Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-04-06 / 42. szám
2 old»!. . Komáromi Lapok 1929. április 6. Nem ok nélkül tartják legjobbnak a „POLIO“ m mosószappant! Győződjék meg róla! ."i - in ■ r r it■ 11 mi —inf i m■sum—i —ír'i ■■■»-rs-nmunni un-».-»-»-». aggodalma amiatt, hogy a mai laza alapokon álló koalíció kiesik a hatalomból és a választásokból megerősödött uj pártok kerülnek a húsos fazekak árnyékába. Azonban hiába halasztgatjátr. az idő étik és napról napra jobban sietteti a választások kiírását. Miért mondott le Seipel? Talán nincs olyan ország, amelyben egyik vagy másik lap ezt a címet — „miért mondott le“ — ne adná annak a hírnek, amely Seipel Ignácnak, az osztrák köztársaság miniszterelnökének, vagy ahogy ők mondják, Bundeskanzler jének, a lemondásáról számol be. Különböző okokat sorolnak fel, amelyekkel a lemondást okolják meg. Maga Seipel Ignác szintén felhozott néhány okot a minisztertanácsban, ahol a lemondását bejelentette. Erek közül bizonyára igen helytálló néhány ok s viszont vannak közöttük nem egészen helytállók is. Meglepő, hogy a sok-sok között nem szerepel két igen nyomós momen'um. A Manchester Guardian a muH héten vezércikket irt „A Mutilated Land“ cimen. A megcsonkított országon Ausztriát érti a nagy angol újság/Ebben a vezércikkben Ausztriát teljesen éleíkép telennek tünteti fel, ha kü földi kölcsönnel segítségére nem sietnek. Ilyen Vidéki állomás. Irta: Forbdth Sándor. Madárháza kisközség közvéleményét már hetek óta foglalkoztatta a nagy kérdés, hogy Pálóczi Esztike, az özvegy tanitóné leánya, a két vetélytárs kökül melyiket fogja választani. Különböző tünetek arra vallottak, hogy a döntés órája már nem lehet messze. Az iramot a harcoló feiek már nem bírhatták sokáig. Mír a pergőlűznél tartottak. Tabódy Emil, az „állomásfőnök“, immár nemcsak vasárnaponként, hanem msjd mindennap küldözgette a bukétákaí, Kocsis Sándor a borbély pedig csaknem minden éjszaka megismételte az éjjeli zenét az Esztike ablaka alatt. Senki sem tudta, hogy Esztike melyikhez hajlik. Míg a riválisok sem. Ezért látszólag jóbin voltak, egyik sem akart végzetes hibát elkövetni azzal, hogy valami elhatározó lépésre ragadtatja magát. A leányok nagyon kiszámíthatatlanok, erőszakkal ritkán lehet velük boldogulni. Titokban azonban mérgezett nyilakat röpiígetíák egymás felé. Vermes Lajos, a községi írnok, akiről mindenki tudta, hogy az „állomásfőnö’“ kenyeres pajtása, vasárnap délelőtt templomból jövet, mindig módot talált arra, hogy Esztikéh z csatlakozzék és borsot hintsen a borbélynak szóló ábrádjai édes cukrába. No, Esztike, — mondotta, miközben hamiskákölcsönt azonban mindaddig nem kaphat, amíg az osztrák pártok állig felfegyverezve szemben állanak egymással. Seipel szövetségi kancellárt — ezt még mindig a Manchester Guardian Írja — többizben felszóiHolték, hogy fegyverezze le úgy a szocialista pártot, mint a nacionalista Heimwehrt, de Seipel vonakodott ezt megtenni. Magától érte tődik, olyan országnak, ahol ilyen viszonyok uralkodnak, nem lehel kölcsönt adni. A töke visszahúzódik ilyen országtól. Az angol Isp Hz nappal ezelőtt irta ezt a cikket, tehát akkor, amikor Ausztriában még senki sm gondolt a Seipalkormány lemondására Igen köze'esik tehát az a föltevés, hogy a lemondás mögött a külföldi kölcsön elmaradását kell keresni. Seipel alighanem azelőtt a dilemma előtt állott, hogy vagy lefegyverezi a szembenálló pártokat, vagy pedig elhagyja állását. Ugylátszik az utóbbi könnyebben ment neki... Ez érthető is, ha arra gondol az ember, hogy Seipelnek igen nehéz lett volna elvenni a fegyvert á Heimwjhriől. Hiszen a Heimwehrt ö fegyverezte fal tulajdonkáppen, mert ezzel akarta ellensúlyozni d szocialisták terrorját. Igaz, a szocialisták több ízben felajánlották, hogy ők szívesen megválnak a puskától és a gépfegyvertől, ha a Heimwehr szintén hajlandó a lefegyverzésre. A polgári pártok azonban soha sem akarták elfogadni ezt az ajánlatot. Ezek — s természetesen élükön Seipel — abból indultak ki, hogy a szocialisták san hunyorgott a jobbszemável, — ma megugrattam a borbélyt. Azt mondtam neki, hogy ő még a felesége arcát se fogja tudni simogatni, csak ha elébb habot vesz a tenyerébe! És jóúüen vincogott a saját tréfájához, melynek ezüstpapirjába az álnok célzat dinamika volt becsomagolva. Botka Dénes pedig, a füszerkereskedő, aki szegrői-végröl atyafiságbam állott a borbéllyal, az állomásfőnököt fitymálta. — N:m állomásfőnök az, Esztike, hanem csak pálvaföivigyázó, Amolyan jobbfajta bakter. Mert micsoda állomásfőnök az, akinek az állomása előtt sose áll meg ez expressz meg a gyors, — de még a személyvonat is nagyriikán. Madárháza csak feltételes megálló, az Emil is csak feltételes állomásfőnök. A púpos Mándinak a fő nöke, a fahordónak, mert csak annak parancsol. Az takarítja az állomást és a kis vendéglőt, — napközben meg fát is hord a Csikaerdőből. Esztike csak elhallgatta ezeket a beszédeket és nem felelt. Könnyű pir futott át halvány bőrén, akár az egyik, hol a másik jelölt mögött gyújtották az intrika tüzét. Jobbra és balra rakosgatta az érveket álmatag kis lelkében, hol az egyik, hol a másik vetály* társ mellett és várta, hogy határozatlanságát valami előre nem látható véletlen esemény, melyet a „Sors Ujá“nak is lehetne nevezni, — billentse valamelyik irányba. Özvegy Pálócziné pedig, Esztike nagy tömegüknél fogva már önmagukban véve terrort jelentenek. Csak nő velle ezt a terrort az a körülmény, hogy a szocialisták a földművesekre is kivetették ah Hójukat s ha bár nehezen, de mégis terjeszkedni kezdtek a vidéken is. Ezt a tömegbeli terrort csak ugv lehet kiegyenlíteni, ha a kisebbség felfegyverkezik. így kerül ki az utcára a Heimwihr. A polgári pártok igen nagy reménységgel néztek a Heimwihrtre s bárhol szemben találták magukat a szocialista terrorral, azonnal emlegetni kezdték — várjatok csak, majd jön a Heimwehr, elbánik az veletek. Ha a Manchester Gturdian okoskodása alapos, akkor a külföldi tőke Seipelt az eié a választás elé állította, hogy vagy kölcsön, vagy fegyveres Heimwehr. Mimhogy kölcsön nélkül Ausztria nem tudja tovább tengetni az életét, a Heimwihr lefegyverezésébe pedig a polgári pártok semmi körül mények között sem mentek bele, Seipel Ignác a lemondást választotta. S erep :t játszhatott azonban az elhatározásában még egy ok. Mióta a preláius kanonok Seipel a miniszterelnöki székben ül. azóta a vallásellenes agitáció meghatványozódott Ausztriában. Az izgatók ugyanig szzal agitáltak a félrevezetett tömegek között, hogy amit eddig csak sejteni lehetett, — azt fudniillik, hogy a kapitalizmus leiki támasza minden arcot bá]r'^á ée széppé tesznek. Sokszor már egyszeri tisztítás után a kellemesen frissítő Chlorodont-fogpasztávái a fogak gyönyörű elefántcsont csillogást é* ehérséget kapnak még az oldalfeliiieíeken s. ha a fogsorhoz simuló Chloredontegkclct használjuk. A fogak közt romló -telmarndékok nyomtalanul eltávolodnak, imi a rossz szájíznek veszi elejét. Próbálja meg először egy kis 4 koronád tubussal, nagy tubus ára 6 korona. Clilorodontíegkefo, hölgyeknek 7 korona (puha szálú) férfiaknak (kemény sörtéjü) 8 korona. ügyeljünk a kékes-zöld csomagolásra a „ChlorftjJont“ felírással. Mindenütt kapható * -»*60 most tizfzerszámra szaporodik ez a tábor. Soha m;g olyan vallásgyülőiét nem élt Ausztriában, mint most. Egyházi körökben természetesen akadtak olyanok, akik ezt az egyházgyülö- Wet Seipel személyére vezették vissza. Ha Seipel, a preláfus-kanonok nem állana a kormány élén, akkor a munkásság gyűlölete nem koncentrálódna az egyház ellen. A hírek szerint Seipel a húsvéti ünnepek alatt mélységes ájtatosságban merült e! s ekkor érlelődött meg benne a lemondás gondolata. Nem lehetetlen, ho?y az érlelést a tapasztalható egyházgyüiölet is gyorsította. az egyház — a preláus-kanonok kormányzása alatt világosan látható. A Seipel-kormány mindenütt és minden körülmények közölt a kapitalisták páríján áll. Hogy ez mennyire igaz, ianu'ság rá a tőzsde megszavaztatása. Közvetlenül a választások előtt próba szavazást rendelt el a tőzsdén s ekkor a túlnyomó többségben zsidókból álló tőzsdetagot 95 százaléka a keresztény szocialista Seipelre szavazott. A háztu lajdonosok jogainak visszaadását szín, tén a Seipil-bormány szorgalmazza. Ő akarja felemeltetni a házbéreket a békebeli színvonalra. Valahányszor konfliktus támad a munkások és munka. * adók között, a kormány mindig a tnun- I kaadók pártjára áll. 1 Ennek a lelkiismeretlen agitáciőnak meg is volt az eredménye, — többek között abban, hogy a munkások tömegesen hagyták el a katolikus vallást. Mg a békében mindössze néh3ny százan lettek felekezetnélküiiekká, addig >CSILLAG< crém! üde, tiszta, tetszetős arcbőrt csinál; nappali-éjjeli használatra 8 és 12 Kő Csillag szeppan hozzá 4’50 KC Csillag hajszesz megszüntet minden hajhullást, korpásodást. Ára 10 Kő Csillag hajpetrol megszünteti a haj beteges zsirosságát. Ara 10 és 15 Kő CsHag tyúkszem radlkál-gyökerestül irtja a tyúkszemet. Ára 6 Kő Csillag iábfürdősó legjobb szer lábizzadás, bőrkeményedés, lábdaganat és fáradtság ellen. Ára 6 Kő 9 Kapható kizárólag a Csillag gyógyszertárban Bratislava, Kozia-ulica 33. Új telefónszám 30-94. Naponta postai szé küldís. Olvassa és teljem« a legjobb magyar lapot a Komáromi Lapokat édesanyja, a világért sem foglalt volna állást egyik mellett sem. Az a napsugár, mely a küzdő felek szerelmének füzéből zuhogott Esztikére, őt is melengette. Neki is jutott a szép szavakból és ?pró megvesztegetésekből, mert az áiiomátifőnök is, a borbély is tisztában voltak a régi, [bevált taktikai fogásokkal. Végre pünkösd táján eldőlt a nsgy kérdés, mely Madárháza jobb elemeit már valósággal az állandó izgalom és bizonytalanság légkörében éltette. A döntés nyilván Bérezi bácsinak, Esztike nagybátyjának látogatásával függött össze Bjrczi bácsi volt a család koronázatlan feje és úgy tekintélyénél, — nyugalmazott megyei állatorvos volt, — mint erélyes és ellentmondást nem tűrő nézeteinél fogva, különösen alkalmas volt arra, hogy az ingadozó asszonynép elhatározását megérlelje. Egész Madárháza tudta, hogy Bérezi bácsi megérkezése a régen vajúdó pro blémáva! függ össze és érthető érdeklődéssel várta a fejleményeket. A döntés a borbélynak kedvezett. Hogy melyek voltak az érvek, amelyek a mérleget az ő javára billentették, örök titok marad, mart Bérezi bácsi olyan önkényes bíró volt, aki ítéleteihez még csak megokolást sem fűzött. „így lesz és punktum I“ Inkább Madárháza érdemes lakossága kereste a döntés nyilvánosságra hozatala után, annak valószínű indiióokait. Az állami tisztviselő sorsa mindig oizonytaian. Mi itt, holnap ott üti fel sátorfáját, aszerint, hogy a felsőbb hatóságok mit tartanak a szolgálat érdekének. Emellett az olyan kis hivatalnok előremenetelében, — mint amilyen a madárházi állomásfőnök, — bizony kevés a fantázia. Örökké beosztással kell élnie. A kis vendágiőbérlet pedig, ami az állomáshoz tartozik, alig hozza meg a költségeset. Mig a borbélyüzlet fejlőd issépes, különösen ha Esztike kis pénzéből szépen kitatarozzák, uj cimtábláí festenek és berendezkednek női fodrászatra is. Ez most Madárházán éppen annyira közszükséglet, mint akár például Fehérváron. E ág ennyi: a borbély győzött, a küzdelem eldőlt. A borbély nemes ellenfélhez méltóan akart élni diadalával. Felkereste az elBzoníyolodotí állomásfónököt és feléje nyújtotta vastagon párnázott kezét. — Amig élsz, ingyen borotvállak, koma, — erősködött nagylelkűen, — reményiem, azárt továbbra is barátok leszünk! Vigasznak kevés volt ugyan, de azért az állomásfőnök agyán öntudatlanul á cikázott a gondolat, hogy ez a donáciő egy héten, egy hónapban, egy évben és tiz esztendő alatt összesen mennyit jelent megtakarításban. (Az állami hivatalnokok valamennyien ilyen fantasztikus számgűlásat építenek.) Amellett határozottan nagyobb megnyugvás sál gondolt most a beretválkozásra, mint akkor, mikor kifeszitett nyakbőrén Spanjoljárvánjnál kitünően bevált. A VITA-víz forró tej segélyével a szájban, torokban és légcsőben felgyülemlő nyálkákat azonnal oldja és folyékonnyá teszi. A járványnál és a légzőszervek megbetegedésénél fontos az óvintézkedés. Ijjyék tehát naponta a frissen érkezett VITA-vizből. Kapható literes OPUMDI ¥ DÜI Jj palackokban t ÖUlHlLLL DJuIíHl egyedárusitó fűszer és csemegeüzletében KOMÁROM.
