Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-03-30 / 39. szám
1929. március 30. Komáromi Lapok. 5. oldal. négyen. A többi tagok váltakoztak. Néha húszán is ültek az asztalnál, nagybátyám barátai a művészvilágból és édes apám vadász társai. Olyankor folyt a pezsgő. Minden, amit humornak lehet nevezni, öszponlosult a „Gerenda vár" asztalánál. Én boldog voltam, hí ott ülhettem közöttük, mert engem a „birodalom kis művésznőjének“ neveitek el. Büszke voltam, hogy a birodalomhoz tartoztam. Egyszer kaptam is egy csokrot, az állt krémszínű szalagján: „Ediíkének —a birodalom.“ Az alkalom pedig, hogy az iparcsarnobban gyümölcs és kertészeti kiállítás volt, melyen boldogult édes apám is résztvelt. Nemes gyümölcsével elnyerte az állami nagy aranyérmet. Én pedig ugyanott kiállítottam festményeimből gyümö'cscsendéleteket. Szerénytelenség, hogy bevallom, de én is kaptam ezüst érmet — nem tehetek róla — igaz, hogy csak papíron. Boldog, szép idők voltak! A „Gerenda“ várban nem lehetett senki sem szomorú, meit olt a huzakodás nem volt megengedve. Aki néhr mégis elkeseredett valami felett, azonnal meg lett bírságolva. Egy vagy több üveg pezsgő erejéig, amennyi a bűne, a rossz hangulata volt. A fejedelmet körülrajongta mindenki, aranyos, magávalragadó, jő kedélyű, ötletes lényétől á'hatva. Szomorú elgondolni és a szivem sajog, ha rágondolok; mennyi energia, élet kedv ilyen hamar, fiatalkorban elte metve. Imádkozom értük, hogy az örök, igaz országban is egymásra leljenek azok, kik úgy megértették, szerették egymást. — Húsvéti istentiszteletek a sorrendje a ref. egyházban. Krisztus Urunk feltámadásának magasztos ünnepén a komáromi református egyházban a következő sorrendben tartatnak a húsvéti istentiszteletek: Huavéfvasárnap délelőtt 9 érakor a Jókai utcai templomban ünnepi istenitiszteié», amelyen szentbeszédet mond GalombosZoitán ref. lelkész, Urvacsorai beszédet mond Kossár István s. lelkész. Délelőtt 8 órakor a fogházban levő ref. raboknál prédikál és Úrvacsorát oszt, délután 3 órakor templomi szent beszédet mond Kossár István s. lelkész. Húsvéthétfőn délelőtt 9 órakor prédikál és Úrvacsorát oszt Galambos Zoltán lelkész, délután 3 órakor prédikál Sóos Endre teológus-szenior, nagyíégétus. Az izsai leányegyháznál Kossár István t. letkézz végzi az ünnepi istentiszteletet és oszt Úrvacsorát^ — Dalegyesület működőtagjai figyelmébe! a Komáromi Dalegyestüet elnöksége ezúton is figyelmezteti a müködőkar tagjait, hogy tekintettel az április 7-én megtartandó nápdalelőadásra, a húsvéti szünet u!án az első próba április 2-án, kedden este 8 órakor lesz megtartva és kéri, hogy azon pontosan és teljes számban megjelenni szi veskedjenek. — A fskgrmányrépák között szárazanyag és cukortartalom dolgában első helyen ál! a Kirsche-féie „Ideál“ takarmányrépa.Magját Barghoffer János mag kereskedő cégnél rendelhetjük meg. Pozsony, Köztársaság tér 13. I 208 140 év óta főzik a POCSÁTKO-íéle szappant! 40 év óta gy&rtjálc a POCSÁTKO-íéle szappant I fia is pogsátko testvérek .POCSÁTKO" KOSlCE-KASSA szappan a legjobb! FŐ-UCCa 42, SZ.- . A komáromi Dnnakikötö Csehszlovákia nemzetközi kereskedelmének legfőbb keleti kapuja lett. Az államfordulat óta 30 millió koronát fordított a kormány a kikötő felépítésére. A komáromi kikötőt az 1902 és 1912 évek között létesítették azáltal, hogy a mellékdunaágat lezárták. A kis híd ál» tál a kikötőt kát részre osztották fel; egy keleti és egy nyugaíi részre, amely utóbbi egy zárt medencét képez. A keleti rész a hajók és a gőzösök kikötőhelyéül szolgált éc áruátrakodőhelynek a DDSG és MFTR részére. A nyugati rész a hajók kikötésére is szolgáit és ennek a városi részre eeő partján egy sínpár volt, amely a vasúti állomásra vezetett. Ezen a részen két magántulajdont képező raktárhelyiség állott, amelyek fából épültek és ei voltak kerítve a faáruk számára. Az áruk átrakodása csupán kézierővel történt és mindössze is jelentéktelen volt, A háború alatt pedig a kikötő teljesen elvesztette jelentőségét. Az államalakulat óta a komáromi kikötő kiépiiésére a kormány különös fioveimet szen'eit. Az első időben, 1921 ben kidolgozták a megfelelő terveket, végrehajtatták a kezdőmunkálatokat és megalapozták az építkezést. Az építkezési munkálatok elején természetesen a kívánt telket szerezték meg először a várostól, majd a katonai 9 parancsnokságtól, később a belső kikötőt mélyítették és a kiköíőpartot az áradási színvonalig felemelték A kikölő keleti részében is messzemenő javitási munkálatokat végeztek, a paritávolságot mintegy 1800 méter hosszúságban huszonnyolc horgonyszakaszra osztották fel. Ez a rész a hid és városi csatornaállomás között terül el és a gőzösök részére kikötőhelyül, a darabáruk részére pedig lerakodóhelyül szolgál. A második rész a városi csalornaáilomástól a Vág torkolatáig terjed és ez a rész a szén és a gabonaáruk lerakodására szolgál. Ezenkivül ennek a partrésznek most már egy jelentős rendező állomása van 12 sínpárral és a szükséges váltókkal. A parton a legközelebbi jövőben egy mechanikus lerakodót fognak létesíteni. A hidon túl eső nyugati részét az első erődig csaknem teljesen leléphették és felszerelték. A vasúti sínek mentén itt három kész raktárépület található. Ezeknek a raktáraknak a parti tere 550 méternyire daruvasu'tal van ellátva, amelyen két híddaru van. Egy harmadik ilyen daiuiipust ugyancsak a legközelebbi jövőben fognak beállítani. A kikötőnek ezen a részén, amely egy aláépitetí faira szerelt vaskerítéssel van bekerítve, villanyvilágítás vízvezeték, irodaépületek vannak továbbá közlekedési ut is. Ennek a résznek végén még egy parii u ca és kikötőnek keleti részén még egy tér is létesült. A kikölő ma kerek hatszázezer négyzetméternyi területtel bir. A psrtrész ki van építve és fel van szerelve 3760 méteres használati hoszszuságban, a vasú-vágányok Csszhoszszusága 16 kilométert tesz ki. Az állami raktárak 5200 négyzetméternyi kiierjedésüek, a négy magánraktárnak raktárterülete pedig 1200 négyzeiméíer. A szabadraktárak törmg és darab átuk számára 25000 négyzetméternyi területüek. Az áruknak átrakodására szolgál egy uszódaru is, amelynek emelőképessége tiz tonnáig terjed A pénzösszeg, amit a komáromi kikötő kiépítésére, felszerelésére, a telekvásárlással együtt a csehszlovák kormány az áilamfortíulaítól egészen 1927. év végéig fordított, harminc millió csehszlovák koronát tesz ki. A kikötőnek forgalma az utóbbi években szokatlanul fellendült. Amíg 1919-ben a kikötő évi forgalma megközelítően 28000 ionnát tett ki, addig 1927 ben már 600000 tonna évi forgalomról számolhatott be a komáromi kikötő. Ebbe a forgalomba azonban még nincs beleszámítva a Vág folyón éikező évi 50000 tonna forgalom. így tehát a komáromi kikötő a csehszlovákiai kikötők között a legnagyobb forgalmat mutatja fel. A komáromi és a pozsonyi kikötőn kívül léteznek még a csehszlovákiai Dunaparton egyes kirakodó helyek, amelyek helyi lerakodóállomásul szolgálnak. Ilyenek Dévényben, Bősön és Kolozsnémán vannak. Ezeken kivül újabban még Párkányban is létesült egy ilyen kirakodó hely. A komáromi és a pozsonyi fődunakikötők képezik Csehszlovákia számára a nemzetközi kereskedelemnek keleti kapujait. Adamson szabadalmazott vadászati rendszere. Az idei tél. Irta Kcneasey Kálmán dr. Olyan kegyetlen hidegek, amilyenedet az idei télen kellett átszenvednünk, az utóbbi két emberöltő alatt csak néhány Ízben fordultak elő, de előfordultak — s igy a „legöregebb“ emberek is emlékezhetnek reá. 1879 december hsva igen hideg volt, a havi középhőmérséklet átlagban iO C°-al a normális alatt volt. Őgyallán a havi közép hőmérséklet 137 C° volt (a normális 01 C°) és a minimum 29 8 C°. 1893 januárius hava volt igen hideg; Ógyalla havi közepe 11'6 C° ra sülyedt (normális jaruáriusi havi közép 2 2C°). 1888 januárius 2-án észlelték a történelmi Magyarországon a legalacsonyabb hőmérséklet Árva-vár alján 36 7 C°-us volt. 1914 januáriusa is igen hideg volt, úgyszintén 1917 febiuáriuse, a normális alatt 6‘1 C°-al a hí-vi középben és 27 8 C® minimummal (Őgyallán) és 1927 decemberében is továbbíartó hideg volt 210 C° minimummal. Az 1928—29. év tele túltett azonban mindegyiken. Téli hónapoknak vesszük az éghajlattanban decembert, januáriust és februáriust. A múlt év decembere normális lefolyású volt, semmi nagyobb rendellenességet nem mutatott. Róla nincs is mit beszélnie, de januárius második fentadjában (6—10) beállott egy magaslégnyomásu u, n. anliciklonális vagy kontinentális typusu időjárási helyzet és ez március közepéig rövidebb megszakításokkal rajta feküdt egész Európán és okozta a januáriusi, februári usi és márciusi hideg időjárást. A leghidegebb nap volt február 11- ike, amikor a napi középhőmérséklet — 26‘18 C° volt, a napi maximum — 18‘9 és a napi minimum —350 C°. Január középhőmérséklete — 6 52° volt (a normálisnál 43°-kal alacsonyabb), leghidegebb napja volt 11 ike, középhőmér8ékleíe—12 8°; a hónap leghidegebb értéke — 20 2 C°; míg a legmelegebb értéke + 4 5 C° volt (7-én). Február középhőmérséklele — 11*1 C°, a normálisnál 10 8 C°-kal alacsonyabb — volt. Március középhőmérséklete a normálisnál 75 C°-kal volt alatta (21-éíg számítva az értéket, a 21—23 ig terjedő idő módosítja kissé az eltérést, de nem sokkal!) Érdekes a hőrnérsékieióra középértékeit is megfigyelni. Januárban a legmelegebb óra középhömérséfelaíe — 3‘2 C®, a leghidegebbé — 84 C° és nem a napfelkelte előtti órára esik, hanem este 10 órára. Ez azt jelenti, hogy az éjfélutáni éjjeli kisugárzás mindig tudott védőfelhők képződésére alkalmat adni. Februárban ez kimaradt s igy a napi minimumok a napkelfi órára esnek. Az óraközepek maximuma —64 C° a déli órákban, mig minimuma reggel 8 órakor — 14*3 C° volt. A széljárás igen érdekesen mutatta az éjjeli lehűlés erősségét. A szél sebesség maximuma d. u i órákról átterelődött az éjjeli órákra, amikor a Duna-völgyét északról határoló hegyekről az erősen lehűlt levegő lefolyt a síkságokra. A szélmaximumok közűi januárban 21 esik az éjjeli órákra, mig 14a nappali órákra, februárban ugyanez a 17 és 11 értékeket adja. A légnyomás is nagy anomáliákat, eltéréseket mutat. Január középlégnyo= mása 2 mm rel felette van a normálisnak, mig februáré 1'3 mm-rel. A legmagasabb légnyomás volt 7757 mm. jár. 10-én, (tg. színre redukálva 787‘4 mm.); februárban ilyen magasságot
