leányokról, akik cseh vagy szlovákhoz mennek nőül? (Lányos mamák, olvassátok el!) Dunaszerdaheíven megjelenik egy szlovák hp, a „Zitry Osirov“. Ennek egyik számában megjelent egy cikk, amelyből különösen a leányos mamák, kiknek férjhezadó leányaik vannak, sokat tanulhatnak. A cikk magyar fordításban így hangzik: „Ezen a vidéken számos cseh és szlovák nőül vett magyar leányt. Helyes, semmi kifogásunk az ellen, az az illetők legbensőbb üjye, nem tartozik másra. Azaz mégis, bizonyos mértékben. Meddig? — megmutatjuk az alábbi esettel. , Erkel Ferenc, a hires magyar zeneszerző (a magyar hymnuszt is ő zenésiiette meg), mint született magyar, soviniszta magyar hazafi volt. Más nemzetiségeket, főleg a németeket, teljes szivéből gyűlölte. Minden egyes alkalommal szidta és káromolta a gőgös germánokat. Aztán megnősült s feleségül vett egy erdélyi német leány*. Persze, lett erre nagy csodálkozás. Egyszer a társaságban azt kérdezték tőle barátai, miárt változtatta meg hirtelen a németekről alkotott rósz véleményét, illetőleg hogyan vehetett e! német nőt feleségül? Erkel nem jött zavarba, nyugodtan válaszolt: „Nem változtattam meg meggyőződésemet, a németekről még ma is megvan a legre sszabb véleményem, gyűlölöm őket s azért vettem el egyet közülük feleségű1, hogy megmagyarositsam s hogy a gyermekekből, amelyeket szü1, jó magyarokat neveljek I Vele és a gyermekekkel kevesebb lesz abból a germán nációból! Barátai erre éltették. Ha a mi férjec«kéinft is így gondolkoznak, akkor: „2íviólM (Éjenl)“ * Hogy igaz-e ez a mese Erkel Ferencről, vagy sem, arról nem vitatkozunk. Bennünket csak a cikkíró jó tanácsa érdekel. Ugyanis mi eddig azt hittük, hogy vagy szerelemből vagy érdekből (pénz, vagyon, üzlet) nősülnek az emberek. Mindenesetre a legszebb, ha a házasfelek szivét a szeletet köti össze, mert csak az ilyen házasság igazén boldog.
