Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-04-04 / 40-41. szám
2 oldal. Komáromi Leiste 1929. április 4. Nem ok nélkül tartják legjobbnak a „POLIO“ mosószappant! Győződjék meg róla! látni, hasonlóak lesznek a nagyszemü, ’ furcsa lényekhez, ahogyan a Marslakó ■ kát szokták ábrázolni. Gartlgruber bejelentése bee 4 orvosi körösben nagy feltűnést keltett s a hirt egyelőre fentartással fog dják. Jogerőre emelkedett az érsekujvári községi választás. Ezen a héten alakul meg az u| képviselőtestület. — rlolota dr. lesz a városbiró, de a helyettesi állásra egyelőre még 5t )elöltje van a csehszlovák blokknak. Az érsekújvári választási eredmény jogerőre emelkedésével már a legközelebbi napokra várható az uj képviselőtestület egybehivása. Ezidószerint csak a városbiró és a városbiró második helyettesének a személye bizonyos. Á magyar pártok ugyanis H »Iota J inos dr.-t, illetve Náder Jánost jelölik ezekre a helyekre. A városbiró első helyettesi állását a csehszlovák pártok fogják előreláthatólag kikérni, azonban a városbiróhe* lyettes személyére vonatkozólag mindeddig nem tud'ak megegyezni. Néhány szó főiskolás cserkészetünkről 1929 husvét hetében. A magyar közönség élénken figyeli főiskolás diáas-gunk minden megmozdulását, mert mája, hogy amilyen ez az ifjúság, olyan a jövő magyarsága. Ép ezért úgy gondoltam, hogy nem végzek fölösleges munkát, amikor pár szóval főiskolás cserkészetünk helyzetét ecsetelem. Ép a nép vban több nyilatkozat jelent meg napiicpjaink hasábjain s a közönség méltán azt hihette, hogy a diákságnak itt egyik legértékesebb része több táborra oszolva, egymással szemben állés gu rilla harcokra pocsékolja idejét és erejét. * Főiskolás cserkészetünk első szervezkedése nesy évvel ezelőtt történt. Négy lelkes fiú összeállt és elhatározta, hogy összefogj^ egyletbe tömöríti a főiskolákra kerü t cserkészeket is. így alakult meg P' gíban a Szent György Kör. A Szén1 G örgy Kör megalakulásáig a középiskolákról elkerüli ifjúságnak nem állott módjában az egyetemi városokban is cserkész munkát kifejtenie. Egyes városokban még voltak úgynevezett öreg-cserkész őrsök, ahol ezek a főiskolás cserkészek a szünidő alatt cserkészkedtiettek, de a legtöbb helyen a középiskolából való kilépés a cserkészettel való szakítást is jelentette. Prága példáját követte Brünn és Pozsony is és nemsokára mindhárom egyetemi váró nak megvolt a maga főiskolás cserkész alakulata. Természetesen itt s Ukség volt egy agilis, lelkes cserkész-if,ura, aki szabadidejét a ne mes munkára áldozza. Ilyen volt Kessler Edgár. Igarán páratlan buzgalommal és lelkesedéssel állott az ügy mögé és ma négy év után bátran mondhatjuk, hogy ő volt az, akinek a főiskolás cserkészet nálunk létét köszönheti. Ezek közül az alakulatok közül hosszú időn keresztül a prágai Szent György Kör volt a legerősebb. Úgy a közép iskolás cserkészetnek, mint a főiskolás mozgalmak mindenütt buzgó segítői és dolgozó tagjai voliak ezek a cserkészek. Farkas Gyula, a szlovenszkói magyar ifjúság kiváló ismerője és barát ja az egyete mes ifjúsági szervezet „szellemi élgárdájának“ nevezi a Szent György Kört. 3 A kis cserkészalakulat tagjai levetik magukról az egyetemi hallgatók gőgjét és mozgalmukkal a kis középiskolások felé fordulnak. Közös táborok és kirándulások rendezése összehozza a két különböző korú ifjúságot. A nagy diákok lelkesedése átszáll a kisebbekre: két generáció összeforr. Ezzel páihuzamosan figyelmük nem kerüli el a magyar faluban rejlő hatalmas erőt és felhívják az ifjúság figyelmét a magyar falura. Regős lesz a neve a falut járó diáknak, És az egyetemi hallgató a kis középiskolással ismét karölíve jár a magyar kincsek birodalmában. A Szent György Kör azonban emellett a külső munkája mellett nem felejtkezik meg nagy nemzeti hivatásáról sem. Látja, hogy a magyarságnak intelligens, európai műveltségű vezetőkre van szüksége. Külső munkája mellett tehát egy intenzív belső életet is folytai: szociológiái, irodalmi, filozófiai és eíhikai kérdések megvitatásával, megbeszélésével igyekeznek a fiuk látókörüket széiesbiteni. Előttük azonban ott lebeg a cserkészet nagy ideálja: a jó és jeilemes hazafi. így folyt a munka mindaddig, míg egy jelenség mindinkább két táborra nem választotta a főiskolás cserkészeket. Az egyik tábor meglehetősen iesiklott a cserkész alapról. Erős nyilvános szereplése mellett nem hangsúlyozta eléggé a cserkész alapot és ideál követését. Ezzel szemben állott egy másik tábor, mely nem annyira a nyilvános szereplést sürgette, mint a belső munkát. Ez a tábor mindig cserkész alapon a cserkész ideál erős hangoztatásával kissé maradibbnak látszott. Látszott, a valóságban azonban nem volt. Vitáik tárgya mindig a legmodernebb volt s ha konkluzioképen nem vontak oly következtetéseket, mint azt egyes baloldali körök szerelték volna, ez nem jelent még maradiságot. Tagadhatatlan, hogy az első tábor hívei közö:t ifjúságunknak igen értékes tagjai voltak és vannak. A ionban elvi ellentétek és azoknak sokszor kissé erőszakos és radikális lépései arra késztették a másik tábort, hogy barátságosan elváljanak egymástól. így ez év márciusában megtörtént a szakadás. Az első tábor Pozsonyban „Sarló“ név alatt működik, a másik — a volt S-ení György Kör — Prágában „Prágai Magyar Cserkészek Köre“ név alatt fejt ki erős cserkész munkát. A prágaiak ez évi programjukba is felvették az erős kapcsolat megteremtését a középiskolásokkal. Emellett továbbra is segítői akarnak maradni a 19 Minden pénteken este halászlé túrós tésztával. Ára á 15 Ke. Kitűnő neszmélyi borok. HORVÁTH-étterem, Duparakpart. főiskolás mozgalmaknak. Előttük azon- | ban mindig ott lebeg a üliomos cser- J kész ideál: legyek nemzetem jó, szór- ' galmas, képzett és erkölcsös tagja, j Rddy Elemér. I A május 10-iki j jubileumi ünnep en magyar ruhát őlthetnek az erdélyi magyarok? — április 3. Bukarestben a belügyminisztériumban a prefektusok értekezletre gyűltek össze, amelyen Maniu miniszterelnök, Vajda és Mitro miniszterek is beszédet mondtak. A miniszterelnök és a miniszterek arról tartottak előadást a prefektusoknak, hogy milyen magatartást iell íanusitaniok az uj Románia megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából rendezendő országos nagy ünnepségeken. Az erdélyi prefektusok külön értekezletén, a hírek szerint, a belügyminiszter hangoztatta, hogy az egyerülési ünnepségeken helyet keil adni a kisebbségeknek is, mert az ő jelenlétük feltüntetése történelmi szempontból és külpolitikai szempontból is fontos. Éppen ezért lehetővé kell tenni a kisebbségi csoportoknak, hogy saját népviseletükben jelenjenek meg s hogy kidomborítsák nemzeti jellegüket, közjogi helyzetük feltüntetésével. A magyar nők viseljenek, ahol ez szokás, a hajukban piros fehér zöld pántlikái s a kisebbségek képviselői anyanyelvükön mondhassanak beszédet az ünnepségeken, csak azt kell megkívánni tőlük, hogy ne sértsék a román nemzeti érzést. Nagypéntek éjszakáján 30.000 térdeplő sorfala között vonult végig a „néma körmenet“ Madridban — április 3. Hosszú évtizedek óta most volt ismét néma körmenet a spanyol fővárosban. 30 000 főnyi közönség nézte végig nagypéntek éjszakáján a néma körmenetel. A körmenatet a Pdar-rend lovagjai és a jezsuiták rendezték. A menetben vitték a csodálatos soledai Szent Sí űr szobrot, amelyet a jezsuiták kérésére Alfonz király bocsátott rendelkezésre magánmuzeumából. A körmenet sok ezer résztvevője fekete köpenyben, fekete álarccal vonult vígig Madrid főútvonalain a legteljesebb csendben. Az ülik mentén néma csendben térdepelt a 30.000 néző. A néma körmenet nagy társadalmi eseményt jelentett, de van némi politikai jelentősége is. AbbSl a tényből, hogy a király a körménél rendelkezésére bocsátotta a szobrot, a beavatott körökben arra következtetnek, hogy Alfonz király egyre erősebben akarja dokumentálni az egyházzal való teljes szolidaritást és szoros kapcsolatát. A spanyol egyház pedig, épugy mint a spanyol klerikális arisztokrácia, kezd egyre jobban elfordulni Primo de Rivera diktatúrájától. RIBBM, Feleki Sándor: Imakönyvek A vén templom padlásán összehordva Sok imakönyr pihen rendjébe, sorba. Tépett, fakó sereg; a por belepte. Nem is csoda. Hány év szállt el felette! Hány hivő hagyta el már mindörökre A templomot s pihen a sirgödörbe. S imapadján, hol végigsírt egy éltet, Még ott maradt a könyv, a drága, féltett. S a templomszolga vitte a padlásra, Hol várja már száz számra többi társa. Év év után hogy gyűlnek, egyra nőnek Sírkövei a néma temetőnek. Mert sírkövek e rongyos, ósdi könyvek, Alattuk szétfoszlott remények, könnyek. Remények, vágyak, tarka színbe szőve — Aki foná, már rég a temetőbe. Hány szem tekintett bízva e lapokra S hány könny hullott reájuk csöndbe, lopva. És hány imát mormoltak e lapokrul, Vígat, búsat, ahogy a sorsa fordult . .. E'gondolom s szemeim lázban égnek: Ha felszállna most mind az ima égnek. Mit elrebegtek e könyvekre dűlve S mind egy hatalmas hangba összegyűlne: E hang hogy harsogna egekbe törve, Mintha a föld az éggel szállna pörbe. A sok imáért, mely nem vált valóra, A sok reményért, mely hervadt fakóra. S kik egykor e könyvekre dőllek sírva, Felzokognának még egyszer a sírba. A sajtóhibák bosszúságairól beszéltem egyik irőkoltégammal, akivel együtt voltam egy lapnál. Kinek a hibájából lesz a sajtóhiba : ezen vitatkoztunk, mire az irókollégám azt mondta, ej, mit veszszünk most össze, hanem igyunk valamit és meri csak magyarkodíunk, hát persze bor ömlött a garatunkra. Da szült a mámor a bor nyomán és szóltam az iróbaráiomnak, ha most jönne még a korrektúra, a lep tele maradna hibával, mert bír mellett nem vesszük észre a hibákat. Azért is, mert a szedő szintén boros volt még másnapról és rossz volt a kézirat, igy hát a belük sem voltak jól oivashüók. A szedőről biztosan iudom. hogy tegnapról még boros kicsit, mint én jelenleg most vagyok az irókollégámmal, amikor a sajtóhibákról beszélünk, amelyekkel a lap bővelkedik. A hajtólibák hosszúságairól beszéltem egyik ivókollégámmal, akivel együtt yoítarn egy papnál. Kinek a libájából lesz a haj;óliba: ezen mit átkoztunk, mire az ivókollégám azt mondta, ej, mit eszünk most össze, ha nem iszunk valamit és mert csak agyarkod unk, hát persze por ömlött akaratunkra. De száiíí az ámor a por nyomán és szóltam az ivóbarátomnak, ha most jönne, még akkor rekruta s a pap tele maradna libával, mert por melleit nem esszük készre a libákat. Azért is, mert az evő szintén poros volt még másnapról és rossz volt a kész ital, igy a tetők sem vol-Spanyoljárványnál kitünően bevált. A VITA-v forró tej segélyével a szájba torokban és légcsőben ftlgyi lem lő nyálkákat azonnal oldja és folyékonnyá teszi. Ajárványn és a légzőszervek megbetegedésénél fontos az óvintézkedé Igyék tehát naponta a frissen érkezett ViTA-vírbő leiiiltifiilllwnlaiÉ Kapható Uteres QPIIM TI I DFI A palackokban: Oullli£LL ÍJ Hl i^il egy edárusító fűszer és csemegeüzletében KOMÁROM.
