Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)

1929-04-18 / 47. szám

Ötvenedik évfolyam 47. szám. Csütört&k, 1929, április 18. OMAROMI POLITIKAI LAP. Slltiietéiá far sishulovák éstékbeas Ä»i?liesi éi vidékié poiiai *aétküldé*»ei 1 j •Safes évre 80 X, íélévr« 40 X, neiyedévre ; SO X. — ESlfíSldSn 150 X6. - y«n tiiám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA I TUBA JANOS. felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dsr. Szerkesztő. B ARANY A Y JÓZSEF dr. Bserkesstfiiég éa kiadóhivatal; Kádor-a. £$„ í Megjelenik hetenkint hfaromixor l kedden, csütörtökön és szombatom. D lÉprá Mm. Komárom,—április 17. A lefegyverzési konferencia ha­todik ülésszaka sem hozott semmi meglepetést ezen a téren. Lloyd Georgenak, a háborús angol minisz­terelnöknek van bátorsága meg­mondani az igazat: a győztes ha­talmak — természetesen beleértve Angliát is — megszegték a lefegy­verzésre adott ígéretüket. Nemcsak hogy nem szereltek le, hanem sok­kal több katonát tartanak fegyver­ben, mint a háború előtt. így az­után a lefegyverzésnek problémája mego'datlan marad tovább is, mint azt a konferencia elnöke mélabúsan konstatálta. Ez az elnök becsületesen őszinte ember és óva int az illúzióktól. Mert hiába van Kellogg paktum és a többi minden egyéb béke- és háboruellenes garancia, leszerelés azonban nem következik be, mert a döntő jelentőségű kérdésekben nincs megegyezés. Fegyverkezik Franciaország, mely kis szövetsé­geseinek csak az alatt a feltétel alatt folyósít kölcsönöket, hogyha azokat hadi felszerelésekbe fektetik bele. így látta el kimustrált repü ő­­gépekkel Romániát és tudott dolog, hogy Jugoszláviának is temérdek hadianyagot szállított. De fegyver­kezik Anglia is főleg a tengeren, amelynek már nem korlátlan ura többé, mivel az Eszakamerikai Unió flottája már utolérte Angliáét. A titkos floltaegyezmény meghiúsu­lása mutatta meg legjobban, hogyan képzelik el a lefegyverzést a győz­tes hatalmak. Circulus vitiosusnak látszik, de igaz, hogy a leszerelésnek legna­gyobb akadályát a békekötések ké­pezik. Ezek a nemzetközi szerző­dések, amelyeket úgy oktrojáltak rá a legyőzőitekre, olyan helyzetet te­remtettek, amely irtózatos gazdasági lekötöttséget eredményezett. A győz­tesek féltik zsákmányukat és a rossz lelkiismeret diktálja a fegy­verkezésnek őrületes tempóját, a melyről már igen sokan megálla­pították, hogy nem a béke bizto­sítására vezet, hanem a háborúra. A legyőzött államok le is van­nak fegyverezve, azonban a győz­tesek között máris olyan nagy szakadékok vannak, hogy azokat szinte lehetetlen áthidalni. A lesze­relés tehát nemcsak ez idő szerint lehetetlen, hanem utópia marad igen hosszú ideig, mig Európa arculata meg nem változik. Ez a változás bekövetkezhetik békés utón is, de nincsen kizárva, hogy a fegyverkezés mellett egyszer megint £ oda jutnak az államok, hogy min- ! den paktum ellenére is a háborús veszedelmek imminensekké lesz­nek. így például a szovjet köztár­saságok fegyverkezése semmi esetre sem a béke fentartását célozza, hanem annak imperialisztikus cél­jai vannak. Nem hihetünk tehát abban, hogy a leszerelés a közel- és belátható Komárom, —éprilis 17. Áprilisban nem tart ülést a képviselőház. A koalíció nyolcas bizottsága több Ízben tartott már ülés*, azonban mir d ezideig hiába tanácskozott a képvise lőház napirendjéről, nem sikerű 1 ezt összeállítani Nincs elegendő munka­­program, amelynek elvégzésére ös ze lehetne hívni a képvise'őházat és ma már bizonyosra veszik hogy a képvi selöhdz áprilisban nem tart ülést Di­­cára az elnökség sürgetésének, amely nagyon szeretné, hogyha a képviselőim üléseit júniusban befejezhetnék, semmi kilátás sincs arra, hogy a nemzetgyű­lési képviselők május élő t összehiv­­hatók legyenek. A parlament két háza közötti viszony szabályozása. A szená us koalíciós nyolcas bizott­sága keddi ülésében foglalkozott a nemzetgyűlés két házának egymáshoz vaíó viszonyából fölmerült tisztázatlan kérdéssel is. M-’gállapi oda a bizottság, hogy az alkotmány 44. szakaszának éneimében csakis a költségvetési és a hadügyi javaslatokat kell előbb a kép­­viselöhdznok benyújtani és ott letárgyalni, mig a többi törvényjavaslatokat illetően mind a két házat egyenlő kezdeménye zési jog illeti meg. A képviselőim és a szenátus közötti viVony szabályozása céljából megbízták Dunát szenátort, a szenátus alelnökit, hogy tárgyaljon Brad^cs képviselővel, a nyolcas bizottság alelnökével Ez a tárgyalás már délután le is folyt, de eredményiről nem kerü't nyilvánosságra semmi adat. A szená us alkotmányjogi bizottságát szerdán hívták egybe, hogy a bírákra vonatkozó tör vény javaslatokat mielőbb letárgyalják. Kormánypártok maguk között. Hogy a koalíció kormánypárj-iban milyen nagy az egyetértés, ismét két eset mula'ja világosan. Uj-bban a cseh néppárt és a cseh nerrzeli demokrata párt kebelében merültek föl a pártta­gok, illetve a vezetők között ellentétek, amelyek éles hangon jutottak kifeje­zésre. A cseh néppártban Sramek pater, pártvezér és Stasek p tér képviselő, a párt főtitkára között élesedett ki a régóta folyó harc, amely azáltal került döntő stádiumba, hogy Dolezal drf, a Lidové Lisly c pártlap eddigi főszerkesztőjét, aki Sramtknek a hive, mint politikai szerkesztőt Stasebnek rendelték alá és ugyancsak a főtitkár ellenőrzése alá került Tomanek is, a Prazsky Vecer nik uj fősze'keszlője Stasek főtitkárnak ez a győzelme a cseh néppárt egoista és antiszociális szárnyának túlsúlyba kerülését jelenti Sramekékkal szemben, akik a demokratikus szociális irányi képviselik a pártban. Ugyancsak vere séget szenvedett a cseh nemzeti de­mokrata párt Benes btrál csoportja is, amely a napokban lefolyt országos pártkongresszuson történt. A kongresz­­szus többsége követelte a párt e cső­­portjának a pártból való kizáratását, de Kramár dr. a kizárás ellen foglalt állást, ámbár beszédében elitéire e csoportnak Benes-barát magatartását Benesről megjegyezte Kramár, hogy a jövőben komolyan aktuális lesz és a konferenciák csak arra valók, hogy a közvéleményt megnyugtas­sák. Ezt azonban a katoaai költ­ségvetések törlése idézheti csak elő. maga részéről élesen elitéli a külügy­miniszter belpolitikai ténykedését, amely­nek módját és eszközeit erkölcstelen­nek taitja. Elodázzák a birák f izetésredezéaét ? Mint jelenlét ük, a szénáim koalíciós bizottsága mu't h4ten tárgyalta a birák fizetésrendezéséről szóló törvényjavas­latot a Törköly féle javaslattal együtt A törvényjavaslatokat a jogügyi bizott­ságnak kellett volna e héten tárgyalni, azonban a bizottság elnöke az ülés összehívását váratlanul visszavonta. Az ülés elhalasztására nézve általában az a véleménye, hogy a szenátus jogügyi bizottsága a birák fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatot nem akarja a képviselőház előtt letárgyalni, amivel szemben a szenátusi bizottság meg­maradt eredeti álláspontja melleit és újra iárgyalja az ügyet. Kisebbségi memorandumok a Népszövetség előtt. Komárom, — április 17 Németország külügyminiszterének, Strésemannak erélyes fellépésére a nemzeti kisebbségek ügyében komoly lépésre határozta el magát a népszö­vetség. Egy három tagból álló bizott­ságot küldött ki, amelynek az a feladata, hogy a kisebbségi sérelmek és pana­szok orvoslását készítsék elő és ezeknek elintézésére nézve az eddiginél célra­vezetőbb eljárás módozataira nézve készítsenek megfelelő javaslatot. A nép­szövetség ugyanis, noha a békeszer­ződések a nemzeti kisebbségek védelmé! kifejezetten erre a nemzetközi fórumra ruházták, — kilenc éven keresztül vagy előkelő gesztussal intézte el a hozzája felterjesztett rengeteg nagy számú ki­sebbségi ügyeket, vagy pedig figyelemre sem méltatta azokat, s egyszeiüen irat­tárba helyezte. — Ez azonban csak addig tarihdott, amíg végre az egyik nagyhatalom teljes súllyal közbe nem vetette magát a kisebbségek érdekében. A legközelebb összeülő népszövetség igy azután foglalkozni lesz kénytelen a kisebbségek ügyével, akiknek sérelmei végre szóba kerülnek a magas fórum előtt. Ez most már biztosra vehető, annyival is inkább, mert több memo­randum érkezett a hármas bizottsághoz, amelynek ezekkel foglalkoznia kell. A kisantant államai közös memorandumot nyuj’ottak be és ugyanolyan szellemű memor ndummal fordult a népszövet­séghez Lengyelország és Görögország is, valamennyi állam kifejezésre juttat­ván azt a véleményét, hogy a nép szövetség tanácsának a kisebbségek ügyeiben eddig tanúsított magatartása teljesen kielégítő és rámutattak arra, hogy az államok az általuk elfogadott és kötelezőleg aláirt nemzeti kisebbségi szerződéseknek mindenben megfeleltek, uj eljárásra nincsen szükség, A memorandumozók között Magyar­­ország is helyet foglal, amely a leg­közelebbről van érdekelve a kisebbségi kérdésben, mert hiszen a békeszerző­dések három és fél millió magyart sza­kítottak el minden megkérdezés nélkül, a kis nemzetek szabadsága és függet­lensége elvének nagyobb dicsőségére, hazájuktól. A magyar kormány memo­randumában rámutat azokra a fogyaté­kosságokra, amelyek a népszövetség ta­nácsának a kisebbségi ügyekben való eljárásánál olyan élesen mutatkoznak és amelyek eddig lehetetlenné tették a fölmerült ügyeknek a jog és igazság érteimében való megelégedésre szolgáló elintézését. Épen ezért a perrendszerü kisebbségi eljárás bevezetését kívánja a magyarországi memorandum, amely az ügyek intézésénél nagyobb nyilvá­nosságot óhajt és az állandó kisebbségi bizottság létesítését tartja szükségesnek. A memorandumokról kiszivárgó hírek arról beszélnek, hogy a kisantant álla­mainak és két társuknak memoran­duma nagy visszatetszést keltett a hár­mas bizottság tagjainál, mert ez em­lékiratoknak rideg álláspontja nagyon is alkalmas hhet arra, hogy elégedet­lenséget keltsen. Máris megállapították, hogy ezek a memorandumok nem akarják a kisebbségek ügyét a nem­zeti kisebbségekről szóló szerződés félremagyarázhatatlan értelme és igazi szelleme szerint intézni, hanem az eddigi sérelmes elintézési mód fentar­tását köveelik. A hármas bizottságnak nagy felelőséggel járó feladata van, teljes tárgyilagosságra és a nemzeti kisebbségek mai súlyos helyzetének valódi felismerésére van szükségük, hogy olyan javaslatot készíthessenek, amely mindenek előtt a kisebbségek sorsának védelmét az egész vonalon biztosítani képas és amely a béke meg­erősítésére szo'gál. Lloyd George pártjának esélyei a közeledő angol választásokon. Az angol választási mozgalmak kö­zül legerősebben a szabadelvű párt kampánya cs pfd k le a virágsajtóban. Ennek nem az az oka, min ha az angol szabadelvű párt értrne legjobban a rek'ámirozáshoz. Hiszen nem is volna sok értelme ilyen „reklámnak“ a kül­földi saj óban. Az igazi oka az, hogy a liberális kampányt olyan erős egyé­niség vezeti, mint amilyen Lloyd George. A konzervatív párt élén egyáltalán nincsen hozzáfogható egyéniség — legfeljebb, ha az ötletes és harcias Chu chill-t lehetne vele egynapon' em­líteni, de azért ő is messze mögötte marad. A munkáspárti MfcDuneld an­nak ellenére, hogy szocialista elveinél és a tömeggel való érintkezésnél fogva inkább hajlamosnak kellene lennie a demagógia iránt, — Lloyd Georgehoz képest valóságos klasszikus egyéniség. L'oyd Georgenak majdnem minden POLITIKAI' S7.BMl.li T

Next

/
Thumbnails
Contents