Komáromi Lapok, 1929. január-június (50. évfolyam, 1-78. szám)
1929-01-10 / 5. szám
^Itvcnedik évfolyam. ő. szám. Csütörtök, 1020. január ÍO. 3i3ilaeté«i fcí cteklsiovik értékbe«; $*íyfcs* éi viéé'zre postai »sétküHé*BEÍ; ifénx *vn 80 £, féléw 40 X, HegyeiŐT»» 30 I, - KttHMftn 150 18.- y«e «in árai 80 mir. I! jfflif 9. Komárom, — jan, 9. Tíz évvel ezelőtt jelent meg az el9Ő csehszlovák megszálló csapat Komárom városában, mely ellenállás nélkül adta meg megát jövő sorsának, bár az eilen előzőleg minden elképzelhető módon tiltakozott. A szinmagyar város lakossága nem hihette, hogy a világháború akképen végződhessék, hogy Magyarországot feldarabolják, vagy ha a nemzetiségei elkü’önülnelí is, tisztán magyaroktól lakott területek kerüljenek újonnan alakult államok kereteibe. A fi öntökről visszaözönlő katonaság magával hozta a forradalmat és a nemzeti tanácsoknak nem volt ereje megállítani útjában a destrukciót, mely elárasztotta az elvesztett háború után az egész országot. Komáromnak is eléggé kijutott a lorradalmi szellemből, amely november—december hónapokban itt is erjedésbe hozta a város társadalmát. A hadsereg felszerelése és anyaga szabad prédává Vált, a nyílt lopások és fosztogatások napirenden voltak és a helyőrség ezt behunyt szemekkel nézte. Ilyen körülmények közt terjedt el a hir, hogy Komárom is beleesik a megszállás vonalába, melyet tagadhatatlan aggodalommal várt mindenki. Mikor az év első napján Pozsonyra került a sor, akkor már nem remélt senki és röv;d nyolc nap alatt á Csallóközt hregszáHotta az a gyérszámu katonaság, melynek legnagyobb osztaga, egy század légionárius január ki'encedikén bevobult Komáromba minden ellentáíiás nélkül. A lakosság kezdetben azt hitte, hogy mindez rendcsinálás ürügye alatt történik és csak akkor ébredt a megszállás állandóságának a tudatára, amikor a prágai kormány az intézményes berendezkedés feladataihoz és a magyar hivatalok áfcsoportosításához kezdett. Az év középén az ide kinevezett zsupán, akinek személye nem nélkülözte humánus felfogása révén á magyar lakosság rokonszenvét, a bolsevik támadások megállítása után már proklamációkban adta tudtára a magyar lakosságnak úgy a város, mint a vármegye területén, hogy a megszállás végleges és ez a terület az uj csehszlovák állam része marad. A lakosság ezt a trianoni szerződés becikkelyezése után vette tudomásul és sem a katonai diktatúra, sém a statárium, melyet az első úgynevezett, »teljhatalmú* miniszter rendelt el, nem tudta meggyőzni arról, hogy ezek az állapotok véglegesek és nem átmeneti jellegűek. Bizonyítéka ennek az is, hogy az első nemzetgyűlési ALAPÍTOTTA} TUBA JANOS. felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. SaerttfaatSaég ét kiadóhivatal: Mádor-a. Üt Megjelenik betenkint htromnor i Szerkesztő: 1 ARANYAT JÓZSEF dr. kedden, csütörtökön és ftombatott. választásoknál felmerült az a terv, hogy a magyar nemzeti kisebbség passzivitásba lép és katonai diktatúra alatt mm választ. A csehsz’ovák impérium első tiz éve a legnagyobb megpróbáltatások elé állította az itt élő magyarságot, amely sorsát példásan viselte el és beleilleszkedett az államvállozás előidézte uj helyzetébe és a tényleges állapotokat elismerve, a törvények és a törvényes rendelkezések alapjára helyezkedett. Ennek ellenére az uj államalakulatnak már az első éveitől kezdve szakadatlanul éreznie kellett, hogy helyzete az alkotmány által Ígért demokrácia mellett is sokban megváltozott és kisebbségi sor-ban csak az áilampo'gári kötelességek lerén nyilvánul meg a jogegyenlősége az állampolgároknak, a jogok terén pedig mély hézagok jelentkeznek. Kisebbségi életünk feladata ettől kezdve az állampolgári jogegyenlőségért folytatott szakadatlan küzdelemmé változott, melyet minden törvényes eszközzel biztosítani kívánunk. Esztendőkön keresztül hangoztatták velünk szemben, hogy a jogok csak a »lojális* állampolgároknak járnak ki. Lepatlogott rólunk az államellenesség könynyelmű vádja is és ma tisztán áll a helyzet: megfogyva, de meg nem törve vetjük meg lábainkat az ősi magyar földön, mely mindig uj erőt ád a küzdelemre mindaddig, mig el nem érjük küzdelmünknek végső célját: a politikai és kulturális szabadságot és szabad gazdasági fejlődésünknek intézményes biztosítékait meg nem kapjuk. POLITIKAI SZEMLE. Komárom, —január 9, A köztársasági elnök is ellenezte az időét öili parlamenti választásokat. Mint ismtre'es, az országos választásokon megerősödött agrárpárt fölvetette azt a gondolatot, hogy a válságos poünkai helyzet csakis uj képviselő választásokkal oldható meg és szükségesnek tar,ja a választásoknak ez év tavaszán leendő megtartását. — Ezzel szemben azonban a kormány többi páríjai nem tartják a politikai helyzetet annyira komolynak, hogy a választások kiiiásá szükséges volna. Egyik kőnyomafos értesülésé szerint magi a Köztársaság elnöké sem tartja szükségesnek az időelőtti parlamenti választásokat és a pártvezérekkel folytatott tanácskozások során e nézetének kifejezést is adóit. A képviselöházat csak február 15-ike után hívják egybe. A koalíció nyolcas bizottsága szerdán megkezdte üléséi, amelyen több fontos ügy került szóba. Az oszmicska természetesen foglslkozik á politikai helyzettel és a miniszterelnök helyettesének kérdésében is határozni fog. Ezt a kérdést elsősorban a köztársasági elnök sürgetésére el kell intézi1 i a nyolcas bizottságnak, de mivel hir szerint ebben a kérdésben a cseh néppárt megegyezésre jutott már ai agrárpárttal, ! most már sz agrárpárton van a sor, hogy jelöltjét megnevezze. Ezenkívül a képviselőház összehívásának kérdésében is határoznia kell a nyolcas parlamenti bizottságnak. Maga a kormány sem kívánja a képviseiöhSznak közeli Összehivásáf, mert előbb a letárgyalandó anyagot keil előkészíteni. Amint politikai körökben h rlik, a képviselöházat csak fibruár 15 ike után hívják össze, artlífco ra előkeszitiK a lakók védelméről szóló törvény novelláját és más törvényjavaslatot. A szenátus Ciak jShült negyedik hetében, az az január 22-én kezd ülésezni. Kormányrendelet az alkalma zottak és egyéb kereső személyek technikai védelmére. A népjóléti minisztérium egy három paragrafusból álló rendaleiet terjesztett a kormány elé, amelynek alapján bizottság alakítandó az alkalmazottak és más kereső személyek technikai védelmére. A bizottságnak az lesz a feladata, hogy az alkalmazottak technikai védelmére vonatkozó szabályrendeletet részletesen kidolgozza. A bizottság tizennyolc rendes és ugyanannyi póttagból áll, akiket a népjóléti miniszter nevez ki három évi halállyal. A bizottságot negyedé venként egyszer kell összthivni. A tagság tiszteletbeli, a Prágán kivül élő tagoknak nspidijra van igényük, az alkalmazottak sorából kikerülő tagoknak, illetve szakértőknek bérmegíárités jár. A bizottságban képviselve lesznek a prágai, brünni és pozsonyi baieseibiztositó intézetek, a szlovenszkói mezőgazdasági betegsegályző pénztár és a prágai szociális biztosítási intézeti központ és egyenlő arányban az alkalmazottak és munkaadókérdekszervezetei. Diktatúra Jugoszláviában. Komárom, —január 9. A pravoszlávok karácsonyünnepere Sándor, SH3 királya, kiáltványt bocsátóit ki országa nr péhez. amelyben tudíukta adja, hogy az 1921. jun us 28 án lé esitetí alkotmányt VI őrli és minden hitalom a király kezébe megy át. TeslŐrgárdáj/n-k generálisái Zsííkovícs tábornokot kinevez e miniszterelnöknek s egyben uj kormányt áiíitct az ország élére, amely egyedül a királynak lesz felelős é* amely csupán azt hajthatja végre, amit a király etrer dsi. Ászkupstiiiá) feloszletia és erélyes hangon parancsolta meg áz ösézes állami hatóságoknak, hogy a kiáltványban nyilvánosságra hozott uj rendhez alkalmaz kódjának és mit denki engedelmeskedjék a király rendeletéinek. A kiáltvány, amely Sándor királynak bátorságát mutatja, óriási szenzációt kelteit nemcsak Jugoszláviában, de ettész Európában is és most mindenki várja á fejteményeke*, amelyek az uj diktál ura folytén be fognak következni. Sándor király, mini kiáltványában is említi, hosszas gondolkozás és megfontolás után nyúlt ehhez a végső eszközhöz, meit arról kellett meggyőződnie, hogy a Jugosz áviában levő pártok semmiképen sem tudnak megegyezni, mindegyik egoisztil us célokat szolgál és hatalmi vágyainak kielégítésére törekszik, közben pedig a sok nemzetiségtől taTkiioft ország egysége kezd meglazulni és részeire töredezni Az a fékleien gyűlölet, amely az ószerbek és a hordátok köíöft uratfcodik és amely Radics Istvánnak és társainak legyilkolásában robbant ki véresen, csak elkeseredettebbé vált a két testvérnemie közölt és végre is oda fejlődön, hogy az uralkodónak magának kellett fellépni és egy határozott gesztussal megszüntetni azt a rendszert, amely tiz éven keresztül nemhogy öaszefóírasziotta volna, hartem még inkábbb eltávolította egymástól a Szerbeket és horváíokat. Sándor királynak e lépésével a hegeraonisztikus és centralista uralom megdőlt, amelynek égisze alatt egyes politikai csoportnak hatalmi fűltengése olyan aráhyokat öltött, hogy minden diktatúrát messze felülmúlt es csak így történhetett meg az, hogy a király által proklamáit abszolutizmus a nép széles rétegeiben rokonszenvvel találkozott. Igaz, hogy a nagy karácsonyi ünnepek hangulata is hozzájárult az uj helyzet nyugodtabb megítéléséhez, de tagadhatatlan, hogy egész Európa feszült étdeklődessel figyeli a fejleményeket. A világ figyelme ismét a Balkánra irányult, amely évszázadokon át valóságos tűzfészke volt minden veszedelemnek és amely — úgy látszik — ma sem képes a régi, szinte tradicionális romboló nyugtalanságról áttérni a nyugodt, megfontolt építő munkára. A balkáni temperamentum most is kitör és a szenvedélyésség á legkritikusabb helyzeteket idézi elő. Korai volna Sándor király diktatúrájáról és következményeiről jóslásokba bocsátkozni Tény az, hogy amíg a szerbek megdöbbenve fogadták a pucscsof, addig a horvátok megelégedettén hivatkoznak arra, hogy a feszült helyzetben a diktatúra elkerülhetetlen volt és erősen remélik, hogy a bekövetkező uj helyzet rájok nézve csak előnyös lehet és alkalmat ad a horvát népnek arra, hogy autonómiája és függetlensége a SHS királyság keretein be’ül teljes mértékben biztosíttassák. Bármint ítéljük is meg a heiyzetat, tény az, hogy a parlamenfárizmüs újabb vereségei szenvedett, amely pedig minden nemzet önkormányzatának legfontosabb pillére és az is tény, hogy a területben és népességben négyszeresen megnagyobbodott Jugoszláviában még mindig a régi balkáni erkölcsök dominálnak, amelyekei alig lehet a tüzes temperamentül!: u sze?b népből még a fcuüura és civilizáció eszközeivel is kiirtani. Sándor király diktatúráját csakis a balkáni erkölcsök lultengése következményének lehet tulajdonítani. S .139? if tsj tarait. Kokainárusitás fogpiszkáléban. Párizs, január 7. Az egyik éjszakai mulatóhelyen lelepleztek egy kokaincsempész bandát, A banda vezére egy pincér voít, akit az éjszakai életben „a nagy Msx* néven ismert mindenki. A bűntársai is valamennyien pincérek voltak Ezek az emberek a kokaincsempészetnek egészen különös módját eszelték ki Furcsa, vastag csontfogpiszkálókat hoztak forgalomba és ezeknek a fogpiszkálóknak a belsejébe rejtették ei a kokaint. Az éjszakai mulatóhelyen a kokainistáknak csak fogpiszkálót kellett kérniük a pincértől és már hozzá is jutottak kedvenc mérgükhöz. Legutóbb az egyik pincér tévedésből olyan vendégnek adott kokainos fogpiszkálót, aki egyáltalában nem tartozott a kábitószerfogyasztók közé. A vendég gyanútlanul használni kezdte a fogpiszkálót, de megdöbbenve vette észre, hogy a szája valami fehér porral telik meg. Nyomban feljelentést tett és igy azután
