Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-04-16 / 46. szám
2 tríd*i f.»!ülíU!iii L*pü£ 1 y> 9 április 16. októberben rendezett jubileumi hang- I versenyen, műsorának két remek darabját adván elő nagy tetszés mellett. December 16 án a halhatatlan emlékű dalköltőnek, Schubirt Ferencnek ünnep lésére a Kulíurp-»lólábán müyészi nívójú hangversenyt rendezett a Dttegyesület, a műsor valamennyi száma Schubert müveiből állott. A n3gy dalköltőről Szijj Ferenc dr. ny. polgármester tar tolt msgvas méitaiást és a müködőkaron és zenekaron kívül közreműködtek még Molecz Margit operanövendék, Sincs iby és Goldring Samu. A szilveszteri mulatságot a Jjtékony Nőegylette! karöltve rendezte az egyesület, olybépun, hogy az estély műsorát a Daiegyesület szolgáltatta. Meleg elismeréssel emlékezett meg az einök a folyó év április 7-én lezajlott nagyszerű népdaldélulánró!. amely koronája volt a Dalegyesület sikeres kuliurmunkájának. Majd az egyesület vagyoni viszonyait ismertette az elnöki jelentés, amely végül nagy elismeréssel szólott a Dalegyesület ügyvezető elnökének. Fillöp Zsigmond ncpbanki igazgatónak, az egyesület kulturális ügyeinek vezetésében kifejtett odaadó nagy muikásságáról, aki a mostani időkhöz simuló ideák, tervek felvetésében és azok ered • ményes kivitelében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Hálás tisztelettel és köszönettel adózott Molecz Tivadarnak, a Daiegyesület örökös tiszteleti karnagyának, akinek a müködőkar vezetésében és a művészi vállalkozások sikere érdekében kifej elt nagy munkássága a múlt évben is a legőszintébb osztatlan elismerést érdemelte ki. A közgyűlés Kathona Sándor elnök tarlalmas jelentését nagy lelkesedéssel fogadta s a szeretett elnököt meleg ovációban részesítette. A jelentést a közgyűlés egyhangúan iudomásul vette és azt egész terjedelmében jegyzőkönyvében megörökítette. A benne foglalt javaslatokat egyhangúan elfogadta és úgy a müködőkar ás zenekar érdemes tagjainak, mint a hangversenyeken közreműködött testvéregyesületeknek, a magánszereplőknek, az ügyvezető elnöknek és a jeles karnagynak jegyzőkönyvileg is hálás köszönetét fejezte ki. Vörös Béla pénztáros terjesztette elő ezután az 1929 évről szóló zárószámadásokat, amelyeket a közgyűlés 14949 kor. 33 f. bevétellel, 12398 kor. 29 f. kiadással és 2551 kor. 04 f. maradvánnyal elfogadott és azokra nézve a felmentvényt a pénztáros, ellenőrök, számvizsgálók és az elnökség részére megadta. Az 1929. évre a rendes tagsági dijat 20 koronában állapították meg és a választmány javaslatára, Czike Dénes, Füiöp Zsigmond, Geöbel Károly dr„ Szijj Ferenc dr. és Czike Zsigmond felszólalása után egyhangú határozattal kimondotta a közgyűlés, hogy azaiapszabályok 4. és 7. §§-nak értelmében az évi rendes tagdij megfizetése minden egyes működő tagra nézve kötelező. Az 1929. évre 19201 K-ban állapította meg a közgyűlés a költségvetést, amelynek keretében a szükséges kiadásokat utalványozta. Fülöp Zsigmond ügyv. elnök javaslatára a közgyűlés az egyetemi hallgatók menzájára 200 korona adományt szavazott meg egyhangú határozattal. Végül még Kathona Sándor elnök intézett buzdító szavakat a müködőkar tagjaihoz, akiket az egyesület iránti hűségre és szeretetre kért, hogy az eddigi fényes eredményű, odaadó s lelkes munkálkodással szolgálják továbbra is a Daiegyesület neme3 céljait, mely u’án a közgyűlés az elnök meleg éljenzése mellett véget ért. 1860-1929, A komáromi tanítóságnak nagy gyásza van: egyik kiváló karfársuk, Tárnok Gyula községi iskolai igazgató tanító, a komáromi iparostanonciskoiának sok éven át vob igazgatója, munkás életének 69, évében április 13-án, szombaton délben rövid beíegeskedés után elhunyt. Tárnok Gyula a komáromi községi iskola tanítói testületének köteté- í kében 35 évig működött éa egész nemzedéket nevelt fel, mely ma szomorodott szívvel állja körül ravatalát. Tárnok Gyula Komáromban szüleied 1860. évben Tárnok Ferenc és Kovács Eszter szü ök öl. Iskoláit Komáromban és Pápán elvégezvén, mint tanító a vidéken nyert alkalmazást. így hosz- ; szabb ideig működött Dlósförgepatonyban, ahonnan 1892-ben a komáromi községi iskolához választotta meg az iskolaszék több pályázó közül Tárnok Gyula az akkor még külön működő leányiskolához került 'janiiénak, amely benne kiváló pedagógiai erőt nyert. Az ambiciózus fiatal tanító Komáromban tevékeny munkásságot fejtett ■ ki úgy az iskolában, mint társadalmi téren is. így több éven át szünidei tanfolyamét rendezett a községi ísko- ! Iában. De a pedagógiai irodalom terén j is sikerrel működött. Kidolgozta az \ ismétlő iskolák tantervét ás ennek az iskolatípusnak megreformálásáért küzdött úgy a szakirodalomban, mint előadásokkal is (1897), Sikerült dolgozata voit a századvégi nőnevelés (1898). Az ismétiőiskoia tanterve cimü dolgo- j zata önálló kiadásban is megjelent. 1910 évben az iparostanonciskola j igazgatójává választották meg és ebben I az állásában több évig működött, ami- j kor igaztalan támadások is érték, de j ezek ellen hiyataios utón sikerrel vé- j dekezett. Hosszú éveken át tagja volt i a Daiegyesület működő karának, mely I több veterán dalostársával együtt meg- j jubilálta és ki (Intette. Tárnok Gyula sok • éven át működött ebben az egyesület- j ben, mint zászlótartó és választmányi tag. ] Egyházának, a református egyháznak ! is buzgó tagja volt és mint hitoktató is \ eredményes és szép munkát végzett, j A háború után hosszas kiváló tanítói j szolgálata elismeréséül az igazgatói j címmel tüntették ki. 1927. évben vonult ! nyugalomba, Tárnok Gyula a Komáromi \ Koronaíakarékpánztár felszámolása al- j kaiméval tagja iett a felszámoló bízott- j Ságnak a betevők bizalmából és több I éven át felügyelőbizottsági tagja volt a , Komáromi Raktárszövetkezetnek is. — Egészségi állapota alig hagyott fenn kívánnivalót, csak a legutóbbi időben kapott tüdőgyulladást, amely végzetes kimenetelű volt reá nézve, mert mellhártyagyulladással lépett fel és szombaton délben szivgyengeség következtében elhunyt. Halálát özvegye, sz. Zobor Julia és egyetlen fia, Tárnok Gyula IV. é. ref. teológus gyászolja családjával, két kis fiacskájával. Nem érhette meg szeretett fiának lelkészi felavatását, mely pár hét múlva fog megtörténni. Temetése hétfőn délután ment végbe a református temetőben igen nagy részvét mellett, ahol pályatársai testületileg vettek részt. Béke poraira 1 Emlékét megőrzi érde• mes munkássága. (A. Gy.) Hétfőn délután 4 órakor helyezték Tárnok Gyulát a református temetőben örök nyugalomra nagy részvét mellett. Temetésén a községi elemi iskola és a polgári f.'u és leányiskola tanítói kara testületileg megjelent, a végtisttesség tévők sorában sok vidéki nyugdíjas kartáres, a jóbaráfok és tisztelők serege vett részt, hogy őszinte részvéttel vegyenek búcsút a megboldogulttól. Az elhunyt ravatala felett Galambos Zoltán ref. lelkész mondott méíyenjirő szép gyászbeszédet, sírjánál pedig Kossár István ref. ?. lelkész megható búcsúztatót tartó*!. HÍRE EL — Nagyedszázadas papi működés. Meleg ünneplésben részesítette Szomód község református gyülekezete Löké Károly esperesicikészt abból az alkalomból, hogy most töltötte be lelkészi működésének 25. évét. Ai ünnepi istentiszteleten Besse Lsjos egyházmegyei főjegyző, iarjáni lelkész méltatta a köz tiszteletben álló lelkészt, a díszközgyűlésen pedig Mocsi Mihály gondnok meleg szavakkal ünnepelte a szeretett lelkipásztort és átnyújtotta a gyülekezet ajándékát, egy szépmüvű bibliát. Majd Pongrácz József teológiai tanár a pópái főiskola nevében, Szalay Béla lg. tanító, a szomődi róm. kath. egyházközség nevében, Troyko Béla járási főszolgabíró a tatai járás és Horváth Sándor főjegyző a község nevében köszöntötte a jubiláló lelkészt, aki meghatva köszönte meg a szivekből áradt meleg ovációt. Délben diszcbíd volt, amelyen Palkovits László alispán mondott nagyhatású felköszöntőt. — C madamányazás. Magyarország kormányzója a föidmivelésügyi miniszter előterjesztésére a vízügyi műszaki szolgálatnál, a mérnökök létszamában Leheti Antal miniszteri osztálytanácsosnak a miniszteri tanácsosi címet és jelleget adományozta. A kitüntetett miniszteri tanácsos a hlboru előtti évektől kezdődően s a háború alatt Komáromban a folyammérnöki hivatalban szoigéli mint műszaki tanácsos és a fordulat után 1920-ban távozott el városunkból. — Halálozás. Városunk egyik derék, érdemes polgárának haláláról Írunk, amidőn őszinte részvéttel jeleljük, hogy Nagy András hentes és mészárosmester, volt vendéglős, életének 68-ík evében, április hó 11 éré virradó éjjel, váratlanul elhunyt. A megboldogult egyik tiszteletreméltó tagja volt Komárom iparoiíársadalmának, aki egyenes jöttémével, becsületességével mélián érdemelte ki polgártársainak tiszteletet. Buzgó munkásságot fejtett ki az emberbarati tevékenység terén ig s mint a Polgári betegsegélyző egylelnek évtizedeken át működő elnöke elismerésre méltó szolgálatot teljesített embertársai javára. A szikviz8zövetkezetnek vezetőségében is odaadással működött s életében kifejtett munkásságával tisztes emléket biztosított magának ismerősei, jóbarátai és tisztelői szivében, A megboldogult kihűlt porrészeit április 13 án, szombaton délután helyezték a helybeli róm. kath. temetőben az iparostarsadalom igen nagy részvéte mellett örök nyugalomra. Áldás emlékére l — áthelyezés. Repicky Alma tanítónőt Korompáról a párkányi szlovák elemi iskolához helyezték át. Az uj tanítónő már megkezdte működését. Influenzajárványnál tudják az emberek paiotától-kunyhólgf, hogy mindennemű meghűléstől eredő fájdalmak csili pítására, torok öblítésre, náthánál, belélegzésre, fejfájásnál borogatásra, szaggatásnál dörzsölésre, azonkívül belsőleg ss cukorra cseppentve, páratlan hatású a valódi DIANA SÓSBORSZÉSZ A Díana-sósborszesz sz egész országban mindenütt kapható. Ügyeljünk a Diana névre, közismert sárga csomagolásra. — Gyula-nap. Tavaszt nyitó Gyula napját e hő 14-én tartotta meg a helyi iparostársadalom Boidoghy Gyula ipartársulati elnök tiszteletére rendezett társa&vacsorávai, amelyen megjelent a hziybeli iparos osztály minden rétege Dosztái Jakab iparositöri elnökkel. A vacsorán resztvettek az udvardi gazdanapról érkezett magyar nemzeti párti komáromi törvényhozók is. A vacsorán Dosztái Jakab, Richter János szenátor, Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő es masok kö&zöniöüéK fel ékes szavakkal az ünnepelt Boidoghy Gyulá*, aki a többi Gyulára ürítette ki válasza után a poharat. Giál Gyula dr., ifj. Ler.hardi Mihály es Domány Ferenc loasztjai után a jól sikerült vacsora késő éjfélig tartotta együtt a társaságot. — A betegtegAiyzö járulékokat csak mérsékelten emeli*. Áuaiaban a legnagyobb elkeseredéssel fogadták azt a hirt, hogy a betegsegélyző járulékokat felemelik. A népjóléti minisztérium is kénytelen volt ezt belátni és azzai a kifogással, hogy az állam 150 milliós kamatmentes Kölcsönt nyújt a betegsegéiyző míézetcisnek, a járulékokat 1929 április—december 30 ig 46 százalékról 4 8 százalékra vagyis 0-2 százalékkal emelte. Itt látszólag csak egy igen kis emelkedés mutatkozik, de ha íigyelembs vesszük, hogy a 150 mittiót, ittetve annak a Kamatait az adózóknak keli megfizetni, tisztán látszik, hogy ismét csak több terhet róttak a nyakunkba. A kerületi betegsegélyző intézetek mai feielősségnéiküti gazdálkodását csak az autonómia kiépítésévé! lehet megszüntetni. Az uj szociális biztosítási törvény 1926 julius 1-én és a novella ez év januar l en lépett életbe. A betegsegélyző intézetek autonóm szerveinek a választását már régen meg kellett ejteni. Minden munkaadó és munkásszervezet, mint a szociális biztosítási intézetek fenntartói a legerősebben követelik a választásokat. — Építik a párkányi Duna kikötőt ; A pozsonyi és a komáromi kikötők meneti Párkányon is épitenek kikötőt. Mint már jeleztük, a párkány iDunakikötő építési munkálatai namarosan megkezdődnek. A napokban ottjárt a közmukaügyi minisztérium két mérnöke és felmérte a kikötőépité&hez szükséges és alkalmas partterüietet. Az építési anyagok odeszállitása iránt is intézkedés történt. A kotrási munkálat és a rakodópart építése a nyár elejét^ van tervezve. If ff r r m í férfi és női fehérnemű, selyemharisnya, mosó játszóruha, RITIKÜL, esőernyő, nyakkendő stb. leszáilitott árban „ELBERT“ divatáruháza Nádop-u. 19. Sport- és szekrény gyermekkocsik nagy választékban, létra kelengye gyári árban! Tárnok Gyula
